Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
s
  2012-02-05 09:44:18, vasárnap
 
  Stancu, Zaharia: Ne bánd (Nu te-ntrista Magyar nyelven)

Nu te-ntrista (Román)
Nu te-ntrista c-ai pierdut ce-ai pierdut,
Totul trece ca o tramba de nori,
Vine vantul si o destrama,
Vantul care scutura flori.

Nu te-ntrista ca nimic nu se-ntoarce,
Raurile curg toate spre mare.
Oricat ai merge de repede,
Nu poti s-ajungi pana la zare.

Unii caini latra doar, altii musca,
Bivolii sunt negri si-mpung.
Pa pajistea tanara, iezii
Sa-mbatraneasca n-ajung.

Lasa steaua sa cada chiar
Daca nu e de foc ci de gheata.
Poate venim din lumine ori poate
Din ceata venim si mergem in ceata.

Tu nu te-ntrista c-ai pierdut ce-ai pierdut.
Totul se destrama ca o tramba de nori.
Vine vantul si usuca dealurile
Pe care primavara se ivesc flori.



Ne bánd (Magyar)
Ne bánd, hogy elveszett, mi elveszett,
minden elszáll, mint felhőcsokor,
jön a szél és messzire űzi -
a szél, mely virágokat szór.

Ne bánd, hogy semmi nem tér vissza,
minden folyó a tengerbe rohan.
Loholhatsz bármilyen gyorsan,
a látóhatár mindig messze van.

Egyik kutya ugat, másik harap,
döfnek a fekete bivalyok.
Fiatal pázsiton a gidák,
nem érik meg a holnapot.

Engedd lehullni a csillagot úgy is,
ha jégből van, nem lángoló tűzből.
Talán a fényből jövünk, vagy talán
ködbe megyünk, és jövünk a ködből.

Te ne bánd, hogy elveszett, mi elveszett.
Minden elszáll, mint felhőcsokor.
Jön a szél és dombokat szárít - dombokat,
hová a tavasz virágokat szór.

P. Tóth Irén




Ne szomorkodj (Magyar)
Ne szomorkodj, hogy elmúlt, ami elmúlt,

gyűlnek és szállnak a viharfellegek,

friss szellő jön, szertefoszlik a bánat,

virágot bont majd, tiszta kék eget.



Ne szomorkodj, hogy vissza semmi nem tér,

bánatfolyók a tengerbe érnek,

rohan az élet, mért futnál, sietnél,

messzi láthatáron alkonytüzek égnek.



Az élet mint kutya, néha beléd harap,

öklel a bivaly, ha szarvával elér,

zsenge pázsiton a korai bárány

betölti sorsát, pár napot, ha él.



Hát hagyd, hulljanak le a csillagok,

ha nem tűzből, jégből vannak ők,

jövünk tisztán, fényesen a fényből,

és ködbe veszünk, árva szeretők.



Ne szomorkodj, hogy elmúlt, ami elmúlt,

borongó felhők, egyszer messze szállnak,

friss fuvallat jön, a télbe zárt hegyekbe

tavasz küld fényt egy apró hóvirágnak...

Koosán Ildikó


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
s
  2012-02-05 09:33:25, vasárnap
 
  Stancu, Zaharia: Gyere el velem (Hai cu mine Magyar nyelven)

Hai cu mine (Román)
Hai cu mine pana la capatul lumii,

Poate lumea are totusi un capat.

Acolo vom gasi grau de aur,

Fiecare fir va avea o mie de spice,

Fiecare spic va avea o mie de boabe.



Hai cu mine pana la capatul lumii,

Poate lumea are totusi un capat.

Acolo vom gasi struguri albastri,

Fiecare butas va avea o mie de struguri,

Fiecare strugure o mie de boabe,

Fiecare bob o mie de butii de must.



Hai cu mine pana la capatul lumii,

Poate lumea are totusi un capat.

Acolo vom gasi paduri uriase,

Paduri de plopi cu crestetu-n cer,

Paduri de stajar cu radacinile

Infipte adanc pana la miezul planetei.



Acolo vom gasi trista mea dragoste,

Patimasa mea dragoste o vom gasi

Culcata in iarba coapta de soare

Ori poate culcata pe un nor alburiu,

Pe un nor de argint alburiu ...



Hai cu mine pana la capatul lumii,

Poate lumea are totusi un capat.






Gyere el velem (Magyar)
Gyere el velem a világ végére,

talán mégis van a világnak vége.

Oda, hol a búza tiszta színarany,

ezer a kalásza minden búzaszálnak,

mindegyik kalászban ezer búzaszem.



Gyere el velem a világ végére,

talán mégis van a világnak vége.

