Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze,a műveltsége,nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos,a kül... Kőszegi Marika
1955.09.22
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 201 
Trianon
  2020-06-04 09:12:54, csütörtök
 
 




2020

Történelmünk szégyen foltja
Trianonban lett megírva.
Országot, mely sokat szenved
osztanak száz idegennek.

Családokat tépnek széjjel,
vad, gőgös, főúri kéjjel.
Szép hazánkat széjjel osztják,
értékeink elorozzák.

Mindezt amúgy ,,csak" száz évre,
saját maguk örömére.
Azóta is sír a lelkünk,
két harmadot veszítettünk.

És akik e döntést hozták,
nagyságukat hangoztatták.
És ugyan mit hagytak nékünk?
Csonka országban kell élnünk.

Amikor ,,külföldre" megyünk,
ezer sebtől vérzik szívünk.
Régi Hazánk lopott része
idegenek csodás éke.

Idegenül járhatunk ott,
üldözik a magyar hangot.
Hirdetik, hogy mind az övék,
nem vagyunk ott kedves vendég.
 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Reményik Sándor Eredj, ha tudsz… Eredj, ha gondolod
  2020-06-04 08:51:03, csütörtök
 
  Reményik Sándor

Eredj, ha tudsz...

Eredj, ha gondolod,
hogy valahol, bárhol a nagy világon
könnyebb lesz majd a sorsot hordanod,
eredj...

Szállj, mint a fecske, délnek
vagy északnak, mint a viharmadár,
magasából a mérhetetlen égnek
kémleld a pontot,
hol fészekrakó vágyaid kibontod.
Eredj, ha tudsz.

Eredj, ha hittelen
hiszed: a hontalanság odakünn
nem keserűbb, mint idebenn.
Eredj, ha azt hiszed,
hogy odakünn a világban nem ácsol
a lelkedből, ez érző, élő fából
az emlékezés új kereszteket.

A lelked csillapuló viharának
észrevétlen ezer új hangja támad,
süvít, sikolt,
s az emlékezés keresztfáira
téged feszít a honvágy és a bánat.
Eredj, ha nem hiszed.

Hajdanában Mikes se hitte ezt,
ki rab hazában élni nem tudott,
de vállán égett az örök kereszt,
s egy csillag Zágon felé mutatott.
Ha esténként a csillagok
fürödni a Márvány-tengerbe jártak,
meglátogatták az itthoni árnyak,
szelíd emlékek: eszeveszett hordák,
a szívét kitépték.
S hegyeken, tengereken túlra hordták...
Eredj, ha tudsz.

Ha majd úgy látod, minden elveszett:
inkább, semmint hordani itt a jármot,
szórd a szelekbe minden régi álmod;
ha úgy látod, hogy minden elveszett,
menj őserdőkön, tengereken túlra
ajánlani fel két munkás kezed.
Menj hát, ha teheted.

Itthon maradok én!
Károgva és sötéten,
mint téli varjú száraz jegenyén.
Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de itthon maradok.

Leszek őrlő szú az idegen fában,
leszek az alj a felhajtott kupában,
az idegen vérben leszek a méreg,
miazma, láz, lappangó rút féreg,
de itthon maradok!

Akarok lenni a halálharang,
mely temet bár: halló fülekbe eseng
és lázít: visszavenni a mienk!
Akarok lenni a gyújtózsinór,
a kanóc része, lángralobbant vér,
mely titkon kúszik tíz-száz évekig
hamuban, éjben,
míg a keservek lőporához ér.
És akkor...!!

Még nem tudom:
jut-e nekem egy nyugalmas sarok,
de addig, varjú a száraz jegenyén:
én itthon maradok.

Link
 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
- ha Magyarnak születtél
  2020-06-04 08:09:03, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
100. Évforduló
  2020-06-04 08:02:08, csütörtök
 
 

Juhász Gyula: Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,

Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát, hol
Arany Jánost ringatá a dajka
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra

Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem
De mindig, mindig gondoljunk reá!

 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Juhász Gyula: Trianon Nem kell beszélni róla sohasem
  2020-06-04 08:00:27, csütörtök
 
  Juhász Gyula: Trianon

Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.



 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
TRIANON… Pontosabban a Grand Trianon rózsaszín márván
  2020-06-04 07:48:24, csütörtök
 
  TRIANON...

