Regisztráció  Belépés
hunjano.blog.xfree.hu
A szkítha népek hosszúéletűek s mi ennek a fajnak vagyunk utolsó hajtása . A szkítha összesség ma: a magyar." /Csuray Károly / "A szólás szabadság... Hunjano
1965.01.21
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
KÉRLEK BeNNeTEKET TáMOGASSÁTOK A BANKCSAPDA-KTI jelöltjeit
  2014-02-18 12:27:52, kedd
 
  Kedves Barátaim,Ismerőseim !

Szeretném a segítségeteket kérni a február 17 - én induló kampányhoz.
Olyan emberek segítségét várom, ( 10 - 15 fő ) akik szívesen segítenek az aláírás gyűjtésben.
2 hét alatt , március 3.-ig,
a Választási Törvény értelmében 500 ÉRVÉNYES aláírást kell gyűjtenem ahhoz,
hogy jelölt legyek A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 05.választókerületében .

05. számú országgyűlési egyéni választókerület
Rövidítése: Borsod-Abaúj-Zemplén 05. OEVK
Székhelye: Sátoraljaújhely
Területe:
1. Abaújalpár
2. Abaújkér
3. Abaújszántó
4. Abaújvár
5. Alsóberecki
6. Alsóregmec
7. Arka
8. Baskó
9. Bodroghalom
10. Bodrogolaszi
11. Boldogkőújfalu
12. Boldogkőváralja
13. Bózsva
14. Cigánd
15. Dámóc
16. Encs
17. Erdőbénye
18. Erdőhorváti
19. Felsőberecki
20. Felsődobsza
21. Felsőregmec
22. Filkeháza
23. Fony
24. Fulókércs
25. Füzér
26. Füzérkajata
27. Füzérkomlós
28. Füzérradvány
29. Garadna
30. Gibárt
31. Golop
32. Gönc
33. Göncruszka
34. Györgytarló
35. Háromhuta
36. Hejce
37. Hercegkút
38. Hernádbűd
39. Hernádcéce
40. Hernádpetri
41. Hernádszurdok
42. Hernádvécse
43. Hidasnémeti
44. Hollóháza
45. Karcsa
46. Karos
47. Kéked
48. Kenézlő
49. Kishuta
50. Kisrozvágy
51. Komlóska
52. Korlát
53. Kovácsvágás
54. Lácacséke
55. Makkoshotyka
56. Méra
57. Mikóháza
58. Mogyoróska
59. Nagyhuta
60. Nagyrozvágy
61. Novajidrány
62. Nyíri
63. Olaszliszka
64. Pácin
65. Pálháza
66. Pányok
67. Pere
68. Pusztafalu
69. Pusztaradvány
70. Rátka
71. Regéc
72. Révleányvár
73. Ricse
74. Sárazsadány
75. Sárospatak
76. Sátoraljaújhely
77. Semjén
78. Sima
79. Szalaszend
80. Szegi
81. Szegilong
82. Szemere
83. Tállya
84. Telkibánya
85. Tiszacsermely
86. Tiszakarád
87. Tolcsva
88. Tornyosnémeti
89. Vágáshuta
90. Vajdácska
91. Vámosújfalu
92. Vilmány
93. Vilyvitány
94. Viss
95. Vizsoly
96. Zalkod
97. Zemplénagárd
98. Zsujta

Amennyiben szívesen segítenél , kérlek jelezz felé és felveszem Veled a kapcsolatot.

A KTI legfontosabb 10 pontja, amivel egyetértek, és szeretném ha megvalósulna !

1. Igazságos és élhető béreket !
2. Igazságos adórendszert !
3. Igazságos csődtörvényt !
4. Igazságos VÉGREHAJTÁST ÉS A DEVIZAHITELEK GYORS MEGOLDÁSÁT !
5. Igazságos Parlamentet !
6. Igazságos képviselői rendszert !
7. Igazságos pártfinanszírozást !
8. Igazságos kisvállalati támogatást !
9. Az Igazság kiderítése a privatizációs ügyekben !
10. IGAZSÁGOT, MÉLTÓSÁGOT ÉS BIZTONSÁGOT MINDEN MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRNAK !!!

Köszönöm a segítségeteket előre is!
Külön megköszönném,ha ismerőseitek között megosztanátok,
hogy minél többen tudjanak róla .

Elérhetőségeim : 43lombi@gmail.com
 
 
1 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Tudta Ön, hogy a ....
  2013-12-10 09:43:10, kedd
 
 

Tudta Ön, hogy a 2008 -as EU/IMF hitelmegállapodás 20milliárdnyi euróját a Magyar Állam a "devizahiteles" családok megmentésére kapta?

Tudta Ön, hogy ezt az összeget a Magyar Állam a Magyar Nemzeti Bankban befektette és forint elleni spekulációkra használta fel?

Tudta Ön, hogy az Európai Központi Bank tudta és engedélye nélkül nem tudták volna ezt megtenni?

Tudta Ön, hogy Magyar Nemzeti Bank ezzel a csalárd tevékenységével veszélyt jelent a magyar lakosságra?

Tudta Ön, hogy egy korábbi IMF tanulmány lépéseit hajtották végre Magyarországon 2008-ban?

Tudta Ön, hogy Simor András volt jegybank elnök és Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Haza és Haladás "szakmai műhelyéből" érkeztek?

Tudta Ön, hogy Oszkó Péter ma is az OTP alkalmazottja, egyik csoportjának vezetője, akiknek a befektetések és kockázatkezelhetőségek a fő profiljuk?

Tudta Ön, hogy az önkormányzatok megkapták a kockázatkezelés lehetőségeiről a tájékoztatót?

Tudta Ön, hogy a tájékoztatóban leírják, hogy mekkora forint gyengülésnél mekkora nyereségre tesznek szert az önkormányzatok?

Tudta Ön, hogy a lakosságnak ajánlott pénzügyi termék valójában nem kölcsön, nem hitel, hanem befektetési szerződés?

Tudta Ön, hogy a lakosságnak kínált szerződésekből szándékosan kihagyták a kockázat kezelési technikákról és lehetőségekről szóló tájékoztatót, melyet az önkormányzatok megkaptak?

Most már tisztában van vele, hogy Ön áldozatává vált az Állami konszolidáció "oltárán"?

Tudta Ön, hogy mindezért a Bankszövetségnek, a Magyar Államnak az IMF-nek az Európai Központi Banknak kártalanítási kötelezettsége van?

Tudta Ön, hogy 2011-ben indult eljárás, mely 2013-ban megszületett Európai Bírósági ítélet, elmarasztalta az Európában "devizahiteleket" kínáló bankokat? (www.bankcsapda.eu/c-604-11-szamu-2013-majus-30-i-europai-birosagi-itelet-/)

Tudta Ön, hogy ez az ítélet az összes tagállamra vonatkozik?

Tudta Ön, hogy az Európai Bíróság értesítette az összes tagállamot az eljárás megindulásáról?

Miért nem csatlakozott be a Magyar Állam az Európai Bírósági perbe?

Miért nem akadályozta meg a Magyar Állam az ítélethirdetés végéig a Bankszövetséget a lakosság elleni tevékenységében?

Tudta Ön, hogy az ítélet a Magyar Államra is kötelezettségeket ró?

Tudta Ön, hogy a lakosság "devizában" való eladósítása az Államérdekből szándékosan történt?

Tudta Ön, hogy, ha nem adósítják el a lakosságot 2008-ban, az Államcsőd bekövetkezik?

Tudta Ön, hogy, a devizában-nyilvántartott lakosság nélkül ma is Államcsőd fenyegetne?

Tudta Ön, hogy a "devizahitelesek" tragédiája az Állam és a Bankszövetség egyetemleges bűncselekmény sorozatának eredménye?

Tudta Ön, hogy a járulékos károkozás már az egész magyar társadalmat sújtja?

Tudta Ön, hogy Magyarország pénzügyi stabilitásának legnagyobb "alappillére" a lakosság közel felének közvetlen uzsorázása?

Tudta Ön, hogy ezt minden parlamenti párt tudja?

Tudta Ön, hogy akkor van csak igaza és joga, ha kétmillió ember támogatja?

Tudta Ön, hogy önnek hiába van igaza, ha nincsenek támogatói?

Tudta Ön, hogy a Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet oknyomozó-csoportja feltárta a legapróbb részletéig a folyamatokat?

Tudta Ön, hogy nemzetközi hatósági eljárások sorozatát kezdeményeztük?

Egyben biztosak lehetnek, nincs megalkuvás, hanem teljes eltörlés után kártalanítás, majd felelősségre vonások sorozata kell bekövetkezzen.

