Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
x
  2011-11-06 22:10:25, vasárnap
 
  Vega, Lope de: Vén udvaroncként inti barátját (Aconseja a un amigo como cortesano viejo Magyar nyelven)

Aconseja a un amigo como cortesano viejo (Spanyol)
Don Juan, no se le dar a un hombre nada

de cuanto va ni viene, es cuerdo efeto;

que toda la quietud del que es discreto

en sólo este aforismo está fundada.



¿Qué gobierno, qué ejército, qué armada

corre por vuestra cuenta? Lo perfeto

es el descuido y el tener secreto

cuanto da pesadumbre y cuanto enfada.



Nunca os halléis en juntas ni en corrillos,

que es cuerdo de las bestias el rodeo,

ni en estas ruedas de amolar cuchillos.



Haced de la virtud secreto empleo;

que yo en mi pobre hogar, con dos libeillos,

ni murmuro, ni temo, ni deseo.



Vén udvaroncként inti barátját (Magyar)


Don Juan, az embernek nincs haszna végül

abból, mi jő, megy - és ez itt a lényeg.

Annak, ki őrzi épségét eszének,

nyugalma mind a bölcs mondásra épül.



Minő kormány, had, armada kegyétől

remélsz te jót? A legjobb távol élned

mindegyiküktől, s ha csapások érnek,

dühöd s fájdalmad titkolnod vitézül.



Ne állj te holmi klikkekhez, körökbe,

karámba gyülni - barmoktól okos csak,

tőröd ne fend kovájuknak fölötte.



Erényed kincsét nagy titokban osszad;

lám én, szobámban, könyvek közt lekötve,

nem szólalok s nem félek jót se rosszat.

Molnár Imre


 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-11-06 22:08:09, vasárnap
 
  Vega, Lope de: Nőül vette hölgyét egy lovag, majd féltékeny lett reá (Casose un galán su dama y después andaba celoso Magyar nyelven)

Casose un galán su dama y después andaba celoso (Spanyol)
Pusó tan grande amor, si amor se llama,

un hombre, aunque no fue de los Catones,

en una gata, en perseguir ratones

décima de las nueve de la fama,



que a Júpiter, teniéndola en la cama,

porque fuese mujer dio tales dones,

que a fuerza de promesas y oblaciones,

Júpiter la volvió de gata en dama.



Estando, pues, en el estrado un dia,

pasó un ratón, y apenas la vislumbre

le dio en los ojos cuando fue su arpia.



¿De qué tienes, Ricardo, pesadumbre?

Que Cloris ha de ser lo que solia,

porque es naturaleza la costumbre.



Nőül vette hölgyét egy lovag, majd féltékeny lett reá (Magyar)
Olyan szerelmes lett (ha illik erre

e szó) egy úr - nem volt Cato, hiába -

egy egerésző formás kiscicába,

a kilenc múzsát tízzé így emelve,



hogy Jupiternek, csakhogy megszerezze

számára és szerelmes hölgyre váltsa,

ajándékot adott. S az megcsinálta,

amit kért, s lőn cicánknak női teste.



Szalónjában amint ült egy nap éppen,

s a termen egy egérke átcikázott,

lénye: a vadság fölvillant szemében.



- Mért vagy, Ricardo, gondoktól csigázott?

Mert Cloris az, ami tulajdonképpen? -

Hisz jellemünkké válnak a szokások.

Molnár Imre


 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-11-06 22:04:56, vasárnap
 
  Vega, Lope de: A paraszt (Al villano que le dan Magyar nyelven)

Al villano que le dan (Spanyol)
Al villano se lo dan,

la cebolla con el pan.

Para que el tosco villano,

cuando quiere alborear,

salga con un par de bueyes

y su arado otro que tal,

le dan pan, le dan cebolla

y vino también le dan.

Ya camina, ya se acerca,

ya llega, ya empieza a arar.

Los surcos lleva derechos.

¡Qué buena la tierra está!

—Por acá —dice al «Manchado»,

y al «Tostado»: ¡Por allá!

