Belépés
klarika47.blog.xfree.hu
Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét. Kiss Tiborné
1947.10.29
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 75 
Az igazság
  2020-05-29 05:29:01, péntek
 
 





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Trianon 100
  2020-05-24 11:11:10, vasárnap
 
  Épp egy évszázaddal ezelőtt a Párizsban tárgyaló magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum aláírása az öngyilkosságot, elutasítása a halált jelentené hazánk számára. A szomszédok Magyarország területének kétharmadát oszthatták fel egymás között, mert ezt kívánta a győztes nagyhatalmak érdeke. De miért voltak ilyen szigorúak a feltételek? Mit és miért vesztettünk el 1920-ban? A Trianon100 elnevezésű cikksorozatunk első epizódja.

A győztesek írta történelem egyik következménye, hogy száz év elteltével is lehet agresszorról beszélni, a vesztesre bűnbakként mutogatni, az pedig idővel tényleg magára is veszi. Csakhogy az első világháború kirobbanásáért, elhúzódásáért, minden szenvedéséért és tragikus következményeiért nem egyik vagy másik állam, hanem az önző, kegyetlen és elvakult európai nagyhatalmi politika volt a felelős.

Mindkét oldalon.

Alig várták, hogy egymás torkának essenek

A napóleoni háborúk után beállt hatalmi egyensúly a ,,hosszú XIX. század" végére rogyadozni kezdett. A nagy háború előtti néhány évtizedben a Német Birodalom elképesztő gazdasági fejlődésen ment keresztül, amit szeretett volna világpolitikai befolyásra váltani. Ez már önmagában kibékíthetetlen ellentétet okozott Nagy-Britanniával és Franciaországgal, utóbbi ráadásul azt sem tudta lenyelni, hogy a francia-porosz háború során (1870-71) a németek elfoglalták Párizst, majd elcsatolták Elzászt és Lotharingiát.

A németek legmegbízhatóbb szövetségese, az Osztrák-Magyar Monarchia Oroszországgal feszült össze a Balkán feletti befolyásért, Törökországot pedig területi veszteségei fordították szembe az angolokkal, franciákkal és az oroszokkal. A világháború előestéje ezen érdekek mentén szövetségekbe rendeződve találta az öreg kontinens államait, a végletekig feszült légkörben csak idő kérdése volt, mi és mikor robbantja ki a fegyveres összecsapást.

A politikusok és a közvélemény tájékozott rétege az Európa puskaporos hordójának is nevezett Balkánra figyelt, és valóban: Ferenc Ferdinánd Habsburg-trónörökös meggyilkolása után Ferenc József hadat üzent Szerbiának 1914. július 28-án, ez borította a dominósort. Ha úgy tetszik, az első világháborút az osztrák-magyar uralkodó robbantotta ki, de ha nem ő, megtette volna más, egyéb indokkal - a nagyhatalmak 1914-ben már csak a casus bellire vártak, hogy egymásnak eshessenek.

Érdemes megemlíteni Olaszországot is, mert képviselői ott ültek az antant bizottságaiban a Párizs környéki békék kidolgozásánál. Itália egy 1882-es szerződés szerint Németország és a Monarchia szövetségese volt, ám a háborúban eleinte nem vett részt: arra várt, melyik oldal ígér többet. Ez végül - érthető módon - az antant oldaláról érkezett az osztrák és magyar területekre pályázó olasz politikai elit számára, így 1915 májusában Róma hadat üzent Bécsnek, melynek következtében az itáliai front lett a magyar katonáknak a poklok pokla.

A poklok poklában is helyt álltak a magyar katonák

Az isonzói frontot a rettenetes körülmények és a heves harcok tették a poklok poklává, a magyarok itt szenvedték el a legnagyobb veszteségeket a nagy háborúban. Két és fél évig működött ez a húsdaráló.

"Jaj, a legyőzöttnek!"

Az első világháborút követő ,,rendezést" a nyers erő dominálta, gyökeresen új helyzetet teremtett Európában, de a lehető legrosszabb értelemben. A győztesek célja nem a stabil, hosszú távú béke megalapozása volt, hanem érdekérvényesítés, hegemóniájuk bebetonozása, az ellenfél teljes kiiktatása - ,,Jaj a legyőzöttnek!"

Mi, magyarok joggal érezzük úgy, hogy bár semmiféle ráhatásunk nem volt a ,,nagyok" ügyeire, az ostor mégis rajtunk csattant.
Ezeréves határokat roppantottak össze, arányait tekintve a Magyar Királyság szenvedte el a legnagyobb veszteséget: Horvátország nélkül számított területének több mint kétharmadát, magyar anyanyelvű lakosságának egyharmadát.

A vesztesek sokszor maguk is elhiszik, hogy bűnösök, főleg ha évtizedeken át tartó diktatúrában az iskolában is ezt tanítják neki. Megérdemeltük,

mert ,,mi kezdtük a háborút",
mert csúnyán bántunk a nemzetiségeinkkel,
mert amúgy is létszámbeli kisebbségben voltunk Magyarországon,
mert végre nemzetállamok jöttek létre egy idejét múlt képződmény helyén,
és még folytathatnánk a hosszú időn át szajkózott tételeket. A Trianon100 sorozatunk keretein belül a későbbiekben igyekszünk ezekre egyenként is kitérni, most keressük inkább a békediktátum fajsúlyosabb okait.

Ha röviden akarjuk megfogalmazni, Magyarország megcsonkítását az 1920. június 20-ai Trianoni békeszerződéssel a nagyhatalmak Európát átrajzoló önös érdekei vezették, amihez külön kapóra jött a környező országok felfűtött nacionalista étvágya.

HIRDETÉS
A Monarchia szétzúzása volt a cél
Ahogy teltek a háborús évek, haltak az emberek, ürültek az erőforrások, tűntek fel az olyan aljas eszközök, mint a harci gáz vagy a korlátlan tengeralattjáró-háború, úgy tűnt tova az értelmes, a korábbi status quóra támaszkodó rendezés lehetősége. Furcsa egy háborúról ilyet állítani, de mivel az események eszkalálódtak, az egyetlen lezárása reálisan valamelyik fél totális veresége lehetett. Az Egyesült Államok 1917. tavaszi hadba lépésével a kérdés eldőlt: a győztes szerepét az antant hatalmak játszhatják el. Itt írtunk arról, hogy például IV. Károly békekísérlete az ellenségnél süket fülekre talált, a németek pedig egyenesen árulásnak tekintették.


Járvány vitte el az utolsó magyar királyt

IV. Károly száműzetésben fejezte be életét váratlanul és hirtelen: fiatal és egészséges volt, a spanyolnátha mégis egy hét alatt végzett vele.
Hazánkkal szemben a béketárgyalások valójában csak színpadi kellékként, kötelező körként szerepeltek a programban, az antant vezetői már a háború során megegyeztek a részletekről, és ezektől nem is tértek el. Számukra a legfontosabb cél Németország padlóra küldése volt, ezt szolgálta jelentős területek elcsatolása, a haderő gyakorlati lenullázása, a gazdasági szankciók és az irracionálisan magas jóvátételi kötelezettség.

Ahhoz viszont, hogy a németeket tartósan is a padlón tarthassák, le kellett róluk választani a szövetségeseit. Ha ránézünk a központi hatalmak államait ábrázoló térképre, igen jelentős erőről van szó az Atlanti-partoktól egészen a mai Kuvaitig: Német Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Bulgária, Oszmán Birodalom. Ez az úgynevezett Közép-Európa és Elő-Ázsia tengely egy nagy katonai és hatalmi tömb a maga 169 millió lakosával, óriási területével a korabeli Európa erőforrásainak egyharmadát tudhatta magáénak.

