Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Király B. Izabella : M o g y o r ó h e g y i 108 p o n t
  2012-02-29 15:02:49, szerda
 
  Mogyoróhegyi 108 pont

A MAGYAR NEMZET ÉLETÉNEK RENDEZŐELVEI

1. A magyar nemzet egy és oszthatatlan.

2. A magyar nemzet történetileg folytonos. Tagja minden elődünk, utódunk, és a világ bármely pontján élő magyar.

3. Magyar az, aki magyar származású és magyar nemzettudatú.

4. Magyarságát bizonyítania mindazoknak szükséges, akik az össznemzet sorsát érintő döntési helyzetben vannak, vagy arra pályáznak. Más esetben elegendő az egyoldalú nyilatkozat!

5. Magyar állampolgár minden magyar, aki a történelmi Magyarországon született vagy annak a leszármazottja.

6. Magyar állampolgár mindenki, aki a mai Magyarország állampolgára.

7. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él és olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal rendelkezik: nemzetiségi.

8. Az a nem magyar származású magyar állampolgár, aki a mindenkori magyar államhatáron belül él, aki olyan nemzet tagja, amely önálló anyaországgal nem rendelkezik: etnikai kisebbségi.

9. Vendég: a nemzetségi, az etnikai kisebbségi, a külföldi és a hontalan.

10. A vendég joga vendégjog.

11. A magyar alkotmány hatálya és illetékessége túlterjed mai földrajzi határain, mert elsőszámú alanya az össznemzet.

12. A mindenkori magyar állam kötelessége a magyar nemzet, az egyetemes összmagyarság képviselete és védelme.

13. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő magyar a legszigorúbban megbüntettessék. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő etnikai kisebbségi a magyarral azonos elbírálás alá essék. A magyar állam és nemzet érdekei ellen tevékenykedő nemzetiségi vagyonvesztés terhe mellett anyaországába kiutasíttassék, magyar állampolgárságától megfosztassék.

14. A nemzetközi jog alanya a Magyar Nemzet.

15. A magyar nemzet állama: Magyarország.

16. A magyar nemzet hazája a Kárpát-medence.

17. Magyarország fővárosa: Budapest.

18. A magyar állam hivatalos nyelve a magyar, hivatalos írása a magyar betűs és a latin betűs írás.

19. A magyar nemzeti egység és állami szuverenitás megtestesítője a Magyar Szent Korona.

20. Magyarország és a magyar nemzet jelképei:

--- a Magyar Szent Korona, a nemzeti zászló, Magyarország címere, a Himnusz, a Szózat,

--- a "Magyarország" és a "Hungária" elnevezések, - sérthetetlenek és elidegeníthetetlenek.

21. A magyarság nemzettudata és értékösszessége sérthetetlen, elidegeníthetetlen.

22. A magyar állam felségjogai részben sem ruházhatók át. (Megj.: Egy állam attól állam, hogy önálló (felség)területe van, fajtájában - nyelvében - erkölcsében egységes nemzet kezében van az állami főhatalom, a függetlenség pedig azt jelenti, hogy bármilyen idegen hatalom érvényesülése kizárt. A magyar állam, a magyar nemzet felségjogainak megsértésére, annak részbeni vagy teljes átruházására - nemzetközi szervezetekre vagy magánszemélyek csoportjaira, bármilyen jellegű katonai - politikai - pénzügyi hatalomra, - sem az országgyűlés, sem népszavazás történetileg nincsen felhatalmazva. A magyar államot, az országot, a Nemzetet nem számolhatja fel sem a mindenkori országgyűlés, sem az adott időszak szavazópolgárai. Lásd. NATO, Európai Unió, Nemzetközi Valutaalap, Világbank...)

23. Magyarország területi épsége, (földje, légtere...) sérthetetlen, elidegeníthetetlen.

24. Minden mai jog alapja ősjog. Az ősjogot bizonyító történelmi birtokperek olyan nemzetközi konferencián rendeztessenek, ahol a magyarokat magyarok, zsidókat zsidók, németeket németek, cigányokat cigányok... stb. képviseljenek.

25. Magyarokat csak magyarok képviselhetnek!

26. Magyarország területén idegen katonák ideiglenesen sem állomásozhatnak.

27. A magyar állam kötelessége védeni állampolgárai élet és vagyonbiztonságát, az ország katonai, politikai, gazdasági függetlenségét és területi épségét.

28. A magyar állam és össznemzet érdekeinek a védelmét biztosítani magyar állami főhatalom, magyar nemzetbiztonsági hivatal és magyar nemzeti hadsereg illetékes.

