Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2011-10-18 07:11:49, kedd
 
  Czobor Mihály
THEAGENES ÉS CHARICLIA (részlet)



PARS PRIMA (részlet)

1. Az tág híres Nílus hét szép ágaival
Égyiptum tengerben dől sok habjaival,
Messzi járást szerez hosszú útaival,
Víg tartományokat bévít árjaival,
Kazdagít népeket morhás hajóival.

2. Eredetit veszi ez Paradicsomból,
Mert ott buzog tiszta és híves forrásból,
Küljebb hogy érkezik, vizek toldásából
Elbévöl, vastagul azok sok voltából,
S hatalmas naggyá nő szaporodásából.

3. Úgyhogy mivoltával vizeket megdúlja,
Minden folyamokat fölhaladja, múlja,
Természetiben is majdha meggúgolja,
Merthogy akkor árad s partból magát tolja,
Midőn több víz apad s csak feneket folyja.

4. Más az, hogy árjával Égyiptust bévíti,
Mezeinek zsírját csak ő kövéríti,
Eső helyett nyárban midőn nedvesíti,
Iszonyú aszálban kedvest hívesíti,
Egyébféle vizét így is különíti.

5. Kevélkedik penig hala sok voltával,
Benne termő csudák s férgek nagy voltával,
Kedves országokat-ázogatásával,
Szántalan gályákat hátán hordásával,
Gyönyörő földeket mosogatásával.

6. Mert ő lefoltában vadnak sok országok,
Külön nemzetségek, kazdag uraságok,
A partjain széllyel nagy roppant várasok,
Várasokban rakott és morhás árosok,
Bő idegen népek, szántalan lakosok.

7. Annyi szó lehetne ennek mivoltáról,
Föld alatt nagy messze titkos folyásáról,
Egy hegy alól viszont kizuldulásáról,
Arannyal homokja elvegy forrásáról,
De másoknak hagyom én az írást arról.

8. Hanem tengerben hol esik egyik ágja,
Midőn már folyását e földön megunja,
Ott építtetett föl az szép Heraclea,
Melynek nagy kevélyen falait csapkodja,
Utolsó játékját földön ezzel hagyja.

9. Heracleus császár volt annak kezdője,
Az maga nevére várast nevezője,
S fundámentomából el-fölemelője,
De Vespasianus fallal kerítője,
Nagy Domitianus helyben készítője.

10. Csudaszép situsa vagyon e várasnak,
Mindenből bősége, nagy portusa annak,
Világ négy részéről gályák oda jutnak,
Midőn vásárlásért arra szomjan futnak,
Sok próbák, szerencsék után megnyugodnak.

11. Ennek tág mezejét pórok szántogatják,
Bortermő hegyeit kapákkal forgatják,
Barom-élő földét sok nyájjal nyomatják,
Erdejét peniglen vadakkal lakatják,
Halait élésért éjt-nap halásztatják.

12. Kőházait urak és árosok bírják,
Minthogy mindennel bő, felette javallják,
Föld szélin hírét is ehhez képest hallják,
Hogy minden részéről morhával táplálják,
Az idegent mellyel messzül odacsalják.

13. Négyszegre rakattak falai várasnak,
Környüle soksága az erős bástyáknak,
Szép magas tornyai bátokkal villagnak,
Bástyákon nagy álgyúk készen úgy hallgatnak,
Szükségnek idején oltalmat adhatnak.

14. Piarci, utcái oly igen tágosok,
Gyakor helyen benne zuhogó források,
Forrásokból csőkön házakban folyások,
Ezzel dús uraknak kedves múlatások,
Jövevény népekért bő tágas szállások.

15. Élésből mindenkor benne nagy olcsóság,
Mert szárazon s vizen hordja rá parasztság,
Minthogy a kalmár sok s nagy úri méltóság,
Ehhez képest igen feles a lakosság,
Pénzből sincsen szűkök, sőt bő kincs s kazdagság,

16. Ugyanis hol a dög, amaz saskeselők
Oda szoktak gyűlni az elholthús-élők,
Ekképpen hol cégért látják az bornyelők,
Arra öklelnek bé, minthogy oda illők,
Pénzre reáforrnak így mindjárt henyélők.

17. De az emberfosztó Hárpiák is erre
Vigyázók s szemesek, mivel ők herére
Zsoldot nem osztanak, csak haszonmérőre;
Tudván sok útjárót, gyakorta melyekre
Ráütnek s fölverik, mert éhek ézekre,

18. Azzal útjárókat de nem vadíthatják,
Várastól népeket el nem tágíthatják,
Mert ha egyen-kettőn ezt megesni látják,
Viszontag százon is nem tapasztalhatják:
Szerencsétlenségnek s fátumnak alítják.

19. Az, hogy e városnak minden ékessége
Megvagyon szem s szívnek ő gyönyörősége,
Minden eszközökkel fölötte bűsége,
Ahhoz kedvessége s illő erőssége,
Emberi mód szerint úgyhogy nincs szüksége.

20. Valami újétja s játsztatja az szemet,
Serkenti, vidétja szomorodott szívet,
Megoltja emberben elfojtó keservet,
Táplálja, segéti meglankadt tetemet,
S neveli, épéti gyönge lágy szerelmet,

21. Azok mind megvannak ez Heracleában,
Mert minden játékot hamar meglölsz abban,
Nem köll a fejedet soká törnöd búdban,
Csak légyen bőven pénz nehéz tarsolyodban,
Mindjárt helbe megnyersz úgyan egy csomóban.

22. Égyiptumban vagyon mivelhogy fekése,
Mindenből fölötte szapora termése,
Nem is csuda, kedves ha nép ottlevése,
Mert ahol sok bőség, ott bűn terjedése,
Henyélésből lészen oka és nevése.
 
 
0 komment , kategória:  Czobor Mihály THEAGENES ÉS CHA  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1558
  • e Hét: 26219
  • e Hónap: 71291
  • e Év: 2012571
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.