Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Richard Fedor Leopold Dehmel
  2012-01-29 14:35:37, vasárnap
 
  RICHARD FEDOR LEOPOLD DEHMEL -



...... ..............



...... ........... ........... ........... ............Link -



...... ........... ........... ........... ........V E R S G Y Ű J T E M É N Y

........Itt a költő verseit szeretném összegyűjteni! -



.......



...... ..............



...... ........... ........... ........... ........... .........ITT ÍRD A VERSET!...... ........... ........... ........... ........... ........

...... ........... ........... ........... ............Várlak a kommentekben!

CÍMEK....FORDÍTÓ NEVE....HÁNYADIK KOMMENTBEN TALÁLOD?......KI GYŰJTÖTTE?

A hárfa - Fordította - Kaffka Margit_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
A munkás dala - Fordította - Kaffka Margit_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Arató-dal - Fordította - Áprily Lajos_____(#)- Gizella Lapu
Az úszó - Fordította - Kosztolányi Dezső_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Esőben - Fordította - Kosztolányi Dezső_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Ének a fiamhoz - Fordította - Kosztolányi Dezső_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Fenyegető kiáltás - Fordította - _____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Különös tünemény - Fordította - Hódsághy Béla_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Magány - Fordította - Kosztolányi Dezső_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Ragyogó nap - Fordította - Juhász Gyula_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Szegények - Fordította - Kaffka Margit_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Tikkadt levegő - Fordította - Kosztolányi Dezső_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária
Toilette - Fordította - Kosztolányi Dezső_____(#)- Gizella Lapu
Venus Perversa - Fordította - Babits Mihály_____(#)- Juhászné Szunyogh Mária


...... .............



Juhászné Szunyogh Mária
Gizella Lapu - Ausztráliából


 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-16 14:26:02, hétfő
 
  Magány (Richard Dehmel)
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kosztolányi Dezső

Így, csendbe menjünk a ködös mezőn:
itt nem zavarják a nyugalmam üdvét,
érezhetem, mi jó az egyedüllét.
Se szó, se szél: a sápadt este jön,
vastag köpenybe fogja fel a léget
s a mozdulatlan test gyönyörbe réved.

Csak a szívem hallom: nem életért sír,
a kéj, a kín süllyedve elpihen,
hátam mögött tűn el, mint két vihar,
mely birkózik egymással és kihal.
Mit háborogsz, én lázadó szivem!

Te többet érzel, mint a többiek,
a nő, barát és összes szívek:
ők is magányosak. Nézd: a sötétség
mélyébe zöld láng lobban félve halkan,
egy pályatűz ─ nézd: így egymagadban.
Tovább, tovább, ahol ember se él még.

De mit akartok? El, el! föl a dombra,
mely a homályba duzzad. Félre, arcok!
Követnek: ó szárnyam ha volna! ─
Cserjék remegnek a mezők fölött
koboldszerűen, a domb füstölög,
míg a párák nedves, izzadt lidérce
magát a földből jó kövérre szívja:

el arcok, félre, félre! Hogy lihegnek!
Követnek! Ó magánynak szörnyű kínja.

A töltésen leroskadok alélva,
nyirkos sínen parázsló homlokom.
Jaj, csak jönne a tipró vaskerék ma!
A hűs acél agyamba mar mohón,
kezem vonaglik a vastestű pánton;
megszakadok. Figyelj: most: légy erős:
egy öblös fütty üvölt huhogva bántón,
két szem buggyan ki a ködös homályból
és ─ mit akar az árnyék, ott távol,
és mért inog az égerfa, mért?

Már mozdul és jő: újra éledek,
közel az árnyék és felém sötétlik,
alakba tör ─ vagy őrület csupán? ─
a ködön egy kemény és éjsötét csík.
Fürkész szemem megenyhül szelíden:
köszönt - elűzi bús magányomat:
hahó, egy ember! ─ Ó magány ─ szívem ─
s kattogva vágtat el a gőzvonat.

 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-13 21:21:46, péntek
 
  Az úszó
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kosztolányi Dezső

Győzött! Elérte már a partot.
Győzött! Ezért volt az egész.
Kezén a hab tajtéka harsog
S még egyszer a dühös tengerre néz.