Arada tiene la tierra,

el villano va a sembrar;

saca el trigo del alforja,

la falda llenado va.

¡Oh, qué bien que arroja el trigo!

¡Dios se lo deje gozar!

Las aves le están mirando;

que se vaya aguardarán.

Junto a las hazas del trigo

no está bien el palomar.

Famosamente ha crecido;

ya se le acerca San Juan.

Segarle quiere el villano,

la hoz apercibe ya.

¡Qué de manadas derriba!

¡Qué buena prisa se da!

Quien bien ata bien desata.

¡Oh, qué bien atadas van!

Llevándolas va a las eras.

¡Qué gentil parva tendrá!

Ya se aperciben los trillos,

ya quiere también trillar.

¡Oh, qué contentos caminan!

Pero mucho sol les da.

IM. mano en la frente ponen,

los pies en el trillo van.

¡Oh, qué gran sed les ha dado!

¿Quién duda que beberán?

Ya beben, ya se recrean.

Brindis. ¡Qué caliente está!

Aventar quieren el trigo,

ya comienzan a aventar

¡Oh, qué buen aire les hace!

Volando las pajas van.

Extremado queda el trigo,

de ese limpio y candeal.

A Fernando que Dios guarde,

se pudiera hacer el pan.

Ya lo llevan al molino,

ya el trigo en la tolva está.

Las ruedas andan las piedras,

furiosa está la canal.

Ya van haciendo la harina.

¡Qué presto la cernerán!

¡Oh, qué bien cierne el villano!

El horno caliente está.

¡Qué bien masa! ¡Qué bien hiñe!

Ya pone en la tabla el pan,

ya lo cuece, ya lo saca,

ya lo quiere presentar.



A paraszt (Magyar)
A parasztnak odaadják

a hagymát s a kenyeret,

bogy az esetlen parasztja

mihelyt pirkad napkelet,

hajtson ki a pár ökörrel,

szántson, mint a többiek.

Kenyeret, hagymát, a bort is

neki adják, úgy mehet

ballagcsálva a mezőre,

hol mindjárt munkába kezd.

Nyílegyenes barázdát von.

Haj, remek a föld, remek!

,,Hajsz!" - kiált a Feketének,

szól a Tarkának: ,,Tüled!"

Aztán fölszántván a földet

vetni készül, megy, siet,

kötényébe telt iszákból

tiszta búzát töltöget.

Ó, mi szépen hinti, szórja!

Bárcsak mind eredne meg!

A madarak alig várják,

hogy a földnek essenek.

Galambdúcnak kévék mellett

minek is adtak helyet?

Rangosan megnőtt a búza,

Szent János-nap közeleg.

A paraszt aratni készül,

kapja gyorsan élezett

sarlóját és vág sietve,

dönt hatalmas rendeket.

Jól szed markot, aki markos,

minden kéve jó köteg.

A szérűre hordva őket

kazlat formál, rendeset.

Látni immár itt is, ott is,

cséphadarók lengenek.

Nosza csépel. S mily vígan, bár

ég a nap fent, sistereg.

Homlokot töröl a kéz, de

a láb ritmust nem feled.

Hű, micsoda szomjuság! Haj,

lesz ivás itt! Nem hiszed?

Máris mondják koccogatva:

Tyű, de fene vad meleg!"

Szórnák, fútatnák a búzát,

szelelik a friss szemet.

Hej, mi kedvező a szellő!

Száll a pelyva, ing, lebeg.

S megmarad a tiszta búza,

hófehéren ott pereg,

ég kegyével Ferdinándkor

süthetik a kenyeret.

Viszik őrletni a búzát,

malomgádor megremeg,

kerekek között dühödve

forognak a nagy kövek.

Lisztté őrölik a búzát,

gyors szitákon átlebeg,

a paraszt is megszitálja,

kemencébe rak tüzet.

Milyen jól dagasztja, gyúrja!

Már lapátján díszeleg

a kenyér, beveti, rántja,

mutatja, mi szép sütet.