A legnagyobb ellenségünkkel kell leszámolnunk: a következmények nélküli Magyarország státuszával, az érinthetetlenek, egyenlőbbek kiváltságaival.

Ehhez kérjük a magyar lakosság támogatását!

Grell Antal
B.É.CS.


Link
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Nincs új a nap alatt
  2013-12-10 09:39:15, kedd
 
  Nincs új a nap alatt.

Már szinte szánalmas a kormányzati kommunikáció, mely rá akarja tukmálni Kúriára a "devizahitellel" kapcsolatos döntést. Tagnap újabb "játékos" kapcsolódott be ebbe a "pávatáncba."

Rétvári Bence tatja fontosnak a "jogegységi" határozatot. Ez az újabb időhúzás és halogatási szándék, a hamis reménykeltés súlyos következményekkel fog járni.

Az Államba vettet bizalom megrendült, a magyar hatóságok az állami fedezet miatt, lejáratódtak. A Magyar Államnak Matolcsy Györgyöt és Polt Pétert kell felszólítania, hogy indítsák meg a vizsgálatokat, büntetőeljárásokat.

Rétvári Bencének és "padtársainak" , nem utolsó sorban a Kúriának, mielőtt tovább rombolnák a megtépázott tekintélyüket, két fontos dologra hívom fel a figyelmüket. A Kúria nem hozhat az Európai Bírósági ítélettel nem harmonizált döntést, nem bírálhatja azt felül!

C-604/11 számú, 2013 május 30-i Európai Bírósági ítélet, mely estünkben a deviza alapú, illetve deviza nyilvántartású hiteltermék, mint befektetési hitelkonstrukció leginkább az ügylet jellegét tekintve "hitelkockázat átruházásra irányuló származtatott eszköz", mely pénzügyi eszköz révén, kizárólag befektetési típusú szolgáltatás nyújtása keretében lehetett volna értékesíthető a hazai lakossági ügyfelek számára is, az önkormányzati szerződéses viszonyhoz hasonlóan.

Ezt a mondatot pedig tessék tanulni, megérteni, felfogni:

"A hitelkockázatok átruházására irányuló származtatott eszköz, olyan pénzügyi eszköz mely kizárólag befektetési szolgáltatás nyújtása keretében értékesíthető."

A Magyar Állam, az MNB, a Bankszövetség, az EKB, az IMF, felelőssége egyértelműen, kétséget kizáróan megállapítható, kártalanítási kötelezettségük nem kérdőjelezhető meg.

Ebben a szellemben várható el a Magyar Állam képviseletének tevékenysége, mely nem korlátozódhat tovább a kamukommunikációra.

A felelősség megállapításától, a lakosság kártalanításától és a felelősségre vonástól nem tudunk eltekinteni.

Grell Antal
B.É.CS.
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
A tények nem szűnnek meg attól létezni, ha nem veszünk róluk
  2013-12-10 09:36:59, kedd
 
  "A tények nem szűnnek meg attól létezni,
ha nem veszünk róluk tudomást!!!!"

Az M.N.B. által hivatalosan kiadva 2005-ben....

"A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt
gyors felfutása nem hagyta érintetlenül a
bankrendszer mérlegstruktúráját: a deviza
eszközök devizaforrásokhoz mért többlete
2004. végére korábban soha nem látott szintre, a
mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000Mrd forintra) emelkedett.
A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a

DEVIZAFORRÁS NÉLKÜLI DEVIZAHITELEZÉS magyarázza.

A pozíció változását azonban általában
három tényező eredője határozza meg. A nyitott pozíció egyrészt függ a bankok deviza-forrásbevonási képességétől és hajlandóságától. Másrészt jelentősen befolyásolja a belföldi gazdasági szektorok devizahitelek
iránti keresletének alakulása. Harmadrészt,pedig a bankrendszer nyitott pozíciója függ a folyó fizetési mérleg hiányától és az ezt
részben finanszírozó adóssággeneráló tőkebeáramlás nagyságától és devizális szerkezetétől.

A mérleg szerinti nyitott devizapozíció elmúlt években tapasztalt kinyílása alapján
valószínűsíthető, hogy nem a külföldről származó deviza forrásbőség motiválja a bankokat az elmúlt két évben egyre növekvő
arányú devizahitelezésre. ...."

"....a devizaalapú hitel árfolyamkockázatának fedezése a futamidő egésze alatt biztosított: az ahhoz kapcsolódó forintlikviditási igények és többletek időben ugyan elosztva jelentkeznek (rövid FX-swapokkal való fedezés esetén), azok összege a teljes futamidő alatt azonban megközelítőleg nullára zár. A rövid forintforrásokból hosszabb lejáratú, de változó kamatozású devizaalapú hitelek nyújtásának rövid lejáratú FX-swapokkal való fedezése tehát

ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT és KAMATKÜLÖNBÖZET-KOCKÁZATOT NEM,
de megújítási kockázatot tartalmaz.... "
.........
1. A devizahitel forintforrásból jött létre.
2. A forintforrás nem más, mint az adósnak nyújtott virtuális Ft hitel számlán elkönyvelt hitelösszeg a közjegyzői szerződés aláírásakor, amelyet a bank zárol (swap lebonyolítása, és a kölcsön kifizetésének idejéig).
3. Az adós devizaszámlája ennek a Ft hitelnek a devizában kifejezett értéke a szerződéskötés napján.
4. Az adós devizaszámlájával swappol a bank mérlegen kívül, az adós tudta, hozzájárulása, megbízása nélkül.
5. A kölcsön, az így swappolt devizaszámlája műveletének zárásakor, a deviza számlán létrehozott deviza folyósításkori értéke, amit az adós kölcsönként kézhez kap, bármilyen rendelkezésére álló Ft eszközből.
6. Nincs a hitelnek forrásigénye: a céltartalék befizetésével a bank a semmiből létrehozza a hitelpénzt az adósa számára.
7. Nincs fedezete.
8. A bank nem a mérlegegyensúlyhoz szükséges fedezetként, hanem mérlegen kívüli pénzpiaci műveletnek, swapnak veti alá az adós (devizatőke nyilvántartási) devizaszámláját (ez nem azonos a bank deviza-adósság-nyilvántartási technikai számlájával).
9. Ez a swap a deviza virtuális létezését teremti, igazolja meg.
10. Így a Ft hitelszámlával szemben, az adós devizaszámlája már mérlegen kívüli hitelpénzként szemben áll.
11. Ez a szembenállás az, ami kiegyensúlyozza a Ft virtuális hitelpénzt, a deviza virtuális pénzel, létrejön egy üzemi egyensúly, nem mérlegegyensúly.
12. Ez a banknak elég a hitel kiegyensúlyozásához, és devizafedezetként, forrásként értelmezi.
13. A devizaswap zárásakor A devizaszámlát mint külső devizaforrását értelmezi a Ft hitelnek.
14. Azonban ez sem nem forrás, sem nem banki külső pénz. Ez is az adós pénze: a Ft hitel, és a deviza tőke nyilvántartása egymással szembeállítva.
15. A deviza swap során a bank a hitelszerződést mint swap megbízást, a hitel ingatlanfedezetét, mint a swap ingatlan-fedeztét értelmezi, az adós kötelezettségvállalását a hitel hosszú-lejáratú részletekben fizetését, a swap kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezi, holott a swapot rövid távon meg kell újítani a banknak, így a deviza létét, újra kell teremtenie a hitel futamideje alatt, pillanatról, pillanatra.
16. Az adós nem vállalta a swapművelet fedezetét, és megfizetését.
17. A bank az adóst befektetői pozícióba helyezte, a befektetésekre vonatkozó jogszabályban rögzített jogok nélkül (szerződés, tájékoztatás, kockázatfeltárás, kockázati befektetői kilépés stb), a bank viszont megszegte ezzel a kötelességét. (Az adósait megtévesztette, tévedésben tartotta, kárt okozott felróhatóan, és haszna származott belőle.)
18. A bank a swappal az adós kockázatát előállította, a saját hitel-deviza"forrás" egyensúlyának virtuális kockázatát a swappal kezelte.
19. A rövidlejáratú swapokkal CHF, YEN alapon ellentételezni a fedezetlen Ft-hitelt, több mint kockázatos: bűn, mert
20. a) az adósnak erről nem volt tudomása
b) mert az adós devizatőke nyilvántartási számlájával a tudta, és beleegyezése nélkül végezte,
c)mert hosszúlejáratú Ft hitellel állították szembe,
d) mert ahogy bebizonyosodott 2008. novemberében, a swapok elismertetése, külpiacról nem volt biztonságos, és feltétlen, főleg nem a jelzáloghitelek futamidejéig,
e) mert a deviza jelzálog-hitelek ezen ellentételezését a MNB-nek ,,kellett" ,,átvennie",
f) mert ez a swapban érdekelt devizákat, és csak azokat (EURO, Dollár, CHF, YEN), megdrágította a Ft-hoz képest, ami az adósok terheit megnövelte, és a bank így maga állította elő az ebből származó árfolyamnyereségét.
g) mert ezzel az országkockázati felár növekedése, az ország, és lakosság devizakitettsége a bankok hasznává vált (közöttük a MNB devizatartalékának növekedésével is).
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Tisztelt képviselő Úr. Feltenné-e ön az illetékeseknek a par
  2013-12-10 09:34:53, kedd
 
  Tisztelt képviselő Úr. Feltenné-e ön az illetékeseknek a parlamentben a következő rövid kérdésünket?

