Belépés
klarika47.blog.xfree.hu
Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét. Kiss Tiborné
1947.10.29
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 200 
Kitartással szeress
  2018-07-26 09:58:21, csütörtök
 
  Kun Magdolna

Kitartással szeress, megalkuvás nélkül,
magadat adva, nem hallgatva másra,
mert a szívedben rejlő bizonyosságra,
csak te tudsz válaszolni egyes egyedül,
hisz,
a szív ajtózára becsukódik egyszer,
s a megformázott kulcsot is elfújja a szél,
csak egy rozsdás lakat őrzi majd a házat,
hová senki nem lesz többé, aki hazatér.





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Tiszta lélekkel
  2018-06-30 09:41:10, szombat
 
  Az idő ugyanúgy eljár mindenki felett.
Nincs oly ember, ki kaphatna tőle kegyelmet,
mert az életünk véges, egyszer befejezett lesz,
csak emlékek maradunk szeretteinknek.

Mindenkinek fáj az a bizonyos tudat,
hogy semmi nincs, mi megállítná a percmúlásokat,
mert a percek futnak, s közben egyre fogynak,
azon időinkből mit reánk fenn kiszabtak.

Ezért hát feledjük a bántást, a gyűlölt haragot,
amely szívet fájdított, könnyet hullatott,
és bocsássunk meg minden bűnt, minden fájdalmat,
hogy lelkünkben sebhelyek ne maradjanak.

Kun Magdolna





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Összetartozás
  2018-06-30 07:39:26, szombat
 
  Kun Magdolna

Vigyázz rám,
hogy én is vigyázhassak rád,
hisz mindketten tudjuk,
életünk sem más,
csak egy úti-állomás,
ahonnan majd egyszer
egymás nélkül indulunk
tovább.

De addig vigyázz rám,
hűséggel vigyázz.
Ne távozzunk úgy
az ismeretlenségbe,
hogy kitagadjuk magunkból
összetartozást.





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Sírd el könnyekkel
  2018-06-30 07:39:24, szombat
 
  Kun Magdolna

Amit a szíved nem bír el, sírd el könnyekkel,
hadd könnyüljön lelked, hadd könnyüljön tested,
mert ha kínzó fájdalmad túl mélyre gyökerez,
az élettel szemben te leszel a vesztes.

Így bármily nehéz lesz is küzdeni a sorssal,
vigasztaljon az a tudat, hogy jön még olyan nap,
ami feledteti veled azt a sok-sok megbántást,
mely tövisekkel borította élet-utadat.





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Ősz van megint
  2018-06-30 07:39:23, szombat
 
  Kun Magdolna.

Csendesen lépkedem a sápadt ősz nyomát,
csendesen, mert eszembe jut sok régi jó barát.
Azok, kik már nem láthatják, hogyan peregnek
az elgyengülő faágakról az aszott levelek.

Minden évnek őszidején elmegy valaki,
akinek már nem nyit tavaszt a télnek havai,
sem vadvirágos tarka mezőt, hol minden kismadár,
színes szárnyat lebegtető pillangókkal száll.

Mikor a deres fákról lehull egy megsárgult levél,
tudom, hogy valahol egy élet véget ér,
hisz a falevél is oly mulandó, mint mi emberek,
kiknek halni kell, azért mert megszülethettek.





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Pipacsok
  2018-06-30 07:38:02, szombat
 
  Mi lehetne szebb virág,
mint az a tűzszínben pompázó
pipacsvirulás,
melynek minden sziromhajtására
vad-pillangók szállnak,
hogy szárnyaikkal színesítsék
a nyárba-ölelt tájat.

Mi lehetne ékesebb,
mint az a májusi csoda,
ahol pipacsvérben fürdik
a mezők mosolya,
s ahol a smaragdszemű szél
kacsingató szeme,
gyöngykönnyként könnyező
cseppekkel van tele.

Mi lehetne színesebb,
mint egy bennünk fogant érzés,
mely napfénybe zárja,
szívünk melegségét.

Kun Magdolna





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Mondd
  2018-06-30 07:36:40, szombat
 
  Kun Magdolna

Mondd átok vagy áldás tudni, hogy ennyire szeretlek?
S megbocsátható-e, ha lelked gyöngykagylóba zárom?
Bűnnek vallod-e ha az érzések titkait sosem palástolom
És a lobbanó szenvedélyt csak két szemedben látom?

