Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze,a műveltsége,nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos,a kül... Kőszegi Marika
1955.09.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 207 
Ábrányi Emil Mi a haza? Egy élénk fiúcska, akiben a lelket
  2021-03-14 09:14:16, vasárnap
 
 


Ábrányi Emil Mi a haza?

Egy élénk fiúcska,
akiben a lelket Isten már növeszti,
aki már figyelget,
és kezd számot adni arról, amit érez,
így szólott apjához, édes szülejéhez:
Kedves apám, lelkem, valamit nem értek!
Ha ti a hazáról - ti nagyok - beszéltek,
szemetek - jól láttam - majd könnyekben ázik!
Majd kigyullad, lángol, tüzesen szikrázik!
Kedves apám, töröm a fejemet régen!
Mi hát az a haza? Magyarázd meg nékem!
A haza: ez a föld, hol világra jöttünk.
A haza: ez az ég, mely ragyog fölöttünk!
De hiszen az ég nagy, s mindenütt egyforma!
A haza: e tájék! Kéklő hegyek orma!
Minden, ami itt van és szívünknek drága.
Levegője, napja, vize, rónasága,
a virág a réten, a madár az ágon...
De hiszen van szebb is e kerek világon!
Ha te, én, meg anyám, messze vándorolnánk,
mindenütt megélnénk, boldogok is volnánk.
Van madár mindenhol, mely magasba lebben,
úszdogál mindenhol kis hal a vizekben.
Mindenütt van szép ház, mindenütt van bőség!
Több a haza ennél! Nagyság és dicsőség!
Öröm és gyász együtt!
Nyomorulttá válik akitől elvették,
s megsínyli halálig!
Nappal nincs nyugalma
és éjszaka rémek veszik el az álmát!
Én nem sínyleném meg!
Mindenütt van játék, mindenütt van lepke...
A haza, fiacskám, szívünk legszentebbje!
Oltár, mely előtt csak fejlehajtva,
térden áldozik az ember!
Jó atyám, nem értem! Magyarázd meg jobban!
Hallgass ide gyermek! Apuka mesét mond...
Hallgasd, s jól figyeld meg!
Egyszer volt...régen volt...üldözőbe vették
és addig bántották, addig sértegették,
míg átokkal ajkán elhagyta hazáját.
Esküvel fogadta:
Magyarország táját többé sohse látja!
Nem kívánja látni!
Ezután idegen Istent fog imádni!
A magyart gyűlölni és útálni fogja,
ha keresztre húznák, nézné, mosolyogva.
Hallgatná gyönyörrel zokogását, jajját!
...szólt, és ment haraggal, s ádáz gúnykacaját
gőgös üldözőknek vitte a fülében.
Az idő homokja pergett lassan, szépen.
Költöző madárka, mely vágyát követve
tízszer is, hússzor is útját arra vette,
hova fecske, gólya híven visszajárnak
nyíló kikeletkor: A magyar határnak!
Pergett az időnek halk homokja szépen
és az, aki látta lobogó dühében
a haragos embert, ezelőtt sok évvel,
most bámulna rajta, vagy nem ismerné fel!
Grófokkal komázik és hajlong a lába i
degen királynak fényes udvarában.
A kegyelmes Isten úgy fölvitte dolgát,
hogy sürögve járnak körülötte szolgák.
Tündöklik a napfény aranyos ruháján,
serleg a kezében és mosoly a száján.
Hercegek , bárók közt oldódik a nyelve.
Íme! Most is ott ül, s poharát emelve
szól a társasághoz, harsányan, kevélyen:
Bor! Paripa! Mámor! Kártya! Kocka, éljen!
Éljen a szerencse és a szívtelenség,
hogy a koldus erkölcs condráit nevessék,
s hatalomban, kincsben járjanak bokáig!
Éljen az okosság és éljen sokáig minden a világon...
csak a haza vesszen!
Mikor ezt kimondja, sápad, összerezzen.
Szemei forognak, kábult agya szédül,
s mintha el akarna válni az eszétül.
Fölkacag, kikelve rettentőn magából,
azután.. a könnye omlik, mint a zápor.
Mint a tüzes villám, úgy csap a szívébe
a lenézett, gúnyolt távol haza képe,
s őrült szerelemre gyullad meg iránta,
akit úgy gyűlölt, hogy pusztulásnak szánta!
Ittas cimborái lassan szétoszolnak.
Dünnyögik magukban:
Majd jobban lesz holnap!
És ő maga, rémült inasokkal szemben,
ott zokog sokáig az üres teremben...
És másnap a szolgák, kik parancsát lesték,
a hatalmas embert hasztalan keresték.
Átkutattak várost, kapukat elállták,
de hiába minden... többé nem találták.
Hova ment? Nem sejtik!
Csak az Isten tudja, hogy a bujdosónak
merre visz az útja.
Csak az Isten látja, mi van a szívében,
mi az, ami hajtja, hogy menjen előre zúgó fergetegben ,
és dőljön a kőre, ha tovább nem bírja,
s meg kell, hogy pihenjen.
Mi az, ami hajtja, hogy csak menjen, menjen,
s ne legyen előtte se folyó, se árok,
míg nincsen a célnál, mely után sóvárog!
Ott halad a vándor...vérnyomot hagy lába
sár, hó, víz betódul tépett sarujába.
Elkopott mezének nincs már semmi éke,
de szívében több lesz...mindig több a béke.
Amint közelebb jön a magyar határhoz,
kikelet van újra! Darú, fecske szálldos
kurrogva, csevegve a tavaszi égen.
Hamarabb ott lesznek, ama szép vidéken
mint ő, aki fáradt! Hogy irigyli őket!
A sugárzó légben vígan lebegőket!
Egy pár jámbor ember, - kis tanyák parasztja -
a szegény bolyongót szívesen marasztja.
Pihen is a kunyhók nyájas belsejében,
és az apróságot tanítgatja szépen,
- Rejtélyes mosollyal húzva őket félre -
Isten neve mellett a HAZA nevére!
De fölriad aztán, mert nyugtot
nem adhat idegen föld néki!
Mert itt, nem maradhat!
Végső erejével tolja magát, tolja,
elcsigázott testét már alig vonszolja!
Néha le-leroskad, ekkor összerezzen
és fölnéz az égre szomorún, ijedten,
s kérleli az Istent nagy szótlan keserve:
Még szüksége van rá, még ne hagyja cserbe!
Ah! Azok a bércek! Mintha látta volna?!
Ah! Az a kis erdő! Mintha ráhajolna
oly közel van hozzá...! És ott az a vár - rom!
...Porba hullt a vándor a magyar határon!
Úgy van! Ez a föld az! Ez az Ő hazája!
Odaroskadt hozzá hidegülő szája!
Mozdulatlan karja a rögöt ölelte
és egy hosszú csókban elröpült a lelke...
Visszajött meghalni ahhoz, kit imádott!
Sírsz, fiacskám?! Jól van!
Ez a HAZA!
Látod?!
 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Elfelejtettük volna?
  2021-02-26 17:53:40, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Ne kérjem hiába!
  2020-10-25 07:42:48, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Ima a hazáért! Mindenható örök Isten! Mindenkitől elhagyatva
  2020-10-08 14:47:05, csütörtök
 
