Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
x
  2011-12-08 06:47:39, csütörtök
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .........2012-12 -03 09:12:58
Petri György - Tél lesz

Elkésett virágok
tapogatóznak a hideg őszben.

Remélnek még
gyümölcsöt? A legszívósabb
darazsak is a téli

repedésekbe
húzódtak. Nem akarnak
semmit e szirmuk-ejtett
virágok,

csak összeütötte fejüket
a mindennel játszó szél.


Petri György

 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2011-03-21 12:59:14, hétfő
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-19 06:17:30

Petri György

STRÓFÁK *** -HOZ

Szabad-e néhanapján meglátogatnom téged,
csak téged: s nem a hozzádtartozókat?
Félre ne érts: a jelenlétük nem zavar.
Dehogyis akarom feléleszteni a...
Egyszóval azt a régmúlt téves érzést,
az abból támadt zűrzavart, hogy
félreértettem magunkat. Csak annyit kérek:
tudd ilyenkor jövetelem okát.

Csodálkozol e hangon?
A szeles ifjú hogy elcsendesült!
De nem túl hamar-e? Ideje van
mindennek. Hirtelen megjavulása
nem a hirtelenség álarca újfent?
Nem. Ne hidd, hogy játszom.
Javulásom való - bár kénytelen.

Tudod, úgy döntöttem, ráhangolom
zeném a körülmények hangszerére.
Elég volt: egyedül hallgatni szivem dobaját.
- A világ nem hajlik kebelemre.
És művészetem is! Lehet, Téged
mulattatnak az aenigmatikus
versek: csupa célzás valamire.
De igazi fegyvert nem foghatok
ellenségeim ellen. És így
szeretnem sem lehet. (Hiszen én
nem szerettelek eléggé, mégha
sóhajtozásaim bepárázták is
akkor látásod tiszta üvegét.)
S mivel nem tudok
e szűk jelen kanyargós folyosóin
szépen evickélni (falnak verődöm):

életem s szabadságom érdekében
döntöttem: magamat bővíteni
a lehetőségek kísértetcsarnokává.
Mert a bensőnkben van hely!
Lévén bensőnk híg káprázat, csalóka
semmi; gyávaságunk szépneve;
a gyermeteg Szellem jutalma: halpénz
- halotti címerünk.

Hiszen becsületes maradtam - s látnikellő,
mit intézett el itt a becsület!
De csönd. Hogy elragadtattam magam
- a képzelet! Nem illő
így szólnom Hozzád. Mert a szenvedély
különbségtenni nem tud. Az izgága diák
és a szent köteléket tipró szerelmes:
egy foganat. Lüktető koponyámra
borogatásul hűljön alkonyi séta.

Tán erkélyeteken üldögélsz, és a te szemed is
a nap hunyó aranyát tükrözi.
A falakon a fény már estébe halkult.
Öregségtől így csak ifjak borzonganak,
este, mikor a szél
fázékony lényükhöz hidegedik.
Az estharang a megtartásra int.

Kifürkészhetetlen, mint örökös eszének
aggastyán ezerráncú mosolya,
előttem is e Treuga Dei
határnapja. Én tartóztatnám
- nézni akarlak még - a végkifejletet.
Veled: jól érzem magam. Az első jót
idézi ez a jó. Kuporgatom időm.
Szeretnélek
megtartani.
 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2011-03-21 12:55:23, hétfő
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-19 06:22:10

Petri György

JÁTÉKOS SZOMORÚ DAL

Szeretlek, mint a reggel ízét,
mit a hajnali nap terít szét.

Csókod emléke itt lebeg még,
s mosolyaid, mint könnyű lepkék.

Visz a vonat, sodródva elmész,
utánadmereng a tűnődés,

s tisztelgőn gyúlnak a muskátli
piros protuberanciái.

__________

Egy nap körülvesz majd a csend:
Éles leszek, kihűlt, és
emlékem halkan visszapeng,
mint fába állított kés.


 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2011-03-19 15:55:52, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-18 07:58:17

Petri György

Néha kisüt a nap

Mán és holnapon a tegnap átleng,
visszavert vágy íze bujdokol,
mint kemény, zöld gyümölcsben a féreg:
sürgésünkben fészkel a kudarc.