29. Magyarország külkapcsolatainak alapelve: az önelvűség és az önérdek megértése és tiszteletben tartása, valamint az évezredes tapasztalatok által meghatározott bizalom. (Megj.: Az előítélet sem egyéb, mint az évezredes rossz tapasztalatok által meghatározott, a nemzet érdekében kötelező bizalmatlanság. Az önvédelem fontos eleme.)

30. Magyarország külkapcsolatait erősíti minden testvér és rokon néppel, valamint hasonló érdekeltségű országokkal-nemzetekkel.

31. Magyarország honvédelmi doktrínáját meghatározza a történelmi tapasztalat, a geopolitikai helyzet és a magyarság, Magyarország kivételes szerepe Közép-Európa biztonságpolitikájában.

32. Magyarország jogrendje elfogadja és belső jogrendjével összhangba hozza a nemzetközi jog azon szabályait, melyek nem mondanak ellent a magyar alkotmánynak, megvalósítják a "törvénysértés jogot, nem alapit" jogelvet, kizárják az ellentétes értelmezést és melynek végrehajtását a nemzetközi szervezetek szavatolják.

33. Legnagyobb érték a nemzeti (testi-szellemi) jelleget őrző megszületett ember.

34. Legnagyobb kincsünk a magyar gyermek.

35. Minden egészséges élet népi-nemzeti értékteremtés.

36. Az anyaság, mint a legfőbb érték forrása, a legnagyobb tisztelet tárgya.

37. A gyermek alapvető joga a családban nevelkedés.

38. Az idős ember joga a családban maradás, és ha kell a családi ápolás biztosítása.

39. A magyar állam kiemelt védelemben részesíti a magyar nagycsaládot, az együtt élő több nemzedéket vagy együtt élő rokonságot.

40. Az egészség- és nyugdíjbiztosítás, valamint a jótékonysági tevékenység független a szociálpolitikától.

41. A nemzetérdekű egészség- és nyugdíjbiztosítás állami monopólium.

42. Utódaink testi-szellemi minősége nemzeti közügy.

43. A magyarság sorsába beavatkozó, hódító jellegű nemzetidegen alapítványok működése megengedhetetlen.

44. A közoktatás kötelező és ingyenes 18 éves korig. Magyarországon csak olyan iskolák működhetnek, amelyek a legszigorúbb szakfelügyelet mellett megvalósítják a nemzeti tantervet. Állami felsőoktatási intézménybe felvételi vizsga nélkül, érvényes hazai vagy honosított érettségi bizonyítvánnyal bárki beiratkozhat.

45. Minden magyar állampolgárnak joga van az élethez, a tanuláshoz, a munkához, nemzeti sajátosságainak megőrzéséhez, védelméhez.

46. A magyar állam kötelessége állampolgárainak az élet, a tanulás és munkafeltételeket biztosítani.

47. Minden emberi és állampolgári jog gyakorolhatóságának feltétele az emberi és állam-polgári kötelességek teljesítése.

48. Minden magyar állampolgár kötelessége:

--- önmaga, családja és embertársai életét, egészségét, környezetét, vagyonát óvni,

--- erejéhez, képességeihez mérten hozzájárulni a közös szellemi és anyagi javainak gyarapításához,

--- ismerni és betartani a magyar alkotmányt,

--- eleget tenni a tankötelezettségi törvénynek,

--- eleget tenni a személyes honvédelmi kötelezettségnek,

--- részt venni a közügyeinek az intézésében,

--- mindig, mindenhol, mindenben képviselni és védeni a magyar érdekeket.

49. Magyar érdek: a nemzeti egység megteremtése, a kárpátmedencei magyarság területi, gazdasági, politikai pozícióinak a helyreállítása, fajta- és kulturális sajátosságainak megőrzése és védelme.

50. A magyar érdekek érvényesülését gátló akadályok békés, türelmes, de elszánt és tántoríthatatlan felszámolása minden magyar szent vállalása, kötelessége, feladata és küldetése.

51. A magyar gazdaság olyan piacgazdaság, amelyben érvényesül a magyar érdek.

52. A gazdaság szereplői a legteljesebb önállóssággal és felelősséggel működnek.

53. A magyar gazdaság alapvetően önellátásra és közvetlen szomszédaival való szoros együtt-működésre törekszik.

54. A Kárpát-medence gazdasági egységének, önellátó képességének és függetlenségének a helyreállítása minden érintett nép közös érdeke.

55. A magyar állam nemzetközi gazdasági kapcsolatait a kölcsönösen előnyös kétoldalú, közvetlen kapcsolatokra, lehetőség szerint árucsere-kereskedelemre építi.

