Regisztráció  Belépés
erzsikepuskas.blog.xfree.hu
Okos emberek is tanulhatnak másoktól. Puskás Erzsébet
1934.02.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 44 
PÉNTEK 13
  2018-04-13 08:47:46, péntek
 
 



Aranyosi Ervin: Péntek 13.

Ma átment előttem egy fekete macska!
Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,
hogy majd megijedek, félve babonától?
Ám engem a dátum mai nap sem gátol.
Péntek, tizenhárom, ez szerencsét hozhat,
ma is üzenhetek én a csillagoknak,
elküldhetem vágyam, dédelgetett álmom,
mert amiben hiszek, rövidesen látom.

Ma átment előttem egy fekete macska!
Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,
hogy majd megijedek, félve, mi történhet?
Ám, de hadd mondjam el, mért vicces az élet.
A fekete macska, tudod, az én macskám,
átfutkos előttem, kötekedik csacskán,
s belőlem félelmet bizony sose vált ki,
pedig karma éles, retteghetné bárki!

Ma átment előttem egy fekete macska!
Aztán vissza is jött, azt hitte a csacska,
ha kelleti magát, muszáj kényeztetnem,
mert tudja, szeretem, s Ő is szeret engem!
S lám most igaza lett, nem tudtam megállni!
Nyakon kellett csípnem, s "rabtartóvá" válni.
Kényeztetni kezdtem, s élvezte a beste,
kihívta a sorsát, vagy éppen kereste?


Ma átment előttem egy fekete macska...



 
 
0 komment , kategória:  Események  
Pénzár Miklós Csaba:
  2017-05-25 09:01:48, csütörtök
 
 

Pénzár Miklós Csaba
Szép a reggel...





Szép ez a reggel
Már tele fénnyel
A nap sugarával
Cirógató széllel
Nap melegével
Madár dalával
Új reménnyel
Bízó lélekkel

 
 
0 komment , kategória:  Események  
ARADI 13 utolsó leveleik
  2016-10-06 23:42:38, csütörtök
 
 
Kátai Zoltán - Ének az aradi vértanúkról Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2016-10-06 12:18:31
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 204
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: előadja, Kátai Zoltán,
kategória: baki/vicces
leírás: zene a blogba

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!




1849. október 6-án az orosz segítséggel levert szabadságharcot követő megtorlás során Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost , az első magyar miniszterelnököt.
Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka és egy főtisztje szenvedett vértanúhalált Aradon.


Október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác Vauban várépítésről szóló könyvét bújta, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt. Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Olvassátok el ezeket a mélyen emberi, fájdalmasan szép leveleket, amelyekben családjuktól búcsúztak el életük utolsó óráiban.


Arad, 1849. október 5.
Kiss Ernő búcsúlevele lányaihoz,
Dániel Jánosnéhoz és Bobor Györgynéhez


Forrón szeretett gyermekeim!
Bocsássatok meg nekem, gyermekeim, miképpen én is megbocsátok nektek - ez halni készülő apátok kívánsága. Ti tudjátok, mégpedig a legjobban, milyen híve voltam én az ausztriai háznak - és ilyennek is halok meg - mert én Magyarországot is azért szolgáltam, hogy Ausztriának javára lehessek. Ezért, gyermekeim - apátok ártatlanul hal meg - és az a tudat, hogy uralkodójának mindig a legjobb alattvalója volt, erősíteni fogja őt ezen az utolsó úton. Ne tegyetek senkinek szemrehányásokat - Isten áldjon meg benneteket! Erősítsen és óvjon benneteket; imádkozzatok ártatlan lelkemért, ez az utolsó kívánsága szerencsétlen apátoknak
Ernőnek


