Regisztráció  Belépés
eva_gyulai.blog.xfree.hu
"....csak úgy, mint felhők szállanak, mint percek pergenek, mint fönt a csillagénekek némán ellengenek...." /Várnai Zseni/ . Éva
1950.05.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Vigyél az álmaimon túl
  2012-12-05 01:31:53, szerda
 
  Arany-Tóth Katalin


Vigyél az álmaimon túl...


Vigyél az álmaimon túl,
s röpíts magaddal a valóságba!
Legyél elcsitult viharom
békét hozó, ékes szivárványa!
Csend vagyok, mely nesztelen
fekszik előtted - mint meztelen
lélek az Isten templomában.

Békesség az otthonom.
Arcod, hangod érintését
vágyaimba ágyazom,
s hagyom, hogy ringasd
értem mozduló karodon.

Fény vagyok, mely fehéren
ragyog elébed, s őrzi lépted,
hogy el ne tévedj...

Már oly régóta suttogom
öröklétbe sírt bánatom
- de most a szó észrevétlen
átformálódik ajkamon.

Mert Érted dobban a szívem
- átléptél lélek-kapumon.
Túl a valóságon,
túl a vágyakon.
Tagadom, vagy vállalom:
másíthatatlan tény,
hogy mellém szegődtél
Sorsom írta utamon.

S míg itt vagy,
e képlékeny csodát,
féltve-merengve
tovább álmodom.

Bár elfojtanám,
de nem tudom...

 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Lélek tiszta vágyban
  2012-12-03 00:54:49, hétfő
 
  Arany-Tóth Katalin

Lélek tiszta vágyban...


Lélek-tiszta vágyban,
szívet sebző láz van;
Kimondanád, de nem tudod.
Amiért szolgáltál, úgyis csak azt kapod.
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Mikor megláttalak
  2012-12-01 01:31:14, szombat
 
  Arany Tóth Katalin


Mikor megláttalak...


Mikor megláttalak,
szerelembe öltöztem,
hogy díszes ruhámban
neked tesselegjek,
s most oly boldogan
röpülnék feléd,
ha hívnál...
mint a szabad égen
szárnyaló madár.

Ha nem vagy velem,
olyan leszek,
mint remegő falevél
a gyenge ágon,
mit lenget az őszi szél
s ki fohászkodva
várja, hogy szelíd
napsugarad melege
körülölelje.

Nem engedhetlek el.
Éltem nedűjét
belőled merítem,
ne hagyd, hogy kiszáradjak,
e szomjúságtól meghalok.
Szeress! Szoríts!
És fogd a kezem.
A magány léket hasít
minden lélegzeten.

Ne félj hát...
Sorsodnak rögös,
szűk csapásán
mögötted lépkedek.
Oly szorosan átölelve,
hogy eggyé válok veled,
s önmagad
pusztító, vad szellemétől
megvédelek.

Maradj velem.
Ékes ruhám
díszei mögött egyszerű,
szerető szívem dobog
s két kezem puha
párnáin mindig
megpihenhetsz
csak hagyd, hogy
szeresselek.

 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
...........Lehetnék
  2012-11-18 00:45:29, vasárnap
 
  Arany-Tóth Katalin


Lehetnék


Lehetnék hallgatag
mint a vének,
kiket már az évek
oly sokszor tűztek
sorsuknak kardélére,
s e síri bölcsességnek
áttetsző homálya
csendben őrizné
a tovatűnő tegnapot.

Lehetnék néma,
így szótlan ajkam
nem kiálthatna
e végtelen világba.
Szavam elfojtva vájna,
de távoli hangok
vágykeltő foszlányára
mégis, sietve nyitnék
résnyi ablakot.

Lehetnék gerjedő vulkán,
mely eget és földet
kezében tartván
rengetve tör fel,
s mint élet a halállal
szorosan karöltve,
a semmiből teremtve
épít reményt hozó
holnapot.

Lehetnék szomorúságok
messze űző szellője,
s boldog pillanatok
angyali őrzője...
csókok pecsételő
szerelme...
de bánat is,
öröm is,
én vagyok.