56. A pénz nem érték, csak értékmérő csereeszköz, az áru és a munka elosztására szolgál, helyét a nemzetgazdaságban ennek megfelelően határozzuk meg.

57. A magyar pénz alapja és fedezete a munka és a magyar nemzeti vagyon.

58. A magyar pénz egyedüli kibocsátója a magyar kormány ellenőrzése alatt álló jegybank, a Magyar Nemzeti Bank.

59. A Magyar Nemzeti Bank a magyar állam pénzügyi függetlenségének letéteményese, a nemzeti vagyon és hitel kezelője.

60. A magyar nemzeti vagyon csak magyar állampolgárnak szolgálhat hitelfedezetül.

61. A nemzeti vagyon hozadékából minden magyar állampolgár egyenlő mértékben osztalékot kap, életkorára, foglalkozására tekintet nélkül.

62. A magyar állam kiemelten támogatja azokat a feltalálókat (találmányokat), akik az ország gazdasági és katonai függetlenségének a megteremtéséhez hozzájárulnak.

63. A magyar állam - a jövő nemzedéke iránti felelősségének tudatában - gazdasága fejlesztését alárendeli a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeknek.

64. A környezetkímélő gazdálkodás követelményeinek és a piacosodás korszerű nemzetérdekű szempontjainak a figyelembevételével a magyar állam kiemelten támogatja:

--- a tájhonos állat- és növényfajok, fajták helyreállítását, tenyésztésben, termesztésbe és termelésbe állítását,

--- a tájhonos állat és növényfajok, fajták szigorú védelmét,

--- a fenti célokkal kapcsolatos kutatásokat állami monopóliummá teszi.

--- Támogatja a tájhoz és a hazai hagyományokhoz illeszkedő gazdálkodási módszerek felélesztését és a nemzeti ipar újjáteremtését.

65. A magyar állam kötelessége élelmiszer, vetőmag, energia ... stb. tartalékot képezni az ország legalább egy éves ellátására.

66. A magyar föld nemzeti vagyon, a földben megtestesül a nemzeti függetlenség.

67. A föld és a föld méhének kincse - művelési ágtól függetlenül - csak magyar állampolgár(ok) vagy a magyar állam tulajdonában lehet. (Megj.: Rendezzük a tulajdonjog és birtokjog kérdését. Ismét bevezetjük a birtokképesség fogalmát. Abszolút tulajdonosa az össznemzeti vagyonnak a nemzet.)

68. Elsődleges munkatevékenység az értékteremtő munka.

69. Az érték elosztása másodlagos munkatevékenység.

70. Az egységes szerves magyar társadalom csak hivatás szerint rétegeződik.

71. A népfelségjog minden jog forrása. (Megj.: Közszabadság és közjó e nélkül nem létezik.)

72. A népfelségjog átruházhatatlan, kisajátíthatatlan. (Megj.:A választott képviselő sem rendelkezik szabad mandátummal, azaz a képviselő köteles választói utasításai szerint eljárni.)

73. A magyar nemzet népfelségjogának megtestesítője és közvetlen gyakorlója a népszavazás, a nemzetgyűlés és a helyi népgyűlés. (Megj.: A nép és a nemzet a mi értelmezésünkben a magyarság két megnyilvánulási formája. A nép: minden magyar a maga egyszerű anyagi valóságában. A nemzet: a magyarság elvont, eszmei, magasabb rendű történeti-politikai, nemzeti vallás szerinti értelmezése.)

74. Magyarország államalkotó nemzete a magyar.

75. A magyarság sehol a világon nem tart igényt az államalkotó kisebbségi státuszra. (Megj.: Azaz nem kívánunk más országokban politikai pozíciót. Itthon viszont ügyeinkben dönteni csak magunk vagyunk illetékesek. Abba senki semmiféle jogcímen bele nem szólhat! )