Arad, 1849. október 5.
Lázár Vilmos levele feleségéhez,
Reviczky Máriához

Kedves szentem, Marim! Jer be hozzám, édes lelkem, úgy hiszem, megengedik - a többit itt hallod meg. De jer kocsin, és hozd el a gyermekeket is. - Édes lelkem, légy erős - mert úgy hiszem, ez csak próba - és ha bekövetkeznék is a legiszonyúbb, akkor elég idő. Bennünket valamennyit halálra ítéltek, de úgy hiszem, a kegyelem be fog következni. De légy, mondom, erős, légy nőm, miként én férfiú.
Viszontlátásig csókol örökké hű szerető férjed
Vilmosod
Arad, október 5-én 1849. estve
Lázár Vilmos levele feleségéhez,
Reviczky Máriához
Kedves szentem, egyetlen Marim! Mindenem e földön! - Egy sejtelem mondja nekem, hogy holnap reggel, mielőtt még egyszer láthatnálak - elvérzettem - és velem több becsületes, derék bajtársaim! Marim! Te, aki szívem minden hézagját bírtad, Te magad maradsz e földön. - Te voltál mindenem, Te leszesz utolsó sóhajtásom. - De marad még neked egypár jó embered, és az én és a Te szegény gyermekeid. Ezekben találd fel minden földi boldogságodat, ezekben összpontosítsd szeretetedet, és az Isten kebledbe fogja önteni a vigasztalás malasztait - és arra törekedj is, ezt kívánja nyugodalmam a másik világon, melynek rejtélyei előttem nemsokára megnyílnak! Én érted és nyugodalmodért fogok az Istenhez imádkozni. - Te, édesem, mindenem hasonlóképpen értem imádkozz. - Károly szavát bírom, hogy rólad és gyermekeinkről gondoskodni fog. Szerencs (Halasy Szerencs (1839-?), Lázár mostohafia.) hátravan ugyan, de jóakarat ki fogja pótolni a hiányzót.
Isten Veled! Isten veletek! Szeretném beléd lehelleni utolsó sóhajtásom - de az úgyis meg fog történni. Én mártír vagyok, és ártatlanul halok meg. Az Isten, aki még sohasem hagyott el, most sem fog elhagyni - én pedig szellemképp körül foglak lebegni mindenha! Légy nyugodt, és élj boldogul - örök szerelmemben. - Ott fenn ismét látjuk egymást, ha van egy jobblét. - Képzeletemben dobogó szívemhez szorítlak, csókollak - és maradok síromiglan hű, szerető
Vilmosod

Kedves Gyermekeim! Jók legyetek! Szeressétek egymást! Éljetek anyátokat vigasztalva, szeretve. - Szerető apátok
Vilmos


Arad, 1849. október 5.
Leiningen-Westerburg Károly búcsúlevele feleségéhez,
Sissány Elizhez

