Regisztráció  Belépés
eva_gyulai.blog.xfree.hu
"....csak úgy, mint felhők szállanak, mint percek pergenek, mint fönt a csillagénekek némán ellengenek...." /Várnai Zseni/ . Éva
1950.05.28
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
65. születésnapomra
  2015-05-27 12:46:49, szerda
 
  Török Sophie


Szép öregség


Nyár van, s én fázom.

Összehúzódva gunnyasztok, borzong a hátam -
hirtelen látom magam, látom mozdulataimat,
milyen ismerős ez! anyámat látom
fázós vállaival, nagyanyámat
nagykendő bolyhai közt.
Óh nem az arc öregszik.
Rejtve fon-sző a lélek, s az öntudatlan
test követi titkos parancsát.
Kis mozdulatok nőnek, enged a fej,
enged a váll, ujjak, karok, csipő
és szemöldök készülődnek lassan
melegebb vackot vonni maguk körül.
Régi szekrényből kihúzott kendőm halk
penészt illatoz. Jóságos kendő, lágy meleg,
nemrég még tarkán s kacéran ölelt - óh
hol tanultam ezt a mozdulatot! Most úgy
csavarodik körém anyáskodó meleggel, mintha
karjaim örökölték volna öregek ügyeskedését.
Karosszék, nagy bolyhoskendő... óh régi
asszony a karosszékben! hol van már
futkosó vágyad? s lázongásod a nyugalom
ellen? hol van már minden...
Fázós kezek s nyilaló derék korszaka jön,
megbékélt öregség. Új aprócska gondok
jönnek, körülményes nyűglődés léghuzatért,
teák, szirupok, derékalj, lábmelegítő!
Új gyerekkor, naiv, s kényeskedő, epedő inny
tilalmas jók után. A lélek pihen, maradék erőkkel
az erőtlen testet kell védeni már, szív, vágy
és akarat magától él. Nem kell vergődni, újat
tanulni. Poros ajtók pattannak agyamban
és ismeretlen mélyekből készen áramlik ujjaimba
anyáim hosszú sorának szelíd tudománya.

Link Farewell




 
 
0 komment , kategória:  Török Sophie  
Úgy éreztem,,,,
  2014-02-03 01:22:31, hétfő
 
  Török Sophie


Úgy éreztem


Úgy éreztem, a világot szakítom ki
szívemből, amikor téged kiszakítlak,
de te gyengéden visszasimogattad
meglazult gyökereidet, s velem maradtál.
Élsz bennem tovább, elágazva agyamban
s idegeimben - de a világot
nem adtad vissza nekem.

Mit ígérsz szemmel és mosollyal
és simuló tested zsibbasztó melegével?
Mikor csak venni tudsz tőlem és
mindennap valamit visszavenni,
de adni nem tudsz fulladt vágyaknál egyebet.

Ha fájdalmamban sikítok, s rémületem
futásra indít - te szelíd két karod
szerelmes ívével visszafogsz.
S ha gyönyörtől gyengén már maradok:
két édes karodat rögtön visszaveszed.

Lassan ölsz, cseppként szívod erőmet,
mint alvó fát a téli zsibbadásban
lassan fojtja meg a hínár.
Nem fogok sikoltani! Elaltatom gyanúdat,
még mosolygok is, álmodban bontom le
testemet félelmes varázsodból,
halkan, halkan - hogy föl ne riadj,
és zokogásom csendben lesz addig
míg végzetes szerelmedtől
messze futottam.


Link The Power of Goodbye




 
 
0 komment , kategória:  Török Sophie  
Mint aki nehéz szerepre készül...
  2013-12-03 19:35:15, kedd
 
