Belépés
erzsikepuskas.blog.xfree.hu
Okos emberek is tanulhatnak másoktól. Puskás Erzsébet
1934.02.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Csukás István: Bűvös virág
  2016-06-21 17:22:26, kedd
 
  BŰVÖS VIRÁG



Ha szereted, viszont szeret.
Ha mosolyogsz, ő is ám!
Ha bánat ér, megosztozik szegény szíved bánatán.
Cirógatod, megcirógat.
Becézgeted, örül ám!
Szíved örül,

lelked röpül, csodálatos illatán.
Orvosság ez minden bajra.
Gondot s a bút űzi ám!
Szíved-lelked meggyógyítja, míg merengsz az illatán.





Link
 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István:Harangvirág, meggyfa
  2015-06-03 18:31:36, szerda
 
  Csukás István: Harangvirág, meggyfa

Harangvirág csöngettyűz,
apró csengők nyelvelnek.
Harangvirág a pohárban,
mint a szelek viharában,
békét kondít egeknek.

Meggyfa: fehér menyasszony,
kivirul minden tavaszon,
nem tudja miért fakasszon

öntestéből virágokat,
semmiből, magból világokat
s ősszel veszítsen lombokat,

csak növeszti méhnek, égnek,
zümmögve nyarat ígérnek
- súlyos mámornak, holdtöltének;

s még jönnek a fagyosszentek,
fagyot hoznak, rendet tesznek,
fagyos ujjal ölelgetnek.


Dalszöveg
Egy szál harangvirág, ennyi csak, mit adhatok,
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot.
Nem nagy dolog, mondhatja más, tudom jól, de mit tegyek?
Egy szál harangvirág, ez jelzi most az ünnepet.

De látom, téged csak a virág érdekel,
Mit mondok, az sajnos a füledig nem jut el.
De elnézem neked, mert engem szeretsz,
S így rossz ember nem lehetsz.

Egy szál virág, nem nagy dolog,
De ennyi csak, mit adhatok
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot!

De látom, téged csak a virág érdekel,
Mit mondok, az sajnos a füledig nem jut el.
De elnézem neked, mert engem szeretsz,
S így rossz ember nem lehetsz.

Egy szál virág, nem nagy dolog,
De ennyi csak, mit adhatok
És kívánok még nagyon sok boldog névnapot!
||: És kívánok még nagyon sok boldog névnapot!:||



Emily Bronte:


A HARANGVIRÁGHOZ

Bimm-bamm, szent őr, zengve lengj,
szép vagy erdőn s dombokon,
s kedves vagy

zöld völgybe lenn,
hát még fenn, vad bércfokon!

Harangvirág, isteni
fénnyel láttam fényleni
gyöngyöm s láttam kedvesem
sápadón, nagy betegen.
Te hallattad hangodat,
balzsam

volt nekem szavad:

"Süssön nyári nap le rám
éltem egész folyamán.
Tán inkább zord téli ég
nézzen, mikor jön a vég?

Nyílok s nyugton hervadok,
elsiratnak harmatok;
végy erőt gyászkönnyeden,
túl sok év csak bút terem!"


 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Tavaszi versek
  2015-04-12 15:02:06, vasárnap
 
 


Kovács Apollonia..Azt mondják Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2015-04-12 14:21:31
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 466
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: Kovács, Apollonia,
kategória: kreatív
leírás: Azt mondják,hogy tavasz nyílik odakint a réten


URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!




Dalszöveg
Azt mondják,hogy tavasz nyílik odakint a réten,
Azt mondják,hogy nem szeretsz már elfeledtél régen,
Azt mondják,hogy sárba dobtad,már a rózsaszálat,
Amit egyszer alkonyatkor ott feledtem nálad.

Azt mondják,hogy más lányt vittél vasárnap a táncba,
Azt mondják,hogy esküvő lesz otthon nem sokára,
Ne félj tőlem nem átkozlak, rád csak áldást kérek,
Az a leány imádkozzék, haza sose érjek







BŰVÖS

VIRÁG
Ha szereted, viszont szeret.
Ha mosolyogsz, ő is ám!
Ha bánat ér, megosztozik szegény szíved bánatán.
Cirógatod, megcirógat.
Becézgeted, örül ám!
Szíved örül, lelked röpül, csodálatos illatán.
Orvosság ez minden bajra.
Gondot s a bút űzi ám!
Szíved-lelked meggyógyítja, míg merengsz az illatán.