Ezt szüntették meg a Török Birodalom és a Monarchia darabokra szedésével.

Szabad a vásár

Az előző századfordulón diadalát ülte a nacionalizmus, Románia ,,ősi román földként" tekintett Erdélyre, de jogosnak érezte a Partium és Kelet-Magyarország, vagyis egészen a Tiszáig húzódó terület bekebelezését. Szerbia is gátlástalanul tört észak felé, a cseh politikusokat meg nyilván a pánszlávizmus hatotta át, amikor közös hazát képzeltek el a szlovákokkal és a ruténekkel, és feltehetően ez indokolta a Nyugat-Magyarországon szélesen húzódó, Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot összekötő, úgynevezett szláv korridor tervét is.

Az utódállamok már a magyar fegyverletétel pillanatában támadást indítottak hazánk ellen abban bízva, minél nagyobb részt hasítanak ki maguknak, annál többet tarthatnak majd meg a leendő békeszerződés nyomán.
Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni: a Monarchia szétszabdalásához az antantnak csak be kellett dobnia a lapokat, a többit a környező országok nemzeti mozgalmai elintézték.

Diplomatikusabban folytatva, miért is ne használták volna ki a lehetőséget? Ennél azért persze bonyolultabb volt a helyzet, London, de főleg Párizs komoly energiát fektetett abba, hogy az események az érdekeik szerint alakuljanak, azaz például Románia és Szerbia ne forduljon egymás ellen a magyar Bánság birtoklásáért, illetve a ,,maradék" Ausztria és Magyarország alkalmas maradjon az önálló állami létre.

Kicsikkel töltötték ki a hatalmi űrt

Oroszország a forradalom, majd a bolsevik puccs nyomán befelé fordult, a britek és a franciák így szabad kezet kaptak Európa átalakítására, miközben a kontinens keleti fele ,,fokozott orosz veszéllyel" nézett szembe: a kommunizmus terjedésének rémével. Korábban a Monarchia legfőbb szerepe a nagyhatalmi egyensúlyban az orosz medve távoltartása volt, szétverése után logikus módon pótolni kellett a hatalmi űrt.

Ezt szolgálta a hatalmas pufferzóna létrehozása önálló kis államokból a Baltikumtól a mediterrán térségig. Ez az úgynevezett köztes Európa - természetesen brit és francia érdekszféra - volt hivatott keletről a bolsevizmust feltartóztatni, nyugati irányba pedig Németországot ,,sakkban tartani". E célok érdekében elsősorban a francia politika fektetett nagy hangsúlyt, egyúttal nem kevés erőforrást egy új hatalmi-katonai blokk, a Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén királyság alkotta kisantant államok szövetségének létrehozására és megerősítésére.

Innentől kezdve költői a kérdés, miszerint a sokat által hangoztatott nemzeti önrendelkezés elve miért csak a szomszédos országokra vonatkozott, Magyarország esetén miért hagyták következetesen figyelmen kívül.

"Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája

Hozzátartozik a problémához az is, hogy az utódállamok ugyan nem mindig a legegyenesebb és ,,leglovagiasabb" módon, de végül mind a győztesek mellett fejezték be a háborút. Másrészt főleg a háborús években rendkívül aktív és sikeres propagandát folytattak az antant hatalmak illetékes köreiben, sokszor irtózatos csúsztatásokkal, hazugságokkal támasztva alá területi és egyéb igényeiket. Ezzel szemben Magyarország hiába volt egy nagyhatalom ,,egyik fele", önállóan nem képviseltette magát a külpolitikában, vagyis a tisztán magyar érdekek soha, sehol nem kaptak szót. És persze a veszteseknek, főleg a francia logika szerint, meg kellett fizetniük a háború árát.

A döntéshozók véleményét nagyban befolyásolták az olyan ,,Magyarország-szakértők" tudósításai is, mint például a skót Robert William Seton-Watsoné. Elfogultak és szélsőségesen ellenségesek voltak hazánkkal szemben, káros voltuk Trianon-kastélyban is érződött. A béketárgyalásokon is részt vevő ifjú brit diplomata, Harod Nicolson például így fogalmazott 1919-ben:

,,Magyarországot illetően érzéseim nem voltak tárgyilagosak. Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája."

Hazánk külföldi reprezentációját, a nagyhatalmak hozzáállását korábban minisorozatban részleteztük, érdemes belekattintani, innen az összes részhez el lehet jutni. Most csak megismételjük: ami történt, az színtiszta érdek, vaslogika volt, amit a XIX. századi, főleg francia hegemóniatörekvések eladhatósága miatt vontak csupán be a szavak szintjén a népek önrendelkezésének és jogainak mázával.

Öngyilkos legyen, hogy ne haljon meg?

Károlyi Mihály kormányfő 1918. november 13-án Belgrádban írta alá a Magyarországra vonatkozó fegyverszüneti dokumentumot az antant megbízottaival. A környező országok támadása nyomán ezután 279 napig tartó honvédő harcok kezdődtek, a világháború jogi lezárásához, a béke és nyugalom megteremtéséhez a békeszerződés aláírására volt szükség.

Az Apponyi Albert vezette magyar küldöttség 1920 januárjában érkezett Párizsba, ahol rövidesen nyilvánvalóvá vált: nem tárgyalni hívták őket a győztesek, hanem az előre elkészített diktátum aláírására. Ennek ellenére sokáig folytatták még a szélmalomharcot, mire elfogadták, hogy nincs semmi remény, és március 31-én hazatértek. Apponyi híres párizsi beszédében drámaian fogalmazott, de igazat szólt:

Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg.

Nem volt kérdés, hogy a feltételek elutasítása esetén a nagyhatalmak által támogatott utódállamoknak megvolt az erejük, politikusaiknak pedig az indíttatásuk is, hogy hazánkat letöröljék a térképről, így maradt az ,,öngyilkosság". Nem volt könnyű az aláírók személyének kiválasztása, végül Simonyi-Semadam Sándor kormányára, személy szerint Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre hárult a magyar történelem talán legszomorúbb feladata.

Elveszett az ország kétharmada

Magyarország számára csak ekkor, 1920. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának pillanatában (16 óra 30 perckor) ért véget hivatalosan az első világháború.
A Szent István-i állam Horvátország nélkül számított 282 ezer négyzetkilométernyi területe 93 ezer négyzetkilométerre, 18,2 millió fős lakossága 7,6 millióra csökkent,
a Kárpát-medencei magyarság 30,2 százaléka került idegen ország fennhatósága alá:

Románia: 103 093 km2, 5,25 millió fő, 31,6 százalékuk magyar;
Csehszlovákia: 61 633 km2, 3,52 millió fő, 30,3 százalékuk magyar;
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság: 20 551 km2, 1,51 millió fő, 30,3 százalékuk magyar;
Ausztria: 4020 km2, 291 618 fő, 8,9 százalékuk magyar;
Olaszország: 21 km2 (a kikötőváros, Fiume), 49 806 fő, 13 százalékuk magyar;
Lengyelország: 589 km2 (Szepes és Árva vármegye egyes települései), 23 662 fő, 1 százalékuk magyar.

