Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2011-10-18 18:48:37, kedd
 
  BENEY ZSUZSA: HAIKU



Tél tavasz között láthatatlan évszak
éj hajnal résén lángoló sötétség
föld és ég között résnyi fénytükörben
csörrenő szél ezüst rózsa virágzik

Nem bíbor nem selyem egy cseppnyi vér csak
nem fény nem könny mozdulat rebbenése
fodrozó gyűrűkben tágul az este
utólszor még felnézek rád a Napra

A szél csillagot sodor ablakomra
homokkal hóval köddel tört levéllel
örök porral eltakarja a sírom
örök vággyal sír sikong a hideg szél

Hullámok mozdulatlan ringatása
ívek játéka rajztalan papíron
hajszálfinom rajz papírvékony égen
vágy cérnája pörgő üveggolyóban

Ködcseppnyi folt csak
egy gondolat
világot elfedő
sárkányfelhőt virágzik

Zene libegő szalagja a hullámokból szőtt időben
tánc csillanása eltűnése fényből font tér-kosárban
kedvességed párnája
kiömlő könnyeim kőgörgetegében

A nemlét tarka virágkosarára
mért vágyódnék keserü görcs miért bánt
érte ki nincs kit nem látok madárnál
gyorsabb öröklét tűnő mozdulása

A rózsa szirmát hullatja az őszi csendbe
köd cseppje áll a viaszos levélen
tőlem messze jársz ismeretlen évszak
völgyében magamtól messze kísérlek

Nap récéje fényarany levélen
éjszaka báránya fekete vágyban
benned csillogó kavicsom fellobbant szélfútt életem
síkos pályádon patak ívén kicsúsztál a világból

Harangszó néma kondulása tekintetek boltja alatt
patak patak árkokban áradó ég
örvény-jajgatás hajcsomók sellővérezte homokon
holttákövült szív foglya gyenge madár

Mosoly fényes selyme alatt az arcon
könny higanykék tükre alatt a szemben
fekete kőben a mély árkok árnyán
mozdulatlan reszketés rézvederben

A búcsúzás üvegszalagja leng a lángoló levegőben
pengő könnyed szétmorzsolta madárláb
láthatatlan múlhatatlan lágy évszak
ágai közt lángol a tövis-évszak

Mindent hallani ami egykor lélegzett az időben
minden van ami volt
de fent de bent a szem sós parazsában
él ami nincs

Pillelángok esője
virág virág emléke képzelete
könnyed arcomon nevetésed gyöngye kezemben
hiányod vaspárnáján benned alszom

A madár szirma lepereg ha hőség perzseli
a föld jégkérge pattan ha jég abroncsa vágja
nincs aki betakarja halottan elsirassa
őt kinek koronát égettek rá hajára

Pattog a csönd a holdsugár szegélyén
vérzik az ég
mozdulatlan rebbenéstelen száraz
két szemem ráforrott a fénykorongra

Nincs más csönd csak az elhallgatott dajkadal
nincs más űr csak a tavasz zsendülése
illatos lágy eső husvéti szél
meg az ég a hó a föld csillagai

Felhőcsúcsra hegygerincre lehajtod
magányos vaskoronád
szívedben sír a gyermek kinek farkasnyomok közt
láttad utolsó lábanyomát

Egy ősz hajszál ezüstdere a télnek
virágzó fű érett terhe a nyárnak
rézsút sütő arany nap madarak indulása
jajszó égre hasító a mondhatatlan évszak

Havas tér kút kávája hegynekfutó
keskeny utca ki vagy te aki nem vagy
álmaim visszaszálló alkonyívén
város egyetlen otthonom

Négy verssor kőbevésve hogy védjen a pokoltól
egyetlen sziklasír a kenyered és ágyad
négy évszak fénygolyója virágodnak tükörnek
egyetlen szerelem hogy mindez benned égjen

Kőkockák közt kinyíló gyönge sárga virágszál
alkonyat kék egén pipacs fekete kelyhe
ezüst kút fenekén csillagok zümmögése
ezüst hó hervadása ha fehér hó virágzik

Föld s ég között a láthatatlan évszak
négy verssor résén lángoló sötétség
tekintetek hídja alatt örök vágy
elzúgó folyamárja

Álmaimban hideg szél reszketése
üvegtócsák fölött hideg szél reszketése
kedvességed esője
szétvert udvaraim kőgörgetegében

Telihold lágy bimbója illatos tó
telihold éles köre jéghideg kő
föld s víz szegélye szél és ég szegélye
szélesebb mint az életé s halálé

Szétszórnám már virágom hogy gyümölcsöt teremjek
szétdobálnám gyümölcsöm hogy magokra bomoljék
szétfesziteném törzsem mindenné szétomolni
kérgembe bezárulnék múltamban holdra várni

Rozsdás vas rácsfüzére milyen vágyból virágzik
fák közt festett levélen szél borzong a papíron
víz és ég határlapján fénytükörben
csak képe kél a napnak képe nyugszik napomnak

Csillageső hó könny
jég reszketés folyóarany tűz
aranytűz bokra
forró kalitka a halálnak

Gólyák vadludak sokféle madárnép
a gömbhéj belső kérgén vajjon kívülről tört át
vagy saját földünk izzik ha szétfolyik az égen
elkínzott fák fölött a láthatatlan évszak

Minden virágnál szebb volt soha senki se látta
csillogóbb mint nap és hold az elfelejtett álom
csillag ember nem érti a szél lebbenését
hullámzó csönd sem őrzi a hang ringatását

 
 
0 komment , kategória:  BENEY ZSUZSA: HAIKU  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1272
  • e Hét: 1272
  • e Hónap: 80830
  • e Év: 2022110
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.