Hogyan tehették ki a Bankok a hitelfelvevőket -akik, deviza-nyilvántartás károsultak jelenleg-egy hosszú távú korlátlan kockázatvállalásnak-az árfolyam ingadozása-mikor tudták, hogy a hitelfelvevők egy korlátozott teljesítő képességgel rendelkeznek!A bank szakembere tudta az ingatlan értékét és a hitelfelvevő jövedelmét!És miért nem foglalták bele a kockázatkezelést jelen konstrukciójú hitelekbe?
Tájékoztatjuk Önt felvettük a kapcsolatot az Európai Parlamenti képviselőkkel is!
Tisztelt európai parlamenti képviselő Úr/Hölgy!
Olyan okiratok, aggálytalan tartalmú tényközlő okiratok, (mert Banki forrásokból származnak és hitelesítettek), kerültek birtokunkba, mely alapjaiban rengeti meg a magyarországi bankrendszert, de egész Európát behálózó bankszektort, és az azokba vetett bizalom is megingott!
Ezt remélem, nem kell ecsetelnünk mekkora érdeksérelemmel, jár hazánkban. A világon nincs példa rá, olyan banki szokásjog alakult ki és vert gyökeret hazánkban. Egyedileg országunk lakosságára, saját találmányként büszkélkedhetnek vele. Alábbiakban a lehető legrövidebben összefoglaljuk azokat a banktechnikákat, melyekkel közel négyezer ember tragédiáját és hárommillió honfitársunkat sodortak a létbizonytalanság határára.
Jelen pillanatban hatósági eljárások sorozatát indítottuk, de eddig csak részsikereket értünk el. Hiszen a londoni bankbotrány csak egy enyhe szellő, lesz ahhoz a viharhoz képest, mely kialakulóban van Magyarországon. A Magyar Jegybank a kereskedelmi bankok közreműködésével aláaknázták társadalmunkat. Soha nem gondolták, hogy valaha is kiderül az, melyet megosztunk most Önökkel!
Kérdezhetnék joggal, miért nem az országunkban működtetett hatóságokhoz fordulunk, miért nem rendezzük el ezt úgymond házon belül? Mire levelünk végére érnek erre is megkapják a választ.
Ismertetjük akkor a valós helyzetet:
A deviza hiteleknél a deviza tőke forint ellenértékének a 70-80%-os növekedése a kezdeti hitelkamatok megduplázódása eredményezte azt, hogy a hitelezés évei alatt a lakosság tartalékait a hiteleik törlesztése felemésztette és közismert tény az is, hogy az állampolgárok jelentős részének már nincs megtakarítása. A deviza hiteles lakosságot a kereskedelmi bankok eladósították és vagyontalanná tették a tőke tartozás devizában történő nyilvántartásával.

A vagyontalanná tétel és az eladósítás miatt előállt helyzetben az érintettek alkotmányos jogai sérülnek, megszűnnek.

A bűntetthez hozzájárult külső hatásként a nemzetközi világválság és az, hogy a hazai kereskedelmi bankok forráshoz jutási lehetőségei beszűkültek, jelentősen megdrágultak. Ezért kényszerűségből a hazai Jegybank mivel korlátlan forint forrással rendelkezett, hozzájárult a likviditási problémák feloldásához.

A jelenlegi jegybank elnök a tevékenysége során hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank hitelezőként, refinanszírozóként a hazai devizahitelezést folytató kereskedelmi bankok forrásait Fx-swap ügyleteken keresztül biztosítsa. Természetesen nem ez a tevékenység jelenti a bűntettet, viszont a további magatartásával már előidézte azt. Az MNB refinanszírozóként tehát érdekeltté válhatott abban, mert az MNB az ügyletbe egy rendkívül kedvező árfolyam pozíción szállt be, hogy a hazai deviza nyilvántartású hitelek kockázatkezelése elmaradjon (mert így eredeti állandó a deviza tőke összege, mely csak az ügyfelek befizetésével tud csökkenni) tehát érdekeltté vált, hogy fenntartsanak egy fenntarthatatlan állapotot. Az alkalmazhatott kockázat kezelési módszerekkel az érintett deviza nyilvántartott ügyfelek nyilvántartásában csereügyletekkel illetve nyilvántartási tőke (devizanem) cserével a lakossági deviza tartozások csökkenését, jelentős mérséklését lehetett volna elérni.
A legfontosabb, hogy jelenleg amikor már a laikusok is kezdik megérteni a pénzügyi jelentőségét a nemzetközi történéseknek, ilyen a görög vagy a spanyol válság kihatása a forint állapotára, ekkor sem történik meg a lakossági hitelek kockázatkezelésének a ,,kezdeményezése" az érintett deviza hitelezést folytató kereskedelmi bankok által. Az államnak a törvényi beavatkozásai pedig szintén nem ismerik el a kockázatkezelési lehetőségeket, inkább az árfolyam rögzítését javasolják ami egy ideig kisebb összegű havi törlesztő részletet jelent. Tehát a korlátlanul előálló árfolyam okozta többlet megfizetése törvényileg szabályozottan de meg kell történjen a későbbiekben, ezzel a hitelek futamideje megbecsülhetetlenül kitolódhat. Ez innentől már igen kis nyerési eséllyel kecsegtető szerencsejáték, ahol a kockázatok korlátlanul előállhatnak. Az ember várható élettartamára és aktív életkorára tekintet nélküli konstrukciók képtelen élethelyzeteket eredményeznek és eredményezhetnek jelenleg és a jövőben is.

Az is megállapítható a közzétett eredmény adatokból / MNB nyilatkozatok /, hogy ez a MNB-i refinanszírozás közvetlenül nem a hazai kereskedelmi bankoknak történik, hanem ,,árdrágítás" céljából a hazai kereskedelmi bankok anyabankjain keresztül valósul meg. Ezzel ,,mintha" anyabanki finanszírozás látszatát lehet fenntartani, de így a hazai kereskedelmi bankoknak a forrás szerzés többszereplőssé válik, költségeik nőnek amíg a hasznuk csökken.

Ezzel a hazai kereskedelmi bankok nyereségessége csökkenést mutat, de a beiktatott ,,mintha" tulajdonosi forrásszerzéssel a haszon közvetlenül az anyabanknál jelentkezik. Az ügylet tehát kárt okoz a lakosságnak a hiteleik kamataiban, mert érvényesítésre kerül az emelkedett forrás költség, valamint kárt okoz a nyereségtelenebbé tett hazai bankszektornál, mert itt az adó tekintetében jelentkezik elmaradás.
A Magyar Nemzeti Bank ,,eladta magát külföldi devizában" ami azt jelenti, hogy egy esetlegesen előálló forintromlás számára árfolyam nyereséget, míg egy esetleges forinterősödés számára veszteséget fog eredményezni, de utóbbi kizárt mivel ekkora forint erősödés ma már elképzelhetetlen. Az érintett devizában nyilvántartott hiteles lakossággal szemben a jegybank elnök által vezetett intézmény, tehát ,,ellenkező" devizapozícióban van. Itt is megemlítem, hogy nem általánosan beszélünk forintromlásról vagy elértéktelenedésről hanem kimondottan egy adott devizával szembeni árfolyamállapotról mondható ez el (CHF).

Az MNB által finanszírozásra került ügylet típusából, jellegéből és nagyságrendjéből adódik, hogy a vezetőségnek tudnia kell azt, hogy a forrásaira a hazai lakosság devizában nyilvántartott hitelei miatt van szükség. Ezen ügylet hozadékaként jelentkezik a Nemzeti Bankban a nyilvántartott deviza követeléséből eredő a forint árfolyam kedvezőtlen alakulása miatti árfolyamnyereség.

