Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
x
  2012-04-28 08:22:55, szombat
 
  Ősz Dánielné ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......2012-04-28 08:07:20

Pierre De Ronsard: Májusi Rózsa


Lásd májusban, amint ágán virít a rózsa:
pompája zsendülő, bimbója most fakad,
színeire az ég féltékenyen lecsap,
ha hajnal könnye hull s a tájat frissre mossa.
Bokrában kellem és szerelem bujdokol ma,
fát, kertet balzsamos illattal átitat,
hol az eső veri, hol hevével a nap,

s meghal, csüggedt fején szirom szárad sziromra.
Ily hamvas, zsendülő virág voltál te épp,




 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
x
  2012-04-04 15:44:16, szerda
 
  Dudog Istvánné Franciska küldte az IWIW-en...... ........... ........#6581 . 2012 .június 25. 13:21

Pierre de Ronsard: A nyárról.
.
.
Immár a nyár nagy heve árad,
alig lepi el, úgy kiszáradt,
pikkelyes népét a patak:
oly vad szomjúsággal csigázza
a földet az éteri fáklya,
hogy meglazul és széthasad.
.
Süt, gyújt, forral, tüzel és éget,
lángot szór boltjáról az égnek
a tündöklő kánikula:
a Rákkal róva útja hosszát
a Nap oly meleg időt hoz rád,
Föld, milyen nem volt tán soha.
.
A pórnép szorgalmas csapatja
emitt rendek szerint aratja,
nyesi Ceres dús szőrzetét,
s amott a rét hímét-virágát
sarlózza, meggörbítve hátát,
míg csillagot nem küld sz ég.
.
Nőik ekközben otthon össze-
készítvén s fölrakván fejökre
a teli fatálat, edényt,
jönnek a dűlőn hosszú sorban,
hogy fölüdítsék a dologban
eltikkadt urukat, szegényt.
.
Nem kelhet oly korán a Hajnal,
hogy a pásztor egy pillanattal
meg ne előzze: zöngeti
rögtön a kürtöt, költi nyáját,
mely még békén alussza álmát
a hűvös füvön odaki.
.
Végig a puszta, sík mezőkön,
zöld vízparton, fás legelőkön
harapja a buja gyepet
a kövér bunda-hordozó nyáj
és az, amely nyaknál, faroknál
hosszú szőrt hord gyapjú helyett.
.
A hullámmal rokoni rétek
közé fiatal falka téved,
s kéjsóvár fiataljai
homlok-szögezve összecsapnak:
a dombtetőn néhány öreg bak
fektében gúnnyal figyeli.
.
Ámde amikor a tűző nap
a delelőn áll, s a tücsök-had
rekedt szavát még küldi szét
és Zephír, bár egy leheletnyi,
a sík virányát nem legyinti,
nem a liget árnyas fejét:
.
a pásztor háncsot fűzögetve,
kosarait fonja, ezekbe
csalja lépre a madarat:
vagy pucéran, mint az úszó hal,
keresi, játszva a habokkal,
hogy mélyebb vízre hol akad.
.
Ilyenkor szállt fel szűz-alakban
tündökölni fenn a magasban
- ha igazat szól a rege -
Erigóné, a csupa részvét,
kinek ölére ontja fényét
a nap, az istenek szeme.
.
Ismeretlen szem itt e völgyben,
hol a források gyöngyözően
szirmoknak színét tükrözik,
s hol ezrivel jár gulya, csürhe,
hajolva orrával a fűbe
s mentve a naptól tagjait.
.
Az enyhet adó tölgyek alján
ökrök kérődznek búra hallván
szüntelen panaszait a
fájdalmasan bőgő üszőknek,
kit hálátlansággal gyötör meg
az erdőn bolygó mord bika.
.
A bojtár elámulva rajta
fuvolát zendít, ezt akarja
adni neki orvosszerül
és fújja, míg Phobeus nem ér el
végcéljához és szekerével
nyugaton alá nem merül.
.
Kósza nyáját minden irányból
összegyűjti ekkor a pásztor
és csöndes vízhöz tereli,
itat, de ő, mértéke-tartva,
a vizet - föntebb állva - ajka
csücsörítésével nyeli.
.
Aztán dallamos duda-szóra
indul a tömpeorrú csorda,
megy oda, hol majd alhatik
kifogva a vad hevü nyáron
a rája szálló lassú álom
ölében másnap hajnalig.
.
/Ford.: Illyés Gyula/
 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
Pierre De Ronsard
  2011-11-07 09:50:57, hétfő
 