Oda, hol szőlő mosolyog mélykéken,

hol ezer fürtje nő minden egyes tőnek,

minden fürtnek ezer szemje lesz majd,

ezer hordó mustot ad minden egyes szem.



Gyere el velem a világ végére,

talán mégis van a világnak vége.

Ott óriás erdőket találunk akkor,

nyárfaerdők nyújtóznak az égig,

tölgyfaerdők gyökerei mélyen

kapaszkodva érnek a bolygó közepéig.



Ott megtaláljuk majd szomorú szerelmem,

szenvedélyes szerelmem találjuk ott -

nap tüzétől elégve, fekve a fűben,

vagy szürkés-fehér fellegen pihenve,

egy ezüstös-fehéres fellegen...



Gyere el velem a világ végére! -

hátha mégis van a világnak vége.

P. Tóth Irén





Gyere velem (Magyar)
A világ végére gyere el velem,

ahol a véges immár végtelen.

Találunk búzát, aranyból legyen,

minden szálon millió kalász,

s minden kalászon millió a szem.



A világ végére gyere el velem,

ahol a véges immár végtelen.

Találunk kékszőlőtöveket kedves,

minden tő millió fürttől terhes,

minden fürtön millió a szem,

benne millió hordó must terem.



A világ végére gyere el velem,

ahol a véges immár végtelen.

Találunk erdőt, hatalmasat

nyírfából, amit átkarol a nap,

tölgyerdőt, ahol a merev gyökér

a föld belsejének közepéig ér.



Ott találjuk meg szerelmi bánatom

ahol a szenvedélyes szerelem

fekszik betegen kiégett fűágyon,

vagy lázasan fehér felhőn pihen,

egy ezüstszín felhőhegyen...



A világ végére gyere el velem

ahol a véges immár végtelen.

Koosán Ildikó


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
s
  2012-02-05 09:23:00, vasárnap
 
  Stancu, Zaharia: Ha egyszer meghalok (Chiar după ce voi muri Magyar nyelven)

Chiar după ce voi muri (Román)
Chiar după ce voi muri, dragul meu,
Și voi fi-ngropată adânc în pământ, dragul meu,
Deasupra mormântului meu va arde veșnic o flacără, dragul meu,

Ziua, flacăra va fi albă, dragul meu,
Noaptea, flacăra va fi neagră, dragul meu,
Și tu n-o vei vedea niciodată, dragul meu.
Flacăra albă va fi dragostea mea pentru tine, dragul meu,
Flacăra neagră va fi dragostea mea pentru tine, dragul meu,
Flacăra albă si flacăra neagră,dragul meu,
Nu se vor stinge niciodată, dragul meu,
Niciodată, niciodată, dragul meu.



...... ........... ......Link -




Ha egyszer meghalok (Magyar)
Ha egyszer meghalok, kedvesem,
és mélyen a földbe leszek temetve, kedvesem,
sírom fölött örökké egy láng fog lobogni, kedvesem,

nappal, a láng, fehéren lobog, kedvesem,
éjjel fekete lesz a láng, kedvesem,
és te nem láthatod meg sohasem, kedvesem.
A fehér láng, érted izzó szerelmem lesz, kedvesem,
a fekete láng, irántad érzett szerelmem lesz, kedvesem,
a fehér és a fekete láng, kedvesem,
nem fognak kialudni sosem, kedvesem,
sohasem, sohasem, kedvesem.

P. Tóth Irén


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
x
  2012-02-05 08:55:10, vasárnap
 
  Stancu, Zaharia: Átölel a csendes alkony (Om în amurg Magyar nyelven)

Om în amurg (Román)
Acum sunt un om in amurg,
Fugi in muntii tai, caprioara,
Nu mai ravnesc sa-ti sarut buzele
A doua oara, a treia oara.

Acum sunt un om in amurg.
Pieri din juru-mi, viclean bancher,
N-am ce sa mai fac cu aurul tau,
Aurul n-are trecere in cer.

Fiece zi are amurg,
Fiece zi are si zori.
Toamna via e plina de struguri,
Primavara numai de flori.

Acum sunt un om in amurg,
Ora amiezii a fost dulce, dulce.
In cuibul ei din fulgi de zapada,
Luna s-a dus sa se culce.




...... ........... ......Link -





Átölel a csendes alkony (Magyar)
Most átölel a csendes alkony,
buja őz, fuss a hegyekbe,
sem holnap, sem holnapután
nem vágyom többé szerelemre.

Most átölel a csendes alkony,
ravasz bankár, tűnj örökre!
Vidd magaddal aranyadat -
nem viszem fel az egekbe.