Pontosabban a Grand Trianon rózsaszín márványterme. Gyakorlatilag egy épület, mely a magyarság számára egy százéves trauma szimbóluma.
Gróf Apponyi Albert vezette delegáció elvégezte vállalt munkáját. Átvette a ,,béke" dokumentumait, amit a kormánynak alá kell írnia. Világossá vált, hogy a tárgyalásokra minket nem partnerként hívtak meg.
Az új határvonal kijelölését etnikai arányokkal, nemzeti törekvésekkel indokolták. Fontos szempont volt, hogy a vasút és a főbb közlekedési vonalak ne maradjanak magyar területen, nehezítve evvel egy újabb háborús konfliktus kialakulását és egy revízió lehetőségét. Az országot jóvátételre kötelezték, limitálva a hadsereg létszámát és eszközállományát.
Ezen intézkedések lényegében megalapozták az 1921, június 7.-én létrehozott Kisantant működését, mely kettős szerepet töltött be. Részben, a környező országok szövetségeként Magyarországot tarthatta sakkban, másrészt egy jövőbeli francia-német konfliktus esetén Németországot veszélyeztette volna, egy második front kialakulásának lehetőségével. A történelem felülírt mindent.
A diktátum aláírását sokáig senki nem vállalta. Először Drasche-Lázár Alfréd személye lett biztos. Egy májusi kormányülésen - melyre Benárd munkaügyi és népjóléti miniszter egy vidéki útjáról késve érkezett - mindenki elutasította a felkérést. Mikor Dr Benárd Ágost megjelent, avval fogadták, hogy személyét a kormány minden tagja támogatja, s a megbízására azonnal induljon a várba a Kormányzó Úrhoz. Benárd azzal a feltétellel vállalta a delegáció vezetését és az aláírást, hogy egy esetleges, ebből adódó személyét sértő támadás esetén a kormány többi tagja is lemond. Sajnálatos, hogy Koltay Gábor, Trianon című filmjében még Nemeskürty István is megalapozatlan információk alapján mondja el a történetet.
A delegáció késve ért Párizsba. Szállásukra vitték őket, amit nem hagyhattak el. Június 4.-én autókat küldtek értük, hogy azok vigyék őket Versaillesba. A palota előtt tömeg verődött össze a háborús helyzet lezárása után kíváncsiskodva. A szolgálatot ellátó francia rendőr tájékoztatta az autóban ülőket, hogy itt és most írják alá a ,,békeszerződést", ezért nem engedheti be őket, mire a magyar delegáció egyik tagja megállapította, hogy nekünk nem sürgős. A rendőrt végül felvilágosították az autók utasainak kilétéről, így végül beengedte a gépkocsikat. Az autóktól az aláírás helyszínéig katonai sorfal mellett haladtak, mely a katonai tiszteletet nem adta meg az akkor még jogilag hadban álló magyar fél képviselőinek.
Az aláírás gyorsan lezajlott. Benárd állva, a felajánlott díszes toll helyett egy a szállodából hozott egyszerű, rozsdás tollal írta le kizárólag a vezetéknevét, majd az íróeszközt hanyagul ledobta az asztalra. Drasche-Lázár Alfréd idegesebb lévén az asztalhoz ült aláírni, de kezének remegése örökre a papíron maradt. Kifelé menet a francia sorfal már katonai tiszteletet mutatott, hisz a hadiállapot már megszűnt.
A revíziós politika évtizedekre a magyar törekvéseknek és a közéletnek részévé vált. Jelenleg - nagyon helyesen - a nemzeti összetartozást ünnepeljük ezen a napon, de hiba volna elfelejteni, hogy ez a nap gyásznap! A nemzet történelmének legnagyobb traumája.

Czétényi Balázs
Dr vitéz szilvágyi Benárd Ágost dédunokája


 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Idén lesz a Trianoni Szerződés 100 évfordulója
  2020-06-04 06:59:45, csütörtök
 
  2010 óta Trianon évfordulója a magyarság részekre szakításának gyásznapjából nemzeti összetartozásunk emléknapjává emelkedett.

Összetartozunk!



