Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 68 
Czóbel Minka: Erdők
  2018-07-19 08:31:34, csütörtök
 
  Czóbel Minka:

Erdők


Nem erdő, melynek nincs dala, virága,
Mit tavasz nem díszíthet.
A komor fenyves, váltig zöldben állva,
Nem más csak néma díszlet.
Nem suttog a lomb, ág nem hajlik ágra,
A fák élnek maguknak,
Mint emberek közt zordon nagyravágyók
S borongó életuntak.

Oh, más az erdő, odalenn a Nyíren
Az aranyos homokban,
Mint szép menyasszony ezüstfátyolával
Áll ott a nyírfa, lombban.
És halk csevet, bizalmas suttogás van,
Így szoktak a leányok,
Fehérre fátylat, reszketőt ha öltve
A boldogságra várnak.

Megbújva lomb közt, csillog, mint a tükrön
Majd kósza módra, játszik itt a napfény
A vadvirágos páston.
Derűbe fürdik meg a nyírfaerdő,
Azért üdébb a bája -
Mint tiszta szívnek nincs mit rejtegetni,
Csak fénye van, nem árnya.

De más az erdő televény földjében
Az ős Pannoniának,
Ha lombos koronájuk hordva fennen
Tölgyóriások állnak.
Száz kart feszítve, készen a birokra,
Ha megdördül az alj-ég,
A tölgyben mintha erős, viharedzett
Férfiak lelke laknék.

Ki zúg ijesztőn versenyt a viharral
Teljében az erőnek?
S ki zsong szerelmes, enyhe suttogással
Lágyabban, mint a tölgyek?
És van-e érzés szívből ajkra szálló,
Melyre ne volna hangja?
A tölgybe', mintha egy szerelmes férfi
Ábrándos lelke lakna.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Fehér virágokhoz.
  2018-07-05 08:15:45, csütörtök
 
  Czóbel Minka:

Fehér virágokhoz.


Hogy tiszta legyen a szűz lelkek álma,
Mint csillogó, ezüstös leveled,
Szép liliom, - hogy kelyhedhez hasonló
Legyen a megtisztult nagy szeretet,
Oh fehér liliom,
A szűz-leányok álmát
Őrizd meg, szép fehér virág!

Hogy élvezze halandó földi ember
Az égi boldogságnak mámorát,
Hogy tavasz-ittas, örömteljes szívét
Fehér jázmin illatja fogja át,
Oh fehér jázmin,
A boldogoknak álmát
Őrizd meg, szép fehér virág !

Hogy el ne sötétüljön soha nékünk
A bűbájos tavaszi éjszaka.
Testünk-lelkűnk épségét őrizd, őrizd,
Fehér nárczis tündöklő csillaga,
Oh fehér nárczis,
Ifjak, s öregek álmát
Őrizd meg, szép fehér virág!

Hogy a kenyér-hozó nyár bő áldása
Terjedjen el anyaföldünk felett,
Hogy égből szálljon rá, gyöngéden, lágyan
Mint fehér hulló virág-leveled,
Oh fehér akácz,
A munkásnépnek álmát
őrizd meg, szép fehér virág !

Hogy a nagy ég kegyelmesen könnyítsen
Hánykódó, megtört szívek kínjain,
Balzsamos gyógyfű, fehér rozmarin.
Oh fehér rozmarin,
A szenvedőknek álmát
Őrizd meg, szép fehér virág!

Hogy egymástól a sors el ne szakítsa
A tisztán érző, forró sziveket.
Őrködj felettük, hiszen Te magad vagy
A titokteljes, bűvös szeretet,
Oh, fehér rózsa,
Szerető szívek álmát,
őrizd meg, szép fehér virág !

És hogy ha eltűnik szemünk elől már
Az egész lázas, fényes nagy világ,
őrizd sírunk csendes, hűvös nyugalmát.
Érintetlen bűbájos hóvirág,
Oh fehér hóvirág,
A halottaknak álmát
őrizd meg, szép fehér virág !

Vasárnapi Ujság 1901. deczember 8.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Tartalék
  2018-05-29 07:21:14, kedd
 
  Czóbel Minka:

Tartalék


olajagMár mind elvonultak,
Mind a harcba mentek,
Virágos, szép, bátor,
Zászlós regimentek.

Széles ez országban
Ki is marad hátra?
Az aggódó anya,
A szerelmes mátka.

Gyönge had ez nagyon
Hogy a hazát védje,
De erős imádság
Száll ajkukról égbe.

Türelmes, kitartó,
Erős szívvel várják
A győzelmes babér
S béke olajágát.

