Belépés
erzsikepuskas.blog.xfree.hu
Okos emberek is tanulhatnak másoktól. Puskás Erzsébet
1934.02.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
Tóth János: Már vége a nyárnak
  2016-10-10 11:20:23, hétfő
 
  Tóth János
Már vége a nyárnak




Izzó vörös szív a nap, a reggeli ég tövén
Lüktetése megcsillan a föld harmatos kövén.
Őszi ruhát hullató színes tarka fákon

Kicsi madár didereg, egy hajladozó ágon.


Csöppnyi feje legubbasztva, szárnya összezárva
Reménykedve föl-fölpillant, a nap melegét várja.
S lám az erdő túlsó végén nyújtózik a pirkadat
A sötétség szertefoszlik, híre-hamva sem maradt.
Virágszirmok nyílnak méhek, lepkék szállnak
Utolsó kortyát isszák, az elmúló nyárnak.


Szellők szárnya csípőssé vált, a napsugár gyenge
A nyár virágpor zászlaja mélyen leeresztve.
Mint a hold fogytak el, az izzasztó napok
S királyságuk eljöttét ünneplik a fagyok.
A természet lassan lehunyja szemét, s takaróját várja
Hosszú álma után köszönti majd, a tavasz kis virága





 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János: Ha levél lehetnék
  2015-10-18 12:41:52, vasárnap
 
  Tóth János


Ha levél lehetnék

Ha apró

sárga falevél lehetnék
S az Ősz fagykarja letépne,
Szél hátán messzire röpülnék,
Magasból néznék a vidékre.

Felhők közt vidáman nevetnék,
Pörögnék a légben kábulatban,
De a földre

vissza-visszanéznék,
Hisz lennék fenn, de magamban.

Földre vágynék faanyám lábához,
Összebújva testvér levelekkel,
Álmom adnám a természet álmához,
Porladnék apró kis neszekkel.
 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János versei
  2015-01-26 16:54:29, hétfő
 
 









Naplemente magányosan
Mintha beteg volna a nap, ezen az alkonyon.
Arca tűzpiros, mint eper a hófehér abroszon.
Bágyadt sugarai maga előtt hevernek ledobva,
Félig elmerülve áll, a vérvörös habokba.

A reggel még eleven tó, most sírként elnyeli
Sugarai nyúlnak, mint fuldokló kezei.
Tekintetem követi őt az aranyhídon át,
Búcsúzom tőle, de ajkam nem leli szavát.

Nincsenek szavak a fájdalomra, mit érzek,
Üresek gondolataim, mint egy téli fészek.
Mert szívemet a magány, mint óriási kő
Úgy nyomja, s lelkem, zokogó eső.







Nehéz könnyeit hullajtja az ég


Nehéz könnyeit hullajtja rám az ég,
Felhők csatáznak égi szikrákat szórva,
Dühöngő szél vágtat, s a fák karjába tép,
Apró madártest zuhan, lenn a halál fogadja.
Kéklő fény vág az éj húsába, s gyújt élő fáklyát
Magányos nyárfa a gyilkos tűz csókjába hamvad,
Elfordítom fejem, de hallom teste szörnyű ropogását,
Könnyeit hullajtja az ég, s arcom égő fájdalmába olvad.
Nehéz könnyeit hullajtja az ég












Nomád
Végtelenbe hajló fűtengerbe vágyom
hol gyémánt harmatot szór a bakfis hajnal,
szél csókol nyakamba csalános illattal
s a Nap ölel át, ha hűs ajkától fázom.
Fekete musztáng hátára álmodom magam
ki az éjből száguld a hajnalba velem,
hol gyönyörű az ég akár a szerelem,
bíbor láthatárba olvad ámuló szavam.
Pacsirta dalát kínálja muzsikának
a derű palástját viselő friss reggel,
s rá egy víg tücsök ciripelve felesel,
hol az élet nyelvet ölt a zord halálnak.
Füves sík, ez lelkem legszentebb helye
itt barangol otthon, mint egykor a nomád
ki érti a bíbicet, s mit suttog a nád,
kinek, mint anyja haja olyan a puszta füve.