Ahogy az előre látható volt, Európa átszabása nemcsak tartós békét nem hozott, hanem sokak véleménye szerint belelökte a világot az újabb, az előbbinél is pusztítóbb konfliktusba. A kisantant államok szövetsége hamar felbomlott, Hitler Németországa pedig erőlködés nélkül, néhány év alatt vonta érdekkörébe a köztes Európa államait. A végeredmény pedig a második világháború pusztítása és a holokauszt mellett a kommunizmus térnyerése volt, a németek után a Szovjetunió tenyerelt rá jó fél évszázadra a megállítására kialakított ,,pufferzónára".

A következő hetekben a százéves békediktátum összes fontos következményét feldolgozzuk a Trianon100 elnevezésű cikksorozatunkban.





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Vírus idején
  2020-05-24 06:10:53, vasárnap
 
  Koronavírus: a WHO azonnali második hullámra figyelmeztet mindenkit

Azok az országok, amelyek túl hamar enyhítenek a korlátozó intézkedéseken, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azt kockáztatják, hogy akár azonnal kialakulhat a koronavírus-járvány második hulláma - írja a Guardian.

Dr. Mike Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója hétfőn elmondta, bár Európa számos országában negatív irányt vett a járványgörbe, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában és Dél-Ázsiában továbbra is emelkedik a koronavírus-fertőzöttek száma, ezért továbbra is a világjárvány első hullámában vagyunk.

A WHO már korábban is figyelmeztetett arra, hogy az év második felében feltehetően egy, a jelenleginél is súlyosabb hullámmal tér vissza a koronavírus. Ryan szerint azonban azon országoknak, amelyek túl korán enyhítettek a korlátozó intézkedéseken, akár már a közeljövőben szembe kell nézniük az újabb fertőzéshullámmal.

,,Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy a járvány bármelyik pillanatban új erőre kaphat. Jóllehet az adatok most azt mutatják, hogy a fertőzés üteme lassul, ez nem jelenti azt, hogy ez is így marad, avagy azt, hogy akár több hónapunk lesz felkészülni a második hullámra. A második csúcs ugyanis már az első hullámban bekövetkezhet" - mondta a WHO igazgató. Ryan szerint az európai és észak-amerikai országoknak továbbra is fenn kell tartaniuk az egészségügyi és társadalmi előírásokat, a korlátozó intézkedéseket, illetve minél nagyobb számban kell koronavírus tesztet végezniük a lakosságon, amivel elkerülhetnék a második hullámot.





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Semmelweis Ignác
  2020-05-18 12:27:09, hétfő
 
  A kézmosás manapság elengedhetetlen az orvosok körében, de ez nem mindig volt így. 1850-ben a magyar szülészorvos, Semmelweis Ignác, előadást tartott a bécsi Orvosegyesületben, de a jelenlévők (és sokan mások, akik olvastak róla) még hosszú évtizedekig nem ismerték el Semmelweis felfedezését.

Milyen tanácsot adott aznap az orvos kollégáinak? Nos, röviden összefoglalva a tanács arra vonatkozott, hogy: mossanak kezet.

Ma már nyilvánvaló elvárás, hogy egy orvos kezet mosson konzultáció vagy műtét előtt, hogy ezáltal megelőzzük a fertőzéseket. 1847-ben azonban az orvosok még nem voltak tudatában, mennyire fontos ez az egyszerű művelet.

Ekkoriban kezdte meg Semmelweis munkáját a bécsi Közkórház szülészeti osztályán, és arra kérte kollégáit, mossanak kezet a szülések levezetése előtt. Ez az egyszerű kérés pedig élet-halál között dönthetett, ugyanis ezzel a művelettel megelőzhették a gyermekágyi láz (sepsis puerperalis) nevű betegséget.

A 19. század közepén ezerből körülbelül öt nő halt bele a szülésbe, ha bába vezette le azt. Ezzel szemben a kórházakban, orvosok által levezetett szülések esetében a halálozási arány akár tízszer vagy hússzor is magasabb volt.

Az ok pedig minden esetben a gyermekágyi láz volt. A betegség lefolyása borzalmas volt: a hashártya, vagy a méhnyálkahártya, illetve egyéb szervek gyulladása, sűrű, erős lázrohamok, gennyes folyás, bizonyos esetekben vérzés, majd a szepszis (vérmérgezés), amely végül a halálhoz vezet.

Ma teljesen világosnak tűnhet az ok a számunkra: a kézmosás gyakorlatának hiánya. Az orvosok körében ekkoriban vált népszerűvé a boncolás, amit többnyire ők és a medikusuk végeztek. Boncolás után pedig kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. A helyzet pedig egyenesen odáig fajult, hogy a várandós anyák rettegtek a klinikától, és azt kérték, hogy inkább engedjék haza őket, mivel úgy gondolták, hogy az orvosok a halál biztos előjelei.

Semmelweis Ignác felismerte az összefüggést (a szülészetnek azon a részén, ahol boncolást nem végző bábák dolgoztak, sokkal kevesebb volt az eset), és felfedezte a fertőzések leküzdésének egyszerű és hatékony módját: a kézmosást.

Semmelweis Ignác sorsdöntő felfedezést tett, emiatt azonban karrierje ellehetetlenedet
Felismerte, hogy a ,,szörnyű mérget" maguk az orvosok terjesztették, miután felboncolták a gyermekágyi lázban elhunyt nők testét, majd kézmosás nélkül vizsgálták meg a vajúdó nőket. Erről a ,,méregről" ma már tudjuk, hogy különböző baktériumokat takar (pl. az A típusú Streptococcus). Semmelweis arra is rájött, hogy a megoldás a kézmosás lehet.

A történészek ugyanakkor megjegyzik, hogy nem Semmelweis volt az első orvos, aki rájött erre az összefüggésre. Például Alexander Gordon, skót szülész már 1795-ben, az aberdeeni gyermekágyi láz járvány kapcsán írt tanulmányában kifejtette, hogy az orvosok terjesztették a betegséget a várandós nők között.

1843-ban pedig Oliver Wendell Holmes, amerikai orvos egy bostoni orvosi folyóiratban publikálta azt a saját megfigyelésein alapuló tapasztalatot, miszerint az orvos maga közvetítheti a fertőzést a szülő nők között.

Mindazonáltal Semmelweis Ignác volt az első orvos, aki utasította az orvostanhallgatókat és kezdő orvosokat, hogy klórmeszes oldatban mossák meg a kezüket, amíg a boncolás utáni hullaszag már nem érződik rajta. Nem sokkal a szabály 1847-es bevezetése után, a kórház szülészetén jelentősen csökkent a halálozási arány.

Semmelweis ötletét azonban kollégái nem fogadták lelkesen. Sokan felháborítónak tartották a gondolatot, hogy ők maguk okozhatják betegeik szörnyű halálát. Ennek eredményeként hatalmas ellenállással és sok kritikával szembesült.

Semmelweis nem publikálta azonnal eredményeit. Csak az 50-es évek végén, körülbelül 13 év múlva tette közzé megfigyeléseit, bár azok, akik támogatták őt, végig publikálásra biztatták. Ugyanakkor az is rontott a helyzetén, hogy komolyan megsértette azokat az orvosokat, akik nem voltak hajlandók elfogadni a felismerését.

A kézmosás meglehetősen kényelmetlen gyakorlat volt az akkori orvosok számára
Semmelweis szerződése a bécsi klinikával 1849 márciusában lejárt, és mivel nem hosszabbították meg azt, és a nézeteit egyértelműen elutasították, 1850-ben váratlanul elhagyta Bécset, és visszatért Budapestre.