76. A nemzetiség és az etnikai kisebbség népfelségjogát saját helyi közgyűlésein és országos gyűlésén gyakorolja.

77. A nemzetiséget és etnikai kisebbséget (természetes és jogi személyeit) csak a magyar alkotmány kötelezi.

78. A népszavazás: az össznemzet legfőbb döntéshozó szerve. Döntése a nemzetgyűlésre kötelező.

79. A nemzetgyűlés: Magyarország legfőbb államhatalmi, nép-, és nemzetképviseleti törvény-hozó szerve.

80. A népgyűlés: a helyi lakosság népképviseleti és döntéshozó szerve.

81. A magyar állam jogrendjében világosan elkülönül a törvényhozó és végrehajtó hatalom.

82. A népszavazás: államfőt választ és dönt a népszavazásra utalt kérdésben.

83. A nemzetgyűlés a népfelségjogból eredően biztosítja az alkotmányos rendet, meghatározza az államformát, a kormányzás szervezetét, a külpolitika irányát, megalkotja az össznemzet érdekeinek megfelelő politikai, gazdasági célok megvalósítását szolgáló törvényeket. Meghatározza az össznemzet sorsát alapvetően befolyásoló kulcsállásokat (gazdapozíciót), szabályozza a jövedelmet. Dönt hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli állapot elrendeléséről, a vészhelyzetnek megfelelően az intézkedő csúcsszerv felállításáról, kinevezi, felhatalmazza annak tagjait. Közkegyelmet gyakorol. Végrehajtásra megválasztja a legmagasabb tisztséget viselő közalkalmazottakat.

84. A népgyűlés: döntéseinek a végrehajtására, a helyi közügyek intézésére, a helyi közakarat kifejezésére elöljáróságot választ.

85. Minden választott tisztségviselő és az általuk kinevezettek ugyanúgy, mint minden közpénzből fenntartott intézmény-hivatal alkalmazottai: közalkalmazottak.

86. Minden közalkalmazott esküköteles. Esküszegése nemzetárulás.

87. Az eskü szövege hitvallás.

88. Minden jogképes magyar állampolgárnak törvénykezdeményezési joga van.

89. A bizalomvesztett képviselők (helyi népképviselő és nemzetgyűlési képviselő) visszahívását kezdeményezheti bármely szavazópolgár, aki őt bizalmával megtisztelte.

90. Megszűnik az összeférhetetlenségi szabály, a mentelmi jog, a szabad mandátum, mert értelmét veszti.

91. Minden magyar állampolgárt megillet a közügyekben való tájékozottsághoz szükséges köz-érdekű adatok ismerete.

92. Közérdekű adatok kizárólagos birtoklására senki sem jogosult.

93. A félretájékoztatás nemzetárulás

94. Titkosság csak a közrend, közbiztonság, nemzetbiztonság és a honvédelem körében megengedett. Ezekben az esetekben a megsértése a legsúlyosabb büntető következményekkel jár.

95. A magántitok a közélet tisztasága érdekében korlátozandó.

96. Az államigazgatási-hatósági feladatok elosztását meghatározó alapelv: az állampolgárok a lehető legrövidebb időn belül a lehető legkisebb fáradsággal és költséggel intézhessék ügyes-bajos dolgaikat.

97. Magyarországon csak olyan társadalmi szerveztek, egyházak, pártok, érdekvédelmi-, kulturális-, szakmai szervezetek működhetnek, amelyek nem sértik a nemzeti érdekeket.

98. A magyar nemzet alkotmánya alaptörvény, mely hagyományában, nemzeti kultúrájában gyökerezik. A magyar közjog sarokigazságai a nemzet politikai kultúrájának lényege: a magyarság ősi tapasztalatainak, viselkedési szokásainak, érték- és erkölcsi követelményrendszerének összegződése.

99. A nemzet önvédelmét és fennmaradását, a szerves magyar társadalom működését szolgáló alaptörvény sérthetetlenek.

100. Az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok minden magyar állampolgárra, minden társadalmi szervezetre, minden állami szervre, Magyarország területén tartózkodó minden külföldi természetes és jogi személyre, valamint a hontalan vendégeinkre egyaránt kötelezőek.



Azonnali rendelkezések:

101. Magyarország állami függetlenségének a helyreállítása: az 1982/6-os törvény (a valutaalap alapokmányának a kihirdetéséről) hatályon kívül helyezése.

102. A külföldi államadósság fizetésének felmondása.

103. Helyreállítani a "törvénysértés jogot nem alapíthat" jogelvet.

104. Az idegen bevándorlás és betelepülés leállítása: határzár.

105. Az elmúlt 10 év alatt nem magyarok részére kiadott magyar állampolgárság felülvizsgálata.

106. Az elmúlt 10 év alatt kiugróan magas magánvagyon gyarapodás felülvizsgálata.

107. Az élet, a család és a nemzet ellen uszító, az állampolgári kötelességek megtagadását hirdető szervezetek betiltása.

108. A gazdaság és hírközlés stratégiai ágazatainak, intézményeinek nemzeti köztulajdonba vétele, államosítása.





Nem annyira szegény ez az ország, mint amennyire a nép nyomorog!