Egy jegybank elnöknek aki maga is jelentős megtakarítással (milliárdos befektetés Cipruson) rendelkezik, tudnia kell azt, hogy a deviza tőke nyilvántartásnál jelentkező ,,árfolyamkockázatok is kezelhetőek". Ezeket kockázatkezeléseket könnyedén megtehetik a kereskedelmi bankok, mert a devizahiteles ügyfelek szerződéseikben egyoldalúságot adtak a banknak, mint pénzügyi szakértőnek akinek innentől kezdve nem lehetősége, hanem kötelessége a kockázatkezelés.

,,Svájci frankban Európában" anyag szerzői megnyugtatónak tartják, hogy az megismert hitelezési gyakorlatokban az adott országok svájci frank hitelei egyoldalúan a pénzügyi intézmények által módosíthatóak, ennek csak az esetlegesen előforduló svájci frank árfolyam jelentős erősödése illetve a forint gyengülése esetén lehet jelentősége.

A kockázatkezelési lehetőség elhallgatásával ,,mintha" a napot tagadták volna el az érintettektől. Továbbá a svájci frank és forint árfolyam egy nagyobb időintervallumának (20-25 év) a vizsgálatakor is látszik, hogy szinte folyamatosan erősödő frank (CHF) értékeket áraz be a piac. Ebből tudott az, hogy a hosszabb időtávra ezt a deviza nyilvántartást vállaló egyéneknek, időszakonként ezzel az emelkedéssel számolniuk kell és kockázatkezelés nélkül tehát egyértelműen csapdába csalták a bankok az ügyfeleiket. A lakossági tájékoztatások 10-15 % érték ingadozásról szóltak a hitelek felvétele idején, ezt a pár hónapos illetve éves visszatekintések is igazolták.
Kötelezően a kockázatokra történő figyelemfelhívás helyett, illetve mellett egyértelműen csak az nevezhető prudens magatartásnak, ha a ,,kockázatkezeléséről szóló tájékoztatás" nem maradt volna el. Azt is meg kell állapítani, hogy aki tömeges kockázatvállalást idéz elő, az erről szóló tájékoztatásokat is megadja az egyénnek, annak tudnia kell, hogyha a figyelemfelhívásról szóló kockázati elem (árfolyamkockázat) bekövetkezik, akkor nem csak az egyén hanem az érintetté tett tömegek miatt ország kockázatot is előidéz, mivel ugyanaz a kockázati esemény fog kihatni mindenkire. Itt a hatósági kontroll, ellenőrzés és illetékesség hiányában a szabályozó intézmények mulasztásának következményeit a lakossággal nem vállaltathatják.

A devizahitelezést folytató kereskedelmi bankok és pénzügyi intézmények tétlenül nézték végig, ahogy a deviza tőke nyilvántartás miatt az ügyfelek által biztosított fedezeten túl, az érintettek magánvagyona is az árfolyammal együtt úszik el. Ennek a mulasztásnak oka kell legyen, oktalanul a pénzügyi világban nem történik semmi, ilyen ok és motivációs tényező a nyereségvágy. Nagyon fontos, hogy nem a forint 70-80% -os elértéktelenedése következett be, nem az infláció vagy a fogyasztói árindex kedvezőtlensége idézett elő ekkora nagyságrendben árfolyamváltozást, itt jellemzően egy devizához képest kialakult értékvesztés állt elő. Ez a deviza nem mellékesen a menedék deviza a pénzügyi szereplők számára, a svájci frank CHF.

Az előállott helyzetet 2008-óta tartja fenn az MNB úgy, hogy jelenlegi árfolyamon már 9500 milliárd forintos nagyságrendben tart nyilván deviza követelést külföldi pénzintézetekkel szemben, ezeken keresztül a magyar lakossággal szemben. Alátámasztja ezt az is, hogy a végtörlesztés törvény adta lehetősége után (ami egy adott alacsonyabb árfolyamon történt) az MNB devizaköveteléseivel együtt nyilvántartott vagyona le is lecsökkent. Az a helyzet állt elő, hogy akkor az erősebb forint árfolyamon kihelyezett összeg nagyságrend maximum elérhette a 5-6000 milliárdot, viszont a forint romlás miatt a jelenlegi árfolyamokon 9500 milliárd forintos követelése keletkezett az MNB-nek.
Ezt az ügyletet nem hazai szinten találták ki, az IMF a Nemzetközi Valutaalap vezető közgazdásza Jang Yung Lee professzor 1997-ben kifejtette az országok hazai jegybank által biztosított forrású ,,deviza hitelezés" lehetőségét, aminek a lényege, hogy deviza nyilvántartás miatt kedvezőbb kamatozású hiteleket lehet előállítani. De ezt csak szigorú hatósági ellenőrzés, ,,pénzügyi felügyeleti kontroll" mellett lehet megtenni, mert itt az a kockázat állhat elő, hogy a hazai jegybank ellenérdekelté válhat a hazai fizetőeszköz stabilitásában, valamint a kereskedelmi bankok egyoldalú szerződésekkel visszaélve kedvezőtlen helyzetet tudnak teremteni ügyfeleiknek, akik így kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.

Megemlítenem szükséges, hogy egyes felügyeleti eljárások során, illetve után nem egy Bank által közölt deviza tőke nyilvántartásban, az ügyfelek pozíciójában igazolhatóan megvalósult csereügylet, kockázatkezelés történt, viszont az érintett ügyfelekkel ez a nyereség nem lett közölve, ettől elzárják őket és a keletkezett hasznot a bank sajátjaként tartja nyilván, ebben az ügyben a ügyészségi panasz elbírálása van folyamatban. Egyértelmű a banki tagadása ennek, hiszen ez önmagában is igazolja azt, hogy a deviza nyilvántartású hitelek kockázatkezelése egyszerű határidős csereügyletekkel megoldható. A hatósági tagadása viszont felettébb aggályos és kérdéseket vet fel. Felmerült bennem a kérdés, hogy az ügylet előttük ismeretlensége miatt vagy akár elfogultság miatt nem ismerik el ezt a pénzügyi lehetőséget.

A 2008 február 26-i intervenciós sáv eltörlésével a Magyar Nemzeti Bank áttért a lebegő árfolyamrendszerre, míg ez időpont előtt a forint árfolyama egy adott sávon belül rögzítve volt az EURÓ árfolyamához, keresztárfolyamok révén pedig a többi devizával szemben a forint az EURÓ stabilitását élvezte. Álságos az állítás, hogy a hazai EURÓ bevezetése miatt vált ez szükségessé, ez egyik kiemelt indoklása volt a Kormányzatnak és Jegybanknak. Ennek fényében fontos körülmény az, hogy az intervenciós sáv eltörlését Kormányzati és Jegybanki szinten történt egyeztetések előzték meg, korábban említett svájci tanulmány szerzői is érdekes, aggályos körülménynek tartották ezt az intézkedést és annak időzítését is.
Kiemelten fontosnak tartom azt, hogy ez a svájci dokumentum mely egyértelműen közli, megállapítja az MNB és a PSZÁF hiteles adatszolgáltatásából Rácz István által, hogy a hazai pénzügyi szektor nem finanszírozta és nem refinanszírozta ezeket a frank alapú hiteleket 32 milliárd CHF nagyságrendben sem svájci frankkal, sem frank alapú pénzügyi eszközökkel, így itt csak mérlegen kívüli pénzügyi eszközökről beszélhetünk.(deviza nyilvántartás). A lakosságnak hitelező bankoknak ezért ,,valós" deviza kitettsége nincsen, ha volna akkor közös érdekből kezelnék az árfolyam kockázatait, ugyanis egy magasabb árfolyamnál az ügyfelek tömeges fizetésképtelensége be fog következni, ami egyszerre fedezetlenséget is eredményez, így ha az ügyfél fizetésképtelenné válik, akkor bank fizetésképtelenné válása is be kell következzen.A 2008-ban hazánkat is elérte a válság, de az USA-ból kiindult és a közelgő világválság jeleit a hazai pénzügyi szektor szereplői már korábban minimum 2007-től érzékelte a bankszövetségi hírlevelek szerint is. Hozzájárult a jelenlegi állapot kialakulásához, hogy az állami hatóságok és felügyeleti szervek rossz helyzetfelismerése, szakmaiatlansága miatt a devizahitelezéssel kapcsolatban nemzetbiztonsági kockázat állt elő.
Nyilvánvaló, hogy a nagyságrend miatt ennek feltárása túl nagy érdeksérelemmel jár, továbbá a vélelmezetten érintett réteg sérthetetlensége és fedhetetlensége okán a bűntett illetve bűntettek több oldalról is fedezettnek tekinthetőek. A helyzetért felelős személyek magas pozíciókat töltenek be, általános megítélésük sérthetetlenséget, feddhetetlenséget feltételez.
Tisztelt képviselő urak/hölgyek most, hogy már tisztán látják a valós helyzetet, megértik azt miért is kerestük meg Önöket. A kialakult helyzet egyre kritikusabb. Naponta lakoltatnak ki családokat otthonaikból. Naponta szakítanak el gyermekeket szüleiktől. Mindezt ,,banktechnikának" , eltagadott valós hiteltartozások követelései miatt! A szándékosság gyanúja is fennáll, hiszen ez a fentiek miatt okkal vélelmezhető, mert hitelfelvevő az alapvető információk és képességek hiányában voltak, ezért tulajdonképpen be lettek csapva! De amíg a bankok kockázatmentessége a jelzálog és egyéb fedezetek miatt garantált, sőt a hasznuk is garantált a szerződések értelmében....addig a hitelfelvevő szó szerint az életét kockáztatja... értelmetlenül!
Tájékoztatjuk, Önöket röviden ismertessük Szövetségünk céljait, létrejöttének okait!