Egyetlen, utolsó leheletemig szeretett Lizám!
A kocka eldőlt, és csak kevés órám marad még e világon, hogy előkészüljek a keserves lépésre. - A halál nem volna rettenetes rám nézve, ha egyedül állnék; de a rád és ártatlan gyermekeimre való gondolat, drága Lizám, súlyosan nehezedik lelkemre. A csapás nem ért készületlenül. Azt hittem, mindenre készen vagyok: és mégis e pillanatban görcsösen vonaglik a szívem arra a gondolatra, hogy téged, legnagyobb kincsemet, örökre elveszítelek. - Nem! - nem örökre! Erős a hitem, hogy egy szebb és jobb élet következik erre az életre; szellemem körülötted fog lebegni, mert hisz a szellemnek mindenütt van hona, ameddig Isten mindenhatósága ér.
Szívesen, ó, mily szívesen éltem volna, hisz megvolt mindenem, ami boldoggá teszi az életet, olyan boldog voltam a veled való házasságban, amilyen csak lehet az ember. Most, ebben a komoly órában, amikor minden földi dolog teljes mulandóságában áll előttem, amikor mintegy föltárul a múlt, minden emlék megrohan, és nehézzé teszi a válást.
Milyen tisztán és fenségesen áll előttem emléked, mennyire szeretném, ha ki tudnám fejezni szavakkal, milyen fájdalmas érzéssel gondolok rád! Adjon erőt a mindenható Isten, aki szívembe lát, hogy úgy halhassak meg, mint egy keresztyén. Mindig híven hódoltam őseim vallásának, a lelkész kezéből fogadtam hitem vigaszát, és kész vagyok uram és teremtőm ítélőszéke elé lépni.
És te, Lizám, aki mint a vigasz és a remény angyala álltál mellettem, kinek csak gyöngén viszonozhattam azt a boldogságot, amelyet túláradó szeretettel szereztél nekem: adjon Isten bátorságot és erőt neked súlyos végzeted elviselésére.
Nekem pedig bocsásd meg, drága Lizám, ha az életben megbántottalak, vagy nem voltam elég gyöngéd hozzád. Nem hallhatom hangodat, de a szívem azt mondja, hogy megbocsátsz.
És szegény gyermekeim - ó, nagy Isten! Nekik kell, hogy élj, drága Lizám, sorsod súlyosabb, mint az enyém, neked éveken át kebledben kell rejtened a bánatot, én pedig a túlvilágról is hálásan nézek rád, ha megmaradsz gyermekeinknek. Neveld őket az Úr félelmében jó és nemes emberekké; ha én már nem őrködhetem is fölöttetek, legyen anyjuk, anyjuk, aki megtanítja őket, hogy tiszteletben tartsák szerencsétlen apjuk emlékét. - Csak tehetném fejetekre áldó kezem, csak még egyszer nézhetnék szemedbe! De talán jobb is, ha ez az utolsó találkozásunk elmarad. Lipót, a nemes jó Lipót, akit nem ér az én balsorsom, megígérte, hogy atyailag gondoskodik rólad és gyermekeidről, meg fogja tartani szavát. Földi dolgokról nincs mit közölnöm veled; legalább e tekintetben nem lesznek gondjaid, vagyonodhoz nem nyúlhatnak; de egy kérésem még van. - Kérlek, felelj meg kötelezettségeimnek, hogy nevem becsülete megmaradjon. Tudod, mennyivel tartozom Fritznek és Viktornak.
Damjanich tábornoknak ezernégyszáz forintjával tartozom. - Fizesd meg ezt az adósságomat leendő özvegyének, mert ő is vértanúhalált szenved holnap reggel; és Albrecht őrnagynak is négyszáz forintot, nem tudom, hogy ő hol van, de jelentkezni fog. - Inkey Muki még ötszáz forintommal tartozik. A házassági óvadék is érintetlen megmarad neked, a te tulajdonod. Áldásomat küldöm fivéreimnek és rokonaimnak, és imádkozom szerencséjükért. - Victorom talán nem is tudja, hogy az életem veszélyben forog, őt nagyon érzékenyen fogja sújtani ez a csapás: de Isten, aki a sebet üti, balzsamot is ad, meg is gyógyítja.
Igen, Lizám, remélem, hogy te is, habár fájdalmasan, de engedelmesen és alázatosan szembe tudsz nézni sorsoddal. - Imádkozom érted és gyermekeimért forró áhítattal, és azt mondják: egy halni induló imájának és áldásának különleges ereje van. - Tudom, hogy vérezni fog a szíved; de a gyerekek iránti kötelességeid érzete meg fogja enyhíteni fájdalmadat, és nem sok idő múlva eleven másomat láthatod majd Árminunkban, aki annyira hasonlít rám. A gyerekek még meg vannak kímélve a fájdalomtól, és ez jó van így, ők a te szavaidból fogják megismerni apjukat, és ki mondhatná meg nekik jobban, mint te, hogy apjuk, bár az emberi törvények elítélték, szívében becsületes ember volt, aki meggyőződéséért halt meg, Rövidre van szabva az idő, melyet még e földön tölthetek, a levelet nemsokára át kell adnom, és nehezemre esik megválni ezektől a lapoktól, hiszen ezek az utolsó szavaim hozzád. Isten áldjon és oltalmazzon, drága nemes feleségem, és adjon neked erőt, engem, pedig részesítsen örök békéjében. Édes drága Lizám! Gyermekeim! Éljetek boldogan! Nemsokára kiszenvedek. Még egyszer köszönet hű szerelmedért, mindenért, amit értem tettél. - Istenem, Istenem! Nem bírom tovább. Isten veled, életem, mindenem!
Arad, 1849. október 5.
Holtig hű Károlyod


Arad, 1849. október 5.
Poeltenberg Ernő búcsúlevele feleségéhez,
Pauline Kakowskához

Imádott szegény feleségem!
Nem tudom, imádott Pauline-om, hogyan írjak neked, hogy a csapás ne sújtsa nagyon gorombán szerető szívedet - és csak azt kívánom, hogy szerencsétlen sorsomat olyan részvevő ajakról halld meg, amely a lehető legkíméletesebben közli veled, még mielőtt ezeket a sorokat megkapod.
Örökre istenhozzádot kell hát mondanom neked!! - megáldva téged mindazért a boldogságért, mellyel gazdagon megajándékoztál, és szívemből köszönve mindazt a szeretetet, melyet tőled kaptam!!
A jó Isten óvjon téged és a kedves és szegény gyerekeket, ne hagyja, hogy túlságosan átengedjétek magatokat a mély fájdalomnak, terjessze ki kedves fejetek fölé mindenható és óvó kezét!... ez utolsó és hő fohászom!! - Te is, hőn szeretett Pauline-om, érzem! megbocsátod mindazt a keserűséget, amit életemben okoztam neked! Megbocsátod, hiszen mindig a jóság angyala voltál! - Ó, mennyire fáj a szívem, hogy nem láthatlak, nem csókolhatlak többé. - Légy hát erős, jó Pauline-om, légy erős irántam érzett szereteted kedvéért, gondold meg, hogy gyerekeid vannak! hogy értük kell élned!!
Isten veled, hát, imádott angyalom!! Gondolatban szorosan magamhoz ölellek mindnyájatokat, téged és a kedves gyerekeket! És maga, jó Pauline-om, legyen még boldog! mert megérdemli. Isten veled!!
Szerencsétlen Ernőd