A Mogyoróhegyi 108 pont szellemiségéből következő népszerűen fogalmazott rövid programunk:

Megszüntetjük a pártok állami költségvetési támogatását. A pártokat tartsák el a tagjaik!
Elszámoltatás és büntetés útján megszüntetjük a maffiába tömörült politikai-gazdasági bűnözők rémuralmát.
A nyugdíj- és egészségbiztosítást nem adjuk magánkézbe (lásd: Maxwell sikkasztása és halála), ezért ezeket ismét az állam kötelességévé tesszük.
Minden magyar állampolgár számára ingyenessé tesszük a tömegközlekedést, az orvosi-egészségügyi alapellátást, alapszinten a közüzemi ellátást, a közszolgálati TV-rádióműsorok vételét, valamint a közoktatást 18 éves korig.
Kiemelt támogatásban részesítjük a magyar nagycsaládot, az együtt élő több nemzedéket vagy együtt élő rokonságot.
A Kárpát-medence önellátó képességének a helyreállítására, környezetvédelmi-, vízgazdálkodási-, gazdasági és egyéb problémáinak a megoldására azonnal tárgyalásokat kezdünk a szomszéd államokkal. Ezen célok megvalósítása érdekében felvesszük a kapcsolatot az Európai Unió Régió Bizottságával. Külkapcsolatainkat az itt élő népek érdekeinek megfelelően a kölcsönös előnyökre, a közös érdekekre alapozzuk.
Ennek a programnak szellemi - szakmai alapja a 108 pont megfogalmazásában, összeállításában, fejlesztésében közreműködők hozzáértése, felkészültsége és elhivatottsága. Anyagi alapja a magyar nemzeti vagyon. Pénzügyi fedezete ma még a politikai-gazdasági rabló elit zsebében van. Ha ezt a pénzt hatalomra kerülésünk okozta rémületükben, kilopnák az országból, akkor új pénzrendszert és új pénzt vezetünk be, amelynek fedezete az ismét köztulajdonba vett nemzeti vagyon és a becsületes munka lesz.
E program sikerének a biztosítéka az általunk támogatott egyéni képviselőjelöltek hozzáértése és tisztessége.







Túlélési tanácsok

Ne vidd a pénzed a bankba, inkább azt is vedd ki, ami ott van!
A megtakarított pénzed fektesd magyar földingatlanba!
Ne add el a birtokodban lévő értékeket semmi pénzért!
Képezz tartalékot élelmiszerből, energiából, tudásból... !
Magyar árut vásárolj magyar termelőtől, ha lehetséges ismerőstől!
Magyar embernek adj munkát!
Ültess fát!
Vedd fel a kapcsolatot rokonaiddal!
Építsd újra egymás segítésére a nagycsaládi kalákát!
Törekedj az önellátó gazdaság kiépítésére! (Családi, lakóhelyi, térségi, kárpátmedencei...!)
Tanulj! Ismerd meg egyéni-, (családi-) és nemzeti múltadat! Olvasd Magyar Adorján, Kolozsvári Grandpierre Endre, Marschalkó Lajos, Anonymus, Kézai Simon műveit, a magyar klasszikusokat, a Hunniát és a Kötött Kévét! ("Nagy kényelem a megnyugvás hitünkben, nemes, de terhes önlábunkon állni"!)
Ne a megváltást várd! Magad is tégy érte!
Ne higgy, hanem tudj! ("A magyar nem hisz, hanem, tud; nem imád, hanem tisztel; nem valami ellen, hanem céljai megvalósításáért küzd; és nem őseit követi, hanem azt, amit ősei is követtek!")
Becsüld meg őseidet és utódaidat! (Legféltettebb természeti kincsünk a magyar gyermek! Utódaink testi-szellemi minősége nemzeti közügy!)
Elvi alapokon végy részt a közügyek intézésében!
Ne bízd magad politikai kalandorokra, bármilyen párt színeiben is jelenjenek meg előtted!
Magyar képviselőket válassz! (Magyarokat csak magyarok képviselhetnek! Magyarnak magyar legyen a vezetője!)
Ne tűrd a szellemi kényszerzubbonyt!
Légy a magyar nemzeti érdek kikiáltója mindenhol és mindenkor...!
Tudd! Ha felszabadítjuk magunkban a magyart, helyreállítjuk a magyar önrendelkezést, - két éven belül megteremtjük a magyar gazdasági csodát, az általános népjólétet! (A Kárpát-medence nemzetünk műveltségének, az itt élő népek gazdasági jólétének anyagi alapja, Isten kalapján a bokréta! Egységének, önellátó képességének a helyreállítása természeti törvény!)
Ne rejtsd el magad az arctalan tömegben!
Tűzz a házadra nemzetiszínű zászlót, és öltözeteddel is jelezd hovatartozásokat! (Mielőbb egymásra kell találnunk!)
Ne félj! (Ez az ország a mi országunk! Minden pusztítás, betelepítés, beszivárgás ellenére mi vagyunk itt többségben!)
Ne feledd: Előbb születtünk magyarnak, azután kereszteltek bennünket katolikussá, reformátussá, unitáriussá vagy lettünk antallistákk, torgyánisták, csurkisták, hornisták... Közös nevező csak a magyarságunk lehet!
Ne feledd! Nem párthű, hanem nemzethű magyarokkal lehet megmenteni önmagunkat, a nemzetet és a hazát.