Előtte földc szier, szürke partok,
Paskolja a fekete vész,
De állja s büszkén felszökellik.

Most minden ugy lesz, ahogy eddig
S még egyszer a dühös tengerre néz.
Ű
 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-11 15:14:12, szerda
 
  Tikkadt levegő
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kosztolányi Dezső

Az égbolt egyre csak sötétlett,
szobánkban is egész sötét lett,
jöttek fakó, bő fellegek.
És súlyosan forgott a kőris,
lázongott ez a csöndes őr is
és két levélke röpkedett.

A fülleteg szobám aszú
csöndben, mint a kriptán ver a szú,
lármázott a tiktakos óra.
Ajtóm mögött halk-tétova
hangon szólt ki a zongora
a folyosóra.

Az ég szürkült, mint a pala
és sírt a zongora dala,
játszott a nőm.
A szél a kőrisfát gyötörte
s kavargón szállt a por, a pörnye
a levegőn.

Bukdácsoló, síró kezecskék
a hangot sápatag keresték
és reszketeg,
az asszony búsan azt dalolta,
mint egykor, vőlegénykoromba
s éreztem, pihegett.

A felhőkön az éj borongott át,
a hangok tompák, egyre tompák,
mint kések, tompák, élesek,
a régi nászi dalra csend ült
s belőle két gyermekhang csendült -
akkor villámlott és esett.



 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-10 21:48:56, kedd
 
  Ének a fiamhoz
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kosztolányi Dezső

Házunk vihar vigyázza fönt,
szívem az éjszakába döng
vadul, így zúgott a farönk,
hogy felriadtam, mint gyerek.
Én kisfiam, figyelj ide:
bölcsőd pihéibe
apád szavát sóhajtják a szelek.

Én is kacagtam könnyedén
egykor és föl se keltem én
viharra, ám jött egy kemény
éj, mint a mai.
Morajlik az erdő vajúdva hajh,
mint akkor, hogy a tompa zaj
úgy mennydörgött, akár apámnak szavai.

Halld, borzad a bimbós rengeteg,
a fák ma körökbe rengenek,
fiam, az álmaid felett
az orkán tombol és kacag.
Az sem hajolt meg senkinek,
a lombon át feléd liheg:
ne hagyd magad!

S ha akaratját köti rád,
édes fiam majd agg apád,
ne értsd meg, mit kiált a vád:
Halld a tavaszt, gerjedve szabadul!
Halld, házunk orkán söpri fönt,
szivem az éjszakába döng
vadul...



 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-10 21:45:11, kedd
 
  Esőben
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kosztolányi Dezső

Az én időm a dús kemény vihar;
nyakam csuromvíz, hull a víz a fákra,
borzong a kert álom vert lombjaival,
az ágon ernyedten vár a madárka.

Kukucskál a bús lombon át az ég,
mint hogyha sose oszlanék a fölleg.
Most csendbe nézhet már a tájra szét
és megtekintheti a béna földet.

A fáradott világ oly lomha, agg.
Se kéj, se kín, a bú s közöny megülték.
Az űrbe mos a zajgó áradat
és minden szürke ─ szürke ─ egyre szürkébb.

 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-09 20:34:09, hétfő
 
  Szegények
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kaffka Margit

Olyanok e szegény, szegény szívek:
Üregük lassú kínoktól kivájt,
És bennük redves, régi sírkövek,
Pállott könnypocsolyák.

És olyanok e szegény, görnyedt hátak,
Alázkodástól és terhektől folynak;
Púposabbak, mint lápkunyhók felett
A buckós fedelek.

És milyenek e szegény, kulcsolt kezek!
Mint tarlón asszú fű, oly reszketők;
Hogy hátha, hátha vihar közeleg, -
Így dideregnek ők.

Ó, e szegény, elkínzott ijedt szemek,
Türelemben, megadásban húnyódva!
- Borus állatszem, mely bárgyun mered
Szabadsága után... s nem is tud róla.

