Regisztráció  Belépés
astropapa58.blog.xfree.hu
Ahogy idősödöm, a tavasz eljövetele annál inkább elvarázsol. Gyarmati Miklós
1958.06.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Rákóczi-vár, Sárospatak
  2010-09-30 13:13:57, csütörtök
 
  Az egyik borongós őszi napon egy nagyon kedves barátommal Sárospatakra utaztam vonattal, ahol a Ráróczi-várat és környékét barangoltuk be. Az ott készült képeim a képtáramban láthatóak. Nagyon érdekes kirándulás volt a múlt történelmi emlékei között. Kár, hogy a várban és a múzeumban a termekben TILOS volt fényképezni - azért egy-két fotót kicsempésztem.
A séta végén a vár bejáratánál lévő Reneszánsz étteremben megebédeltünk, finom volt. Jó nagy adagot tálalnak itt fel a korabeli ételek ízei szerint elkészítve - a múzeumi belépővel rendelkezőknek az étel-ital árakat kedvezményesen számolják.
Nagyon szép kirándulás volt.


Rákóczi-vár, Sárospatak
Link


A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma múzeum. Perényi Péter építtette 1534-37 között, fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte.
A mai látogató a történelmi várnegyed felől vagy a hangulatos Várkerten át éri el a palotaszárny kapuját. Az udvaron jobbra a legrégibb épületrész, az 1500 körül épült Vörös-torony fogadja.
Szemközt látható az első birtokos nevét viselő, és általa 1540-63 között építtetett Perényi-szárny, ehhez épült hozzá 1646-ban a Lorántffy-loggia, amely az udvar legértékesebb dísze.
A XVII. századi építkezések eredménye az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten kiugró Sub Rosa erkély.
Az udvarról a bástyás várfalöv bejárható szakaszára is ki lehet jutni. A várkastély belső terei múzeumi belépővel látogathatók.
Forrás: Vendégváró: Link

Vártörténet
A XIII. században, a tatárjárás után épült a település középkori vára Sárospatak és Sátoraljaújhely között, a Vár-hegyen. Az oklevelek gyakran említették, az Anjouk alatt királyi, majd királynői tulajdon volt. A XVI. század második felében pusztult el. Ám ekkor már állt az az épületegyüttes, amit ma ismerünk.
A Bodrogköz szegélyén, a Bodrog partjának ideális stratégiai pontján helyezkedik el a sárospataki vár. Akkori birtokosa, Perényi Péter építtette 1534-1537 között, ezalatt az idő alatt nyerte el formáját a mai várkastély és erődítményei. Perényi bástyás várfalövvel vétette körül a középkori városközpontot és a külső vár délkeleti részében alakította ki új rezidenciáját, a belső várat. 1540-ben kezdtek hozzá a belső vár keleti részén a palotaszárny építéséhez, amely Perényi Péter fia, Gábor idején 1563-ban fejeződött be.
Feltehetően Perényi Gábor birtoklása idején, 1567-ben készült el a tornyot kívülről övező elővédbástya, a "párkány" is. Az együttest az észak-itáliai Alessandro Vedani terveivel, irányításával késő reneszánsz stílusban magyar mesteremberek készítették. (A román, gótikus faragványtöredékek a korábbi domonkos kolostor és a közeli várkastély maradványai.)
Ezután a vár 1573-ig kamarai kezelésben állott, majd a Dobó és a Lorántffy család tulajdonába került. Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban kötött házasságot I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelemmel, és Patak az ő hozományaként lett a Rákócziak birtoka, fejedelmi központja és összekötő híd a királyi Magyarország és Erdély között, ekkor kezdődött fénykora.
A Rákócziak is jelentős építkezéseket folytattak a belső vár területén, az építkezések kezdete az 1630-as évekre tehető; 1642-ben készült el a palota déli szárnyrésze és a Bokályos-ház, 1646-ban pedig a Lorántffy-loggia, amely az udvar legértékesebb dísze. 1627-re épült fel az Új-Bástya és 1656-ban emeltek új szintet a Vörös-toronyra ágyúállással, magas gúlatetővel, sarkain négy őrtornyocskával.
A XVII. századi építkezések eredménye az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten kiugró Sub Rosa erkély, amely a kerek erkélyszobácska festett boltozatának stilizált zárókövét díszítő rózsáról kapta elnevezését. A Sub Rosa sarokerkélyt a hozzáfűződő történelmi esemény tette híressé: itt folytak a Wesselényi-féle szervezkedés második szakaszának tárgyalásai. Ennek megbosszulásaként császári csapatok szállták meg Patakot, így a XVII. század végén és a XVIII. század első éveiben a pusztítás, a rombolás alapjaiban veszélyeztette a vár létét. 1702-ben a császáriak felrobbantották a külső várat és megrongálták a Vörös-tornyot is.
1703-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc kurucai elfoglalták, leégett a fényes várkastély is. Ennek ellenére itt tartották a Rákóczi-szabadságharc 1708-as, a fegyveres harcokban résztvevő jobbágyok hajdúszabadságát rögzítő országgyűlését. A Rákóczi-szabadságharc után osztrák-német eredetű birtokosai voltak a várnak egészen 1945-ig. A Trautson, a Bretzenheim és végül 1875-től a Windischgratz család volt a tulajdonosa. Trautson herceg barokk ízlésben újíttatta meg, a Bretzenheim hercegi család idején kapta a várkastély a romantikus és eklektikus ízlésű külső és udvari homlokzatait, megőrizve ugyanakkor a Vörös-torony XVI-XVII. századi, késő reneszánsz jellegét.
A vár falai között megfordult Bocskai István, Bethlen Gábor, Comenius. Történelmünk nevezetes eseményei kötődnek a helyhez: Rákóczi Zsigmond és Pfalzi Henrietta esküvője, a hegyaljai kurucfelkelés, a Rákóczi-szabadságharc 1708-as, jobbágyfelszabadító országgyűlése. A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó kiállításának ad helyet.
Link


Forrás: Vendégváró Link

Sub Rosa
A Sub Rosa kerek erkélyszoba, festett boltozatának stilizált zárókövét rózsa díszíti. A hagyomány szerint ebben a sarokerkélyes szobácskában találkoztak a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői. Innen ered a név: A rózsa alatt, latinul Sub Rosa. A kifejezés sokáig a titkosság szinonimája volt.
Az összeesküvők között ott volt I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc. Megtorlásul Patakot császári katonaság szállta meg. (Az összeesküvés résztvevői a bécsi udvar alkotmányellenes, a vallási és a politikai szabadságot veszélyeztető intézkedései miatt akár a fegyveres harcot is vállalták volna.)
A terem kifestése 1651-ben készült Rákóczi Zsigmond esküvőjére. Az esketés szertartását Comenius végezte a Vártemplomban.
Forrás: Vendégváró Link

A téma iránt éedekődők még többet is megtudhatnak a sárospataki várról az internetről, a következő linkre kattintva Link
 
 
0 komment , kategória:  Kastélyaink, Váraink  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1 db bejegyzés
Összes: 27503 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1502
  • e Hét: 14905
  • e Hónap: 57641
  • e Év: 1119948
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.