A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szövetség semmilyen párthoz, vagy országos politikai szervezethez nem tartozik, szigorúan csak a devizahitellel megkárosított emberek Szövetségeként lép fel. A közélet színterén - mint civilszervezet - semmilyen ideológiát nem képvisel. Szerepvállalásunkat azért tartjuk fontosnak, mert a ,,nehéz idők" egyre nehezebbé válnak. A társadalmi, szociális, gazdasági kérdésekre az országos politika nem kínál megvalósított megoldásokat, így azt látjuk, nekünk magunknak, devizaadósoknak és szövetségeseinek kell megteremtenünk a lehetőségeket, hogy közel 3.000.000 ember létbiztonságát ne csak szavakban, hanem tettekben is garantáljuk!
Kérjük Önöket, hallják meg segélykiáltását közel 3.000.000 magyar embernek. Kérjék, követeljék az európai parlamentben, bizottságokban, szólítsák fel, a magyar hatóságokat, biztosítsák őket arról, hogy tudni akarja (a magyar embereken kívül) Európa népei is az igazságot!
Tisztelettel: Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szövetség
Kelt: Magyarország 2012-07-08
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Aki hazudik az lop, aki hazudik az csal
  2013-12-10 09:33:12, kedd
 
  Aki hazudik az lop, aki hazudik az csal

A bankok az elszenvedett bizalomvesztésért megdolgoztak, hazudtak és csaltak. A csalás következményeit magyar emberéletekben tudjuk mérni, tömeges haláleseteket idézett elő a hazai pénzügyi szektor, az egekig magasztalt pénzügyi elit.

Most nem áll az alku, nincs lehetőség arra, hogy a kisebb a kevesebb érdeksérelemmel járó, az elkövetők számára fájdalommentes megoldás kerüljön elfogadásra.
Nem szabad megengedni, hogy megint titkos alkuk és paktumok szülessenek a fejünk felett, most kedves sorstársak a várva várt elszámoltatás kell bekövetkezzen és Magyarország megújulásának ez az egyetlenegy lehetősége, itt a bankok és a teljes hazai pénzügyi szektor tekintetében oda a becsület, oda a tisztességességnek a vélelme is.

A személyi felelősségek megállapíthatóak, az elkövetett mulasztások egyértelműek. Ezért nem a sértettektől kell további engedményeket, megalkuvásokat elvárni és nem riogatni kell őket, hogy egy még rosszabb bekövetkeztével is számolniuk kell, hanem most egy társadalmi csoportot, egy ügyfélcsoportot kell kártalanítani, kárpótolni.
A számonkérést, felelősségre vonást akkor nevezhetjük majd sikeresnek, ha ,,szemet szemért, fogat fogért" alapon fog megtörténni, azaz ha a felelősök teljes vagyonelkobzásával is jár.

Az a véleményem, hogy a hatalmilag irányított megoldások egyike a szerződések semmisé nyilvánításának a lehetősége, ez a kisebb és kevesebb érdeksérelemmel járó következmény, a baj az, hogy ez a megoldóképlet időn túli lett ...
Ez már nem alternatíva százezreknek vagy akár millióknak, mert a társadalmon ütött csapás, vágás túl mélyre szaladt... az elkerülhetetlen vég be fog következni, késleltetése értelmetlen és felesleges.

Az elfogadhatatlan, hogy nemzetérdekből, államérdekből nemzetstratégia, gazdaságpolitika lett a társadalom valós érdekérvényesítésre képtelen rétegének a kifosztása, vagyontalanná tétele.

Fokozott óvatossággal kell most értékelni minden velünk kapcsolatban felmerült hatalmi segítséget, mert ,,uzsorásaink nagyon nem szeretnének az adósainkká válni", pedig erre minden esélyünk megvan !

Tisztelettel : Falus Zsolt Ferenc
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
A deviza alapú hitelezés egy devizapáros tőzsdei játékot lep
  2013-12-10 09:32:06, kedd
 
  A deviza alapú hitelezés egy devizapáros tőzsdei játékot leplez

Amikor a hitelszerződéseket elemezzük, felmerül az a kérdés, hogy miért egy sehol sem szabályozott deviza alapú hitelt ajánlott a bank, és miért nem forint vagy deviza hitelt: a mitikus válasz, hogy azért, mert ez olcsóbb volt. A kötéskor láthatóan igen, de tudjuk, hogy az egyoldalú kamatmódosítási lehetőség miatt, továbbá a törlesztő részletben lévő kamatrész magas aránya miatt ez messze nem igaz.

A szerződés szabad, a szerződő felek, ha az nem sért jogszabályt, eltérhetnek a törvényben meghatározott feltételektől. Ha a devizahitel szerződéseket elemezzük, semmi különöset nem találunk, hiszen a Ptk. szerinti magánjogi szerződéskötésre a hitelintézeti törvény szerinti tartalommal kerül sor, sőt a bank még az általában kisbetűs tájékoztatásra is figyelmet fordít, külön felhívja a figyelmet és az adóssal írásban is tudomásul veteti, a deviza elszámolással járó kockázatot. És pontosan ez az a pont, ahol megérthetjük a deviza alapú hitelezés titkát.

Míg normális hitelezés esetén a banknak nemfizetésből eredő kockázata van és a hitelintézeti törvény a kockázat fogalmát értelemszerűen a kölcsönbe adóhoz kapcsolja ( a kockázat fogalma: Hpt törvény III melléklet 10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás:
a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;),
- vagyis a kockázat fogalmilag a hitelezőről és a hitelről szól és az adósnak fogalmilag nincs a hitelezéshez kapcsolódó magánjogi hitelszerződésen belül kockázata-,
itt az adós oldalán is megjelenik a devizaszorzó változásból eredő kockázat.

Más szóval a deviza alapú elszámolás az nemcsak a hitelező, hanem az adós kockázata is, tehát fogalmilag nem hitelviszonyról szól a szerződés. A deviza alapú hitel esetében a devizaszorzó változásához tartozó kockázat így már nem a hiteltörlesztés kockázatának hitelezőre, hanem a pénzértékek arányváltozási kockázatának a hitelfelvevőre hárítása, de már nem hitelviszonyhoz tartozó jogi tartalommal. Vagyis ez a hitelforma nem egyszerűen a szokványostól eltérő hitel, hanem annál több: egy másik ügyletet leplez, burkolt, tiltott játék. A kockázat adós oldali megjelenése a lepel, a burkolat. Mindkét félnek nem hitelezéskor, hanem szerencsejátékban és a tőzsdén van kockázata.

Mivel a szerződéseket nem megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni a deviza alapú hitelszerződés tartalmi összetevőinek elemzésekor egy HUF/CHF devizapár tőzsdei ügyletének teljes körű megvalósulását láthatjuk, vagyis a bankok a hitelt arra adták, hogy hitelügylettel leplezve egy tőzsdeügyletbe, devizapárral történő tőzsdei játékba vonják be az adósokat.

A devizatőzsdei játéknak minden eleme megtalálható: CHF- HUF devizapár, eladási árfolyam, vételi árfolyam, ,,short" belépési pozíció az adósnál: belépés vételi árfolyamon, vagyis a HUF árfolyam csökkenési trendjére fogadás; ,,long" belépési pozíció a banknál: deviza eladási árfolyamon a törlesztéskor. Megvan a haszon realizálási árfolyama: a törlesztéskor aktuális deviza vételi árfolyam. Stop loss ugyan hiányzik, de az nem kötelező.