Ezek a szegény, szegény emberek,
Bénán hullnak le a nyomor előtt,
Mint gyenge bárány, ha taglótól remeg;
- S a boldog földön viruló, szabad mezők.
 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-09 18:25:07, hétfő
 
  A hárfa
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kaffka Margit

Nyugtalanságban áll a szirti erdő,
Felhők tolongnak keletről nyugatnak,
Lenn tompán döng a sűrűség a mélyben;
- Varjak húzása néma és heves; -
És tompán döng a léptem.

Még ifjan, hajdan jártam ez ormokat,
De karom akkor nem feszült az égnek.
- Még nem búgtátok a vágy viharát
Ősvilági hangotokkal szívembe,
Vihar-anyák ti, iszonyú fák!

Egymástól messze, gőgben, mily külön,
S alig moccannak a feketült törzsek.
De fenn a koronákat szél zilálja;
Ott kiszabadult vad erők dühe
Vájja karmát a lombok zöld hajába.

E törzs itt úgy áll, mint földisten keze,
Mely öt hatalmas ujjba széthasadt.
Lenn a gyökérnél még barnán ragyog,
- De feljebb szökken, mint az agg, szikár,
Magános faoszlopok.

Szörnyű öt ujj! Szívós harcba idegzett!
Mint hogyha egymást marcangolni vágyna,
Vagy tán zenél? Borzalmas áhítattal
Tépik a húrt a görcsös gally-ízek;
- Köztük egy elátkozott, ősi hárfa.

E hárfából süvölt a démoni hang,
S tör vad erővel keletről nyugatnak;
Az erdők szava visszadöng a mélyben.
- Ezt ifjúságom mélyéből ismerem még! -
Vihar! Beszélgess vélem!

Hogy epedem én mindig egy kéz után,
Mely méltón kapcsolódna az enyémbe!
Az én öt ujjam is vérezve dult,
Sebesre-nyúlt, ki a vadon világba;
De mert hiába, - ökölbe szorult.

Ó, mennyiféle izzó áhítattal
Dobáltam Isten s állat közt magam!
Míg megérthettem a vihar szavát:
Csak egy áhítat van - lelkemre méltó,
Az, mely a mindenséget fogja át.

Jöjj, mindenhatóság vihara, rázd az erdőt!
- Rémülve rebben varjak rút csapatja, -
Rázz önmagamra engem, ősi szellem!
Vihar hárfája, zengjed sorsomat!
Világ! Taníts magányra engem!
 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2012-01-07 09:21:48, szombat
 
  A munkás dala
szerző: Richard Dehmel, fordító: Kaffka Margit

Van ágyunk és van gyermekünk,
Ó, nő!
Van munkánk bőven, sőt kenyerünk,
S van napfény, szél, eső!
- Csak egy csekélység híja már,
Hogy szállni tudjunk, mint madár:
Csak idő!

Vasárnap át a földeken
Én gyermekem,
A szép vetésen át ha megyünk,
Hol a kék fecskenép nyilaz;
- Mi az.
Ami hibázik még nekünk,
Hogy bátrak és szépek legyünk,
Mint ő?
Nem ép a ruha! - Idő!

- Most viharmagot hord a szél;
Órák kellenek és kikél,
Ó, nép!
Órák!... Hisz csak ennyit raboltok el,
Csak mindent, mit szívünk vére nevel, -
És szárnyat, napot, levegőt:
Az időt!
 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
Richard D
  2011-05-19 20:51:15, csütörtök
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-01-08 11:58:27

Richard Dehmel
Arató-dal

A föld határáig körül
arany kalásztenger terül.
Őrölj, malom, őrölj!

A nagy rónán nincs fuvalom.
Ég alján malmok, sok malom.
Őrölj, malom, Őrölj!

Sötétvörös az estifény.
Kenyér! - kiáltja sok szegény.
Őrölj, malom, őrölj!

Az éj vihart hord. Rejtve vár.
Holnap indul a munka már.
Őrölj, malom, őrölj!

Vihartól tisztul a mező?
és nem lesz többé éhező.
Őrölj, malom, őrölj!

Áprily Lajos fordítása




 
 
0 komment , kategória:  Richard Fedor Leopold D  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1352
  • e Hét: 4878
  • e Hónap: 20517
  • e Év: 53913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.