Arad, 1849. október 6.
Vécsey Károly búcsúlevele feleségéhez,
Diffaud Karolinához

Drága, imádott Linám! Szeretett, erényes, legkedvesebb feleségem! Látom, ez életem utolsó pillanata - meg kell halnom, tehát még egyszer Isten veled, óvjon Isten, vezessen minden lépésedben - utolsó leheletem, Lina, hogy odaát egy jobb életben bizonyosan újra egyesülünk. - Isten veled, jó lélek; és bocsáss meg mindazért a fájdalomért, amit talán akaratlanul is okoztam neked; csókollak, csókolom kedves lányomat - lányodat -, Gizellát. Isten veled.

Október 6., reggel 6 órakor
Szerencsétlen Károlyod


Damjanich János imája
Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben - Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké!
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom.
Ámen

Damjanich
Emíliámnak vigasztalásul.



Pest,1849. október 5. este fél 10 órakor
Batthyány Lajos gróf búcsúlevele feleségéhez,
Zichy Antóniához

Drága Nőm!
Hiába reménykedtünk az emberségesség utolsó szikrájában, amikor azt véltük, hogy még egyszer látjuk egymást, ezt is megtagadták Tőled; és ezért ezekben a sorokban ismétlem meg Neked mélyen átérzett kifejezését forró hálámnak és tiszta szerelmed minden kincse iránti csodálatomnak, amelyet megérdemelni sohasem tudtam; és oly igaz, mint az, hogy a halál küszöbénél állok, hogy csupán ennek a bűnnek a tudata az, amit a sírba magammal viszek. Istennek még örömet és kárpótlást kell adnia Neked, te Angyal, és ha akad férfi, aki méltó a te szívedre, ó! akkor az önfeláldozásnak Rád oly jellemző túlzásával ne taszítsd el őt magadtól.
Elnézéssel és szerelmünk első éveire gondolva emlékezzél rám. A gyermekeket áldd meg és csókold meg az én nevemben, ne szégyelljék, nem kell szégyellniük atyjukat az én halálomnak a gyalázata előbb vagy utóbb azokra hull vissza, akik engem igazságtalanul és hálátlanul meggyilkoltak. Ebben az ünnepélyes órában megesküszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkőzött lelkemhez, és hogy a hazához nem kevésbé hű voltam; ugyan ki hiszi el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum (a magam útját jártam.), ezért ölnek meg engem.
Ennyit a gyalázatos politikáról a Te vigasztalásodra, ámbár erre nincs szükséged, hiszen egyedül csak Te voltál az, aki mindig bízott bennem. Hagyd el ezt az országot a gyerekek kedvéért; az ő jövőjük csírájában volna megfertőzve. A Te vagyonod elég lesz nekik; jobb egy szegény sors, mint alamizsna azoknak a kezéből, akik őket árvákká tették.
Az én szeretett szegény, jó nővérem! Menj mindjárt hozzá. Kölcsönösen szükségetek lesz egymásra, és bizonnyal támogatjátok egymást. Szegény kis Jancsimat figyelmedbe ajánlom, feltétlenül gondoskodjál róla, megszolgálja ő azt körülöttem.
Azt a gonosz gyalázatot, melyet ezek nekem szántak, remélem, elkerülöm, erre a célra már régóta egy mentőeszközt hordok magamnál!
És még egyszer egy búcsúcsókot. Isten Veled!
Úgy halok meg, hogy csak a Te képed van a szívemben, a Te neved az ajkamon! Viszontlátásra!
Lajosod

 
 
0 komment , kategória:  Események  
Köszöntő anyák napjára
  2016-05-01 20:15:37, vasárnap
 
 




 
 
0 komment , kategória:  Események  
120 éve született a Székely Himnusz zeneszerzője
  2016-02-20 20:08:05, szombat
 
 
Székely Himnusz Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2014-12-24 09:31:06
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 841
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: Mátyás, székelykapu Szárhegy,
kategória: kreatív
leírás: Saját

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!



A Székely himnusz 1921-ben született, szövegét Csanády György

, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. A szerzők szándéka nem az volt, hogy valódi himnuszt alkossanak a székely népnek, művük később sem vált hivatalos himnusszá. Az évtizedeken keresztül tiltott[1] dal azonban hatalmas népszerűségre tett szert Erdélyben[2][3] és Magyarországon. A tömegrendezvényeken gyakran éneklik együtt a magyar Himnusszal és a Szózattal.[4]Keletkezése és a cím eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Csanády György életre hívója és 25 évig vezetője volt az 1920-ban - a trianoni döntés után - létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű önsegélyező és kulturális szervezetnek.