SZOMJAS

ÉVSZAKOM

" Szívemig húz a szerelem,
szíved verését hallgatom.
Télből, csendből győztesen
feltámad szomjas évszakom,
fuldokló hite milljó zöld
torokkal a napfényre tört,

így nyitsz bennem, tán tudatlan,
félszeg jóságomra ablakot,
hogy ne legyek, emberi alakban,
vakon zuhanó halott,
modell a pusztuláshoz, itt
belül ne tervezzek állatit.

De mint nyers színek közt szemed,
acsargó vágyak közt szavad
sosem volt egyensúlyt teremt,
veled legyek én boldogabb.
Ütőered ver: rebbenő fecske,
míg bőröd nyár-ízét keresve

csókollak (nyárba horgonyt dobunk),
vár ölelésed tiszta hona -
Két kézzel pazarló korunk
véget ne érjen soha!
Áldlak én érte, míg a vér
szívemből szívembe visszatér. "


TAVASZI VERS


Az ablakhoz nyomul az orgona,
az ablaküvegen át rám nevet,
amit nem tudok megunni soha,
a kékszemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek

egy percre újra én,
örökzöld időmből kipislogok,
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske,

együtt lüktetek,
s kinyílok mohón, mint tavaszi ág,
ledobjuk, unt kabátot, a telet,
s szívemmel ver a születő világ.



Mert jó élni,

e gyermeki hittel
így fordulok én is a fény felé,
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!



Óda egy bodzabokorhoz

A visszahozhatatlan múlt lobog
mögöttem, árnyékom elém veti.
Mitől voltam boldog, boldogtalan,
nem mondhatja meg énnekem senki.

Medáliás bodzabokor hátrál
a fehérre meszelt vályogfalig;
talán ez volt, talán nem is ismer,
talán csak én vagyok idegen itt,

ahol születtem s a másik, az igazi
bodzabokor hűs sátorrá kinyílt
fölém, ha kértem, s forgatta a hold
fényében foszforeszkáló virágait.

Nem én vagyok idegen, ő hagyott el,
az elérhetetlenné ritkult gyerekkor!
Nem tudok sátrad alá bújni már
a régi kedvvel, vén bodzabokor.

Nem tudok hátrálni, csak magamig,
túlmagasra nőttem és hasztalan
mondanám neked, amit úgyis tudsz,
s jobban: ragaszkodj ahhoz, ami van.


VADGESZTENYE KOPPAN A FEJEMEN

Vadgesztenye koppan a fejemen, itt az ősz,
na, ez aztán elcsépelt költői téma!
A vadgesztenyét mindenesetre zsebre vágom,
ajándék ez is, vagyis ingyen van, mint
a levegő, vagy a fák aranya, vagy a bokor
sün-szuszogása, mohón begyűjtök mindent,
jó lesz még - mikor is, mire is? Jó lesz
bizony! Madár fürdik a kerti csapnál,
kutyafej nyúlik ki a kerítésen, körte
bimbamoz, dió pislog manószemként
a ráncos szemhéj mögül, elteszem ezt is
a többihez, hogy a végén ne üres kézzel menjek.

SZERELMES VERS



Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett és
hol van már az a felelet -
leolvasztotta a nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.


Csukás István:

Istenke, vedd térdedre édesanyámat

Istenke, vedd térdedre édesanyámat,
ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,
ki adtál életet, adj neki most álmot,
és mivel ígértél, szavadat kell állnod,
mert ő mindig hitt és sose kételkedett,
szájára suttogva vette a nevedet.
Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,
s szemem gyöngye hogy a semmibe tekintsen,
hová a fény is csak úgy jár, hogy megtörve:
helyettem nézzél be a mély sírgödörbe,
próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb!
Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod,
amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel,
csak csont, csak por, ami volt valamikor ember,
mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány,
magadat operálod e föld alatti ambulancián.
Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod
a semmiből a semmibe a létező világot,
anyát és gyereket, az élőt s a holtat,
s mert Te teremtetted, nem is káromolhat,
csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét,
nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét;
én sem káromollak, hallgasd meg imámat:
Istenke, vedd térdedre édesanyámat!



 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István: Tanévzáró
  2014-06-13 18:49:12, péntek
 
 


Tanévzáró

Félre irka, sutba táska,
vidám szemünk ne is lássa,
vigyük gyorsan a padlásra,
őszig legyen ott lakása.

Elő sárkány, elő labda
szállj az égnél magasabbra.
Gyere, állj be a csapatba,
estig ne is hagyjuk abba.