Fodor, András


 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-10-31 14:39:10, hétfő
 
  Vega, Lope de: A szerelem különféle hatásai (Desmayarse, atreverse, estar furioso Magyar nyelven)

Desmayarse, atreverse, estar furioso (Spanyol)
Desmayarse, atreverse, estar furioso,

áspero, tierno, liberal, esquivo,

alentado, mortal, difunto, vivo,

leal, traidor, cobarde y animoso;



no hallar fuera del bien centro y reposo,

mostrarse alegre, triste, humilde, altivo,

enojado, valiente, fugitivo,

satisfecho, ofendido, receloso;



huir el rostro al claro desengaño,

beber veneno por licor süave,

olvidar el provecho, amar el daño;



creer que un cielo en un infierno cabe,

dar la vida y el alma a un desengaño;

esto es amor, quien lo probó lo sabe.



Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... 2011-03-11 05:13:54


A szerelem különféle hatásai (Magyar)


Elájulni s mindent merni, dühöngve,

mint nyers, szelíd, forró és holtra sápadt,

merész, halott és új életre támadt,

csaló, hüséges, bátor, gyáva, gyönge,



és Tőle távol nem találni csöndre,

mint víg, komor, őrjöngő, büszke, bágyadt,

megszökni hősként, csupa gőg s alázat,

s riadtan bújni sértődött közönybe.



Ha kiábrándulnánk, szemünk befedni,

édes borként mérget szívni magunkba,

a kárt szeretni, a hasznot feledni,



hinni, hogy a pokol visz égi útra,

létünket egy csalódásba temetni:

ez a szerelem. Ki próbálta, tudja.

Nemes Nagy Ágnes


 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-10-31 11:59:49, hétfő
 
  -Vega, Lope de: Az elemi hév ellenáll (La calidad elementar resiste Magyar nyelven)

La calidad elementar resiste (Spanyol)
La calidad elementar resiste

mi amor, que a la virtud celeste aspira,

y en las mentes angélicas se mira,

donde la idea del calor consiste.



No ya como elemento el fuego viste

el alma, cuyo vuelo al sol admira;

que de inferiores mundos se retira,

donde el serafín ardiendo asiste.



No puede elementar fuego abrasarme.

La virtud celestial que vivifica,

envidia el verme a la suprema alzarme;



que donde el fuego angélico me aplica,

¿cómo podra mortal poder tocarme,

que eterno y fin contradición implica?



Az elemi hév ellenáll (Magyar)
Az elemi hév ellenáll lobogva

szerelmemnek, mely ég az ég hevével,

s feljebb törve, angyal-elmékben fészkel,

hol a hő már a hő-idea foglya.



Az ős-elem tűzburokba nem fogja

a lelket; az magasra száll a széllel,

s alsóbb világokból odáig ér fel,

hol elvonulhat a szeráfi honba.



Elemi tűz engem már meg nem perzsel.

Égi erény élesztő, tiszta lángja

irigyli, hogy még föllebb száll a lelkem.



Hol angyali tűz késztet szárnyalásra,

halandó erő hogy érne el engem,

hisz örök és véges egymást kizárja?

Dobos Éva


 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-10-30 19:45:31, vasárnap
 
  -Vega, Lope de: Eltévedek, Istenem! (részlet) (Serranas (detalle) Magyar nyelven)

Serranas (detalle) (Spanyol)
-Por el montecico sola

¿cómo iré?

¡Ay Dios, si me perderé!



¿Cómo iré triste, cuitada,

de aquel ingrato dejada?

Sola, triste, enamorada,

¿dónde iré?

¡Ay Dios, si me perderé!



Eltévedek, Istenem! (részlet) (Magyar)
Hogyan hágok át azon a

kis hegyen?

Eltévedek, Istenem!



Hogy forduljak, hová, merre,

keseregve, csüggedezve,

emlékezve hűtlenemre:

nincs velem!

Eltévedek, Istenem!

Rab Zsuzsa


 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-10-30 16:18:28, vasárnap
 
  Vega, Lope de: A nő a férfi legvonzóbb vonása (Es la mujer del hombre Magyar nyelven)

Es la mujer del hombre (Spanyol)
Es la mujer del hombre lo más bueno,

y locura decir que lo más malo,

su vida suele ser y su regalo,

su muerte suele ser y su veneno.