Választási kis KáTé



Melyek a magyar választási rendszer legfőbb jellemzői?

--- A magyar választási rendszer lényegében a többpártrendszerre épül. 386 országgyűlési képviselőből 210 pártlistákról kerül a parlamentbe.

--- Az ország egész területét (kb. 60 ezer választónként) 176 egyéni választókerületre osztották.

--- Képviselőjelöltként bármely választókerületben lehet indulni, szavazni azonban csak az állandó lakóhely szerint illetékes választókerületben.

--- Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyeknek sikerült 7 területi (megyei) listát állítani.

--- Országos listára közvetlenül nem lehet szavazni! Onnan csak a töredékszavazatokkal lehet bejutni a parlamentbe!

--- Megyei listát csak azok a pártok állíthatnak, amelyek a választókerületek egynegyedében, de legalább két helyen képviselőjelöltet állítottak. (Pl. Pest megyében a 16-ból négyet, Nógrád megyében a 4-ből legalább kettőt.)

--- Csak azokról a pártlistákról lehet bejutni a parlamentbe, amelyeknek a területi listáira országos összesítésben legalább 5% szavazó szavazott. (5% alatt a szavazatok elvesznek!

--- Csak abban a megyében választható egy párt, amelyikben elegendő számú jelölttel listát állított!

--- Országgyűlési képviselőjelölt az lesz, aki 750 érvényes ajánlószelvényt összegyűjtött.

--- Az egyéni képviselőjelölt lehet:

------- független

------- párt vagy pártok által támogatott független

------- pártképviselő

(Erről a szavazólap tájékoztat.)

--- Ha valamely párt által támogatott képviselőjelölt nem győz, akkor a rá leadott szavazatok (töredékszavazatok) a párt országos listáját támogatják.

--- Az országos listákon sorakozó párt elitnek nem az, az érdeke, hogy az általuk indított egyéni jelölt meg is nyerje a választásokat, - akkor ugyanis elvész a töredékszavazat, amely az országos listát támogatná!



Milyen tapasztalatokat szerezhettünk az 1990-es és 1994-es választásokon és azóta?

--- A pártok arculatát vezetői (elsősorban az elnöke) határozza meg.

--- A pártok arculatát meghatározó személyiségeket a széles közvélemény olyannak ismeri meg, amilyennek őt a média bemutatja, eladja.

--- A pártvezetés számára terhes kolonc a párttagság, amely - komolyan véve önmagát - befolyásolni szeretné a párt irányvonalát.

--- Közveszélyes az a felfogás, hogy szavazzunk X pártra, mert ott olyan sok rendes ember van! csak épp a vezetősége megbízhatatlan.

--- A pártelit a párttagságot csak kihasználja (tagdíjfizetés, erődemonstráció, ajánlószelvény-gyűjtés, röplapozás...). A költségvetésből támogatott pártok - pártapparátus kiépítésével - anyagilag korrumpálják a tagság egy kicsi, de befolyásos részét.

--- A pártok (pártvezérek) az össznemzet elmei érdekeit semmibe véve, elvtelen paktumokat kötnek (lásd.: a szétesett MDF, KDNP-utódpártok egyezkedése a liberális FIDESZ-szel). Saját hatalomban maradásuk (hatalomba kerülésük) érdekében hagyják magukat megvesztegetni. (Magyarországon a liberálbolsevikok által meghatározott politikai-gazdasági mechanizmusok a legradikálisabb nemzetinek nevezett pártokat úgy korrumpálják, hogy azok megalkuvóvá lesznek, vállalva az álellenzék kényelmes, hálás szerepét; azaz lényegében nem veszélyeztetik a fennálló politikai-gazdasági viszonyokat. Ennek fejében a hatalom megtartja, megtűri, támogatja őket ebben a helyzetükben.)