Az ilyen ügyletnél a devizaárfolyam változására fogadnak a felek. Az úgynevezett short pozícióban a fogadó az árfolyam csökkenésére spekulál, vagyis arra fogad, hogy csökkenni fog az árfolyam trendje. Nos, esetünkben a bankok tudták,- hiszen többéves tőzsdei gyakorlatuk és adatuk volt arra vonatkozóan-, hogy az árfolyam trendjében növekedni fog, (ezt írja Makkos is) ezért velünk adósokkal csökkenő trendre fogadtatott, így a bank a növekvő, long pozíciójú, vagyis a helyes trendre állt be. Nyilvánvaló, hogy az adós oldaláról helytelen a fogadás, hiszen a bank tudja, hogy a 145 Ft-os árfolyam az támasz és nem ellenállás vonal, azon kívül a növekvő trend 240 periódus alatt még akkor is kiemelt hasznot hoz, ha egy két periódusban csökkenés lesz.

Még egyszer. Ebben a játékban short pozícióban nyit az adós, belépése deviza vételi árfolyamon történik, adott árfolyamon, esetünkben a szerződés kötése kori árfolyamon. (Talán már kezdjük megérteni, hogy miért nincs sehol a dokumentumokban konkrét árfolyam, hiszen az egyrészt utalna az értékre, mint az adott összeg dimenziójára, másrészt esetleg felkeltené a devizapáras tőzsdei ügylet irányába való gondolkodást.) A bank long pozíciót vesz fel, vagyis emelkedő trendre fogad, ennek megfelelően deviza eladási árfolyamon lép be az ügyletbe. Az ő belépése a törlesztéskor történik. Egyik fél sem határoz meg kilépő árfolyamot, a fogadás a hitel lejáratáig tart, így periódikusan, minden egyes törlesztési alkalommal megtörténik az elszámolás és a haszon realizálásra kerül, mivel forintban volt a hitel, forintban a törlesztés, nyilvánvalóan forintban, deviza eladási árfolyamon, hiszen a bank long pozíciójához ez tartozik. Aztán minden egyes periódusban újra. Addig, míg a hitel le nem jár, vagy ki nem száll az adós a játékból- kifizetve a maradékot, vagy a bank felmondja, mert nem fizet az adós.

Ez utóbbi esetben engedményezi a szerződést és -ezt a zsenialitást: deviza vételi árfolyamon száll ki belőle, miközben az ő long pozíciójából deviza eladásin kellene, de ez is csak azt mutatja, hogy nem ő szállt ki, hanem az adós kényszerűen, az pedig short pozícióban volt, ahonnan deviza vételin kell és lehet kiszállni. Medve, BEAR oldalon vannak az adósok míg a bank Bull oldalon. A bank felépített önmaga számára egy gigantikus saját tőzsdét, amelynek nemcsak a szereplője, bikája, hanem szabályainak meghatározója. Tőzsdére mehet az adós is és a bank is semmi se tiltja. Itt azonban nem egy hivatalos tőzsdén történik a fogadás, hanem a bankon belül, a bank saját árfolyamaival.

Ez nem hivatalos és nem engedélyezett tőzsdei fogadás.
A bankoknak nagyon jól jön, hogy mindenki a hitelszerződés feltételeit támadja, hiszen ebben a szerződés jogi szentsége mellett a felügyeleti szerv is vele van. Nagyon jól jön a banknak, hogy politikai hibát és felelősöket keresnek, hiszen így nem ő a célpont és politikusok is vele vannak, ha választaniuk kell, a szegény adósok helyett inkább a gazdag bankokat választják.
A tőzsdei játékot csak nagyon szűk beavatott ismerheti, a többiek még azt se tudják, hogy a forint a tőzsdepárként úgyszintén deviza.
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Egy fogadási csalás élveboncolása
  2013-12-10 09:30:29, kedd
 