A Székely himnusz versét saját beszámolója szerint 1921-ben írta a SZEFHE májusi nagyáldozat névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozója alkalmából. A vers címe nem tartalmazta a himnusz szót, a májusi nagy áldozatban egyszerűen csak kantátának nevezték. Zenéjét lánykarra komponálta Mihalik Kálmán és először 1922. május 22-én adták elő az Aquincumban rendezett találkozón, a zeneszerző jelenlétében.

Mihalik Kálmán még ugyanebben az évben, néhány hónappal később meghalt. Temetéséről aláíratlan szerkesztőségi cikket közölt az Új Élet, a Székely himnusz teljes szövegével együtt. ,,Amíg koporsóját a sírba eresztették, jó barátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is" - írta az Új Élet, hozzátéve, hogy az egész gyásznép énekelt. Mivel a lap szerkesztője maga Csanády György volt, valószínűsíthető, hogy ő maga adta az új címet a versnek.
Utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ének Erdélyben az Észak-Erdély magyar visszafoglalása és újbóli elvesztése közt eltelt néhány év kivételével egészen a kommunista rendszer bukásáig tiltott dal volt, büntették is az éneklését, de szűk körben, titokban mégis énekelték, az elnyomás elleni tiltakozásként.

Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolákban kötelezővé tették a tanulását, de Kríza Ildikó tanulmánya [1] szerint a nehéz dallam miatt ekkor még nem vált általánosan népszerűvé, ahogy a visszafoglalt Észak-Erdélyben sem. A cserkésztalálkozókon azonban már a két világháború közti korszakban is rendszeresen énekelték, és elterjedését az erdélyi származású értelmiségiek, illetve a hozzájuk közel álló szervezetek is segítették. Másrészt az ellenállásra fogékony körökben még vonzóbbá tette a dalt. Az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyarok közt általánosan ismert volt, kultuszát ők is ápolták.

Az ének népszerűségét az is mutatja, hogy a huszadik század második felében folklorizálódott, több szövegváltozata alakult ki, bár ezek közt nem voltak nagyon jelentősek az eltérések.

A nyolcadik sor "Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!" változata - ami ma a leggyakrabban énekelt változat - Kríza Ildikó szerint az amerikai magyarok közt terjedt el az 1970-es években. (Csanády György eredeti szövege: "Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!") Ám Kriza fölvetése abban a tekintetben nem állja meg a helyét, hogy ez az 1970-es években, a nyugati magyar emigrációban keletkezett változat, hisz több korabeli kotta, ill. hangfelvétel bizonyítja, hogy már a a keletkezését követően ezzel a szöveggel élt a nyolcadik sor.

A himnuszt a 2009. szeptember 5-én Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők Székelyföld hivatalos himnuszának.[5]Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2009. augusztus 1-jén avatták fel Szegeden,

a Vértó melletti szánkódomb tetején a székely himnusz első emlékművét. A fából faragott szoborcsoportban egész alakos szobra van Csanády György költőnek és Mihalik Kálmán zeneszerzőnek. A szobor alkotója Barta János szobrászművész


.Szövegváltozatai
Az eredeti szöveg
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!
A közszájon forgó változat
Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped
Csaba királyfi csillagösvényen!
Refrén:
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!
Ameddig élünk Magyar ajkú népek
Megtörni lelkünk nem lehet soha.
Szülessünk bárhol, világ bármely pontján,
Legyen a sorsunk jó vagy mostoha.
(refrén)
A régi székely himnusznak nevezett ének Bartók Béla Este a székelyeknél c. művének rubato dallama. (Valószínűleg a 20-as években írt hozzá szöveget egy ismeretlen költő.) Az ereszkedő pentaton dallam - bár az ősi népdalok mintáját követi - Bartók saját invenciója.

Ó, én édes jó Istenem,
Oltalmazóm, segedelmem,
Vándorlásban reménységem,
Ínségemben légy kenyerem.
Vándor fecske sebes szárnyát,
Vándorlegény vándorbotját,
Vándor székely reménységét,
Jézus, áldd meg Erdély földjét.
Vándor fecske hazatalál,
Édesanyja fészkére száll,
Hazajöttünk, megáldott a
Csíksomlyói Szűz Mária.
 