Barátai hosszas győzködésére végül publikálta felfedezéseit, először 1858-ban az Orvosi Hetilapban, majd 1860-ban megjelent német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). 1861-ben és 1862-ben pedig nyílt leveleket fogalmazott meg orvos kollégáihoz.

Eközben viselkedése egyre furcsábbá, kiszámíthatatlanabbá vált, és 1865. július 31-én beutalták a döblingi elmegyógyintézetbe, ahol két héttel később, augusztus 13-án meghalt.

Mentális összeomlásának és halálának oka még ma is vita tárgyát képezi. Az egyik elmélet szerint ennek oka a szifilisz, amelyet valószínűleg még fiatalkorában, egy gyermekágyi lázban elhunyt asszony boncolásakor szerzett kézsérülése okozott.

Mások szerint halálának oka szepszis volt, az elmegyógyintézetben elszenvedett brutális verésekből származó sebek elfertőződése miatt. Egyesek szerint az intézetbe való beutalásának oka valami olyasmi lehetett, amit ma bipoláris zavarként diagnosztizálnának.

Egy másik feltételezés szerint az anyák megmentőjét brutálisan agyonverték a bécsi elmegyógyintézetben.

Semmelweis Ignác felfedezése nem a megfelelő pillanatban érkezett, 1846 és 1861 között, évtizedekkel azelőtt, hogy az orvostudomány készen állt volna annak elfogadására.

Manapság minden orvosi egyetemen tisztelettel ejtik ki a nevét, amikor a kézmosás fontosságáról beszélnek. Sajnos saját korában excentrikusnak és instabilnak tartották, akit távol kellene tartani a betegektől. Bár igaza volt, és kritikusai tévedtek, nagy árat kellet fizetnie azért, hogy a tudománynak és az emberi életek megmentésének szentelte az életét.

Most, körülbelül 170 évvel forradalmi felfedezése után, már tudjuk, mekkora szolgálatot tett az orvostudománynak, és tudjuk, hogy elismeréssel tartozunk neki. És a gesztus, amit talán ő is a leginkább értékelne, egyszerűen a gyakori és alapos kézmosás lenne.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Mindössze 47 éves volt Semmelweis professzor, amikor feleségével és kislányával Bécsbe, egy bőrgyógyász barátjának klinikájára utazott. Amikor a hosszú út után felébredt a vendégszobában, legnagyobb megdöbbenésére ápolók állták útját, és nem engedték őt a családjához.

Közölték vele, hogy egy elmegyógyintézetben van, ahová őrültként utalták be. Amikor tiltakozott, brutálisan megverték, kényszerzubbonyt adtak rá, több csontját eltörték, mellkasa szétnyílt. Orvosi ellátás nélkül a sebek elfertőződtek és vérmérgezést kapott. Napokig agonizált, sem orvost, sem papot nem hívtak hozzá. Így halt meg az anyák megmentője...

Halotti anyakönyvi kivonatát meghamisították, haláláról csak a temetése után adtak hírt. Mindezt miért? Mert az orvostársadalom számára kellemetlen tanokat hirdetett. Ma már az anyák megmentőjeként emlegetik, de Semmelweis Ignác nevét kortársai leginkább megvetéssel ejtették ki.

Semmelweis Ignácot édesapja jogi pályára szánta, de ő inkább átiratkozott az orvosi karra. Belgyógyász akart lenni, de nem volt gyakornoki hely, ezért elvégzett egy szülésmesteri tanfolyamot, és 26 évesen már fizetés nélküli rezidensként dolgozott Klein professzor híres szülészeti klinikáján. 1846-ban tanársegéddé nevezték ki, és az elhunytak boncolása lett a dolga. Azonnal feltűnt neki, hogy a szülészeten minden tizedik kismama meghalt gyermekágyi lázban. Fiatal orvosként kutatni kezdett az okok után...

Akkoriban azt gondolták, hogy a haldoklóknak utolsó kenetet hozó pap csengettyűje okoz olyan félelmet a kismamákban, hogy néhány nap múlva meghalnak. Semmelweis azonban ezt nem tartotta elképzelhetőnek, de kipróbálta: a papot csengő nélkül engedte be az épületbe, azonban nem csökkent a halálozások száma. Gyorsan rájött arra, hogy azok a nők, akik otthon vagy az utcán szültek, nem haltak meg. Az is feltűnt a fiatal orvosnak, hogy azok a nők, akik a bábaképző szülészeti klinikáján szültek, szintén nem haltak meg, az egyetemi klinikán azonban változatlanul magas volt a kismamák halandósága.

A különbség a két klinika között mindössze annyi volt, hogy az orvosi klinikán rendszeresen boncoltak oktatási célból. Semmelweisnek feltűnt az is, hogy a megbetegedések száma csökken, amikor nincsenek medikusok a klinikán. A megoldásra csak akkor jött rá, amikor egy fiatal patológus kollégája meghalt, miután megsértette az ujját a bonckéssel. Ekkor még a kórokozókat és a baktériumokat nem ismerte az orvostudomány! Semmelweis tehát úgy fogalmazta meg a felismerését, hogy a gyermekágyi láz oka nem más, mint a hullaméreg. Saját kezén is észrevette a bomló anyagot, és azonnal rájött, hogy ő és kollégái felelősek az anyák haláláért.

“Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik az ellenszere, és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor ezt az igazságot az összes érdekeltek tudomására kell hozni.“

Azonnal bevezette a szülészeten a klórmész oldatos kézmosást, így a hullamérget az orvosok nem tudták átvinni a páciensekre. Később azt is elrendelte, hogy a betegek vizsgálata között is kezet kell mosniuk az orvosoknak és az ápolóknak. Az eredmény azonnal látszott: míg 1847 májusában 36 kismama halt meg a klinikán, addig júliusban már csak 3. Ősztől újra emelkedni kezdett a halottak száma, mert az orvosok nem tartották be az előírásokat. Botrányosnak és nagyon egyszerűnek tűnt számukra, hogy ők felelnek a halálesetekért. Az egyik leghíresebb szülész, aki hitt Semmelweisnek, rájött, hogy ő okozta az unokahúga halálát, depresszióba esett és egy vonat elé ugrott. A többség egyszerűen nem akarta tudomásul venni a felfedezést, nem fertőtlenítették a kezüket, és bolondnak tartották Semmelweis Ignácot.

Klein professzor elbocsátotta 1849-ben. Másfél évig nem volt munkája, majd Pestre jött és a Rókus Kórház szülészetén vállalt fizetés nélküli státuszt, és elindította a magánpraxisát. Itt is bevezette a Bécsben alkalmazott szabályokat, és azonnal drasztikusan csökkent a kismama-halálozás. Semmelweis Ignác jól érezte magát, társaságba járt, élvezte, hogy magyarok között él. Sajnos, a magyar orvosok, csakúgy, mint a bécsiek, nem akarták elfogadni azt, hogy ők okozták a betegeik halálát.

39 évesen nősült meg, ekkor már egyetemi tanár volt. Felesége egy gazdag kereskedőcsalád lánya, Weidenhoffer Mária, akit éppen 159 éve vett feleségül. Úgy tűnt, remekül sikerült a házasságuk, szerettek együtt lenni, a kor szokásaival ellentétben a feleség tegezte a férjet, sőt a betegekhez is elkísérte őt. Öt gyerekük született, ketten azonban csecsemőkorukban meghaltak.

Semmelweis Ignác az újabb és újabb szakmai kudarcok után azt gondolta, hogy tanulmányt jelentet meg, hátha a tudományos bizonyítékokkal sikerül felráznia az orvostársadalmat. Mindvégig úgy érezte, ha nem jár sikerrel, akkor ő maga is felelős lesz a további halálesetekért.