Minden nap eljön az alkony,
minden nap hajnalra ébred.
Szőlőt hint az ősz a kertre,
a tavasz csak virágot ültet.

Átölel a csendes alkony,
a dél édes volt, oly édes!
Most a Hold - alvásra készen -
hópehely-fészkébe téved.

P. Tóth Irén


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
x
  2012-02-04 18:19:07, szombat
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-01-30 05:21:40

zaharia stancu: hivogatás
Mint áradó tavaszi folyó, kéken
csobog a hold falunk fölött az égen.
Mennyei mezőn csillag-kút fakad.
Valahol friss szénaboglyák alatt
szél bújik meg az est lágy tenyerében,
s nem tudja: ő -
utána sóhajt minden kerti tő.

Gyere!...
Majd mellém bújsz reszketegen.
Derekadon pánt lesz karom.
Vadvirágok hűs balzsamát szedem
vöröslő ajkadról. S mint amforában,
tág szemed mélyén
meggyűl az éjjeli sötét -
s a csend gyöngyeit hosszú pillád lágyan
tördeli szét.

/Ford.: Szemlér Ferenc/


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
x
  2012-02-03 21:40:37, péntek
 
  Stancu, Zaharia: Ha eljönnél (Dac-ai veni Magyar nyelven)

Dac-ai veni (Román)
Dac-ai veni, hulubii-n zbor rotat
Ar împleti cunună peste casă
Și soarele lângă poteci culcat
Ți-ar săruta pantofii de mătasă.

Prisaca ar trimite o albină
Ca să-ți aducă miere în ulcior
Și merii rezemați într-un picior
Te-ar îmbia cu freamăte-n grădină.

Și eu ți-aș cere mîna cu brățară
Și te-aș ruga să-ți porți cu mine pașii
Pe unde veseli fluieră cosașii
În ochi cu ziuă blândă și sprințară.

Am rătăci pe câmpurile ude
Să vezi cum se desfoaie dimineața
Și-am asculta cum colcăie viața
În ierburile proaspete și crude.

Ar crește galben soarele din grâu
Și apele s-ar arginta în zare,
Tu ai culege-n ochi priveliști clare
Și te-ai scălda-n lumină ca-ntr-un râu.

La un răzor te-ai frânge de mijloc
Și de pe-un rug ghimpos ai rupe-o mură,
De pe-un măceș sălbatic o răsură
Și ți-ai prindea-o-n plete, ca la joc.

Un smoc de spice-ai treiera-n palmă
Să afli de e bobul copt și plin,
Și-un greier negru și-o lăcustă, lin,
Ar năvăli în sânul tău de-a valmă.

Pe lunci am întâlni cirezi de boi
Și bivoli goi cu șoldurile strâmbe
Și-amiaza le-ar azvârli pe spate strâmbe
De vâlvătăi, ca niște șaluri moi.

Și-aceleași drumuri ne-ar aduce-ntoarse
Lângă căsuța albă, cu livadă,
Și ne-am lăsa făpturile să cadă,
De dor și trudă, -n umbră deasă, arse.

Și când amurgul ar suna tălăngi,
Îngenunchiați, smeriți, cu suflet greu,
Noi l-am vedea plutind pe Dumnezeu
Cu aripile sfâșiate-n crăngi...


...... ........... ......Link -








Zaharia Stancu
Ha eljönnél...

Ha eljönnél, a házon koszorúba
libbennének a galambok s a nap
ösvények mellett a födlre szorulva
megcsókolná selyem papucsodat.


A méhes elszalajtana egy méhet,
hogy kis köcsögben mézet hozzon át
s a féllábukon álló almafák
susogásukkal kínálnának téged.


S kérném kezed, mely ékesítve csattal,
mondanám, gyere, sétáljunk a rétnek,
hol a kaszások vigan fütyörésznek
s a szemükben derül a fürge nappal.


Bolyonganánk a nedvező mezőben,
hogy lásd, amint nyit virulni a reggel,
és hallgatnád, a friss és nyers füvekkel
hogy' zümmög, dong az élet ébredőben.


A búzából a nap sárgálva nőne
s apró vizek ezüstlenének messze,
te tiszta tájat gyüjtenél szemedbe
s tested, mint érben, a fényben fürödne.


Egy dűlőnél megtörne derekad,
megdézsmálnád a tüskebokor szedrét
s egy vadkökényről fonatodba szednéd,
mint táncos díszt, a gyengébb ágakat.


Elmorzsolnál egy kalászt, hogy lásd, telt-e,
érett-e már, nem festi-e üszög
s egy szöcske meg egy fekete tücsök
egymás hegyében törne kebeledbe.