 
0 komment , kategória:  Események  
Farsangtemetés Hargita megyében
  2016-02-05 16:28:52, péntek
 
  Farsangtemetés

Ősrégi szokás vidékünkön a nagyböjt előtti farsangtemetés. A kereszténység előtti hitvilág továbbélése ez a hagyomány. A tél elmúltának, szimbolikus "eltemetésének" sok vidámsággal, álarcos felvonulással és tréfás jelenetekkel tűzdelt ünnepe.

Az ősi pogány hit késői megnyilvánulásai a telet elűző tűzgyújtás, a maszkok és mondókák valamint a nagy zajjal és felfokozott vidámsággal lefolytatott ceremónia is.

Vidékenként változó a rituális temetés menetrendje, és a hozzá kapcsolódó népszokások.

A gonosz telet általában egy felöltöztetett szalmabábú (Illés) jelképezi, aki súlyos beteg és betegségét egy "orvos" állapítja meg. Majd kimúlik és kezdetét veszi a síratás, búcsúztatás, sok élcelődéssel és a falu lakóit és elöljáróit sem kímélő "méltatásokkal".

Ezután a tömeg utoló útjára kíséri a telet és a falu határában vagy egy erre kijelölt helyen elégetik a szalmabábut.

A kíséret állatokat, ördögöket és egyébb furcsa figurákat megjelenítő jelmezekben nagy hangoskodással és csörömpöléssel kíséri a bábut utolsó útjára.

1990 óta a Hargita Megyei Művelődési Felügyelőség a Hargita Megye Tanácsa védnöksége mellett minden évben más-más helyszínen megszervezi a hagyományőrző csoportok farsangbúcsúztató seregszemléjét, ahol a megye összes néprajzi tájegységei képviseltetik magukat.
Az idén Gyergyóditró fogadja a hagyományőrző csoportokat és az érdeklődőket február 6-án, szombaton a nagy népszerűségnek örvendő Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón.
...... ........... .......



ELŐZETES:

Hargita Megyei Farsangbúcsúztató 2016 Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2016-02-06 00:18:50
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 202
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: XXIV. FARSANGBÚCSÚZT,
kategória: hírek/bulvár
leírás: előzetes

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!



 
 
0 komment , kategória:  Események  
Velencei fesztivál 2016 január 24
  2016-01-26 00:17:24, kedd
 
 


Velencei Fesztivál 2016 január 24 Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2016-01-26 00:24:13
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 684
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: fokozott, rendőri, jelenlét,
kategória: hírek/bulvár
leírás: hogy biztonságban legyen a
több tíz/százezer látogató...


URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!






Velencei Fesztivál 2016 január 27 Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2016-01-28 23:37:18
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 95
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: tudósítás, rendőri, jelenlét,
kategória: hírek/bulvár
leírás: Euronews/no comment

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!



Pazar körítés mellett kezdődött meg a hagyományos Velencei karnevál. Ilyenkor maszkos férfiak és nők tízezrei lepik el az olasz várost. A karnevál idén a szokásosnál is szigorúbb biztonsági intézkedések mellett zajlik majd február 9-ig.



Fokozott biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg az idei velencei karnevál. A terrorveszély miatt Velencében több civil- és egyenruhás rendőrt vezényeltek az utcákra. Szó esett arról is, hogy megtiltják a maszkok viseletét, ezt azonban elvetették. A város rendőrfőnöke szerint a karnevál a maszkokról szól.
.



Az álarc és a fegyverviselés, illetve a személyazonosság megállapítása közti összefüggésre már ezelőtt 750 évvel felfigyeltek a ,,városatyák":

Az Adriai Köztársaság idejében minden tilalmat feloldottak a karneváli időszak idejére és az utcákat, tereket az álarcokba, álruhákba öltözött nép vette birtokába. A szalonokból, kávéházakból a hangos és féktelen mulatozás zaja szűrődött ki. Kötelező volt az álarc viselése, amelyet már akkor is papírmaséból készítettek és díszesen festettek, dekoráltak. Az álarcot azonban nemcsak szórakozásra használták. Hiába korlátozták viselését törvények, a korabeli híradásokból kiderül, hogy az álarc lehetőséget nyújtott a fegyverviselésre, anélkül hogy bárki felismerhette volna az éjszakai randalírozót vagy szerencsejátékost. De alkalmas volt a maszk a polgárok számára a hitelezők előli rejtőzésre is, ezért a kaszinók nem engedélyezték játékosaik számára viselését.
A legrégebbi törvény, mely Velencében az álarc használatát szabályozta - tiltja számukra a "tojásjáték gyakorlását" -, 1268-ban született. A törvényt a nagy hatalmú és rettegett velencei tanács, a Serenissima hozta.
A legfurcsább rendelet, melyet a város főtanácsa hozott, 1467-ből származik. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy apácazárdába belépjenek, és nőnek álcázzák magukat.
Igen jelentős egy másik 1502-es rendelet, mely a pálcát és egyéb fegyvert viselő maskarásokat rendszabályozta. Nem engedélyezett az álarc és fegyver együttes viselése, a jelmezesek nem látogathatják a templomokat, sőt több időszakban betiltották a felvonulásokat is.
Az egyetlen maszk, aminek a hordását majdnem egész évben engedélyezték, a bauta volt. Ez egy fél-álarc, ami kényelmes is, hiszen a maszk levétele nélkül bárki ehetett-ihatott kedvére.
A törvényeket azonban nem igazán tartották be. Ami azt illeti, ugyanazokat a törvényeket kellett évről évre meghozni 1789-ig, sőt, egészen a második világháborúig foglalkozik velük a jogalkotás.
(forrás: Wikipédia)