  PIERRE DE RONSARD versei :

.......



...... ..............



.Itt a beírt versek címe van.A versei című lap kommentjeiben elolvashatod a verseket!
Kérlek oda a kommentbe, írd be a verset, amit hoztál!...... .............. Előre is köszönöm!


...... ..............



.....




CÍMEK....FORDÍTÓ NEVE....HÁNYADIK KOMMENTBEN TALÁLOD?......KI GYŰJTÖTTE?

A Gastine-i erdőhöz - Fordította - Rónay György_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
A Gastine-i erdő favágói ellen (részlet) - Fordította - Szabó Lőrinc_(#)- Juhászné Szunyogh M
Agyő, ovális női kagylócskák - Fordította - Faludy György____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Amint az ág hegyén - Fordította - Nemes Nagy Ágnes_____________(#)- Gizella Lapu
A nyárról - Fordította - Illyés Gyula_____________(#)- Dudog Istvánné
A stanzákból - Fordította - Illyés Gyula_____________(#)- Gizella Lapu
Cupidóhoz - Fordította - Rónay György_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Csak csont vagyok ma már - Fordította - Radnóti Miklós__(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Csók - Fordította - Rónay György_____________(#)- Gizella Lapu
Csókolj, míg ajkad illatos és nedves - Fordította - _____________(#)- Gizella Lapu
Francois Rabelais sírjára - Fordította - Jeney Zoltán_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Habár fejem fehér - Fordította - Vas István_____________(#)- Gizella Lapu
Ha majd öreg leszel - Fordította - Szabó Lőrinc_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Kelj fel már, kicsikém - Fordította - Rónay György_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Köszöntelek csodás barázda - Fordította - Faludy György_____________(#)- Gizella Lapu
Kübelé vesszejét - Fordította - Tóth Judit_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Májusi rózsa - Fordította - Baranyi Ferenc _____________(#)- Gizella Lapu
Marie, arcod akár - Fordította - Rónay György_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Mint őzbak - Fordította - Tóth Judit_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Nézzük meg, édes, hogy a rózsa - Fordította - Nemes Nagy Ágnes________(#)- Gizella Lapu
Ölelj meg kedvesem! - Fordította - Faludy György________(#)- Gizella Lapu
Szép ifjúságom odavan már - Fordította - Rónay György___(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Szép Kasszandra, agyő - Fordította - Vas István_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Szonett , Heléna számára - Fordította - Tóth Árpád_____________(#)- Gizella Lapu
Szonett - Fordította - Lackfi János ______(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Télen - Fordította - Vas István_____________(#)- Gizella Lapu
Utolsó vers - Fordította - Illyés Gyula_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Utolsó verssorok - Fordította - Lackfi János ______(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Van egy fiatal szüzecske - Fordította - Lackfi János ______(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Virágosan remegő - Fordította - Rónay György_____________(#)- Juhászné Szunyogh Mária