  Egy fogadási csalás élveboncolása
A devizahiteleseket nem lehet megmenteni, mert aki nincs, azt megmenteni sem
lehet. Úgy is fogalmazhatnánk, ami nincs (mármint deviza), annak alanya sem
lehet. A magyar devizahitelezés egy közönséges csalás. ,,Ennek a forinthitelnek a
köze a devizához annyi, mint a parizernek a húshoz, vagy még annyi se" - írta
lapunkban Boros Imre pénzügyi szakközgazdász, az első Orbán-kormány
minisztere.
Öt évig tartott a rászedés: 2004 és 2009 között a forint nem gyengült a svájci
frankhoz képest. A reklámokkal lépre csalták a gyanútlan ügyfeleket
Ezt a tételt 2011-ben a legilletékesebb, a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének elnöke is elismerte a Heti Válasznak. Szász Károly azt mondta: ,,A
hitelfelvétel pillanatában a deviza csak egy elszámolási eszköz volt. A hitelfelvevő
nem a devizát kapta meg, hanem annak forintosított ellenértékét. Tehát nincs
mögötte export-import kereskedelmi vagy fizetési forgalom. Ezekben az esetekben
pedig a devizavételi és eladási árfolyamok alkalmazásával a bankok többszázalékos
extra nyereségre tesznek szert úgy, hogy nincs mögötte költség, sem valós
kockázat." Ez közvetett módon a csalás beismerése, illetve annak bevallása, hogy
mindezt a bankfelügyelet is tudta - csak éppen nem tett semmit az emberek
fosztogatásának megállítása érdekében.
Makkos Albert pénzügyi szakközgazdász a PSZÁF-ról, vagyis a magyar
fogyasztóvédelemről egyik előadásában azt mondta: ,,Bemegy ötszázötven ember
egy üvegpalotába, ahol jó sok fizetést kap, kellemes meleg is van, s ezért nem kell
csinálni semmit. Sőt, azért kapja a fizetését, hogy ne csináljon semmit." (A
fogyasztóvédelmi hatóságot ugyanis lényegében tagdíjszerű banki befizetésekből
tartják fenn - a szerk.) Ugyanaz a Szász Károly, a PSZÁF elnöke - aki két évvel
korábban beismerte, hogy a deviza csak biodíszlet ebben az ügyletben, vagyis nem
igazi pénz - az idén nyáron a Kúria elnökének címzett levelében már azt állította,
jól gondolják meg, miként döntenek a jogerősen pervesztes OTP felülvizsgálati
kérelmében, mert a deviza átváltása bankcsődhöz, sőt akár államcsődhöz is
vezethet.
Szerencsére a Kúria bírói tanácsa nem ijedt meg a ,,fenyegető víziótól", az ítélete -
amely egyetlen ügyfél ügyére vonatkozott - lényegében az egyelőre még ki nem
mondott csalásnak a végét is jelenthetné, ha Magyarországon lenne precedensjog.
Az ítélet ugyanis arról szólt, hogy az a szerződés, amelyben nem szerepel az
árfolyamrés, semmis. Ha pedig feltűnik ez a fogalom a szerződésben, a mértéke
akkor sem lehet nagyobb, mint egy százalék.
Cserebere, egyenleghamisítás Ebből az ítéletből a legtöbb devizaadós, persze, egy
kukkot sem ért. Arról van szó, hogy a bank a devizaalapú hitelszerződésekben úgy
hazudott devizát, hogy a kölcsönszerződés papírjára ráírt egy devizaösszeget.Amikor ennek értékét forintban kifizette, vételi árfolyamon - persze, nem igazából
-, fiktíven megvásárolta tőlünk ezt a devizát. Később pedig, amikor a kölcsönt
törlesztjük, a nem létező svájci frankot a bank eladja nekünk - igaz, ezt már
frankonként húsz-harminc forinttal drágábban, tehát eladási árfolyamon. Ez az
átverés, amely mögött a legfőbb fogyasztóvédő és a Kúria ítélete szerint sincs
semmilyen hozzáadott érték, valójában spekulációs csalás. A bank arra spekulált,
hogy a svájci frank erősödni fog a forinthoz viszonyítva, míg a rászedettek -
anélkül, hogy erről tudtak volna - arra spekuláltak, hogy a svájci frank árfolyama
tíz-húsz évig gyengülni fog, vagy legalábbis nem fog változni. A bank persze tudta,
hogy ő nyer, s lám, igaza is lett.
A Magyarországon működő bankok ezzel a spekulációval vásároltak tőlünk 6800
milliárd forintért 140-150 forintos árfolyamon fiktív svájci frankot, amit aztán az
egymillió-háromszázezer ügyféltől 10-11 ezer milliárd forintért visszaadtak nekünk.
Csakhogy ennek a visszaadásnak, mármint, hogy mi, ügyfelek kötelesek is vagyunk
ezt ekkora veszteséggel visszavásárolni, a szerződésekben nincs nyoma. A
pénzintézetek az irányunkba tett ,,kedvességüket" azzal is fokozták, hogy a ,,svájci
frankos játékpénzükre" úgy tekintettek, mint igazi pénzre, a mi valódi forintjainkra
pedig úgy, mintha az lenne a játékpénz. Ezzel a ,,csereberével" - szakmai nevén
egyenleghamisítással - újabb néhány ezer milliárdot kiszedtek az ügyfelek
zsebéből, s mellesleg az államot is legkevesebb hatszázmilliárd forinttal rövidítették
meg. (Lásd a Lelepleződött a devizahiteles csalás című cikkünket, MH, 2013.
október 4.)
Lapunk másik cikkével (Csalárd termék a devizaalapú hitel, MH, 2013. október
18.) megegyező következtetésre jutott Makkos Albert pénzügyi szakközgazdász is.
,,Ha nem volt deviza, akkor nem volt devizaváltás sem, csupán átszorzás.
Amennyiben nem volt mit átváltani, a meg nem történt átváltásnak költsége sem
merülhetett fel. Ha nincsen deviza, nincs mit eladni, és nincs mit megvásárolni.
Tehát nem befektetés, hanem legfeljebb fogadás történhetett a bank és a
kölcsönfelvevő között. A helyzet kísértetiesen hasonlít a lóversenyfogadásra.
Mindenki ismerheti a lovak teljesítményét, esélyét, majd fogadnak a befutás
sorrendjére. A devizafogadás esetén a kölcsönfelvevő és a bank is ismeri az egyes
devizák árfolyamát, változási mértékét, és eldöntheti, melyik deviza emelkedésére
fogad. A nyeremény az árfolyam emelkedésével egyezik meg. A
lóversenyfogadáshoz képest azonban a devizaalapú hitelek esetében egy eltérés
van: a bank előre tudta a befutót!" - írja Makkos Albert lapunkhoz eljuttatott
szakvéleményében. Gyurcsány eszement ötlete A bank tehát előre tudta a befutót
- írja Makkos -, az ügyfél viszont még azt sem tudta, hogy egyáltalán fogadott.
A fogadás az 1991. évi XXXIV. szerencsejáték-törvény hatálya alá tartozik, amely
szerint a fogadás is szerencsejátéknak minősül. A szerencsejáték szervezése
azonban koncessziós jog függvénye, amellyel a bank vélhetőleg nem rendelkezik.
Ehhez a fogadási csaláshoz az utat a Gyurcsány-kormány és a Magyar Nemzeti
Bank korábbi vezetése kövezte ki. Az IMF már 2004-es jelentésében leírta, hogy
Kelet-Európában Magyarországon a leggyengébb a szabályozói fellépés abankrendszerben. Szász Károly parlamenti albizottság előtt ismerte el, hogy a
PSZÁF-ot a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag ,,kormányhivatallá" minősítette
vissza, szerepe a jogszabályok véleményezésében merült ki.
Az MNB 2004. áprilisi stabilitási jelentése már azt rögzítette, hogyha a devizaalapú
hiteleket a bank nem köti referenciakamathoz (vagyis a svájci frank jegybanki
kamatának mértékéhez), akkor a hitelfelvevők gyakorlatilag kiszolgáltatott
helyzetbe kerülnek. (Lengyelországban, Bulgáriában, Horvátországban,
Oroszországban mindenütt a svájci frank kamatához igazították a kölcsönök
kamatait, nálunk pedig akkor is emelték a kamatokat, amikor a svájci jegybank
nullára csökkentette a kamatlábat - a szerk.)
A lakosság kifosztásának előjátéka Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő Száz lépés
programjának egyik eszement ötletével, az áfakulcs ötszázalékos csökkentésével
kezdődött 2005-ben. Az adócsökkentést ugyanis a kereskedők megköszönték, és
szépen lenyelték. Az árak nem mérséklődtek, a költségvetést viszont
,,megrövidítették". Veres János pénzügyminiszter nem győzött magyarázkodni (,,a
költségvetés köszöni szépen, jól van"), Gyurcsány pedig Brüsszelbe rohangált,
hogy engedélyt kapjon a konvergenciaprogram benyújtási határidejének
meghosszabbítására. Megkapta, így a 2006-os választásokat sikerült elcsalni, hiszen
előtte nem kellett bevallani, hogy a költségvetés, köszöni szépen, nincs jól (2005-
ben csaknem tízszázalékos lett a hiány). A választások előtt limuzinból hazudozó
miniszterelnök aztán 2006-ban, a választások után még rátett egy lapáttal. Szinte
cinizmussal határos vaksággal szemlélte a lakosság ,,rászedését" és eladósodását,
azt remélve, hogy a GDP-t felpörgetik majd a lakossági hitelek. Egy forint GDP-
növekedéshez kilenc forint adósságnövekedés társult. Már Gyurcsány elődje,
Medgyessy Péter tett arról, hogy a forintot ,,kivégezze", a ,,merényletet" az MNB a
jegybanki alapkamat duplájára emelésével honorálta.
A forinthitelek kamata 2004 januárjában tizenhat százalék volt, s ez megnyitotta az
utat az évezred szélhámossága, az olcsó kamatú ,,játék devizahitelek" előtt, 2005
végére a lakossági hitelek ötven százaléka már devizaalapú volt. A Gyurcsány-
kormány pénzügyi tanácsadója, Róna Péter, az Oxford Egyetem professzora 2007-
ben egy Gyurcsány által összehívott megbeszélésen azzal a javaslattal állt elő, hogy
a kormány terjesszen a parlament elé törvényjavaslatot, amely megtiltaná, hogy a
devizahitelekre jelzálogot lehessen bejegyezni. Mint lapunknak Róna elmondta, a
megbeszélésen Gyurcsány mellett Bajnai Gordon és Veres János képviselte a
kormányt, Simor András elnök és Király Júlia alelnök az MNB-t, és persze ott
voltak a Magyar Bankszövetség vezetői is. A javaslat ellen a legharsányabban Simor
és Király Júlia tiltakozott, a bankszövetség emberei pedig közölték, hogy ők ebben
az esetben beszüntetik ezt a hitelezési formát. Erre Gyurcsányék Róna javaslatát
lesöpörték az asztalról - tudtuk meg a professzortól.
E háttértörténet alapján ma már megfogalmazható a magyar devizahitel definíciója.
A devizahitelnek álcázott uzsorás forintkölcsön valójában egy csalárd spekulációs
termék, illetve még az sem, hanem ténylegesen fogadási csalás, amelyben a
pénzhez juttatott kuncsaft kizárólag egy előre megbundázott eseményre fogadhat,arra, hogy ő fog veszíteni. Ehhez a fogadási csaláshoz még a bundapénzt sem a
kartellbe tömörült magyar bankároknak álcázott szélhámosok biztosítják, hanem
uzsorás pénzpiaci spekulánsok. A magas jegybanki kamatok lehetővé tették a
,,flexibilis forrásbevonást", ami azt jelenti, hogy még a kötelező tartalékrátában
előírt öt százalékot sem kellett a bankoknak svájci frankban elhelyezniük az MNB-
ben.
Az előre megtervezett fogadási csaláshoz álláspontunk szerint bűnsegédletet
nyújtott a Gyurcsány-kormány több tagja, a Magyar Nemzeti Bank korábbi
vezetése és a Magyar Bankszövetség háttérintézményeként működő PSZÁF
vezetése. Felelős egy sincs A csalók az illegálisan forgalmazott pénzügyi heroinnal
átverték az államot, ezermilliárd forint nagyságrendű kárt okozva a
költségvetésnek, csőbe húzták az önkormányzatokat, a csőbe húzás árát
megfizettetve az adófizetőkkel, és kiraboltak közvetlenül három-négymillió embert,
közvetve pedig a teljes magyar lakosságot. Tettükkel aláásták az embereknek a
magyar bankrendszer tisztességébe, a jogállam működésébe, a törvényességbe
vetett maradék hitét is. Több embert öngyilkosságba hajszoltak. Ellehetetlenítettek
több tízezer munkahelyet és több százezer család egzisztenciáját, elvették több
százezer család életének nélkülözhetetlen eszközét, a gépkocsiját, és megfosztottak
több tízezer családot az otthonától. Mindezt nagyjából húsz bűnszervezetbe
tömörült csaló tette. Felelős azonban egyelőre egy sincs.
Bán Károly 2013. október 31., csütörtök
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
Bankcsapda a Facebook-on
  2013-08-01 02:12:13, csütörtök
 
 
Mivel elég ritkán vagyok itt fent a TVN.HU-n,
kérlek benneteket kérdéseitekkel bátran forduljatok a

Bankcsapda a Facebook-on

Link



Deviza hitelesek helyesen : DEVIZA NYILVÁNTARTOTTAK !
Most csatlakozzatok hozzánk sorstársaitokhoz, friss hírek, információk !
Kérdezz ITT tabu nélkül a deviza hitellel kapcsolatban
vagy oszd meg velünk a tapasztalataidat !