Tudjuk mind - és mégis, hogyha reggel
tiszta ingben a kapun kilépünk,
s ránk pillant a megmosdott világ,
renyhe, zsibbadt érzékeken átüt
tökéletes térd káprázata,
illatos haj sepri végig arcunk,
egyre beljebb csal a női hívás
- kezdettel kínál, nem folytatással!
szót nem szól, de mosolygó szemét
ránk függeszti rezzenetlenül:
örömöt vagy méltóbb kínt igér.



Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-18 07:58:17

Petri György

Hírösszefoglaló

Mint lépcsőzugban a pormacska:
gyűlik puhán a korszak mocska.




 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2011-02-09 09:31:07, szerda
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-19 06:07:07

Petri György

A NAP VÉGE

Végére értünk!
Hordószemetes fény úszkál a nappal alján.
Ki így, ki úgy megváltotta e hétközi nap
kurta, világos végét, meg a leszálló estét.
Még némi tuszkolódás, préselődés, némi veszteglés,
megrekedés, félreterelődés - és átszivárgunk
a forgalmon, mint homokzsákok közt a víz
- aztán már szabadon..

Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-19 06:07:07

Petri György

IMPROVIZÁCIÓ

Lágy szürke csillogás
eső-dorombolás
a költői elem
mély s mélyebb értelem

Egy lehetséges nő
egy lehetséges férfi
megy az esőben
megáll az esőben

És ennek az esőnek
dióhéj-ropogása
talán a búcsúlárma
talán a moccanó
új szándék bizalmasa

Vannak oly kicsi bisztrók
kerítő keskeny utcák
ilyesmi előfordul
Lehetett volna
de nem így történt

A lehetséges férfi
a lehetséges nővel
egy kirakat előtt
egy templomtéren

Az esőben galambok
ahol sorvadó lombok

Tükör testük kinyújtja
összegyűri
egy autóorr
lassú elfordulása

Ilyen délután ilyen
allegretto esőben
amikor minden szürke csillog
akármi megtörténhet

Efféle ősz lágy
leves szövetében
úgy rejtőzik a költői elem
mint körtében a kukac

Talán talán talán
talán egy sál lilája
lobogtat teutánad
a városi esőben
ázott fura kalandot

ahol sorvadó lombok
ahol az esőlárma

Lehetett volna
de nem így történt
lehetett volna Semmi
fogódzó semmi
kapaszkodó az észnek

Tekintsd végső dolognak
nincsen rá magyarázat

Semmi fogódzó semmi
szempont támpont
az észnek.


 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2010-12-07 09:16:45, kedd
 
  Petri György



HÁZ A HÓBAN



Feleség felolvassa férje levelét




Ez meghülyült? Ja, értem: ,,Mint Rilke Musotban..."

- s Rilke nejét... ezért vagyok ,,Kedves Clara".

Szóval: ,,Kedves Clara,

mint Rilke Musotban, egyensúlyozok

önfeledt munka, mértéktartó elragadtatás között

ebben a kis alföldi" micsoda? ,,manoir-ban"? ,

,,közel a mezővároshoz, ahol először

éltünk hosszabb ideig együtt.

Az ablakomig ér a hó. Ha éjjel ki kell mennem

(a sok teától), nem megyek ki. Csak az ajtót nyitom,

s a szélfogó fölött hugyozok ki a hóba.

Reggel szép borostyánsárga krikszkrakszok és likacsok

láthatók, hacsak nem lepi be új hó.

Ha nem tüzelek,

egy éjszaka alatt belefagy a lavórba a víz,

mert a vályogon szökik a hő. Könyvet - láthattad -

alig vittem, csak verseskötetek vannak,

ezeket is alig használom, csak ha elakadok

írás közben. Papír és gépszalag: az van bőven.

Egyhavonta vásárolok. A kenyeret pótolom krumplival,

eszkábáltam a kályhán egy rácsot, azon sütögetem.

És persze: ital is van, már ami a

faluban: Hegyvidéki Siller, meg házifőzetű

pálinka, büdös, büdös, de ereje van.

Tudod, ebben nem voltam finnyás, inkább a

rendes cigaretta, az hiányzik.

Nagyon sokat haladtam", fejlődtem,

mindig erről beszélt. ,,Főleg rövidebb

dolgokat csinálok, zárt formákban. Talán a hó miatt.

Órákig bámulom, amíg a világos tart,

egész közelről (írtam, a párkányig ér).