“Az a tudat él bennem, hogy 1847 óta ezer meg ezer gyermekágyas és csecsemő halt el, kik életben maradnak, ha minden téves nézetet, mit a gyermekágyi lázra vonatkozóan kimondottak, kellően visszautasítottam volna."

Szakcikkeket közölt, majd ötszáz oldalas német nyelvű könyvet is írt. Statisztikákkal bizonyította, hogy a kézfertőtlenítés, a megbetegedések és a boncolások között összefüggés van. Könyvét egész Európa szülészprofesszorainak elküldte, de szinte semmilyen reakciót sem kapott rá. Elkeseredett, magát vádolta a sikertelenségért, és műfajt váltott: éles hangú, nyílt leveleket írt a kollégáinak. A szenvedélyes, vádló mondatok miatt pesti kollégái is ellene fordultak, úgy érezték, hogy Semmelweis szégyent hoz a magyar orvosokra. Felesége családja sem pártolta, egyszerűen csak bolond Nácinak nevezték egymás között.

“Gyilkoltam - jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam -, meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülő nőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket. De most rájöttem arra, hogy a fertőzést a vizsgáló ujjon tapadó szenny viszi be a szülő nő szervezetébe. Ezt tudtára adtam az egész világnak, és aki ezek után nem takarítja le a szennyet ujjáról, mielőtt vizsgál, az tudatosan és bűnösen gyilkol" - emlékezett később az orvos.

A professzor hangulata egyre romlott, ezt ma valószínűleg mániás depressziónak diagnosztizálnák. Ingerlékeny volt, egyre gyakrabban támadtak dühkitörései, éjszaka alvás helyett sétált. A gyógyítómunkája mellett rendszeresen publikált, az orvosi kar gazdasági igazgatói tisztjét is ellátta, egyetemistákat vizsgáztatott, tanított. Egy később keletkezett történet szerint az egyik kari tanácsülésen hirtelen felállt, és felolvasta a bábaeskü szövegét. Ekkor a kollégái a családdal egyeztetve azt a döntést hozták, hogy elmebeteg.

Egyébként a kari jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem történt ilyesmi, Semmelweis mindössze a fizetésemelések elmaradásáért szólalt fel, normális hangnemben. Az említett konzílium után felesége azt mondta neki, hogy fürdőkúrára utaznak, és útközben Bécsben megnézik bőrgyógyász barátjuk új klinikáját. Így került az anyák megmentője a már említett elmegyógyintézetbe, ahol gyakorlatilag meggyilkolták őt.

Sem a felesége, sem a gyerekei, sem pedig a kollégái nem jelentek meg a temetésén. A bécsi intézet, miután meghamisította a rá vonatkozó dokumentumokat, száz évre elzárta azokat. A konzíliumban részt vevő orvosok elhíresztelték azt a pletykát, hogy Semmelweis műtét közben megvágta a kezét, és vérmérgezést kapott. Felesége megváltoztatta a nevét, majd a morfium rabja lett, Béla fia pedig öngyilkosságot követett el. Sokáig senki nem törődött a zseniális orvossal, könyvének megjelenése után egy évtizeddel Pasteur felfedezte a bakteriális kórokozókat, és ezzel igazolta Semmelweis elméletét. Néhány évvel később külföldön az anyák megmentőjének kezdték hívni a magyar orvost, de itthon még sok évnek kellett eltelnie ehhez.

A fenti történetet Nyáry Krisztián Igazi hősök című könyve nyomán írtuk. Semmelweis Ignác haláláról azonban több másik történet is létezik, amelyek nem térnek el sokban egymástól.

Varga Benedek, az Orvostörténeti Múzeum igazgatója szifiliszről beszél: “[Semmelweis] legkésőbb 1849-ben vagy 1850-ben elkapta a szifiliszt, és családja 1865-re úgy döntött, hogy a kimerült orvost elmeintézetbe kell vinni. A választás egy bécsi intézetre esett, ahova felesége mellett Semmelweis gyermekkori jó barátja, Markusovszky Lajos, a magyar orvostársadalom egyik legnagyobb figurája kísérte el a beteg orvost, aki mit sem sejtett sorsáról. Nem tudta, hogy tébolydába fogják zárni, azt hitte, hogy inspiciálni mennek, meglátogatnak néhány egészségügyi intézményt. Aztán hirtelen bezárt ajtók mögött találta magát, ahol Semmelweis protestálni kezdett." Az igazgató szerint az orvost nem sokkal később a kórházban brutálisan megverték: Semmelweis alig két héttel később belehalt sérüléseibe.

Hasonló eredményre jutott Garamvölgyi László kriminalisztikai vizsgálataival: szerinte is brutálisan agyonverték az anyák megmentőjét a bécsi elmegyógyintézet pincéjében. Az elmélet szerint az orvos ellenfelei felhasználták a betegsége kezelését, hogy megszabaduljanak a kezelhetetlen Semmelweistől.

A szifiliszfertőzés hipotézisét 1965-ben tudományos vizsgálattal cáfolták. A 2000-ben megindult újabb vizsgálatok azonban tovább árnyalták a képet: Semmelweis betegségének okaként a paralysis progressiva betegséget, vagyis a hűdéses elmezavart (a nagyagyi kéreg krónikus lueses encephalitise, azaz szifiliszt) azonosították, amit valószínűleg még fiatalkorában - egy gyermekágyi lázban elhunyt asszony boncolásakor - szerzett kézsérülése okozott.

Ennél a betegségnél az elmezavar egyre súlyosabb állapotai évtizedek során alakulnak ki. Így Semmelweis tényleg beteg lehetett: már halála előtt három-négy évvel nagyon furcsán viselkedett, hozzátartozói igyekeztek távol tartani őt betegeitől. Ezt igazolták a legújabb kutatások is, ám a levéltári iratokra és korabeli dokumentumokra épülő vizsgálatok egyaránt cáfolják a vérmérgezéses teóriát, vagy azt, hogy Semmelweis halálát valamilyen összeesküvés okozta volna, amelynek részeként őt ideggyógyintézetbe kellett szállítani.

Tényleges betegsége a mai napig nem ismert. Hogy miként és miért halhatott meg Semmelweis, azt nem tudják a szakemberek pontosan, egyik teória éppen annyira lehetséges, mint a másik.





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
A tanulságok levonása
  2020-05-16 06:33:37, szombat
 
  Mintha beáldoztuk volna az időseket, most meg nem tudjuk, kit hibáztassunk.

A kórházi fertőzések figyelmen kívül hagyása, az ápolt betegek kizsuppolása,
és az ebből származó emberveszteség ezekre még rátett. Jócskán rátett...

".Az azonban tény, hogy ami az olasz, spanyol, amerikai - és az összes érintett
ország, így Magyarország - idős otthonaiban történt, gyakorlatilag mészárlás volt,
még ha azt nem is közvetlenül emberek, hanem egy gyilkos vírus követte el.

A tanulságok levonása még hosszú ideig fog tartani, de van néhány kirívó eset,
ahol már az otthonok fenntartói, vezetői ellen büntetőjogi felelősség is felmerült."





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
A titok
  2020-05-14 05:50:45, csütörtök
 
  Karácsony: ezért titkolták a járvány részletes adatait

Farkas György újságíró. 2020. 05. 13. 16:07

A főpolgármester a titkolózást már érti, a hezitálást a budapestieket érintő
korlátozások ügyében még nem.