...... ........... ........... ........... ........... ...........Franciául

A Cupidon - Cupidóhoz
Á la forêt de Gastine -A Gastine-i erdőhöz
Adieu, belle Cassandre, et vous, belle Marie- Szép Kasszandra, agyő
Comme on voit sur la branche-Amint az ág hegyén
Comme un chevreuil - Mint őzbak
Contre les bucherons de la forest de Gastine-A Gastine-i erdő favágói ellen (részlet)
Derniers vers de Ronsard- Utolsó vers
Epitafe de Francois Rabelais - Francois Rabelais sírjára
Je n'ay plus que les os - Csak csont vagyok ma már
Je plante en ta faveur cet arbre de Cybèle - Kübelé vesszejét
La rose de mai - Májusi rózsa
Ma douce jouvence est passée - Szép ifjúságom odavan már
Marie, levez-vous - Kelj fel már, kicsikém
Marie, vous avez - Marie, arcod akár
Quand vous serez bien vieille, au soir, à la chandelle - Ha majd öreg leszel




Gyűjtők névsora :

Dudog Istvánné
Juhászné Szunyogh Mária
Gizella Lapu - Ausztráliából





 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
r
  2011-11-07 09:33:43, hétfő
 
  Ronsard, Pierre de: Ha majd öreg leszel (Quand vous serez bien vieille, au soir, à la chandelle in Hungarian)

Quand vous serez bien vieille, au soir, à la chandelle (French)
Quand vous serez bien vieille, au soir, à la chandelle,

Assise aupres du feu, devidant et filant,

Direz, chantant mes vers, en vous esmerveillant :

Ronsard me celebroit du temps que j'estois belle.



Lors, vous n'aurez servante oyant telle nouvelle,

Desja sous le labeur à demy sommeillant,

Qui au bruit de mon nom ne s'aille resveillant,

Benissant vostre nom de louange immortelle.



Je seray sous la terre et fantaume sans os :

Par les ombres myrteux je prendray mon repos :

Vous serez au fouyer une vieille accroupie,



Regrettant mon amour et vostre fier desdain.

Vivez, si m'en croyez, n'attendez à demain :

Cueillez dés aujourd'huy les roses de la vie.



Ha majd öreg leszel (Hungarian)
Ha majd öreg leszel, és este gyertyafénynél

tűz mellett üldögélsz, s az orsót pörgeted,

csodálkozva fogod zümmögni rímemet,

hogy egykor mint a vers tündére bennem éltél.



Szolgálóid között nem lesz, aki e névnél

föl ne figyelne, bár szunyókál reszketeg:

Ronsard! — hallja a szót s folytatja versemet,

melyet neved örök himnuszaként idéztél.



Én a sírban leszek, csonttalan árny, aki

mirtuszlombok alatt kínjait piheni;

te öreg néni a tűzhelynél, aki fázik,



s bánja szerelmemet, és hogy megtagadott.

Élj hát, higgy nekem, és ne várd a holnapot:

rózsa az ifjuság, élvezd, amíg virágzik!

Szabó Lőrinc


 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
r
  2011-11-07 09:28:31, hétfő
 
  Ronsard, Pierre de: Marie, arcod akár (Marie, vous avez in Hungarian)

Marie, vous avez (French)
Marie, vous avez la joue aussi vermeille

Qu'une rose de mai, vous avez les cheveux

De couleur de châtaigne, entrefrisés de noeuds,

Gentement tortillés tout autour de l'oreille.



Quand vous étiez petite, une mignarde abeille

Dans vos lèvres forma son doux miel savoureux,

Amour laissa ses traits dans vos yeux rigoureux,

Pithon vous fit la voix à nulle autre pareille.



Vous avez les tétins comme deux monts de lait,

Qui pommellent ainsi qu'au printemps nouvelet

Pommellent deux boutons que leur châsse environne.



De Junon sont vos bras, des Grâces votre sein,

Vous avez de l'Aurore et le front, et la main,

Mais vous avez le coeur d'une fière lionne.



Marie, arcod akár (Hungarian)
Marie, arcod akár feslő májusi rózsa,

oly pirosan ragyog; gesztenyeszín hajad

súlyos fürtjeivel hullámosan tapad

kicsiny füled köré, kecses csigákba fonva.



Amikor még kicsi voltál, egy méhe zsongva

nektárral vonta be ívelő ajkadat,

szemedben ott ragyog Amor, s mintha szavad

páratlan dallamát Püthontól kapta volna.