--- A mai választójogi törvény is lehetővé teszi, hogy egy nemzeti egységpárt színeiben a legjobb, legérdemesebb embereket juttassuk a parlamentbe. Azonban egy nyerőképes nemzeti egységpárt létrehozására ma sincs semmi esély. (Korábbi kísérletek is mind meghiúsultak (lásd.: Magyar Egyeztető Testület (MET), Nemzetért Választási Szövetség, Keresztény Nemzeti Összefogás...), s ez a tény leplezi le leginkább a nemzetáruló pártokat, akik csak beszélnek az összefogásról, de épp az ellen dolgoznak!)

Ennek okai:

Belső, személyes okok:

Valós történelmi ismeretekkel megalapozott elvi szilárdság teljes hiánya, ezáltal szolidaritásra és távlati gondolkodásra való képtelenség, továbbá gőg, önzés, irigység, gyávaság.

Külső, objektív okok:

A jelenleg uralkodó téves koreszmék (lásd.: globalizáció) tobzódása, a világpolitikai konstelláció (körülmények) áttekinthetetlen kuszasága, a médiák a globalizáció és a fennálló hatalom támogatói.

--- Bár ez a rendszer törvénytelen, tudomásul kell vennünk, hogy a játékszabályokat ők (a hatalom) határozzák meg. Azonban ezen játékszabályok is adnak számunkra lehetőségeket. Ezek felismerése és kihasználása a nemzeti politika lényege.

--- Ez a politikai-gazdasági rendszer nem dönthető meg pl. tüntetésekkel, sztrájkokkal, polgári engedetlenséggel, mert ezek az eszközök (is) a médiák (a hatalom) kezében vannak (tájékoztat róla vagy sem ?!), s ezek arculatát is a médiák határozzák meg. (pl.: csőcselék minősítéssel, gúnyolással... stb.)

--- A ma közismert pártok között egy sincs, amelynek hatalomra kerülése esetén joggal bízhatnánk abban, hogy valódi össznemzeti érdekű fordulat következzen be, azaz csak pártokra alapozva a választásokat 1998-ban is csupán kormányváltásra lehet számítanunk. - Azokra a pártokra adott szavazatok, amelyek országos összesítésben nem érik el az 5%-ot, - elvesznek! Az 1%-os küszöb felett állami támogatás jár, ennek megszerzése reményében tartják fenn a többpártrendszert a jelentéktelen pártocskák, ezzel hagyják magukat megvesztegetni, a nemzet politikai megosztottságát fenntartani!

--- Mára mindenki előtt világossá válhatott, hogy a társadalom egészséges működése csak pártok nélkül lehetséges! A pártok kitalálása (kb. 200 éve) és fenntartása az oszd meg és uralkodj elvének megfelelően a világhódítók érdekét szolgálja!



Miként javíthatók önerőből a nemzetérdekű politikai erők esélyei?

--- Nem kell nekünk se egypárt, se több párt, mert a pártrendszer rossz. A pártok csak szétverik a nemzeti egységet. (lásd.: az elmúlt 10 évben mennyi baráti társaság, házasság, család bomlott föl a pártok miatt! Mennyi infarktusnak volt okozója a csalódás, amit a pártvezetők jellemtelensége miatt szenvedtek el cserbenhagyott híveik! Ez a jelenség kizárólag a nemzeti oldal jellemzője. Nem véletlenül!)

--- Állítsuk figyelmünk középpontjába az egyéni képviselőjelölteket! Ez felel meg a magyar hagyománynak és a magyar érdekeknek.

--- Bár a választási rendszerünk a többpártrendszerre épül, 176 képviselő egyéni jelöltként jut be az országgyűlésbe. Ennyi ember elég is lenne a törvényhozásban! A jelenleg érvényes Házszabály is lehetővé teszi, hogy akár 15 egyéni (független!) képviselő - képviselőcsoportot alakítva - politikai tényezővé váljon. 176 független egyéni képviselő egységes fellépéssel valódi rendszerváltozást érhet el! Csináljuk meg! Ne legyünk kishitűek! Mi ezeknél csak jobban tudjuk csinálni! Bármelyikünk! Mi ugyanis szó szerint mindenhez értünk, s mi nem a rontás, hanem az építés szakemberei vagyunk.

--- Esélyeink nőnek, ha a 176-ok Jegyzékén (tablóján) sorakozó kiváló embereinket közösen támogatjuk, mind az egyszerű szavazók, mind a civil szervezetek, és mindazok a pártok, amelyek egyúttal lemondanak a pártlistáról, példamutatóan felszámolva önmagukat.