Hajnali kakukkszó
Éj sötétben felhő fakad
esőcseppek zuhannak,
szél ölében egy sem marad,
lenn a fűben nyafognak.

Hajnal hozta aranyló Nap
ég aljában felragyog,
gyerkőc gombán kicsiny kalap,
tetején fény andalog.

Kakukkmadár éveket szól,
füllent nékem huncutul
s hallgatom a bokor alól,
...hol leszek én százon túl?

Harmat szalad fel az égre
csodaszép a természet,
lelkem terül a vidékre,
s elhiszem a meséket.














 
 
1 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János : Halálos vers
  2015-01-26 12:02:32, hétfő
 
 
Tóth János: Halálos vers Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2015-01-27 01:09:27
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 442
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: előadja, a, költő,
kategória: kreatív
leírás: vers a blogba

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!



Tóth János "Halálos vers" a szerző előadásában.
Olvasd és hallgasd
Háttérzene: (kicsit halk) Adam Hurst - Melancholy
.
Halálos vers



Már sokszor találkoztunk

az elhadart negyven év alatt,

emlékszem, hogy féltem,

mikor először láttalak:

... Kezedben apró

galamb fekszik aléltan, mozdulatlanul,

furcsa hideg járja át a levegőt

és fáj, ahogy az élet halni tanul.

Egy apró tollpihe lassan pörögve

a szél leheletén tovarepül,

majd te is semmivé lettél,

maradtam a kis tetemmel,egyedül.....



Ki tudja már hányszor láttalak

hányszor robogott át rajtam

furcsa borzongás,

s mikor eltűntél

mindig magányosan álltam,

mint tó nélkül a téli sás.



....Haragudtam rád, mikor karjaidban

keresztanyám megpihent,

szerettem és ő is szeretett,

de amerre te hívtad,ő arra ment.

Gyűlöltelek, mikor ezek után

pár hónap múlva hozzád futott,

drága keresztapám...

...és átkoztalak, ordítottam:" te aljas dög",

de némán hidegen nézted,

ahogy apám testvérbátyám sírjánál csak nyög.

.... megölni akartalak, téged, kit nem lehet

majd kívántam, neked gyötrelmes hosszú életet,

s az őrület határán álltam,

mikor elszakítottad tőlem

apámat, az édeset.....



....És a minap újra láttalak,

kezedben hervadó virággal

ültél egy padon,

rám néztél, én vissza

bámultuk egymást a hanyatló alkonyon.

És én keresni kezdtelek,

mert újra semmivé lettél,

bennem valami furcsa érzés

egyre tágult, mint hatalmas visszhangzó tér.

Hiányoztál, már szinte fájt

hogy nem vagy sehol,

de egy villám hársfának hajtott

s ott ülsz a tűzben, a szívem zakatol.

...elindulok feléd, eső áztatja ősz fejem,

szemedbe nézek, s karjaidba húz

e halálos szerelem.

Állítsd meg a videót, mielőtt tovább mész !
 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János : Sárgálló sáson
  2015-01-26 10:16:08, hétfő
 
  Tóth János
Sárgálló sáson




Sárgálló sáson fáradt napsugár
gyönge árnyékot vet a sáros földre,
szétfoszló buzogány erős szélre vár,
hogy elhagyhassa e tájat örökre.

A tó vizén sétál a fagy léptű tél
s jégüvegét parttól partig rakja,
a fákra zúzmarát lehel, nem henyél,
a mezőt deres köpenye takarja.

Varjú had az égen fekete folyó
alkonyi bíborban aludni csobog,
erdő ága ágy, est a takaró
a tejút szélén öreg hold ácsorog.