Idén lesz a Trianoni Szerződés 100 évfordulója, amely Magyarország történetének egyik legnagyobb tragédiája.
A tragédiát és a nemzet fájdalmát súlyosbítja, hogy az európai emberek a mai napig nem tudják, mi történt, és nem értik, miért beszélünk róla ennyit. Összefoglaltam pár pontban, hogy világos legyen:
.
1-ben Magyarországot a nyugati hatalmak boncolták fel az I. világháború után. (Tehát nem a második világháború után. Egyszerűen fogalmazva azt mondhatjuk, hogy az országot nem azért darabolták fel, mert a nácik szövetségesei voltunk, hanem fordítva. A nácik szövetségesei lettünk, mert feldarabolták az országunkat. )))))
.
2 az indok szerint Magyarországot azért vágták fel, mert mi okoztuk az I. világháborút. Ma már mindenki számára tény, hogy Ausztria és Németország okozta a világháborút, Magyarország ugyanolyan áldozat volt, mint mindenki más.
.
3. világháború kitörésekor és a háború alatt osztrák elnyomás alatt voltunk, egészen a háború végéig. (391 éve osztrák elnyomás alatt vagyunk 1527-től 1918.-ig)
.
4. A Trianoni Szerződés ok nélkül megbüntette Magyarországot és a magyar embereket, mint ártatlanok voltak. (Ezenkívül egy nemzet kollektív büntetése akkor már illegális volt).
.
5 A meghallgatás során Magyarország képviselőit bezárták a szállodai szobájukba, és nem vehettek részt a szerződéstervezésben.
.
6. A trianoni békediktatúra eredménye:
Magyarország elvesztette területének 75 át, köztük Erdélyt is. Elvesztettük lakosságunk 55 át, az erdők 84 százalékát, a vasérc bányák, 100 a só, réz, arany és ezüst bányák. Elvesztettük Adriai tengerkikötőnket, hegyeinket, az elmúlt 1000 év építészeti és kulturális kincseink legalább 50-60 át.
És talán a legfájdalmasabb: számtalan családot szakítottak szét.
.
(Tudtad, hogy a romániai műemlékművek 80 a magyar?
Tudtátok, hogy a szlovákiai műemlékművek 100 a magyar?
És azt tudtad, hogy még Ausztria is a magyar területekről jutott, pedig valóban bűnösök voltak az I. világháború kitörésében, és közel 400 évig voltak az elnyomóink? )))))
.
Tudta, hogy az akkori amerikai elnök nem volt hajlandó aláírni ezt a tisztességtelen szerződést? A brit és az olasz miniszterelnökök is kifejezték felháborodásukat, de végül aláírták.
.
Ha még mindig nem érted, mi történt Magyarországgal, akkor egyszerűen mondom: kizsákmányolt, elnyomott, gyengült embereket raboltak ki az európai nagyhatalmak.
A földön fekvő sebesült országot közösen széttépték az európai országok, mintha hiénák lennének.
.
Ez a példátlan bűncselekmény több millió magyarnak súlyos pszichológiai traumát okozott. A traumáról kb 70 évig nem beszélhetett. Ezt a mentális traumát nem dolgoztuk fel, a pszichológiai sérülés mérhetetlen.
.
Továbbá a magyar kisebbségek még mindig szenvednek a szomszédos országokban, az ellopott területeken. A magyarokat a mai napig üldözik, bántják és sértegetik a politikusok, és az EU nem tesz semmit.
.
Ezt sosem fogadjuk el, mert ha megtennénk, elárulnánk vele a saját lelkünket. És elárulnánk őseinket, akik több mint 1,000 éve harcoltak ezért az országért és ezért a nemzetért.
Ha elfogadnánk ezt a bűncselekményt, ami velünk történt, rosszabbak lennénk, mint az elkövetők, eladnánk a lelkünket az ördögnek.
.
Szóval ezért beszélünk Trianonról, és addig beszélünk róla, ameddig kell.
 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
E NAPON... 1922. május 22-én, 98 éve énekelték először
  2020-05-23 22:11:23, szombat
 
  E NAPON...
1922. május 22-én, 98 éve énekelték először a székely himnuszt.

A szerzők szándéka eredetileg nem az volt, hogy himnuszt alkossanak a székely népnek. Csanády György a verset 1921-ben írta, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SzEFHE) "májusi nagyáldozat" névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem is tartalmazta a "himnusz" szót, egyszerűen csak "kantátá"-nak nevezték. A zenéjét Mihalik Kálmán leánykarra komponálta. A dalt, több forrás szerint, 1922. május 22-én énekelték először a SzEFHE Aquincumban rendezett találkozóján, a szerző jelenlétében.

A dal később Erdély székely-magyar lakosságának második himnuszává vált.

1945 után tiltva volt, de bensőséges rendezvényeken, családi ünnepségeken titokban gyakran rázendítettek.

A himnuszt a 2009. szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.




 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
A legszebb a világon
  2020-05-23 09:29:36, szombat
 
  A mi fővárosunk




 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
Gyásznap ez a mai. Olvassátok, mit írt az egyéves fordulón
  2019-11-04 13:03:16, hétfő
 
  Gyásznap ez a mai. Olvassátok, mit írt az egyéves fordulón a magyarokról Albert Camus (és aszerint éltessétek Csermanek /Kádár/ János elvtársatokat). Íme: "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia - s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat."
 
 
0 komment , kategória:  HAZÁM  
     1/21 oldal   Bejegyzések száma: 201 
2020.05 2020. Június 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 16 db bejegyzés
e hónap: 53 db bejegyzés
e év: 1784 db bejegyzés
Összes: 57906 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2618
  • e Hét: 13505
  • e Hónap: 10273
  • e Év: 529115
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.