A felülete egészen üveg, majdnem nyíltan

mutatja, miből van: víz - a rabul ejtett csörgedezést

kristállyá kényszerítve. Ezt próbálom,

az ág-bogakká fagyott fickándozást.

A megdermedt tavaszt kietlen napverőn.

Egyébként? Nincs egyébként.

Ha arra gondolsz: nő sincs. Nincs kivel. Hogy mit

csinálok? Mért ne mondjam? Visszatértem bizonyos

kamaszkori megrögzöttségekhez (amiket alkalmadból

félbehagytam), s felgyűlvén bizonyos tapasztalat,

mit ama szervetekkel művelni tudtok,

most a képzelet teszi - s hány változat! ami nem telt tőled

(se tőletek); egyébként (megint egyébként)

ennek is van erkölcstana, etikettje, esélyei;

nem bármely nő képzelhető. Legnehezebb nem-létező

nővel akadni össze, másokat kímélni kell,

mert feleség, mert anya, mert halott, mert

- mit tudom én! A bizonytalanságai, izgalmai:

eljön-e (és ki?) a renyheség mai óráiban.

S nemegyszer magamra hagynak e forró, de szeszélyes

árnyak, vagy vetkezetlen távoznak,

s vacogok éjemben, mert bőregérként

surrognak el e kedves asszonyárnyak

ágyam fölött és hajamba akadnak

pergamenkörmeikkel. He irígyelj

hát, még ha boldog vagyok is: ahogy

istennek bármilyen időpont

alkalmas meghallgatni egy imát:

tökéletes mindegyik pillanat.

Keresd a magadét! Én megtaláltam

az enyém: ház a hóban.

Már az üvegen néz be a hó. Kályhám vasa

izzik, izzadok, gyűlnek a versek

látszatra szúrós, kéznek morzsa-lágy

kristályai..." Ezt nem olvasom, itt

velem képzeleg, egész részletesen

- nem szégyenlősségből nem olvasom,

de olyan érzéketlen: összedolgozta egy,

nem tudom, látomássá vagy mivé,

régi együttléteinket, anélkül hogy engem említene

,,s most egy készséges árny" - ez vagyok én,

és vissza fog jönni, világos a végéből,

de várjatok: ez is még itt érdekes:

,,Képzeld, fenn akartam hagyni, s valahogy véletlenül

bepakoltam a régi verseim, az egész dossziét,

s milyen szerencse! ezek miatt muszáj

írnom. Mint ha blaumontágosan ébredünk,

és a szeszkazán hideg gyomra (onnan böffennek

a savrágta, hiányos, kínzó emlékképek is föl)

új szeszt kíván mihamar eltüzelni,

hogy gőz lövelljen e kihűlt erek

kígyóin át az agyba és a májba,

úgy kell a költőnek új vers tüzében

hamvasztani a kihűlt ihletek

zákányosságát, olvasztani új

vérpezsdüléssel mává másnapot, lobbantva minden

múltat új és utolsó pillanattá.

Olvasgatom a régi verseket

(a hozzád írt, befejezetlen részleteit is),

közben tűzre dobom a csikkeket,

így nem kell a havat piszkítanom,

milyen szánalmasak! emlékszem egyenként

a jó sorokra - már amit ez, az jó sornak talált,

s hogy mindig lehangoltak

e költészetem szeméttelepén

mások-találta kincsek. Csak s nagy mű

teheti méltóvá a szenvedést

emberhez, a párosan sem elviselhetőt.

Alig jön be a fény. Hófúvások

őrjöngenek a csillagok alatti parányi magasban,

hol az élet dadog. Már a vödröt használom.

Ha egy vonalnyi világosság

marad a reggelek jöttét jelezni,

ki tudom várni a tavaszt, kiolvadok."




71. 1. 5.





A hagyatékból előkerült és tudomásunk szerint mindmáig publikálatlan vers, ha hihetünk a gépirat keltezésének, az első Petri-kötet, a Magyarázatok M. számára megjelenésének évében íródott. Néhány sorát, kis változtatással, felhasználta később Tik-tak című versében, amely feltehetően második kötete, a Körülírt zuhanás (1974) után keletkezett; kötetben 1981-ben jelent meg, az Örökhétfő-ben.
Forrás - Link
 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2010-12-03 21:00:01, péntek
 
  PETRI GYÖRGY: A KÖLTÉSZETRŐL

Mikor helyzetek és gondolatok
világosan egymásra utalnak,
de anélkül, hogy vissza lehetne
vezetni egyiket a másikára:
s ha szó sincs
következtetésről, se szükségszerűségről,
mint fák a gyökerükre
mégis úgy utal
egyik a másikára

- megfoghatatlanul:
akkor a költészet elérte célját.