Cielo a los ojos, cándido y sereno,

que muchas veces al infierno igualo,

por raro al mundo su valor señalo,

por falso al hombre su rigor condeno.



Ella nos da su sangre, ella nos cría,

no ha hecho el cielo cosa más ingrata:

es un ángel, y a veces una arpía.



Quiere, aborrece, trata bien, maltrata,

y es la mujer al fin como sangría,

que a veces da salud, y a veces mata.




A nő a férfi legvonzóbb vonása (Magyar)
A nő a férfi legvonzóbb vonása

és őrültek mondják legundokabbnak;

kútfője életednek és javadnak,

de mérge is meg csúfos pusztulása.



Szemem mennyboltja arcuk ragyogása,

bár kénkő lánghoz is hasonlíttatnak;

mint ritka ékszert, asszony, felmutatlak,

bár álnokul hajlasz az árulásra.



A nő táplál, vérével ő melenget;

nincs a világon hálátlanabb nála;

angyalnak látod, máskor szörnyetegnek;



imád, gyűlöl, javad s veszted kívánja,

mert végül is pióca ő, ki egynek

kegyes doktora, másnak meg halála.

Orbán Ottó



 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-10-30 12:52:41, vasárnap
 
  -Vega, Lope de: Lenóra és a bolha (La pulga falsamente atribuida a Lope Magyar nyelven)

La pulga falsamente atribuida a Lope (Spanyol)
Picó atrevido un átomo viviente

los blancos pechos de Leonor hermosa,

granate en perlas, arador en rosa,

breve lunar del invisible diente.



Ella dos puntas de marfil luciente,

con súbita inquietud bañó quejosa,

y torciendo su vida bulliciosa,

en un castigo dos venganzas siente.



Al expirar la pulga, dijo: "¡Ay, triste,

por tan pequeño mal dolor tan fuerte!"

"¡Oh pulga!", dije yo, "dichosa fuiste!



Detén el alma, y a Leonor advierte

que me deje picar donde estuviste,

y trocaré mi vida con tu muerte".



Lenóra és a bolha (Magyar)


Lenóra szép kebléhez, a fehérhez

osont s belémart egy szárnyas moszat,

koráll a gyöngy közt, rózsás kárhozat,

parányi seb, csöpp fog harapta, véres.



Az két köröm közt - kagylókkal felér ez -

szisszenve nyomta szét a torkosat,

s míg kínok közt kimúl az áldozat,

egy büntetésben dupla bosszút érez.



,,Jaj nékem", szólt a bolha meghalóban.

,,Egy kis szúrásért ennyi fájdalom!"

S én szóltam: ,,Bolha! Jól jártál valóban!



Tartsd vissza lelked s kérd meg angyalom:

Fekhessem én, hol sírod te találod

s ihol van éltem, add érte halálod!"

Gáspár Endre


 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
Lo
  2011-10-28 11:26:02, péntek
 
 




Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ....... 2011-03-11 05:13:54


LUSCINDA

Lope de Vega

Luscinda, hogy szép szemed nem
páros csillag az egekben,
elhiszem azt;
de hogy semmi isteni
fényt sem tud széthinteni,
nem hiszem azt.

Hogy ajkad, a ragyogó,
nem épp korallból való,
elhiszem azt,
de hogy jobb szagú ne volna
és pirosabb, mint a rózsa,
nem hiszem azt.

Hogy nincs fehér kebled halma
hóból s kristályból faragva,
elhiszem azt;
de hogy fehérebb ne volnál
kristálynál és tiszta hónál,
nem hiszem azt.

Nem vagy napisten s napsugár,
szűz angyal, se főnixmadár,
elhiszem azt;
de hogy nincs benned angyali,
bár angyalnak tudsz látszani,
nem hiszem azt.

Hogy nem liliom a kezed,
s nem lótuszok rajt' az erek,
elhiszem azt;
de hogy minden képzeleten
kecsessége túl ne tegyen,
nem hiszem azt.