--- Vegyük figyelembe azt is, hogy az egyéni képviselőjelölt megválasztásánál sokkal kisebb a csalás lehetősége, mint a pártlistákra adott szavazatok számítógépes feldolgozása esetében!

-- A 176-ok Jegyzéke (az egyéni képviselők közös platformja) tökéletesen kifejezi a nemzeti összefogást, a képviselőjelöltek áldozatvállalását, valamint a személy szerinti politikai felelősségvállalást.

--- A 176-ok Jegyzékére azok kerülhetnek, aki megfelelnek az alábbi követelményeknek: magyar eredet és magyar nemzettudat, természetbarát világnézet, jó egészségi állapot, politikai akarat, politikai feddhetetlenség. A közismertség és diploma nem akadály, de nem alapfeltétel. Mindenek felett követelmény a nemzeti elkötelezettség!

--- Azoknak, akik a 176-ok Jegyzékébe akarnak kerülni tudomásul, kell venniük, hogy egymást vállalniuk kell! Akit a többség nem vállal, az nem kerülhet a Jegyzékbe.

--- 1990-ben a győztes MDF 165 képviselőjének döntő többségét (115), 1994-ben a győztes MSZP 210 képviselőjének döntő többségét (152 főt) egyéni képviselőként juttatta az országgyűlésbe! Következtetésünk: az egyéni jelöltek jelentőségét a többpártrendszerre építő propaganda tudatosan agyonhallgatja. Azaz nem az 1% és az 5% a döntő, hanem az egyé-ni jelöltek tömege! Az is tény, hogy a parlamenti pártok többségének egyetlen egy egyéni képviselője sincs!

--- 1990-ben és 1994-ben a kívülről és felülről vezényelt átrendeződések, bizonytalanságok lég-körében természetesnek kell tekintenünk, hogy a választók nem látták-láthatták, hogy az általuk választott legtöbb képviselő személyében hordozta a liberálbolsevik rendszert!

--- Mára lelepleződött a rendszer lényege. Így sokkal több esélye van a nép-, a közérdekeit valóban képviselő egyéni jelölteknek a győzelemre. Egy ilyen névsort ajánljunk a magyar választók figyelmébe! Nem párthű, hanem becsületes nemzethű magyarokat, akik valóban a közakarat megtestesítői, a nemzeti közakarat megvalósítói.

--- Ne misztifikáljuk a vezetést, ne tekintsük természetfeletti-isteni lénynek a vezetőt. A nemzet vezetéséhez mindenek felett nemzetszeretet és a nemzet iránti hűség szükséges, ami minden igaz magyar emberben megvan! Vállaljuk hát és cselekedjünk!

Utószó

A pártokra alapozott rendszer nemcsak politikailag rendkívül káros, de rettenetesen költséges is!

Erre, az úgynevezett parlamenti demokráciára, annak minden kapcsolt részeire, pártokra, képviselőtestületekre, tanácsadókra, szakértőkre, egyéb fölösleges műintézetekre, végrehajtókra, behajtókra, őrzővédő seregekre... stb. fordított milliárdok a KÖZJÓ megvalósítása helyett néhány politikai-gazdasági bűnöző zsebébe vándorolnak.

Túlságosan sokba kerül nekünk ez a parlamenti demokrácia, aminek a valódi népuralomhoz semmi köze! (Nem törvényszerű az, hogy miközben óriási értékek elherdálása folyik, a nép nagy tömegei elszegényednek. Nem annyira szegény ez az ország, mint amennyire a nép nyomorog!)

A 176-ok Jegyzékében valódi népképviselőket ajánlunk a választók figyelmébe. Akiknek elege van a pártokból, a sikerdíjas-végkielégítéses, bankkonszolidációs rablóvilágból, az adóprésből, áremelésekből, a nyomorból-munkanélküliségből és a liberálbolsevik (Horn-Kuncze) sikerpropagandából, segítsenek!

Állítsuk össze a 176-ok Jegyzékét - egyéni jelöltjeink tablóját! Nézzünk körül saját köreinkben, ott vannak Ők. A mi embereink. Támogassuk Őket győzelemre!

Ne követeljünk, és főleg ne kérjünk ezektől (a hatalom mai birtokosaitól), mert úgyis hiába, s mert akkor elismernénk őket. Mi magunk érjük el céljainkat és oldjuk meg gondjainkat! Bízzunk önmagunkban, mert csak önmagunkban bízhatunk!

Király B. Izabella
 
 
0 komment , kategória:  Mogyoróhegyi 108 pont  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 551
  • e Hét: 2892
  • e Hónap: 16169
  • e Év: 336201
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.