Mondd, oly tisztán szól- e még lelkünkben a dallam,
Mely annyi éjen át szívhez szóló lágy muzsikát játszott
S melyben a kimondott szép szavak, mint apró mécsesek,
A szerelem éltető erejétől kaptak öröktüzű lángot.

Mondd szeretsz-e úgy akkor is, mikor gondolatban ölelsz
És nem érinthet két kezem a megvetetlen ágyon,
Mert helyettem csak az őszi szél simítja révedező arcod,
Ahogy elmélázva ringatsz egy könnyes vallomáson.






 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Arany-alkony
  2018-06-30 07:33:53, szombat
 
  Már átszínezte az idő barna hajamat,
festett bele fehér és ezüstszálakat,
amelyek bele-belesimulnak azon részekbe,
ahol a fiatalságnak volt döntő szerepe.

Fájlalom, hogy gyorsan elfutott az élet,
s hogy egykor hamvas arcom ilyen ráncos, vén lett,
de boldog is vagyok, hisz büszkén mondhatom,
én még lentről csodálhatom arany-alkonyom.

Bár női szépségem már régen elhervadt,
ám mégis él bennem az a bizonyos tudat,
hogy az öregség is adhat talán annyi életörömöt,
mint az fiatalság mely fényben tündöklött.

Kun Magdolna





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Könnyeik hullnak
  2018-06-30 07:26:02, szombat
 
  Kun Magdolna

Ne sírj, kérlek, ne sírj, majd én átölellek téged,
ha úgy érzed a sorsod halálra sebzett,
és elmondom neked, hogy vannak emberek,
akiknek az élete sokkal nehezebb.
Hinned kell, hogy Isten annyi terhet ró rád,
amennyit gyönge vállad elbír hordani,
mert ő már nagyon jól ismeri milyen az a világ,
ahol a szív szavát csak ritkán hallani.
Sose add meg magad, és sose alázkodj meg.
Senki előtt ne hajts fejet, bárhogy kényszerít,
mert te is vagy oly erős, mint azok a sok mások,
akik hitükkel vonszolják sorsuk keresztjét.





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
Ha már nem leszek
  2018-06-30 07:26:01, szombat
 
  Kun Magdolna

Különös gondolaton mereng el a tudatom.
Próbálja elképzelni, hogy mi lesz odaát.
Hull-e majd deres fákról tisztalelkű hópehely,
vagy ott is sárral tapossák kristálylábnyomát.
Mennyit ér a lélek, ha már testetlenné válva,
a végtelenben bolyong, és nem lel új hazát.
Lesz-e pár kedves szó, mely utat mutat neki,
ha majd égi csillag szórja rá ezüst fényporát.
Világlik-e földi mécses a sötétszárnyú éjben,
mikor félelem dobbantja a meg-megálló szívet,
vagy irgalmas karok helyett sodródó képzelet lesz,
mi a láthatatlan messzeség fénylényéhez vezet.
Lesznek-e érzések, szerelem vagy gyűlölet.
Éget-e kínzó fájdalom, ha túl nagy lesz a csend,
vagy nem lesznek színek, csak fekete és fehér,
melyeknek rideg árnyalatai ködfoszlányon leng.
Adnak-e az utolsó pillanatban kegyelmet a bűnnek.
Vigaszt a kihűlt ajkakra, mit sóként mar a könny.
Fogja-e még meleg tenyér elgyengült két kezem,
ha már nem ölel át más, csak a vak közöny.
Gondolnak-e rám azok, akiket nagyon szeretek,
vagy a távolodó léptekkel végleg felednek.
S mikor megpróbálok búcsúzóul el-elmosolyodni,
azok a párássá vált szemek még visszaintenek?
Szép világ lesz-e, ahová egyszer megpihenni térek,
végleges álmokba burkolva minden örömöt.
Vár-e ott fenn valaki, nyitott szívvel őszintén,
ha már az ernyedt test a lélektől végleg száműzött.





 
 
0 komment , kategória:  KUN MAGDOLNA 4.  
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 200 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 190 db bejegyzés
e év: 2157 db bejegyzés
Összes: 24786 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 53
  • e Hét: 3005
  • e Hónap: 26151
  • e Év: 156222
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.