Kis melled két kicsi tejjel buzgó halom,

mely úgy domborodik, ahogy friss tavaszon

a bimbó domborul burkában levelének.



Junó adta karod, Gráciák kebledet,

Aurórától való homlokod és kezed.

De szíved a dühös tigrisénél keményebb.

Rónay, György


 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
r
  2011-11-07 09:25:17, hétfő
 
  Ronsard, Pierre de: Kelj fel már, kicsikém (Marie, levez-vous in Hungarian

Marie, levez-vous (French)
Marie, levez-vous, ma jeune paresseuse :

Jà la gaie alouette au ciel a fredonné,

Et jà le rossignol doucement jargonné,

Dessus l'épine assis, sa complainte amoureuse.



Sus ! debout ! allons voir l'herbelette perleuse,

Et votre beau rosier de boutons couronné,

Et vos oeillets mignons auxquels aviez donné,

Hier au soir de l'eau, d'une main si soigneuse.



Harsoir en vous couchant vous jurâtes vos yeux

D'être plus tôt que moi ce matin éveillée :

Mais le dormir de l'Aube, aux filles gracieux,



Vous tient d'un doux sommeil encor les yeux sillée.

Çà ! çà ! que je les baise et votre beau tétin,

Cent fois, pour vous apprendre à vous lever matin.




Kelj fel már, kicsikém (Hungarian)
Kelj fel már, kicsikém! nagyon lusta vagy ám ma!

A víg pacsirta már réges-rég fenn kacag,

s már eldalolta bús dalát a lomb alatt

rejtőzve a csalit szerelmes csalogánya.



Gyerünk! vár kint a dús gyep harmatgyöngyös ágya:

nézzük meg rózsafád, a bimbós ágakat,

s lássuk, szép szegfűid, miket tegnap magad

öntöztél szorgosan, kivirultak-e mára.



Tegnap este, mikor lefeküdtél, kezet

adtál rá, hogy előbb fogsz ma felkelni nálam,

s lám, édes hajnali álom lepi szemed



még most is, mint a szép lánykákét szokta, lágyan.

Ej, száz csókot nyomok pilládra és kemény

keblecskédre: tanulj felkelni idején!

Rónay, György


 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
r
  2011-11-07 09:22:06, hétfő
 
  Ronsard, Pierre de: Szép ifjúságom odavan már (Ma douce jouvence est passée in Hungarian)

Ma douce jouvence est passée (French)
Ma douce jouvence est passée,

Ma première force est cassée,

J'ai la dent noire et le chef blanc,

Mes nerfs sont dissous, et mes veines,

Tant j'ai le corps froid, ne sont pleines

Que d'une eau rousse en lieu de sang.



Adieu, ma lyre, adieu, fillettes,

Jadis mes douces amourettes,

Adieu, je sens venir ma fin :

Nul passe-temps de ma jeunesse

Ne m'accompagne en la vieillesse,

Que le feu, le lit et le vin.



J'ai la tête toute élourdie.

De trop d'ans et de maladie ;

De tous côtés le soin me mord,

Et soit que j'aille ou que je tarde,

Toujours après moi je regarde

Si je verrai venir la Mort,



Qui doit, ce me semble, à toute heure

Me mener là-bas, où demeure

Je ne sais quel Pluton, qui tient

Ouvert à tous venants un antre

Où bien facilement on entre,

Mais d'où jamais on ne revient.



Szép ifjúságom odavan már (Hungarian)
Szép ifjuságom odavan már,

erőm megrokkant, derekam fáj,

Fogam fekete, főm fehér,

idegem ernyedt, heve nincsen,

s testem kihűl, mert ereimben

vörhenyes vízzé vált a vér.



Ég veled, lantom, röpke lánynép,

hajdani szép szerelmi játék,

Isten veletek, nincs tovább!

Vénségembe az ifju évek

öröméből át nem kísérhet,

csak a tűz, a bor és az ágy.