(Kálnoky László)





 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
x
  2011-09-04 11:09:55, vasárnap
 
  Vega, Lope de: Ó, legdrágább szabadság (Oh Libertad Preciosa Magyar nyelven)

Oh Libertad Preciosa (Spanyol)
¡Oh libertad preciosa,

no comparada al oro

ni al bien mayor de la espaciosa tierra!

Más rica y más gozosa

que el precioso tesoro

que el mar del Sur entre su nácar cierra,

con armas, sangre y guerra,

con las vidas y famas,

conquistado en el mundo;

paz dulce, amor profundo,

que el mal apartas y a tu bien nos llamas,

en ti sola se anida

oro, tesoro, paz, bien, gloria y vida.



Cuando de las humanas

tinieblas vi del cielo

la luz, principio de mis dulces días,

aquellas tres hermanas

que nuestro humano velo

tejiendo llevan por inciertas vías,

las duras penas mías

trocaron en la gloria

que en libertad poseo,

con siempre igual deseo,

donde verá por mi dichosa historia

quien más leyere en ella

que es dulce libertad lo menos della.



Yo, pues, señor exento,

de esta montaña y prado,

gozo la gloria y libertad que tengo.

Soberbio pensamiento

jamás ha derribado

la vida humilde y pobre que entretengo;

cuando a las manos vengo

con el muchacho ciego,

haciendo rostro embisto,

venzo, triunfo y resisto

la flecha, el arco, la ponzoña, el fuego,

y con libre albedrío

lloro el ajeno mal y canto el mío.



Cuando el aurora baña

con helado rocío

de aljófar celestial el monte y prado,

salgo de mi cabaña

riberas de este río,

a dar el nuevo pasto a mi ganado;

y cuando el sol dorado

muestra sus fuerzas graves,

al sueño el pecho inclino

debajo un sauce o pino,

oyendo el son de las parleras aves,

o ya gozando el aura

donde el perdido aliento se restaura.



Cuando la noche fría

con su estrellado manto

el claro día en su tiniebla encierra,

y suena en la espesura

el tenebroso canto

de los noturnos hijos de la tierra,

al pie de aquesta sierra

con rústicas palabras

mi ganadillo cuento;

y el corazón contento

del gobierno de ovejas y de cabras,

la temerosa cuenta

del cuidadoso rey me representa.



Aquí la verde pera

con la manzana hermosa

de gualda y roja sangre matizada,

y de color de cera

la cermeña olorosa

tengo, y la endrina de color morada;

aquí de la enramada

parra que al olmo enlaza,

melosas uvas cojo;

y en cantidad recojo,

al tiempo que las ramas desenlaza

el caluroso estío,

membrillos que coronan este río.



No me da discontento

el hábito costoso

que de lascivo el pecho noble inflama

es mi dulce sustento

del campo generoso

estas silvestres frutas que derrama;

mi regalada cama

de blandas pieles y hojas

que algún rey la envidiara;

y de ti, fuente clara,

que bullendo el arena y agua arrojas,

esos cristales puros,

sustentos pobres, pero bien seguros.



Estése el cortesano

procurando a su gusto

la blanda cama y el mejor sustento;

bese la ingrata mano

del poderoso injusto,

formando torres de esperanza al viento;

viva y muera sediento

por el honroso oficio,

y goce yo del suelo

al aire, al sol y al hielo,

ocupado en mi rústico ejercicio;

que más vale pobreza

en paz que en guerra mísera riqueza.



Ni temo al poderoso

ni al rico lisonjeo,

ni soy camaleón del que gobierna;

ni me tiene envidioso

la ambición y deseo

de ajena gloria ni de fama eterna.

Carne sabrosa y tierna,

vino aromatizado,

pan blanco de aquel día,

en prado, en fuente fría,

halla un pastor con hambre fatigado;

que el grande y el pequeño

somos iguales lo que dura el sueño.



