Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
V Péter
  2010-04-20 15:47:13, kedd
 
 



VASADI PÉTER - Firenze

Most mást csinálok; talán
csak néznem kellene a fák
fölötti fényhomályt, amarra
sejtek égi áramlásokat, mik
zajtalan széttartanak s felhősen
púposodva mindig visszatérnek
az elsikló középbe, mintha egy
gigantikus szív dobogna létező
nem-létezésben, így látom azt,
aminek hangja sincs, formája
se, holott a lét maga, akár a
nemtelen lényt, mint anatómiai
rajzon ereket, ínt, izmot, kékben-
-vörösben, és ízületeket, csontig
élesen az angyalt, ki mégis test-
telen és szárnytalan; fölkel
s elindul. Épp így a várost,
ahogy ellépdel fölötte, tornyot,
kupolát, bástyás falat, beburkoló
napszállatban... Hát értse meg,
most mást csinálok, asszonyom,
(nem) mondom (csak gondolom) neki,
de meg se hallja, édeleg, sír,
énekel, zarándokként hogy merre
járt, aludt, sétált, evett, kikkel
miről beszélt, hagyja szétomlani
édes emlékezésben kerekded tészta-
arcát, szeme ödémásan beágyazott
két hasíték, arcomba dől a szó-
s beszédözön, orális kéj ráncol
szája körül és csücsörít, hogy
mely fönséges Firenze, faládákban
leánderek és bukszusok, virágos
loggiák fatámasztékokon és közel
házak között száradoznak mosott
alsóneműk, hát tudja!, tenyerét
összecsapva ámul, s így marad;
ej, milyen szelíd vagyok, nem
ismerek magamra, pedig vissza-
fojtott nevetés rángat belül;
nem engedem, sötét ez a derű,
rokona a haragnak, őt bámulom tovább,
ki rezzenetlen arccal beszél,
beszél, és mindenütt Firenze kávé-
illata, hol itt gőzöl, hol ott, mi
meg ...bocsánat, asszonyom, kénytelen
vagyok szemügyre venni önt, s mivel
földhöz szögez, látnom kell nagy
hasát, jócskán megbővült karja-
bőrét, húsos kezének ujjait, dísz-
körmét, a csicsás gyűrűket; most
már a kóros büszkeség sodorja;
szagolni Firenzét s meghalni, óh!,
hogy mennyire igaz, sóhajtom s jó-
-jó, de nézze csak, az esti szél
bedöntötte a kerítésemet, deszkát
fűrészelnék a foghíjakba, mondom
s mutatnám nagy becsben tartott,
fogazott fűrészemet, aha!, veti oda,
s úszunk tovább irgalmatlanul a
dozsepalota előtt a fésűsorrú
csónakon (így keverve el Velencével
Firenzét), aztán áhítatoskodva
bámészkodunk a templomokban,
papírzászlócskát lengetünk a
reneszánsz márvány tereken, s
éljenzünk ennek-annak, ki éppen
arra jár; a jómódú ember ragadozó;
átka, íme, a féket nem ismerő én-
s öntudat: szavakkal is bilincsbe
ver; és jaj!, a fagylaltjai!, ezt
nem szabad kihagyni, elnéz a távoli
fenyők felé, csettint és ízlel is;
uramfia, elég. Fenyegetően föl-
ütöm fejem, s egyetlen mozdulattal,
mint egy köpenyt, vállamra
kanyarítom aranyfüsttel bevont
tehetetlenségemet és kérdezek:
S Alvernáról hallott-e, s a Kis
Barátról?... Nem én. Ki az?...
Ja-úgy. Akkor most jól figyeljen:
én vagyok Firenze, asszonyom.

Link
Firenze
 
 
0 komment , kategória:  Vasadi Péter  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1356
  • e Hét: 1356
  • e Hónap: 16995
  • e Év: 50391
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.