1915
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Házak lelke
  2018-02-23 06:52:36, péntek
 
  Czóbel Minka:

Házak lelke


I. Palota

Bál van - kinyíltak fehér-arany szélű
Szárnyas ajtók - már teljes díszben áll
A palota. Mindennapi közönyét
Levetkőzve, csak vendégekre vár.
Csillárok, kristály-fényes sugarakkal
Bevonják az arany tetőzetet,
Elömlenek szép, hamvas gobelin képek,
Alabástrom- és márványfal felett.
Virágillattól sűrű levegőben

Jazzband sívító, szomorú dalán
Párok keringnek, egymáshoz simulva
Vagy hűvösebben, egymás oldalán.
Ékszerek csillognak, csak úgy mint hajdan,
Rózsaszín - fehér selyem felragyog,
Tündökölnek, szépségben, értelemben
Férfiak, nők - a mai csillagok.

Mámoros, szerelemittas teremben,
Táncoló, nyüzsgő sokaság felett,
Mintha csendesen, halkan tolulnának
Láthatatlan gomolygó fellegek.
Alakjai egy rég elmúlt világnak,
Mely egykor színpompásan itten élt,
Hajporos dámák, kényes gavallérok,
Zenekar, mely menüettet zenélt.

Egymáson átsiklanak élők, holtak
S nem sejtik, álom-e vagy képzelet,
Mi megrendít egy szivet s amazoknál
Felébreszt rég elmúlt emlékeket.
Egy olthatatlan láncolatba vonja
Múltat, jelent s a jövő sugarát
És soká senki sem érti, nem tudja,
Ki uralja e bűvös éjszakát?

Kihűlt a fény reggelre. - Széjjeloszlott
A mulatók, kétéltű tábora.
Léleknélküli álmos, üres csendben,
Józan-siváran áll a palota.

II. Tanyai ház

Veszett vihar, fákat rázza,
Rárohan egy vedlett házra,
Hajkorássza hófelleget
Füstöt csavar kémény felett.
Hallják-e bent, kik ott laknak?
Még világít egy kis ablak,
Szűk keretű, kevés fényű,
Elzárkózott - holt reményű.
Egy közülük már nem hallja,
Három napja fekszik halva.
Körülötte három gyerek
Azt se tudják, mit kezdjenek?
Majd, ha a fergeteg eláll,
Valaki csak ide talál?
Hallgatnak - - csak a kisebb lány
Halkan szólal: Édes anyám!

Koszoru. A Petőfi Társaság közlönye Új folyam 4. 1937-1938
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Jövő.
  2018-01-15 06:46:21, hétfő
 
  Czóbel Minka:

Jövő.


Túl a zavargáson, túl a vizeken,
Túl a poros, füstös, kósza fellegen
Látok egy szebb jövőt, derült-fénveset.
Sok alázkodásból dicsőségeset.

Még nem tudja senki, merre, hol halad?
Milyen fészek rejti azt a madarat,
Mely felviszi égig zászlónk', nemzetünk',
Melynek sudár szárnyán felemelkedünk.

Hogy ' elmúlott rólunk ez az ezer év!
Szomorúság, bánat, nyomor volt elég.
De volt dicsőség is, öröm, diadal,
Remény, bizalomból épült rózsa-fal.

Jöttek szentek, hősök, bűvös asszonyok,
Kiknek nagy nevére a szív feldobog,
Jöttek diadalmas, fényes nagy idők,
Szenvedély-nyugtatok, kiengesztelők.

Tedd még egyszer értünk, édes Istenem.
Hogy a régi virtus ismét új legyen!
Erő, jóság járja át a szíveket,
Emeld fel még egyszer ezt a lealázott,
Árva nemzetet.

Budapesti Szemle. 1931.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Szavak.
  2018-01-13 08:46:41, szombat
 
  Czóbel Minka:

Szavak.


Túlságos mély vágányra tévedt lelkem,
Melynek útján már nincsenek szavak.
Milyen boldogak egyszerű hangjukkal,
Soha meg nem unható zengésükkel,
A dalos, vidám, égi madarak .

Mily boldog a virág, mely illatárban,
Színzuhatagban, lénye legjavát
Önti a nap felé - és soha nem tudja :
Érti ? nem érti-e a mindenségben
Csak egy parány is illat- s szín-szavát?

A csillagoknak fényes myriádja
Leragyogj a estenden, éjjelen.
Mi életet ád a mindenség néki.
Értik ? nem értik? egy csillag se kérdi,
Viszi őt titkos végtelen futása :
Örök lét, vagy tán örök szerelem?

Csak az ember van kopasz szóhoz kötve .
Mely lényegét sohasem tárj a fel,
Inkább elrejti, inkább eltakarja
S ő meg nem értve, senkit nem ismerve,
Elhagyottan, vad-árván vesztegel.

A természet hangját már elfeledte,
S mit nehezen magának alkotott,
Nem hoz lelkéből semmit életének
Felszínére - csak néha balgán, bambán
Eldadogja értelmetlen szavakban,
Hogy ő valaha mit is álmodott.

Budapesti Szemle. 1931.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Új Helóise.
  2018-01-10 08:33:31, szerda
 
  Czóbel Minka:

Új Helóise.