  Török Sophie


Mint aki nehéz szerepre készül


Gondolj az útra, ami még előtted van:
öregség és halál van már csak előtted!
Gondolj rá naponta - és erősítsd szíved:
mert ne hidd, hogy minden mindegy már!
s elfáradt életeddel kényelmes öregség
langy dunyháiba hullsz.
Nehéz próba előtt állsz. És nem segít többé
szépség fénye és szerelem melege...
Mint színész, ki nehéz szerepre készül:
úgy figyeld a szembejövő öregeket.
Nézd a kigúnyolt banyákat, kiktől eddig
elhúztad finnyás szemeidet és keresd meg
köztük rettegett jövőd!
Emlékezz öregasszonyokra, kik gazdátlan
kutya könyörgő szemeivel esdekeltek
egy szónyi szeretetért! s petyhüdt
ajkukat nyájas mosolyba torzították:
csakhogy egy visszamosolygás melegét
kicsalják! És emlékezz összezárt ajkad
utálkozó gőgjére, emlékezz könyörtelen!
ez van még előtted, ez az iszonyat.
Már kopog az idő mögötted
mikor a jóbarát, ha meglát az utcán
nem fog széles örömmel sietni eléd,
s kalapja mind kisebb ívben lendül
köszöntésedre. Napjaiddal együtt fogy
ismerőseid száma, óh hány magányosság
taszít még utolsó magányos vackodig!
Erősítsd szíved!
szépséged elhull, mint piszkos virág,
már nem sokáig maradsz okos -
érdekes se leszel és ember se leszel!
Óh még jó se! Semmi!
csak szűkölő félelmeivel magáramaradt
vénasszony! erős ifjúságoddal
leszakad rólad minden érték
óh még jó se leszel! Vénasszony, ki tépett
arcodon már nem rejtheted a bomlás
szemérmetlen jeleit: mondj le mindenről!
Légy erős és dühöngő! ne komédiázz!
Arcodon hadd üljön meztelen
minden gyűlölet! ne koldulj
alamizsnát a kegyetlen ifjúságtól!
Légy vad és keserű mint keserű ostor
elszabadult pusztító erőkkel s ne rejtsd
az iszonyút! mit magányos éjjeden láttál.
Elszánt arcod ne tagadjon már
semmi rosszat! - így menj Öreg!
hogy aki gyilkoló szemeidbe tekint
riadtan térjen ki utadból
és este, mikor meleg kedveséhez bújik
szorongó félelemmel
emlékezzen reád.


Link The Promise









 
 
0 komment , kategória:  Török Sophie  
Fantáziámban élsz
  2013-03-14 12:17:24, csütörtök
 
  Török Sophie


Fantáziámban élsz


Fantáziámban élsz, anyagtalan
semmiből teremtettelek magamnak!
Most már csak annyi realitást adj,
csak egy körömnyi szilárd pontot,
amin egy lepke megkapaszkodhatik
hogy láthatatlan finom szálain
a magasba tornázhassa magát -
s napfényes közeledben
szőhesse céltalan álmait.


Link Hindu song




 
 
0 komment , kategória:  Török Sophie  
Érthetetlen múlt idő
  2013-01-18 12:27:22, péntek
 
  Török Sophie


Érthetetlen múlt idő


Sajnálsz, hogy magam vagyok, s rémült
lelkem nem akar többé társakat
s úgy bezárultam önmagamba, mint
vackába a száműzött - kinek
a világból már semmi sem kell,
se fény se hír se szerelem.

A világ, melytől elfordultam, eleresztett,
oly gondtalan, ahogy őszi fa elereszti
a halni vágyó levelet.
A magány köde ül már rajtam, sűrűn
belep és eltakar. Puhán szédül tárgy
s táj körülem, fakó a fény, a lárma
tompa - mint kéreg véd meg a magány,
s lelkemet, mint puha magot
oltalmazó páncélba vonja.

Magam vagyok, bezárt a köd már,
mint emlék bolygok félálomban
ásva különös múltamat, zsibbadt szívem a
jelen nyomását meg sem érzi, akár
álombeli ütés - nem fáj már nekem
semmisem. Mindegy - mi jön? emlékeim közt
elmerülve minden jelen csak kínzó
akadály, mint kéretlen látogató
ki érdektelen ügyeivel fontos gondomban
megzavar. Én nem élek, már csak
emlékezem. Mint felgyűlt aktát
fontos feladatként, érthetetlen
múlt időmet rendezgetem.

Link Do You have a little Time for me ?



 
 
0 komment , kategória:  Török Sophie  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 3 db bejegyzés
Összes: 1341 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 30
  • e Hét: 471
  • e Hónap: 3236
  • e Év: 70902
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.