Az esztendőknek és a kórnak

súlya alatt fejem lekókkadt,

szivembe gondok foga váj,

s bárhol járok, bárhol időzöm,

mindegyre hátraleskelődöm,

nem bukkan-e föl a Halál,



hogy tüstént oda vigyen át, hol

valami zord Plutó országol,

ki friss üreggel várja lenn

az érkezőt, ahova nyomban

pihenni fektet, de ahonnan

nincs visszatérés sohasem.

Rónay, György


 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
r
  2011-11-07 09:11:49, hétfő
 
  Ronsard, Pierre de: Kübelé vesszejét (Je plante en ta faveur cet arbre de Cybèle in Hungarian)

Je plante en ta faveur cet arbre de Cybèle (French)
Je plante en ta faveur cet arbre de Cybèle,

Ce pin, où tes honneurs se liront tous les jours :

J'ai gravé sur le tronc nos noms et nos amours,

Qui croîtront à l'envi de l'écorce nouvelle.



Faunes qui habitez ma terre paternelle,

Qui menez sur le Loir vos danses et vos tours,

Favorisez la plante et lui donnez secours,

Que l'Été ne la brűle, et l'Hiver ne la gèle.



Pasteur, qui conduiras en ce lieu ton troupeau,

Flageolant une Eglogue en ton tuyau d'aveine,

Attache tous les ans à cet arbre un tableau,



Qui témoigne aux passants mes amours et ma peine ;

Puis l'arrosant de lait et du sang d'un agneau,

Dis : " Ce pin est sacré, c'est la plante d'Hélène. "



Kübelé vesszejét (Hungarian)
Kübelé vesszejét ültetem el javadra,

a fenyőt, hogy örök ékességed legyen,

törzsén kivésve áll nevünk s e szerelem,

s együtt sarjad vele, új kérgét hogyha hajtja.



Faunok, kik a Loir partján laktok, s vigadva

körtáncot jártok a honni vidékeken,

szeressétek e fát, óvjátok szüntelen,

ne pörkölje a Nyár, s a Tél el ne fagyassza.



Pásztor, ki e mezőn nyájad terelgeted

és csöndes eklogát csalsz fűzfa-fuvoládra,

állíts évente új táblát e törzs felett,



hogy aki erre jár, szerelmem írva lássa.

Onts gyökerére friss bárányvért és tejet,

s mondd: ,,Szent ez a fenyő, mert ez Heléna fája."

Tóth Judit


 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
r
  2011-11-07 09:03:38, hétfő
 
  Ronsard, Pierre de: Csak csont vagyok ma már (Je n'ay plus que les os in Hungarian)

Je n'ay plus que les os (French)
Je n'ay plus que les os, un Schelette je semble,

Decharné, denervé, demusclé, depoulpé,

Que le trait de la mort sans pardon a frappé,

Je n'ose voir mes bras que de peur je ne tremble.



Apollon et son filZ deux grans maistres ensemble,

Ne me sçauroient guerir, leur mestier m'a trompé,

Adieu plaisant soleil, mon oeil est estoupé,

Mon corps s'en va descendre où tout se desassemble.



Quel amy me voyant en ce point despouillé

Ne remporte au logis un oeil triste et mouillé,

Me consolant au lict et me baisant la face,



En essuiant mes yeux par la mort endormis ?

Adieu chers compaignons, adieu mes chers amis,

Je m'en vay le premier vous preparer la place.



Csak csont vagyok ma már (Hungarian)
Csak csont vagyok ma már, aszú csontváz, nem ember.

gyűrődöm, gyengülök, s minden csak gyötrelem,

a dárdás vad halál már zörgetett nekem,

ha nézem két karom, elborzadok szívemben.



Apolló és fia, e két hatalmas mester

nem gyógyít meg ma már, minden reménytelen;

búcsúzom, napsugár! többé nem lát szemem,

testem leszáll oda, hol szertemállik egyszer.