A főpolgármester szerint nem véletlen, hogy a kormány titkolja a járvánnyal
kapcsolatos részletes adatokat, nem válaszol továbbra sem a kérdéseire.
Karácsony Gergely Facebook-oldalán így reagált arra, hogy a Válasz Online
megszerezte a Nemzeti Nép egészségügyi Központ egyik prezentációjának
diáját.

Azon az látszik, hogy április utolsó napjaiban az új fertőzések 59 százaléka
kórházi vagy szociális intézményi volt.

A főpolgármester szerint a kiszivárgott táblázatból a napnál világosabb,
hogy a járvány főleg kórházakban, kórházakból fertőz. Az állami fenntartású
kórházakban gyakoribb a fertőzés, mint a szociális intézményekben, idős
otthonokban.

Minden harmadik fertőzés kórházi.

Kiderül az adatokból az is, hogy már jelen volt a fertőzés a kórházakban,
amikor azt kértük a kormányhivataltól, hogy ne kerülhessen ki a kórházakból
egyetlen beteg sem negatív koronavírus-teszt nélkül. Miután ezt a kormány
hivatal felesleges költségnek minősítette, megugrott a fertőzés a szociális
intézményekben, az idős otthonokban. Ezért a kormányhivatali döntésért
valakinek felelnie kell.

Karácsony Gergely szerint az Orbán-kormánynak pedig arra kellene felelnie:
miért titkolják a kórházi fertőzések adatait, mit tettek és mit akarnak tenni a
kórházakban jelenlévő fertőzés megállításáért.

A főpolgármester számára az is kérdés, ha a vírus elsősorban a kórházakban
és onnan intézményekbe átkerülve van jelen, miért bizonytalankodnak a
budapestieket érintő korlátozások fokozatos és biztonságos enyhítéséről
döntést hozni?





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Vírus idején
  2020-05-12 17:33:35, kedd
 
  Bihari Dániel
újságíró. 2020. 05. 18. 14:07

Koronavírus: meddig tart még a harc?

A virológus helyzetértékelése enyhítésről, nyájimmunitásról, egyéni felelősségről, gyógyszerekről, vakcináról, ,,második hullámról", illetve kicsi és béna fegyverekről, amelyek azonban hatékonyak, ha mindenki használja őket.

Enyhítésről, nyájimmunitásról, egyéni felelősségről, gyógyszerekről, vakcináról és ,,második hullámról" osztotta meg gondolatait legújabb videóüzenetében Dr. Kemenesi Gábor virológus
a Pécsi Tudományegyetem Szentághotai János Kutatóközpontjának munkatársa, a Koronavírus
Kutató Akciócsoport tagja.

Valójában a jelenlegi helyzet összefoglalásáról van szó egy, a járvány elleni harc frontvonalában dolgozó szakembertől, akinek indoklása szerint itt az ideje egy helyzetértékelésnek, mert nagyon sok változás történt az életünkben ahhoz képest, amihez az elmúlt hetekben, hónapokban alkalmazkodtunk.

Nincs vége, és nincs nyájimmunitás

Először is ami elkezdődik, az enyhítések fázisa. Iránban például a járvány második hulláma tör fel éppen, a perzsa országban némi enyhülés után május eleje óta ismét meredeken emelkedik a fertőzöttek száma. Erre a fenyegetettségre nekünk és a szerencsésebb országoknak volt idejük felkészülni. Volt idő arra, hogy a diagnosztikai, egészségügyi kapacitást kiépítsük - fogalmaz Kemenesi Gábor, és kiemeli:

most jön az az állandó terepharc, hogy ez az Iránban látható forgatókönyv nálunk ne következzen be.

Nagyon szerencsétlen lenne jelen helyzetben arról beszélni, hogy vége a járványnak. A világban ugyanis rendkívüli módon elterjedt: ha ideális esetben a határainkon belül ki is pucoljuk a vírust, akkor is még ott van folyamatosan a fenyegetés, hogy visszajön, visszahurcolják, újból megindul. Amíg egyetlen gócpont is van, ez a fenyegetés fennáll, alábbi ábrán viszont látszik, még ettől is nagyon távol vagyunk:

Az országos felmérés eredménye szerint hazánkban 0,6 százalék az átfertőzöttség, vagyis a populáció 0,6 százaléka egyelőre ismeretlen ideig természetes immunitást szerzett a vírussal szemben. Rendkívül kevés, ahhoz a bizonyos nyájimmunitás eléréséhez körülbelül 60-70 százalék lenne az ideális.

Hozzá kell tenni azt is, hogy a természetes immunitás a járvánnyal súlyosan érintett, gócpontos területeken is nagyjából 3-5 százalék, erre játszani balgaság lenne. A nyájimmunitásra törekszünk akkor is, amikor a vakcináért futunk, és ez lesz a végső cél: a védőoltással egyfajta nyájimmunitást biztosítsunk a világban és megszabaduljunk végre a vírustól.

Hogyan tovább?

A legfontosabb kérdés most mindenki számára teljesen logikusan az, hogyan tovább? A válasz a virológus szakember szerint egyértelmű:

Sehogy máshogy, mint ahogy eddig. Amíg a vírus itt van a világban, addig egyfajta - a józan ész keretein belül történő - készenléti állapotban kell lennünk. Az, hogy berobban-e második hullámként vagy egy gócpontként az országban, az önökön, rajtam, az egyénen múlik a leginkább.

Továbbra is oda kell figyelnünk, tudatában kell lennünk, hogy ez a vírus itt van - nem rettegünk, hanem tudatában vagyunk, és ez egész más. Mire kell odafigyelni? Amit a szakemberek már a járvány megjelenése előtt elkezdtek szajkózni: kézhigiénia, arcunk érintésének kerülése, ahol lehet szájmaszkok viselése.

A vírus már a tünetek megjelenése előtt fertőz, akár a beszéd közben a szájból távozó folyadékcseppekkel átjutnak a másik emberre. Ha mindenki visel szájmaszkot, amikor csak teheti, akkor ez a hatás eltörpül, a vírus falakba ütközik, nem tud futótűzszerűen elterjedni a társadalomban.

A gyógyszerek

A gyógyszerekkel kapcsolatban Kemenesi Gábor megjegyzi, manapság gyakorlatilag bármilyen hatóanyagról kijön egy előzetes tanulmány, akkor a média felkapja és azt mondja, vége a járványnak, mert megtaláltuk az ellenszert. Sok szakértő is elhamarkodottan nyilatkozik a témában, ám a virológus szerint:

a gyógyszereknek a járvány egészére van hatása, mindennapi életünkre viszont nincs.

Tudományos megalapozottsággal tett kijelentéshez nagyon hosszú kísérletsorozatok, klinikai tesztfázisok kellenek, és az egyéni ember szintjén még ezek sem nem fognak változtatni azon, hogyan kezeljük ezt a járványt. Jelenleg több száz szer van az ,,ígéretes" listán a világban, ezek közül jó pát tízet klinikai tesztek során vizsgálnak. Biztosan lesz gyógyszer a koronavírusra, de ezek majd a kórházi betegeken tudnak majd segíteni. Szakmai kérdés, melyik gyógyszer hogyan hat, az pedig majd gyakorlati kérdés lesz az orvos számára, hogy mikor és melyikhez nyúljon: ,,önöknek, nekem az utcán sétálva pedig semmin nem fog változtatni. Mossunk kezet, figyeljünk oda az arcmaszk viselésére és az alapvető higiéniára,,.