  Ima a hazáért!

Mindenható örök Isten!
Mindenkitől elhagyatva,
senkitől meg nem hallgatva,
Hozzád fordulunk,
aki senkit sem hagysz el
és mindenkit meghallgatsz:
hallgasd meg
alázatos könyörgésünket és
segíts meg minket,
szegény magyarokat.
A mélységből kiáltunk Hozzád, Urunk!
Hallgasd meg esedezésünket.
Könyörülj rajtunk
a Te nagy irgalmasságod szerint.
Ha a sok súlyos csapás
a Te büntetésed,
amelyet bűneinkkel vontuk magunkra,
bocsáss meg nekünk, bűnbánóknak!
Ha széthúzásunk oka
nemzeti szerencsétlenségünknek,
vezérelj minket egyetértésre!
Ha hűségünket akartad próbára tenni,
tekintsd gyengeségünket és
rövidítsd meg látogatásod idejét!
Add a hatalmat azok kezébe,
akik azt Tőled veszik
és a haza javára használják!
Adj a nemzetnek önzetlen,
hűséges és minden áldozatra kész fiakat,
szerencsétlen hazánknak
pedig adj jobb jövendőt!
Nagyasszonyunk és Anyánk!
Kelj védelmünkre,
vedd oltalmadba örökségedet.
Pártfogolj minket szent Fiadnál,
hogy az Ő kegyelméből
Szent István országa
újra életre támadjon.
Ámen!


