Belépés
eva_gyulai.blog.xfree.hu
"....csak úgy, mint felhők szállanak, mint percek pergenek, mint fönt a csillagénekek némán ellengenek...." /Várnai Zseni/ . Éva
1950.05.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Együgyű vallomások - Kudarc
  2012-11-20 22:59:38, kedd
 
  Vító Zoltán


Együgyű vallomások


Amikor hó van és fagy,
én akkor is fürjes tavaszban járok, -
de csak ha velem vagy:
Tenélküled hideglelősen fázok;
öt-lépésnyi szobám kietlenül nagy;
rám dermednek tarajos jégvirágok...

- Hallasz csengve didergő dallamot?:
Semmi! Ne félj!: Csak a magány kolompolt;
s hol nincs már semmi íz,
számban a kortynyi víz
ajkaid égő hiányára gondolt -
s koccanva megfagyott...


Vító Zoltán


Kudarc

"Hát eggyel több megint!" -
"De fel se vedd!"
"Ne csüggedj!"
"Hidd el, hogy meg se történt!"
"Hisz' semmi ez!"
"A célhoz képest!"
"Ne csüggedj!"
"Nem ismerhetnek még!"
"Nem tudhatják,
...mibe került...
...hány sulykoló nemre mondtál nemet...
...mennyi türelmet őrölt...
...mennyi hitet emésztett...
...mennyi lelkesedést nevettek...
...mióta készültél...
hogy eljöhess!"
"Nem tudhatják,
mennyire vártál
...egy szót...
...egy szóra..."
"Ne csüggedj!"
"Lesz idő, hogy
...meggyőződnek...
...felismerik...
...belátják...
...jóváteszik... -
s el is felejted!"
"...meggyőződnek... -
s el is felejted!"
"...felismerik... -
s el is felejted!"
"...belátják... -
s el is felejted!"
"...jóváteszik... -
s el is felejted!..."

Hiába minden!; önvigasztaló
érveid súlya
csak arra jó,
hogy (ahová belépsz)
a lift is
gyorsabban süllyed
alattad, -
s már nem látod a szintet,
ahol "felül" maradtak -
de ott sajdul, döng benned:
"Semmibe vettek!"
"Semmibe vettek!"


 
 
0 komment , kategória:  Vító Zoltán  
Kortesbeszéd
  2012-11-07 10:39:56, szerda
 
  Vitó Zoltán (A)


Kortesbeszéd


Ricsajok elől menekülve,
ígéreteknek nem felülve;
küzdés után nyugalmat
vágyva,
menekülnék társas magányba.

Fénylő látványokkal nem
bírok,
hát csábítón senkit se hívok;
de hogyha mégis mellém tévedsz
s
kérded, hogy ettől mit remélhetsz,
azt felelem: nálam eléred
rejtőzködő
legjobbik éned:

Magadba néző áldott csendet,
mélyeidből sugárzó
rendet;

a legtöbbet, mit ember adhat
a másik embernek:
bizalmat;

s minek nem adhatod meg árát,
a Barátságnak szilárd
várát

meghitt szavaknak bensőségét
és a türelem
szelídségét;

önbizalmat a küzdelmekhez,
hitet, mi benned mindent
rendez;

a Szeretetnek nem-múlását,
féltő kezek
feléd-nyúlását;

igényemet, ha eléd tárom,
azt magamtól épp\' úgy
elvárom;

az érzelmeknek tengermélyét,
a köznapok derűs
békéjét;

vágyát annak, hogy élhess másnak,
vágyát az önfeláldozásnak;
-

Égbe nyúló szikla-Szerelmet,
Mi szárnyakra emelve ment
meg.

Ricsajok elől menekülve,
bősz bosszulóknak nem bedőlve,
nem
megafontól hangos utcán,
hanem a lélek hullámhosszán
csak egyszál magamban
kiáltom
nekem nincsen semmilyen \'Pártom\',
amely dicsfényt vagy szégyent
hoz rám, -

.. csak szomjas szívvel jöhetsz hozzám!

 
 
0 komment , kategória:  Vító Zoltán  
Van úgy az ember
  2012-11-07 00:40:18, szerda
 
  Vitó Zoltán


Van úgy az ember...



Van úgy az ember,
hogy álmodozni vágyik,
mégsem jut messzebb:
- riasztó úton - csak a valóságig.

Van úgy az ember,
hogy bár szólani vágyik,
mégsem jut messzebb:
- tétova úton - csak a hallgatásig.

Van úgy az ember,
hogy bátorságra vágyik,
mégsem jut messzebb:
- bénító úton - a megalkuvásig.

Van úgy az ember,
őszinteségre vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ösvényes úton - csak a hazugságig.

Van úgy az ember,
hogy építeni vágyik,
mégsem jut messzebb:
- vak-sötét úton - csak a rombolásig.

Van úgy az ember,
hogy bár szállani vágyik,
mégsem jut messzebb:
- ingoványon - az elnyelő mocsárig.

Van úgy az ember,
hogy az Összhangra vágyik,
mégsem jut messzebb:
- veszejtő úton - lelke káoszáig...

Bizony, van úgy az ember:
otthagyná gőgös, 'koronás' helyét;
sóváran nézi buksi kutyájának
lélek-gyémántként csillogó szemét:
és sírva simogatja
egy őzgidácska ártatlan fejét:

Ám úgy is van az ember,
haragra, bosszúra készül előre,
de egy kedves hang csendül, -
és szelíd barátság sarjad belőle.

És úgy is van az ember,
hogy balsorsára készül már előre,
de egy tiszta fény villan, -
s búvó remény, öröm sarjad belőle:

Mert úgy is van az ember
- sorsáért bármily balszerencsét átkoz -;
egy kéz, egy mosoly segítő áldást hoz,
és mégis eljut, eljut önmagához,
- kalandos úton - legjobb Önmagához.


 
 
0 komment , kategória:  Vító Zoltán  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 5 db bejegyzés
Összes: 1343 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 105
  • e Hét: 954
  • e Hónap: 2124
  • e Év: 76399
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.