...... .............


...... ........... ......


Tudósítások (Euronews/ no comment)
jan 23:
Link


jan 24:
Link



jan. 25.
A hagyományos velencei karnevál
Egymillió látogatót várnak a vasárnap kezdődött és február 9-ig tartó karneváli programsorozatra Velence városába.


Szombat este, a csatornák felett repkedő akrobaták látványos előadása alatt fényjáték világította be Velencét.
Link

jan.27.
Link


jan.30
Link

jan.31
Link

 
 
0 komment , kategória:  Események  
Megkérdeztük a meteorológust...
  2015-12-01 09:56:13, kedd
 
 


Megkérdeztük a meteorológust...
Ilyen nyár után kijárhat a hideg tél - mondta nevetve Szegedi Sándor egyetemi
docens, a Debreceni Egyetem meteorológiai tanszékének vezetője. - Azt, hogy
milyen lesz a telünk a valóban meleg nyár után, most még nem lehet megmondani. Az
eddigi tapasztalatok alapján a forró és aszályos nyarat körülbelül fele-fele
arányban követi enyhe és csapadékos, valamint hideg és száraz tél, más szóval:
egy-egy évszak időjárása szinte egyáltalán nem határozza meg a rá következő
évszakokét. A hideg és csapadékos tél nagyon ritka, hiszen egymást majdcsak kioltó
légállapotokról van szó. A hideg általában száraz, a csapadékos idő pedig
enyheségben van.
Augusztus kitett magáért
De milyen is volt ez a nyár, amely pontosan belesimult az eddigi jellegzetes
időjárásába, amely minden hónapban enyhébb és melegebb, valamint szárazabb volt az
átlagnál? - Mindhárom nyári hónap 1-2 fokkal melegebb volt a sokévi
átlagnál, és kevesebb volt az eső. Rendkívüli melegről sem júniusban, sem júliusban,
sem augusztusban nem beszélhetünk, csupán egyetlen alkalommal és helyen, június
14-én Berettyóújfaluban dőlt meg a napi melegrekord. Ott akkor 34,3 fokot mértek.
Azaz, a nyár összes többi napján volt már ennél melegebb az elmúlt évek, évtizedek
valamelyikében. Ami az extremitását adta a melegnek, és emiatt vésődhet a 2015-ös
forró nyárként az emlékezetbe, az az, hogy szokatlanul hosszú ideig tartottak a
hőhullámok, amelyeket aztán rövid, de igen hűvös időszakok váltottak. Ezen a téren
pedig az augusztus kitett magáért! Minden héten volt valami, ami a megszokottól
eltért. Kezdődött egy viszonylag normális néhány nappal, majd következett a kéthetes
forróság, ami ugyan nem ostromolta a hőmérsékleti rekordokat, de a nappali
35-37, az éjszakai 23-25 fok hosszú ideig már próbára teszi a
szervezetet. Augusztus 17-étől 5 napig nagyon hűvös volt és sok eső esett, majd
ismét kánikula, ami már belenyúlt a szeptemberbe. Csapadék júniusban és júliusban
kevés volt, augusztusban több helyen meghaladta a havi átlagot. Ám ez 3-4 nap
alatt esett le úgy, hogy előtte is és utána is kánikula volt. A szokásos 3-5
forró nappal (35 fok fölötti meleg) szemben ezen a nyáron 12-14 volt, míg a
várható legmagasabb nyári hőmérsékletet két fokkal szárnyaltuk túl - 36 fok
helyett 38 fok körül volt a legnagyobb meleg.
Szélsőségek felé haladunk
Szegedi Sándor úgy látja, a nyári változékony, többnyire meleg időjárás pontosan
beleillik a klímakutatók által vizionált éghajlatváltozási trendbe. Megjegyzi, hogy
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből adódóan időjárásunk alapvető jellemzője a
változékonyság, aminek extremitásba való hajlása okozza nálunk a változást.
Gyakoribbak a szélsőséges időjárási események. A csapadék mennyiségében a pozitív és
negatív irányú kilengések is gyakoribbá válnak, amint azt a közelmúlt igen
csapadékos és rendkívül száraz időjárású évei is mutatják. Ezen túl várható, hogy
több lesz a zápor és kevesebb a csendes eső. A hőmérséklet azonban egy irányba
hajlamos a szélsőségekre. A meleg a jellemző. Amíg 2000-től már két alkalommal dőlt
meg a hazai abszolút melegrekord, addig a mínusz 35 fokos minimum hőmérséklet 1940
óta érvényben van.
...... ........... ..............