Lehetek maga a pillanat,
mely ha kell, átölel,
és szemed íriszében,
lelked fénylő sugarát
keresve, szeretve
ringat, míg Te
fáradtan megbújva
az éjben,
álmosan zuhansz el

Lehetek igaz barátod,
vagy hű szeretőd,
kit ha elárulsz,
akkor is veled van,
s osztozik sugárzó
örömödben,
vagy bajodban,
mikor vergődsz
magadra hagyottan

Lehetek bárki,
kinek e föld otthont adott,
jóban dúskáló gazdag,
kinek a minden jutott,
vagy földönfutó koldus,
kinek egész gazdagsága
lelke tiszta nyoszolyája.
Én akkor is, mindig
Veled vagyok
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Falak mögött
  2012-11-06 01:14:55, kedd
 
  Arany-Tóth Katalin :


Falak mögött


És elfáradtál...
és ott maradt egy nagy lyuk,
ami folyton fáj.
De már nincs erőd...
sem hited...
sem elég szíved...
hogy merj szeretni...
Ezért inkább falakat építesz...
ahonnan kilátsz ugyan,
de be nem jöhetnek
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Ébredésre várva
  2012-10-27 01:24:59, szombat
 
  Arany-Tóth Katalin


Ébredésre várva..


Lágy
tavaszi
zsongás!
Üde pillanat!
Bűvölj el buja illatoddal,
ringass el édes ábrándokkal,
s hozd el nékem az újjászületést!
Könny-tóban szunnyad szép reményem,
jégbe zártan őrzi összetört szívem a fagyos tél.
Bánatba burkolt vándor-lelkem
mégis könnyű
ébredést
remél
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Búcsú
  2012-10-12 23:24:58, péntek
 
  Arany-Tóth Katalin


Búcsú


,,Indulnom kell..."
- mondod csendesen,
majd sietve búcsúzol,
hogy magamra hagyj
töredék perceink
emlék-képeivel.

Fáradt karjaidból
lassan kibontakozom
(egy kicsit még hagyom,
hogy itt maradj
gondolataimon)

Lépteid gyorsulnak
- mégsem távolodsz...
Visszaszálló sóhajod,
lelkem köré
reményt fátyoloz.

Nézek utánad...
Elbátortalanodom...

Voltál... vagy... leszel...
(Jel maradtál Sorsomon)

Menj... csak menj...
Már várnak rád utadon.

 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Áthajlás
  2012-10-12 23:21:25, péntek
 
  Arany - Tóth Katalin


Áthajlás


Hatalmas árokba vájom
álmokból áthajló
fájdalmas járásom
(nincs magamban sem
maradásom)

Lassú sóhajba simul,
s kényszerré válik
lelkemben a béke
(a válaszok
csendben hullnak
gyarlóságom ölébe)

Hisz' tudom már...
ahogy ez az év is
rásimul majd
egy újabb évre,
úgy foszlik semmivé
a lenyugvó akarat
korhadt kérge

S ha majd őszülni kezd
bennem
minden határ
csak egy dologra
vágyom csupán:
hogy felrajzolhassam
tollammal
a végtelen égre:

Itt voltam!
- s megérte...
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Ég és föld között
  2012-10-07 16:25:35, vasárnap
 
  Arany-Tóth Katalin

Ég és föld között

Ég és Föld között
lebegsz,
mint egy mozdulat,
mely biztos utat kutat


a végtelenbe kapaszkodva
vársz,
majd sietve törsz
hajszálerek résnyi
légi folyosóin előre


egyetlen leheletnyi
lépés
lehet most biztos őre
száműzött lelked
gondba ágyazott vágyainak


árván,
mégis a Világot
magadhoz ölelve szállsz
képzeletek szárnyán,
Ég és Föld között


a semmiből
egy remény
a szívedbe költözött,
s én itt várlak békességben,
e végtelen messzeségben


lelkem
az ég kékjébe öltözött;
már látlak...
valahol
Ég és Föld között


- megtaláltalak - suttogod
felém halkan e szót,
s én súgok vissza
valami biztatót


erőtlen ez a lendület,
fékek láthatatlan
szálai
feszülnek előtted


valahol
Ég és Föld között,
ahol hang és akarat
a végtelenbe szalad


mint rabszolga,
vonszolod magad,
s várod - várom,
hogy felszabadítsalak


de Tiéd a szó,
s Tiéd az akarat;
vedd fáradt kezedbe
sebzett Sorsodat


mert valahol
Ég és Föld között
kezem nyújtom feléd,
s már látlak...
talán
megtaláltalak.

 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
Megnyugvás
  2012-09-20 17:48:47, csütörtök
 
  Arany-Tóth Katalin


Megnyugvás


Válladon pihen már
levetett bánatom
- szelíd folyóvá vált
a múltból feltörő
könnyes zuhatag.
Ujjaid arcomon
békét pihennek,
s lelkemre
puha bársonyt
borítanak.
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tóth Katalin  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 3 db bejegyzés
Összes: 1341 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 32
  • e Hét: 354
  • e Hónap: 2277
  • e Év: 69943
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.