Nincs közöm e földhöz - messze útra készen
Érzem, nem sokára elhagyom egészen.
Nincs földi szerelmem, nincsen földi vágyam -
Titkos kezek vetik már halottas ágyam.

A nagy csöndes éjben fehér pelyhek hullnak,
Puha hó fedi el emlékét a múltnak.
Szállnak lelkemben is fehér gondolatok,
A nagy havas éjben ismét "itthon" vagyok.

Éltem? nem éltem-e? Mi is ez az élet,
Mely észrevétlenül álmok közzé téved?.
Szines volt az álom - beletisztult képe
A nagy, véghetetlen, örök fehérségbe . . . .

a_het_1892. febr. 14.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Ébredés - elalvás.
  2018-01-06 07:18:44, szombat
 
  Czóbel Minka:

Ébredés - elalvás.


Jön a napsugár a zöld erdőbe
Harmatos reggel,
Ébred az erdő galyzugással,
Madár sereggel.
Fű alatt siklanak,
Egész nap játszanak
Levelén, törzseken,
Mohán, virágokon
Folyton szétáradó,
Folyton beözönlő
Remegő, reszkető,
Rezgő, megrebbenő
Napsugarak.

Reggelből dél lesz, délután a délből,
Napsugár szálak
Erdő mélyéből, sűrűjéből
Mind vissza szállnak.
Lassan, egyenként kúsznak vissza
A kékes éjbe,
Kékes-hamvas lesz, idegen lesz
Az erdő mélye.
Mint előbb által járta
Hő napsugár,
Átjárja, elborítja,
Elönti, elözönli
Kékes homály.

Vasárnapi Ujság 1911. junius 18.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: Névtelenek.
  2017-12-19 06:55:25, kedd
 
  Czóbel Minka:

Névtelenek.


Kísértetként szállongnak hozzám
Körvonaltalan alakok:
Még meg nem lett, meg nem fogamzott
Jövendő, késő századok.

Látom: még nem vetett virágok
Már fonnyadt, hervadt táborát;
Még őse sincs meg a gyereknek,
Kinek már látom aggkorát.

Körültem millió parányok
Melyekből majd testük kikél:
Jövendő nemzedékek lelke
Már itt, közöttünk téved, él.

Jövendő állatok világát,
Népek seregjét ösmerem,
Tudom: hogy bizton élni fognak
Csak még számukra nincs nevem

Látom, bizonytalan vonásuk',
Szerelmük, életük hevét,
Megmérhetetlen bánatuknak
Kifogyhatatlan tengerét.

Születni fog mind, majd meghalni,
Mind, bizton, kérlelhetlenüí,
Belép mindannyi a "jelenbe,"
Mig majd a "múltba" elmerül.

És akkor is, csak úgy mint régen,
Lesz a mi már volt - semmi más; -
Az örök élet folyamában
Egy pillanatnyi változás.

(Anarcs.)
Fehér_dalok.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
Czóbel Minka: A kígyó
  2017-11-19 08:39:11, vasárnap
 
  Czóbel Minka:

A kígyó


Rászáll a nap sugárja
Sok ártatlan virágra,
Mi harmat húllt az éjjel
Ragyogva ömlik széjjel
Bársony-lágy zöld mohán.
Tündöklik erdő széle
Harmat sugáros fénybe
Vasárnap hajnalán.

Az égről visszavetve,
Levélzetén feledve,
Kelyhén minden virágnak
Átlátszó kékes árnyak
Aranysugár között
Pókháló-könnyű leple
Szivárvány-gyöngyöt szedve,
Harmatba öltözött.

Gyönyör, nyugalmas béke,
A földön és a légbe.
Örömre hí a reggel
Nyíló virágszemekkel
Felébredt életet
Pihenni zöld magányba',
Napsugaras világba'
Mi édes élvezet?

De im, egy ingó ágon
Ijesztő éji álom!
A napsugárba tévedt,
Rémteljes szörnyű képet
Napfény se mossa el?
Viruló életárba'
Halál sötétlő árnya,
Enyészet-küldte jel:

Vadrózsa nyíló bokra -
Megölt kígyó rádobva.
Megingó hosszú teste
Erőtlen, összeesve.
A szétzúzott fejen
Aludt vér nyúló szála
Lesiklik a virágra
Piroslón, fényesen.

Kígyó, pokolnak társa:
Halálthozó marásra,
Bűneért fel nem oldták
Megölték, eltiporták
A gondos emberek.
Hüvelye árnyékképpen
Illathullámú légben
Inogva tévelyeg.

Egy árny csúszott a fénybe
Halál lehelletére.
Aranyporos szemével
Nyugalmasan néz széjjel
Sok ártatlan virág.
Ki látna szörnyű dolgot?
Tovább forog a boldog,
Életteljes világ.
 
 
0 komment , kategória:  Czóbel Minka  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 68 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 193 db bejegyzés
e év: 2005 db bejegyzés
Összes: 31902 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2136
  • e Hét: 19135
  • e Hónap: 68971
  • e Év: 1293920
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.