Ökrökre bukkannánk a domb alatt
s ferdecsípőjű, csupasz bivalyokra
s az izzó dél fehér csóvákat dobna
a hátukra, mint puha sálakat.


Megfordulna az út, hogy visszajöjjön
a mezei ház mellé s mi engednők,
hogy pirult, fáradt testünk, melyben megnőtt
a vágy, a sűrű árnyékban ledőljön.


S ha szürkületet kondít sok kolomp,
nehéz lélekkel, melyben mély alázat,
az Istent látnók lebegni az ágak
között hasított madárszárnyakon.

Fordította - József Attila
 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
x
  2012-02-03 13:18:48, péntek
 
  Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............ 2011-01-30 05:21:40

zaharia stancu: tavasz
Az első fecske száll karcsún, sötéten.
Tavasz röpít föl, s a napot elérem.
Kesernyés fű nyers tűhegye fakad.
Itt vagy, tudom. S várom, hogy halljalak.

Fényes felhő a ragyogás s az illat
korsóidból özönt a kertre hullat.

Új s egyenes vonal most minden ösvény.
Száraz a szem. A szemhatáron friss fény.
Bárányos réten dobog ma a szív.

Galambot villant föl egy röpke ív?

Nem! Ez már a szárnyak összefont sora...
Tudom, emléked nem tér meg soha.

Puha zöld rügy feslik az ágakon.
Rügyeidet fakaszd ki bánatom,
s míg lombos ággal testem fonod át,
borítson el növekvő koronád.

Megérez minden porcikám szívem
ritkán megpendülő perceiben.
S az alkonyban, mely nemsokára támad,
már fürdőzik egy lilaszín vadállat.

/Ford.: Szemlér Ferenc/


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
x
  2012-01-30 17:36:57, hétfő
 
  Zaharia Stancu: Napló


Mit írjak még e napló lapjaira?
Neved már elfeledtem, elfeledtem.
Forrás-csobogással érkeznek a szavak,
alkonyi kékben foszolnak el a képek.

Mit írjak még neked, nekem vagy nekünk?
Súlyos a gondolat, mint a bérci kő.
Nehéz a kéz, mint az elzuhant állat.
Mint ócska ablak, szürke és szomorú a szem.

/Ford.: Szemlér Ferenc/



 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
x
  2012-01-21 15:16:17, szombat
 
  Stancu, Zaharia: Viharlik (Furtună Magyar nyelven)

Furtună (Román)
Furtună! Tu-mi întinzi o mână mică,
Ţi-e teamă şi te ghemui lângă mine
Sfioasă ca un pui de rândunică,
Şi ploaia, răpăind grăbită, vine.
Ţi-e părul ud şi faţa toată udă,
Alergi cu mâna caldă-n mâna mea.
Miroase câmpu-a grâu şi-a iarbă crudă,
Şi tremuri şi eşti albă ca o stea.



Viharlik (Magyar)
Viharlik! Kis kacsódat nyújtod nekem,
Hozzám bújsz hiszen te félsz
Mint fecskefióka, annyira rettegsz,
S az eső is kopogva ideér.
Nyirkos a hajad, s az arcod csupa víz,
Meleg kezeddel kezembe rohansz.
Búzát, s nyers füvet szaglik a rét,
Fehéren remegsz mint egy csillag.

Boér Péter Pál


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
x
  2011-10-11 18:47:16, kedd
 
  Zaharia Stancu: Suttogó dal


Megöltem egyszer egy verebet,
parittyámtól hullt le halottan.
Utána aztán egy éjszakán
és egy napon által sirattam.

Anyám nem vert meg, meg se szidott.
Kezemben kis darab kenyér volt.
"Hiába - mondta -, hiába zokogsz,
ami meghalt, az mindörökké holt."

Legénnyé serdültem fel később,
s egy lányt bolondulásig szerettem.
Nem is tudom, mitől halt meg később,
de másnap már el is temettem.

Verebeket már rég nem parittyázok,
s nem járok temetésre régen.
Dombok mögé száll pihenni a nap,
s a tengerből lángol ki az égen.

Gólyát nem lőttem, sem verebet,
emelt puskámat nem látta a vad.
Ezért is van tán, hogy a dalom
mindig friss, fiatal marad.

Suttogó dal ez az én dalom,
ahány dalom, az mind susogás csak.
Némelyiket drága füledbe súgom,
a többit elmondom a világnak.

/Ford.: Szemlér Ferenc/


 
 
0 komment , kategória:  Zaharia Stancu 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 18 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 704
  • e Hét: 9581
  • e Hónap: 25220
  • e Év: 58616
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.