 
 
0 komment , kategória:  Események  
Kossuth Lajos hangja 1899 szept. 20
  2015-10-06 09:15:33, kedd
 
 
Kossuth Lajos hangja Saját videótáramba teszem ezt!
feltöltve: 2015-10-06 08:51:31
feltöltő: erzsikepuskas
nézettség: 201
szavazatok: 0
kommentek: 0
kulcs: eredeti, fonográf, felvétel,
kategória: kreatív
leírás: Turin, 1890 szeptember 20

URL:  

Küldöm ismerőseimnek!
Tetszik a videó! Szavazok rá!




A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!


Torino, 1920 szeptember 20

A mintegy hat-hét perc hosszúságú beszéd eredetileg három fonográfhengert töltött meg. Mivel a rendkívül sérülékeny, átlagosan 30-40 lejátszásra ,,hitelesített" viaszhengereket több százszor is leforgatták, erősen megrongálódtak, így a szakembereknek egy 1 perc 20 másodpernyi anyagot sikerült megmenteniük az utókornak.
 
 
0 komment , kategória:  Események  
Az ARADI 13 az 17?
  2015-10-06 00:12:26, kedd
 
  Érdekes
Tudjuk, hogy az aradi tizenhármak tulajdonképpen tizenhatan voltak, ha a Temesváron kivégzett Hruby Gyula őrnagyot is ideszámítjuk, tizenheten.
Azt is tudjuk, hogy közülük igen kevesen beszéltek jól vagy egyáltalán magyarul, ami nem csoda: közülük mindössze öten voltak magyarok, öten németek, ketten osztrákok, a többi örmény, szerb, horvát és cseh ember.
És mégis, ki merné állítani, hogy a magyar szabadságharccal töltött idejük alatt, haláluk órájában, a nemzet emlékezetében nem magyar hazafiak voltak? Ki merné a szerb Damjanichról, aki 1848 őszén a Bécset támogató szerb csapatok és a szerb lakosság, tehát az övéi ellen küzdött, azt mondani, hogy miközben magyar volt, nem volt szerb is?
Merik persze, a népéből sokan tarthatják ma is magyarbérencnek és nemzetárulónak, de nemcsak ők, az aradiakat ünneplő magyarok sem látszanak érteni, hogy ezeknél az embereknél nem a származás számított, hanem az ügy. Nekik a Habsburg császárság a bécsi polgárokat is leverő önkény volt,
Magyarország pedig a polgári szabadság birodalma, ezért védték. Damjanichék a szabadság polgárai voltak. Így és emiatt számították magukat magyarnak, mint ahogy a tizenhétből az öt magyar származású vértanú is lehetett volna szlovák vagy szerb hazafi. Egy hang nyelvtudás nélkül persze.
Az ő sorsuk mutatja, néha milyen rémületesen egyszerű ez az egész. Nem mintha szabadságharcot és Világost kívánnánk magunknak a hazafiságról folyó szócséplés helyett. De legalább egyszer egy évben képzeljük magunk elé ezeket az idegeneket, ott az utolsó, vállalt percekben, halljuk meg a hóhérkötél pendülését, az akasztófa reccsenését, és ekkor álljon be bennünk egy kis csend.

Olvasd el ezt is:
(Az unokám javaslatára hozzáteszem, hogy az Aradon 1849 október 6-án kivégzett tisztek csak 13-an voltak, őket ismerjük az "ARADI 13 VÉRTANÚ" néven)
Link
 
 
0 komment , kategória:  Események  
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 44 
2018.07 2018. Augusztus 2018.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 98 db bejegyzés
Összes: 4187 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 380
  • e Hét: 1631
  • e Hónap: 12832
  • e Év: 238484
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.