A védőoltás és a kicsi, béna fegyverek

Az oltásokkal kapcsolatban jó hír, miszerint 12 vakcina van klinikai fázisban, a történelem során soha nem volt még ilyen rövid időn belül ennyi jelölt. A dátumokról ugyanakkor itt is felesleges beszélni annak ellenére, hogy sok szakértő megtette, pedig ugyanott vagyunk, mint a gyógyszereknél. Lesz vakcina, de nem tudjuk megjósolni, mikor: ,,a jövő év folyamán már valamikor reális lehet az, hogy tényleg eljut bedobozolva oda, ahova kell." Jó eséllyel azok a vakcinák, amik elkészülnek hosszan tartó normális védelmet tudnak majd nyújtani.

Ami a társadalmi hatásokat illeti, sokan úgy gondolják, ,,elmúlt a baj", és elkezdik a felelősöket keresni, bizonyos politikai erők ezt ki is használják, amint látjuk Kína és az Egyesült Államok egymásnak feszüléséből. A kutató szerint azonban ez egy olyan csata, ahol harc közben kell megtanulnunk, az ellenséget hogy tudjuk legyőzni. Itt nincsenek jó vagy rossz döntések, hanem becslések vannak: többféle szakértőnek a véleménye, ami politikai döntéshozóknál olvasztódik össze, és abból valamiféle stratégia születik.

A legfontosabb lenne most XXI. századi emberként viselkednünk és felfognunk a helyzet komplexitását. Tudatában lenni, hogy egy, a tudomány számára új vírus van köztünk.
Egyénileg talán úgy tudunk a legjobban küzdeni, hogy ha nem az ostobaságnak, félelemnek
hiszünk, hanem a tudásnak. És bízunk benne, ha valamit ismerünk, akkor azt le is fogjuk tudni győzni.

A fegyvereink egyelőre kicsinek és bénának tűnnek, a maszkviselés meg a kézmosás, ugyanakkor mégis nagyon hatásos, amennyiben a társadalom döntő többsége elfogadja ennek használatát jó eséllyel csökkenthető a vírus terjedése.

Végül a virológus a járvány második hullámáról azt mondja, nem zárható ki, de ideje és módja egyelőre megjósolhatatlan. Jelenleg nagyon valószínű, hogy vissza fog térni egy vagy több hullám formájában megint: ez a harc addig fog tartani, amíg az oltóanyag elérhetővé nem válik mindenki számára.





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Korona vírusról
  2020-05-10 17:07:36, vasárnap
 
  Német orvos: A koronavírus körüli folyamat egy nagy átverés, sokan az
agresszív gyógykezelésbe halnak bele!

ON: 2020. ÁPRILIS 20.

Dr. Claus Köhnlein német belgyógyász és víruskutató, a kieli klinika orvosa
szerint a koronavírus klinikai képe semmiben sem különbözik a hagyományos
influenza tüneteitől: köhögés, torokfájás, gyengeség - minden ugyanaz.

Köhnlein egy interjúban egyebek között rámutat a koronavírus jelenlétét
kimutatni hivatott ún. PCR-tesztek érzékenységére.

Mint mondta, a legkisebb molekuláris eltérés elegendő ahhoz, hogy a teszt
pozitívan reagáljon. Ebből kifolyólag a tesztelési eredmények legalább fele
téves képet nyújt, illetve megbízhatatlannak minősíthető.

Dr. Köhnlein úgy véli, ha csak köhögés és nátha lép fel, nem szükséges
semmilyen orvosi ellátás.

Ha viszont tüdőgyulladás lép fel, természetesen szükség mutatkozik
megfelelő gyógykezelésre. Az olyan esetekben azonban pontosan fel
kell térképezni, hogy virális vagy bakteriális eredetű tüdőgyulladásról
van-e szó.

Az orvosok a virális eseteknél túl agresszív eljárást alkalmaznak.

Az orvos rámutat a Lancet egészségügyi folyóiratban leírt egyik korona
vírusos esetre, ahol egy 50 éves, egyéb betegségektől mentes pácienst
napi 600 mg kortizollal kezeltek más antivirális gyógyszerekkel, HIV ellen
is alkalmazott gyógyszerekkel, interferonnal és erős antibiotikumokkal
együtt, amitől ugyan rövid időre javult az állapota, de pár napra rá az
immunrendszere teljesen felmondta a szolgálatot és a beteg ettől halt
meg.

Köhnlein szerint Olaszországban és más országokban az orvosok
ilyen és hasonló módszereket alkalmaznak, noha tisztában vannak a
következményekkel. Ezt azért teszik, mert félnek. Ha ugyanis
eltérnének az Egészségügyi Világszervezet által előírt eljárástól és
a páciens meghalna, felelősségre vonnák őket. Amennyiben viszont
az előírt agresszív gyógymódot alkalmazzák, s a beteg meghal,
abban az esetben az orvosokat nem éri semmilyen kellemetlenség,
emeli ki Köhnlein.

Továbbá: ami a 60 évnél idősebbeket és a legyengült immunrendszerrel
élő személyeket illeti, őket úgyis minden veszélyezteti, fűzte hozzá a
német orvos.

Ha rajta múlna, azonnal leállítaná a tesztelést. Szerinte attól kezdve a
koronavírus problémája megszűnne, mert szó sincs új és különleges
vírusról, amely speciális gyógykezelést igényelne.

A koronavírus elleni védőoltást is hülyeségnek tartja, hiszen a korona
vírus nem produkál más klinikai képet, mint azt tette az előző években.

A vakcina ugyanakkor óriási, aranyat érő bizniszt jelent.
Ezen a téren Bill Gates a fő játékos, szögezte le Dr. Köhnlein.

[Forrás: Délhír]





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Operatív Törzs
  2020-05-06 15:24:48, szerda
 
 



Az internet népe kegyetlen. Kifiguráz mindenkit, aki megérdemli. Most
Müller Cecíliát és az Operatív Törzset vette célba a közösségi humor
- valljuk be, nem alaptalanul. Az egymásnak ellentmondó információk,
a gyakran zavaros és hiányos tájékoztatás elé tartottak görbe tükröt azok,
aki összeszedték az alábbi pontokat, hogy mit is tudunk a napi sajtó
tájékoztatók alapján a vírusról!

Tessék humorral olvasni, és nem komolyan venni, a nevetés könnyebbé
teheti ezeket a napokat! Íme a lista:

1. Elvileg nem hagyhatod el az otthonodat, de amikor el kell hagynod,
akkor elhagyhatod.

2. Maszkot viselni teljesen értelmetlen, de talán jobb, ha hordod, mert
megvédhet, de lehet, hogy csak kifelé akadályozza a vírust, de talán
egy kicsit befelé is.

3. Az üzletek, szolgáltatók zárva vannak, kivéve, amelyik nyitva van.

4. Ne menj be a kórházba, szakrendelésre, kivéve, ha oda kell menned.
Ugyanez érvényes az orvosi rendelőkre, oda is csak végszükség esetén
menj, feltéve, ha nem vagy túlzottan beteg.

5. A mostani vírus halálos, de mégsem olyan félelmetes, de néha
okozhat akár globális katasztrófát is.

6. Gumikesztyű nem segít, de mégis hasznos lehet.

7. Mindenki maradjon otthon, de fontos kimenni a friss levegőre.

8. Nincs áruhiány az üzletekben, de vannak dolgok, amiket nem lehet
kapni, ha az ember este akarná azokat megvenni. Vagy reggel.
Vagy napközben.