AKTUÁLIS HÍR !
Csoportunk által a devizahitelezés megoldásainak keresése során feltárásra került súlyos intézményi ELLENÉRDEKELTSÉG... ami a MAGYAR NEMZETI BANK befektetéseiből adódik, röviden ennek az intézménynek a forint erősödése VESZTESÉGET, a forint gyengülése NYERESÉGET eredményez ! A befektetésnek a nagyságrendje kizárja az intézmény valós pénzügyi függetlenségét ... a hazai deviza hitelesekkel szembeni ellenérdekeltsége a Jegybank számára több ezer milliárdos ÁRFOLYAMNYERESÉGET hozott ! Ki kell és ki lehet jelenteni, hogy A HAZAI JEGYBANK ELADTA A HÁTÁT IDEGEN DEVIZÁBAN ! A Nemzeti Bank meghatározó szerepe miatt, az előállt "végső hitelezői szerepe" miatt (LoLR, lender of last resort) a deviza hitellel rendelkező lakosság az igazságkeresése során már nemzetérdekkel és államérdekkel kerül szembe !

Azoknak a magyar embereknek a csoportja akik a magyarországi devizában nyilvántartott speciálisan kedvezőtlen hitelezés áldozataivá váltak. Itt tarthatják egymással a kapcsolatot... az amit devizahitelezésnek hívnak az nem felel meg a valóságnak. Hazánkban elterjedt hitelforma Banki alkalmazásának módszerei miatt, többek között a szándékos károkozást is feltételeznünk kell. A bankok deviza hitelezési gyakorlata miatt a kártérítési igényt jogosnak és indokoltnak tartjuk !


A kockázatkezelési módszerek szándékosságból vagy gondatlanságból történő eltagadását és elzárását az érintettektől súlyosan károkozónak tartjuk !

A KHR listán szereplő százezrek nyilvántartása a bankok hazai tatárjárásának a következménye, egyszerűen a hazai prudens magatartás értékmérője !
Szeretettel várunk, látunk itt a csoportban !



Link



 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt .....
  2013-08-01 01:45:31, csütörtök
 
 

"A devizahitelezés elmúlt évben tapasztalt
gyors felfutása nem hagyta érintetlenül a
bankrendszer mérlegstruktúráját: a deviza
eszközök devizaforrásokhoz mért többlete
2004. végére korábban soha nem látott szintre, a
mérlegfőösszeg 6,3%-ra (kb. 1000Mrd forintra) emelkedett.
A mérlegen belüli devizapozíció felépülését az utóbbi időszakban fokozatosan a

devizaforrás nélküli devizahitezés magyarázza.

A pozíció változását azonban általában
három tényező eredője határozza meg. A nyitott pozíció egyrészt függ a bankok
deviza-forrásbevonási képességétől és hajlandóságától. Másrészt jelentősen befolyásolja a belföldi gazdasági szektorok devizahitelek
iránti keresletének alakulása. Harmadrészt,pedig a bankrendszer nyitott pozíciója
függ a folyó fizetési mérleg hiányától és az ezt
részben finanszírozó adóssággeneráló tőkebeáramlás nagyságától és devizális
szerkezetétől.

A mérleg szerinti nyitott devizapozíció elmúlt években tapasztalt kinyílása alapján
valószínűsíthető, hogy nem a külföldről származó deviza forrásbőség motiválja a
bankokat az elmúlt két évben egyre növekvő
arányú devizahitelezésre. ...."

"....a devizaalapú hitel árfolyamkockázatának fedezése a futamidő egésze alatt biztosított: az ahhoz kapcsolódó forintlikviditási igények és többletek időben ugyan elosztva jelentkeznek (rövid FX-swapokkal való fedezés esetén), azok összege a teljes futamidő alatt azonban megközelítőleg nullára zár. A rövid forintforrásokból hosszabb lejáratú, de változó kamatozású devizaalapú hitelek nyújtásának rövid lejáratú FX-swapokkal való fedezése tehát

ÁRFOLYAMKOCKÁZATOT és KAMATKÜLÖNBÖZET-KOCKÁZATOT NEM,
de megújítási kockázatot tartalmaz.... "

1. A devizahitel forintforrásból jött létre.
2. A forintforrás nem más, mint az adósnak nyújtott virtuális Ft hitel számlán elkönyvelt hitelösszeg a közjegyzői szerződés aláírásakor, amelyet a bank zárol (swap lebonyolítása, és a kölcsön kifizetésének idejéig).
3. Az adós devizaszámlája ennek a Ft hitelnek a devizában kifejezett értéke a szerződéskötés napján.
4. Az adós devizaszámlájával swappol a bank mérlegen kívül, az adós tudta, hozzájárulása, megbízása nélkül.
5. A kölcsön, az így swappolt devizaszámlája műveletének zárásakor, a deviza számlán létrehozott deviza folyósításkori értéke, amit az adós kölcsönként kézhez kap, bármilyen rendelkezésére álló Ft eszközből.
6. Nincs a hitelnek forrásigénye: a céltartalék befizetésével a bank a semmiből létrehozza a hitelpénzt az adósa számára.
7. Nincs fedezete.
8. A bank nem a mérlegegyensúlyhoz szükséges fedezetként, hanem mérlegen kívüli pénzpiaci műveletnek, swapnak veti alá az adós (devizatőke nyilvántartási) devizaszámláját (ez nem azonos a bank deviza-adósság-nyilvántartási technikai számlájával).
9 Ez a swap a deviza virtuális létezését teremti, igazolja meg.
10 Így a Ft hitelszámlával szemben, az adós devizaszámlája már mérlegen kívüli hitelpénzként szemben áll.
11 Ez a szembenállás az, ami kiegyensúlyozza a Ft virtuális hitelpénzt, a deviza virtuális pénzel, létrejön egy üzemi egyensúly, nem mérlegegyensúly.
12 Ez a banknak elég a hitel kiegyensúlyozásához, és devizafedezetként, forrásként értelmezi.
13 A devizaswap zárásakor A devizaszámlát mint külső devizaforrását értelmezi a Ft hitelnek.
14 Azonban ez sem nem forrás, sem nem banki külső pénz. Ez is az adós pénze: a Ft hitel, és a deviza tőke nyilvántartása egymással szembeállítva.
15 A deviza swap során a bank a hitelszerződést mint swap megbízást, a hitel ingatlanfedezetét, mint a swap ingatlan-fedeztét értelmezi, az adós kötelezettségvállalását a hitel hosszú-lejáratú részletekben fizetését, a swap kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezi, holott a swapot rövid távon meg kell újítani a banknak, így a deviza létét, újra kell teremtenie a hitel futamideje alatt, pillanatról, pillanatra.
16 Az adós nem vállalta a swapművelet fedezetét, és megfizetését.
17 A bank az adóst befektetői pozícióba helyezte, a befektetésekre vonatkozó jogszabályban rögzített jogok nélkül (szerződés, tájékoztatás, kockázatfeltárás, kockázati befektetői kilépés stb), a bank viszont megszegte ezzel a kötelességét. (Az adósait megtévesztette, tévedésben tartotta, kárt okozott felróhatóan, és haszna származott belőle.)
18 A bank a swappal az adós kockázatát előállította, a saját hitel-deviza"forrás" egyensúlyának virtuális kockázatát a swappal kezelte.
19 A rövidlejáratú swapokkal CHF, YEN alapon ellentételezni a fedezetlen Ft-hitelt, több mint kockázatos: bűn, mert
20 a) az adósnak erről nem volt tudomása
21 b) mert az adós devizatőke nyilvántartási számlájával a tudta, és beleegyezése nélkül végezte,
22 c)mert hosszúlejáratú Ft hitellel állították szembe,
23 d) mert ahogy bebizonyosodott 2008. novemberében, a swapok elismertetése, külpiacról nem volt biztonságos, és feltétlen, főleg nem a jelzáloghitelek futamidejéig,
24 e) mert a deviza jelzálog-hitelek ezen ellentételezését a MNB-nek ,,kellett" ,,átvennie",
25 f) mert ez a swapban érdekelt devizákat, és csak azokat (EURO, Dollár, CHF, YEN), megdrágította a Ft-hoz képest, ami az adósok terheit megnövelte, és a bank így maga állította elő az ebből származó árfolyamnyereségét.
26 g) mert ezzel az országkockázati felár növekedése, az ország, és lakosság devizakitettsége a bankok hasznává vált (közöttük a MNB devizatartalékának növekedésével is).
 
 
0 komment , kategória:  Deviza Hitel vagy mi a szösz ?  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 42 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 2960 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 360
  • e Hét: 5188
  • e Hónap: 16339
  • e Év: 281554
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.