Vár a víz és vár a partja,
vár a nyári rét, a tarka,
szívünk dobog, bőrünk barna,
ki erre fut, ki meg arra.

Félre irka, sutba táska,
vidám szemünk ne is lássa,
vigyük gyorsan a padlásra,
őszig legyen ott lakása.


 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István : Szerelmes vers
  2014-06-08 17:38:51, vasárnap
 
 


SZERELMES VERS

Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett és
hol van már az a felelet -
leolvasztotta a nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.






 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István : Őszi tücsök
  2014-06-05 12:57:51, csütörtök
 
 




Őszi tücsök

Őszi tücsök hegedül,cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedülhegedül,
keresne meleg szobát.

Hűvösek a reggelek,cirr, cirr...
deret szór az ég.
Vadlúd, gólya elmentek,
nem szól a keleprég.

Viráglakó tündérek,cirr, cirr...
nem táncolnak már.
Patakra se hajolnak,
holdfényben sem dalolnak,
elrepült a nyár!



Gombához dönti hátát,cirr, cirr,
hegedülget a tücsök,
felszedték a szamócát,
csak hallgatja e nótát
a tors, az ág, a nád,a bürök.

Jó volt, míg a búza közt,cirr, cirr,
ugrándozott a tücsök,
csúfolta az egeret
meg a sánta verebet,
varjút, mókust, gyereket...
Jó volt, míg a búza közt,
ugrándozott a tücsök!

Szól a tücsök-hegedű,cirr, cirr,


száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül hegedül,
keresne meleg szobát.



 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István: Szüntelen eső
  2014-06-05 11:39:19, csütörtök
 
 



Szüntelen eső

Szüntelen eső veri az ablakot,
álmomban bújtatlak, az álom felragyog,
minden ébrenlétem jéghideg,
csillogó falába rejtelek,
ázó nappalok, ázó éjjelek
suttogják: ég veled
Éj alól sikoltva kitolat
tehénszín tehervonat.
Az a kín, az a szó, beomló beszéd
keresi tüdőm árva üregét,
szájpadlás magányát, fogak
zátonyán neved fennakad,
partra csapódik, holttestén mereng
elhagyott, könny-arcú szerető-sereg.
Ökörfej hold gurul, megalvad
nyüzsgő volt-hajnalok kihalnak,
áttetsző délelőtt lakatlan
épül fel, ajtója lepattan,
fényképed a falon, léghuzat
mosolyoddal elszalad;
szüntelen eső hull, tajtékos szív dalol
gőzölgő, nagy-eres ég alól.


 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István: Árvácska
  2014-05-25 13:19:58, vasárnap
 
 




Árvácska
Árvácska,árvácska,
Szirmod sötét bársonyára
Ráhullott a nap sugára.
Árvácska, árvácska
Csüggedt szívek biztatója,
Elsüllyedt múlt takarója,
Szelíd színes szívünk óvja,
Bánatunk csitítgatója.








 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István: Tavaszi vers
  2014-04-11 18:48:13, péntek
 
 





Tavaszi vers
Az ablakhoz nyomul az orgona,
az ablaküvegen át rám nevet,



amit nem tudok megunni soha,
a kékszemű tavaszi üzenet.

Gyerek leszek egy percre újra én,
örökzöld időmből kipislogok,
a létezés halhatatlan ívén
a teremtésig visszacsusszanok.

Boldog részecske, együtt lüktetek,
s kinyílok mohón, mint tavaszi ág,
ledobjuk, unt kabátot, a telet,
s szívemmel ver a születő világ.

Mert jó élni, e gyermeki hittel
így fordulok én is a fény felé,
s tudom, hogy majd a többi szelíddel
lelkem földi jutalmát meglelé!






 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
Csukás István: Ülj ide mellém
  2014-04-03 18:14:24, csütörtök
 
 




Ülj ide mellém s nézzük együtt
az utat, mely hozzád vezetett.
Ne törődj most a kitérőkkel,
én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
Hol van már, aki kérdezett,
és hol van már az a felelet,
leolvasztotta a Nap
a hátamra fagyott teleket.
Zötyögtette a szívem, de most szeretem
az utat, mely hozzád vezetett.



 
 
0 komment , kategória:  Csukás István  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.09 2018. Október 2018.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 22 db bejegyzés
e év: 138 db bejegyzés
Összes: 4226 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 540
  • e Hét: 540
  • e Hónap: 17794
  • e Év: 282316
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.