S a társak, akik ily esetten látnak itt,

ágyamhoz lépnek és lenyelvén könnyeik,

arcom megcsókolják, vigasztalást rebegnek,



s halálra vált szemem letörlik reszketeg.

Barátok! társaim! hát Isten veletek!

Elsőnek én megyek, szállást csinálni nektek.

Radnóti Miklós


 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
r
  2011-11-07 08:54:52, hétfő
 
  Ronsard, Pierre de: Utolsó vers (Derniers vers de Ronsard in Hungarian)

Derniers vers de Ronsard (French)

Il faut laisser maisons et vergers et jardins,
Vaisselles et vaisseaux que l'artisan burine,
Et chanter son obsèque en la façon du Cygne,
Qui chante son trespas sur les bords Meandrins.

C'est fait! j'ay devidé le cours de mes destins,
J'ay vescu, j'ay rendu mon nom assez insigne;
Ma plume vole au Ciel, pour estre quelque signe,
Loing des appas mondains qui trompent les plus fins.

Heureux qui ne fut onc, plus heureux qui retourne
En rien comme il estoit, plus heureux qui sejourne,
D'homme fait nouvel ange, auprès de Jesus-Christ,

Laissant pourrir çà-bas sa despouille de boue,
Dont le sort, la Fortune, et le Destin se joue,
Franc des liens du corps, pour n'estre qu'un esprit.



Utolsó vers (Hungarian)

Kertet, házat, hazát, itt hagyom a remek
kancsókat, korsókat, a csinnal villogókat,
haldokló hattyuként, hogy szállván úgy daloljak
mint ő, ha búcsúzik kanyargó part felett.

Vége! A szép fonál im letekeredett;
éltem, énekeltem: nevem hírben ragyoghat;
tollam az égre száll, útján a csillagoknak,
messze onnan, hol a vásár világ recseg.

Boldog ki félreáll. Még boldogabb, ki megtér
az ősi semmibe; de még boldogabb ennél,
ki angyalnak siet Krisztus körébe föl,

lenthagyván könnyedén romlandó sár-ruháit,
melyekkel itt a sors, végzet, szerencse játszik:
ki lélek már, szabad a föld nyügeitől!


Illyés Gyula




Pierre de Ronsard

UTOLSÓ VERSSOROK



Add adományodat az év legrövidebbre

Szabott, zord napjain, hintsd Feledés vizét

Zöld ággal homlokom barázdáira szét,

Altasd szegény szemem, szűnjön a nátha cseppje.

Irgalom, Istenem, adj hát álmot, s helyette

Ne eméssz engemet. Inkább létem tüzét

Oltsa pestis, s a láz szítsa százféleképp

Elapadt véremet ereimben kerengve!

Jaj, százszor boldogok vagytok ti, állatok,

Fél évig föld alatt, odúban alszotok,

Érzéket bóditó mákonyt ti sosem esztek!

Én ettem, ittam is feledtető levét,

Nyersen, párolva bár, salátának, köretnek,

Hűs álom mégsem ül az én szememre még.



*



Ház és gyümölcsös és kert itt marad bizony,

Mester-metszette szép tálad hagyd itt, s a tálcát,

Dalold elvesztedet, miként zengi halálát

Ama hattyúmadár kanyargó partokon.

Már elvégeztetett: lepörgött guzsalyom,

Itt éltem, nevemet babérral koronázták,

Száll tollam, égi jel. Távol világ, csalárdság,

Mely lenn nem egy nemes elmét hálóba fon.

Boldog, ki sosem élt, még boldogabb, ki megtér

Honnan jött, semmibe, s boldogabb mindeneknél,

Ki új angyal leszen Úrjézus oldalán,

Porhüvelyét pedig, mellyel Végzet, Szerencse,

Sors játsztak egykoron, rothadni levetette,

Teste nem kötözi, lélek lesz már csupán.

Fordította - Lackfi János


 
 
0 komment , kategória:  Pierre de Ronsard 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 19 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1165
  • e Hét: 1165
  • e Hónap: 16804
  • e Év: 50200
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.