Zajokat a csend nagy zsákjába rakja
az alvó tájon fülel a hallgatás,
tán vacogó lélegzetem zavarja?
Elindulok, léptem halk suttogás
 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János : Levelét írja az ősz
  2014-12-19 16:18:50, péntek
 
  Levelét írja az Ősz


Búcsú levelét írja a kesergő ősz
Széles betűjét a földbe eke vágja,
Csendesen áll a dombon egy őz,
S mögötte a tél oson, fehérlik ruhája.
A megírt levelet fehér hóboríték fedi,
S a fagy elsimítja, erősen le is zárja,
A rohanó idő, hatalmas táskájába teszi,
S előbújnak a sorok, a Tavasz zöld hajába.





 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János : Levelét írja az ősz
  2014-12-19 10:52:11, péntek
 
  Karcsú ősz
Aranysárga lett a diófa,
beérett fürtszemek kékje;
összeölelkeznek az árnyak,
Napot rajzolok az égre.
Rendben vannak dolgaim,
csak karcsú lett az ősz;
levetett ruhadarabjait
megcsodálom, avarkabátot
horgol két kezem, és az árnyak
betakarnak - egy régvolt álmot.


 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János:Letérdelt a nap
  2014-06-05 10:58:58, csütörtök
 
 



Letérdelt a Nap
.
Letérdelt a Nap az ég peremére,
vöröslő fényhaját kontyba fogta,
fölnézett az ég végtelen vizére,
hol az est csillagszemeit reá nyitotta.
.
Lehunyta szemét, de pillái között
kiosont még egy pajkos sugár,
nyárfa tetejére, egy levélre szökött,
s az felragyogott akár

a szentjánosbogár



 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János: Már vége a nyárnak
  2014-06-05 09:40:39, csütörtök
 
  Már vége a nyárnak



Izzó vörös szív a nap, a reggeli ég tövén
Lüktetése megcsillan a föld harmatos kövén.
Őszi ruhát hullató színes tarka fákon
Kicsi madár didereg, egy hajladozó ágon.
Csöppnyi feje legubbasztva, szárnya összezárva
Reménykedve föl-fölpillant, a nap melegét várja.
S lám az erdő túlsó végén nyújtózik a pirkadat
A sötétség szertefoszlik, híre-hamva sem maradt.
Virágszirmok nyílnak méhek, lepkék szállnak
Utolsó kortyát isszák, az elmúló nyárnak.
Szellők szárnya csípőssé vált, a napsugár gyenge
A nyár virágpor zászlaja mélyen leeresztve.
Mint a hold fogytak el, az izzasztó napok
S királyságuk eljöttét ünneplik a fagyok.
A természet lassan lehunyja szemét,

s takaróját várja
Hosszú álma után köszönti majd, a tavasz kis virága




 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
Tóth János: A zene varázsa
  2014-06-04 12:14:18, szerda
 
 




A ZENE VARÁZSA
Halk zene szól szobámban, hallgatjuk Én s magány
Hegedű sír, könnyei peregnek a mélabús zongorán.
Szívemet csavarja a dallam, arcomon fájdalom ég,
Ahogy legördül egy könnycsepp hidegen, mint a jég.
Fuvola vígasztal, hárfa lágyan simogat, hozzám bújik,
Könnyem szárad, a szorítás lelkemből ködként oszlik
A dob nyugodt ütemű ritmusára vált, szívem dobogása,
A zene varázsszőnyegén repülök egy gyönyörű világba.
Arcom esti tó tükre, kifordított zsebként üres az agyam,
A zene megtölt, feledek mindent s hallgatom boldogan.

Ritkul a ritmus, elfogynak a hangok, s elhalkul a dallam




A csend betoppan, s mégis hallom ott benn, magamban.
Miközben lassan visszatérnek a gondolataim, érzéseim
Újra fájdalom jár lelkem-szívem lüktető mély sebein,
Tűnődöm, milyen hatalmas, mily erős a szép zene ereje,
Hisz a poklok fájdalmát mutatja, s a mennyben jársz vele







 
 
0 komment , kategória:  Tóth János  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 138 db bejegyzés
Összes: 4226 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 362
  • e Hét: 362
  • e Hónap: 2989
  • e Év: 320071
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.