Ó, legdrágább szabadság (Magyar)
Ó, legdrágább szabadság,

aranynál nemesebb kincs

s minden javánál a gyönyörű földnek;

te gyönyör és vigasság,

kinél kincs becsesebb nincs,

kinél a déltengeri gyöngy se gyöngyebb;

érted öletnek, ölnek,

érted a hír, az élet,

e harcmező-világon,

gyönyör és édes álom,

kiben a rossz enyész, a jó megéled,

benned lel menedékre

a kincs, a hír, az élet és a béke.



Az eleven homályból

megpillantván az égnek

tüzét, kezdetén édes napjaimnak,

három nővér, a fátyol-

szövők, akik a végzet

útján veszélyes kalandokra bírnak,

méz-ízt adtak a kínnak,

hogy ne vidítson engem

csak szabadság, merészség,

örökös, édes éhség,

mert kutatva boldog történetemben

megfejtheted a titkát:

szabadságban szűkölködik leginkább.



Eképp bújdosva messze,

különb s bölcsebb vidékre,

élvezem azt a keveset, amim van.

Nem gyötör gőgös eszme,

és örökös a béke

alázatos, szegényes napjaimban.

Birokra kelve vígan

a vaksorstól se félek,

leszegett bika-fővel,

győzöm dicső erővel,

nem fog se nyíl se íjj se tűz se méreg,

s kényem-kedvemre zengem

a magam s mások baját énekemben.



Ha a mennyei korsó

jéghideg harmatában

hegyet és rétet megfüröszt a hajnal,

s nyílik az éj-koporsó,

elhagyom parti sátram:

nyájam terelem szelíd akarattal;

s ha az égi aranyfal

izzó sugárral éget,

álomi édességben,

fűz vagy fenyő tövében

fülelek, madaraim mit beszélnek -

szél-vánkoson heverve,

elherdált lélegzetem visszanyerve.



Ha a jeges sötétség

csillagos köntösével

a tündöklő napot homályba zárja,

s a lombos sűrü mélyét

fölveri énekével

a földi éjben bolyongók családja,

a hegyekben tanyázva

megszámlálom a nyájat

földszaga, jó szavakkal,

s megelégedve azzal,

mi kijár nekem, kecskenép urának:

így óvom féltve népem

aggodalmas és jó királyaképpen.



Enyém a körte zöldje,

enyém az alma húsa,

alvadt lilák és vérvörösek ezre,

a sápadt fattya-körte,

s enyém a szilva jussa,

lila tündöklése, savanyu nedve;

a szilre tekeredve

szőlőindák gubanca -

a mézizű időben;

és szüretelek bőven,

ha fölém hajol a nyár tüzes arca,

birsalmát, sárga-drágát,

habos folyónak legszebb koronáját.



Ugyan meg nem irigylem

a díszes öltözéket,

mely a nagylelkűt kéjvággyal gyalázza,

bőséges berkeimben

ízes gyümölcsön élek,

jósorban tart a föld szüreti láza,

heverek puha ágyra,

király se dől különbre:

bőrre és levelekre,

és forrásvizek ezre,

homokot és vizet szülve a földre,

kristállyal oltja szomjam

szegényes, mégis biztos birtokomban.



Tülekedjék a kerge,

az udvar kósza népe,

puhább ágyért, nagyobb falat kenyérért,

júdáscsókját lehelje

a hatalmas kezére,

építse csak szélbe tornyos reményét;

nekem add meg a békét,

a mesterség nyugalmát,

élvezzem birodalmam

szélben, hóban és fagyban,

taposva életem paraszti malmát:

békében úr a koldus,

háborúban koldus a nyomorult dús.



A hatalmast lenézem,

a gazdagot nem állom,

viszolyogtat a szolga színlelése;

nyeljen bár minden érdem

jutalmat, sose vágyom

mások dicsőségére, hírnevére;

friss sültet szel ebédre,

torkát csiklandja jó bor,

így él fehér kenyéren

a pásztornép serényen

rét és forrás kínálta földi jókból;

mert örömben és kínban

egyek vagyunk, míg álmunk el nem illan.

Orbán Ottó



 
 
0 komment , kategória:  Lope De Vega 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1205
  • e Hét: 4731
  • e Hónap: 20370
  • e Év: 53766
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.