 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
A jövendő, az igazaké
  2020-10-08 08:24:16, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Trianon
  2020-06-10 08:07:53, szerda
 
  Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet.
Ám a mi fajtánk konok, szívós és leleményes, ezért nemcsak kibírtuk, de ma ismét győzelemre állunk //

There is not a single nation in the world that could have endured such a century. But we are stubborn, tough and resourceful, therefore we have not only endured, but today we are winning again

Orbán Viktor Magyarország Miniszterelnöke




 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Trianon
  2020-06-04 09:12:54, csütörtök
 
  Kovács Sándor - Kegyetlen sors

Fejünk felett felhő hasadt,
Ami rég volt emlék maradt.
Rég volt, szép volt de már vége,
Kegyetlen sors széjjeltépte.

Széjjeltépte azt az álmot
Ami egykor nem csak vágy volt,
Hanem ő volt a valóság,
Egy gyönyörű Magyarország.

Magyarország szabad népe
Az utókor szép emléke,
Ami nem lehetett örök,
Ment a tatár, jött a török.

Mikor ők is elköszöntek,
Helyettük sógorok jöttek,
Mert ez volt a szomszéd neve,
Sógorságnak híg a leve.

Nem fújhattak békés szelek,
Összecsaptak a fellegek,
Néztek ránk haragos egek,
Háborúztak az emberek.

Háborúnak jött a vége,
Mit hozott ránk az a béke?
Ilyet a világ nem látott,
Szétszabdalták az országot.

Mások eldöntötték sorsát,
Csonka lett szép Magyarország.
Szétvágták de él a nemzet,
Szétszórták de még is egy lett.






2020

Történelmünk szégyen foltja
Trianonban lett megírva.
Országot, mely sokat szenved
osztanak száz idegennek.

Családokat tépnek széjjel,
vad, gőgös, főúri kéjjel.
Szép hazánkat széjjel osztják,
értékeink elorozzák.

Mindezt amúgy ,,csak" száz évre,
saját maguk örömére.
Azóta is sír a lelkünk,
két harmadot veszítettünk.

És akik e döntést hozták,
nagyságukat hangoztatták.
És ugyan mit hagytak nékünk?
Csonka országban kell élnünk.

Amikor ,,külföldre" megyünk,
ezer sebtől vérzik szívünk.
Régi Hazánk lopott része
idegenek csodás éke.

Idegenül járhatunk ott,
üldözik a magyar hangot.
Hirdetik, hogy mind az övék,
nem vagyunk ott kedves vendég.



 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Reményik Sándor Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod
  2020-06-04 08:51:03, csütörtök
 
  Reményik Sándor

Eredj, ha tudsz...

Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, bárhol a nagy világon
könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
eredj...

Szállj, mint a fecske, délnek
vagy északnak, mint a viharmadár,
magasából a mérhetetlen égnek
kémleld a pontot,
hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen
hiszed: a hontalanság odakünn
nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
hogy odakünn a világban nem ácsol
a lelkedből, ez érző, élő fából
az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának
észrevétlen ezer új hangja támad,
süvít, sikolt,
s az emlékezés keresztfáira
téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt,
ki rab hazában élni nem tudott,
de vállán égett az örök kereszt,
s egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
meglátogatták az itthoni árnyak,
szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
a szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták...
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett:
inkább, semmint hordani itt a jármot,
szórd a szelekbe minden régi álmod;
ha úgy látod, hogy minden elveszett,
menj őserdőkön, tengereken túlra
ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában,
leszek az alj a felhajtott kupában,
az idegen vérben leszek a méreg,
miazma, láz, lappangó rút féreg,
de itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang,
mely temet bár: halló fülekbe eseng
és lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyújtózsinór,
a kanóc része, lángralobbant vér,
mely titkon kúszik tíz-száz évekig
hamuban, éjben,
míg a keservek lőporához ér.
És akkor...!!

Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de addig, varjú a száraz jegenyén:
én itthon maradok.

Link
 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
- ha Magyarnak születtél
  2020-06-04 08:09:03, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
100. Évforduló
  2020-06-04 08:02:08, csütörtök
 
 

Juhász Gyula: Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol
Arany Jánost ringatá a dajka
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem
De mindig, mindig gondoljunk reá!

 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 207 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 14 db bejegyzés
e hónap: 100 db bejegyzés
e év: 1423 db bejegyzés
Összes: 61747 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 669
  • e Hét: 11279
  • e Hónap: 14021
  • e Év: 397069
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.