9. A vírus nem ártalmas a gyerekekre ill. fiatalokra, kivéve azokat,
akik megbetegszenek tőle.

10. Ha megbetegszel, sokféle tüneted lehet, de tünetek nélkül is
megbetegedhetsz. Lehetnek tüneteid anélkül, hogy megbetegednél.

11. Étterembe nem mehetsz, de rendelhetsz éttermi ételt otthonra,
amit esetleg olyan személyek készítettek, akik nem viseltek száj
maszkot vagy gumikesztyűt. Vagy egyiket sem. Vagy mindkettőt,
csak mielőtt felvették, ráköhögtek.

12. A vírus különböző felületeken 2 órán keresztül, nem,
3, 4, 6, 18 órán keresztül aktív marad. Vagy napokat mondtunk?

13. Számoljuk a halálesetek számát, sőt a halálozási arányt is,
de fogalmunk sincs, mihez képest, mert nem tudjuk, mennyien
betegedtek meg.

14. Nincs rá gyógyszer, kivéve azt, amelyik talán már van, amelyik
esetleg nem veszélyes, persze csak ha nem vesz be túl sokat belőle
az ember.

15. Addig otthon kell maradnunk, amíg el nem tűnik a vírus. De csak
akkor fog eltűnni, ha meglesz a nyájimmunitás, azaz már körbejárt.

Ehhez az kellene, hogy találkozzunk másokkal.

És a ráadás:

+1: Németországban be kellett zárni a fodrászatokat, fogorvoshoz
viszont szabad menni. Nálunk fogorvoshoz nem szabad, de
fodrászhoz igen.

Forrás: Szeretlek Egerszeg/facebook




 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Debrecen
  2020-05-06 15:07:23, szerda
 
  Új szakaszba lépett a járvány elleni védekezés Debrecenben,
ezek a könnyítések léptek életbe

Május 6, 2020 Szóljon Hozzá

Május 4-től Debrecenben is megszűnt a kijárási korlátozás, de a veszélyhelyzet
fennmaradt, ami újfajta magatartási szabályok betartását követeli meg debreceniektől,
írja közleményében a debreceni önkormányzat. A következő időszakban számos
szigorú szabályt kell betartani a városban, de több könnyítés is életbe lép.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

- az egy háztartásban élők kivételével a más emberekkel való érintkezést kerülni
kell, de ha erre nincs lehetőség, akkor a 1,5 méteres védőtávolságot tartani kell

- a 65 év felettiek esetében az a korlátozás életben marad, hogy az üzleteket,
drogériákat, patikákat kizárólag 9 és 12 óra között látogathatják

- az üzletekben vásárlás alkalmával, valamint a közösségi közlekedési eszközökön
(buszok, villamosok, trolibuszok) kötelező az orrot és a szájat eltakarni, amelyre nem
csak orvosi maszk, de az erre alkalmas sál, kendő is használható.

- Annak érdekében, hogy ez a szabály betartható legyen, már elindítottuk és
megszerveztük több tízezer maszk beszerzését és gyártását azért, hogy a 65.
életévüket betöltött debreceni lakosok (45 ezer fő) ingyenesen kaphassanak
maszkot. Jövő hétfőtől kezdődik a maszkok szétosztása az egyéni önkormányzati
képviselőkön keresztül. A Debreceni Karitatív Testület önkéntesei is folyamatosan
visznek maszkokat a rászorulóknak.

KÖNNYÍTÉSEK

- valamennyi debreceni üzlet nyitva tarthat, látogatható, az időbeli korlátozás
megszűnt. Ez a könnyítés a szolgáltatásokat nyújtó üzletekre (fodrászat,
kozmetika stb.) is vonatkozik.

- kinyit a debreceni állatkert és a vidámpark a közterületek és a parkok
szabadon látogathatók, újra megnyitjuk a parkerdőt (Békás-tó és környéke)
és az Ötholdas Pagonyt is.

- az éttermek, kávézók, cukrászdák, büfék, presszók kerthelyiségei és teraszai
működhetnek, ott étel és ital fogyasztása megengedett - DE be kell tartani ASZTALTÁRSASÁGONKÉNT a 1,5 méteres védőtávolságot.

- A Magyar Turisztikai Ügynökség tegnap este kiadott egy kódexet, amely a
biztonságos működés fenntartásához szükséges ajánlásokat fogalmazza meg.
Ezek betartását a teraszok engedélyezése során az önkormányzat megköveteli,
előírja az üzemeltetőnek, ennek betartása a teraszengedély kiadásának feltétele
lesz.

- A kerthelyiségekben és a már engedélyezett teraszokon a kereskedelmi hatóság
dolgozói fokozottan ellenőrzik a szabályok betartását és szükség esetén jelzik a
rendőrségnek az intézkedésre okot adó körülményt, mert első a biztonság.

- Szeptember 01-ig a teraszok után közterület-használati díjat fizetni nem kell,
azonban a közterület-használatra vonatkozóan megállapodást kell kötni a
Debreceni közterület-felügyelettel.

- a strandok, szabadtéri fürdők nyitva tarthatnak, látogatót fogadhatnak
A Magyar Fürdőszövetség egy egységes használati kódexet ad ki a
napokban, amely ajánlásokat tartalmaz a minimumszabályokra
vonatkozóan. Ennél szigorúbb szabályokat alkothat az üzemeltető, de
legalább ezeket minden üzemeltetőnek be kell tartani. ennek értelmében a
Kerekestelepi Strand május közepén megnyithat, az új Aquaticum Debrecen
Strand pedig június közepétől fogad látogatókat. A hatályos szabályok alapján
a fedett fürdők megnyitására még várni kell.

- sportrendezvények nézők nélkül, zárt körülmények között tarthatók, a sportcélú
edzéseken való részvétel megengedett a Városi uszodában az erre irányuló
sportolói igények felmérése után lépcsőzetesen és csoportbontásban elkezdődhet
a sportolók edzése, a lakosság előtt még zárva marad az uszoda, az egyéb beltéri
létesítmények esetében ugyanezen szabályok érvényesek, a sportcélú edzések
alkalmával a testi érintkezést kerülni kell, a lakosság előtt még zárva maradnak a
csarnokok.

- a szabadtéri sportolás során az Oláh Gábor utcai komplexum szabadtéri pályáin
a sportolók végezhetnek edzésmunkát és ehhez igazodóan van lehetőség a
lakossági használatra.

- az önkormányzat új szabályt alkot a piacok működésére: valamennyi
Debrecenben működő piac a 65. életévüket betöltöttek számára kizárólag
10 és 12 óra között látogatható. Ebben az időben kizárólag ők vásárolhatnak
a piacokon.

- újra kinyit csütörtöktől a használt cikk piac, azaz a zsibogó, ahol a 65 év felettiek
szintén csak 10 és 12 óra között vásárolhatnak. A zsibogón - az egészség védelme
és a 1,5 méteres védőtávolság megtartása érdekében - egyszerre legfeljebb 500 fő
tartózkodhat, ennek megtartását az üzemeltető Debreceni Közterület Felügyelet
ellenőrzi.

- a piacokon működő üzletek bérlői két hónapra - májusra és júniusra - 50
százalékos bérleti kedvezményt kapnak.





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
     1/8 oldal   Bejegyzések száma: 75 
2020.05 2020. Május 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 42 db bejegyzés
e hónap: 302 db bejegyzés
e év: 1527 db bejegyzés
Összes: 28544 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1078
  • e Hét: 1078
  • e Hónap: 60923
  • e Év: 307781
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.