 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2010-10-06 12:33:00, szerda
 
  Bakacsné Kerek Éva [Évus] küldte az IWIW-en....... 2009. november 20., 19:50 | 5119.

Petri György: A séta...... ..........



Lassú sétánk kifelé az életből,
ahogy halad, torlódik az alkalmi társaság,
ahogy elmaradozunk, összébbverődünk,
előresietünk és félreállunk
- érdemes figyelmünkre. Épp mivel
a tapasztalás csak ránk tartozik,
tanulságmentes és kimondhatatlan,
önnön teljesültébe vesző:
fullánk és cukor.

,,Az édes szúrás diszpozíciója."
Mondotta volna az ifjúkor, rég,
logikai örömök idejében.
Már a vénülés kedvét nem leli ilyesmiben.
Csak ami elemzetlenül is valami
- egy jó mondat, egy hibátlan kavics -,
az számít. Persze, mi az, hogy ,,jó" persze,
mi az, hogy ,,hibátlan"? Felvethető, hogyne.
Csak éppenséggel nem vetem fel.

Az utánunk jövő
tuszkol is, marasztal is, ahogy terel.
De azért megőrizhető némi méltóság.
Irány és tempó
szabadságának több mint látszata.

Lassítás, szaporázás, elkalandozás joga
gyakorolható (még ha mint jogot
nem opportunus is emlegetni).
Sétánk, mindenesetre, sétaszerű.
Nem lehet mondani, hogy ... Szóval, ezt hagyjuk.

Namármost a legvége, a pont,
ahol az eső víz lesz vízeséssé,
a gömbölyű átbukás pillanata -
Csak a gránitkáva abszolút síkossága
megfogható. Jól mondom: csak az - amennyire.
Térjünk vissza az útra.
Ha szórakozottságunk szóra bírja
a szóra érdemest - nem az út hibája.
Mondjuk: Az út érdekes. Az út szép.
(Valóban az.) Járjunk és lélegezzünk.

 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2010-09-22 05:30:47, szerda
 
  Petri György

Nagy Imréről

Személytelen voltál, mint a többi zakós-
szemüveges vezér, nem volt érces
a hangod, mert nem tudtad, hogy mit is mondjál

hirtelenjében a sok egybegyűltnek. Épp a hirtelenje
volt szokatlan számodra. Csalódottan
hallgattalak, cvikkeres öregember,
még nem tudtam

a betonudvart, ahol az ügyész
az ítéletet, bizonyára, elhadarta,
sem a kötél durva horzsolását, a végső szégyent.

Ki mondja meg, mi lett volna mondható
arról az erkélyről. Elgéppuskázott lehetőségek
vissza nem térnek. Börtön, halál
nem köszörüli ki a pillanat élit,

ha kicsorbult. De emlékeznünk szabad
a vonakodó, sértett, tétova férfira
akibe mégis
fölszivároghatott
düh, káprázat, országos vakremény,

mikor arra ébredt
a város: lövik szét.


(1982)

Beszélő, 8. sz. 1983. okt óber
 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
P György
  2010-07-26 11:57:48, hétfő
 
  Szabó Irénke...... ........... ........... ........... ........... ........... .............2010-10 -01 , 7:55

Petri György: Házasságterápia

Igyekszem kivonulni az életedből,
nesztelenné halkulni, lábujjhegyen
létezni, zokniban, a kulcsot puhán
fordítani a zárban, mint a betörő.
Igyekszem -ugyanakkor-
megtapadni is rajtad, mint a tapló,
élősködni rajtad, mint a fakín
/ismertebb nevén: fagyöngy/
Ideje volna felnőtté válnom.
Jobb későn, mint soha. Habár?
Lehet, hogy jobb soha, mint későn.
Esik. Reggelre megint csúszós lesz az út:
kásajég vagy tükörjég.
Megnézhetjük, vagy nem nézhetjük meg magunkat.

 
 
0 komment , kategória:  Petri György 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1165
  • e Hét: 1165
  • e Hónap: 16804
  • e Év: 50200
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.