Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 306 
Raffay Ernő: Kik a barátaink és kik az ellenségeink?
  2018-09-16 21:31:12, vasárnap
 
  Raffay Ernő: Kik a barátaink és kik az ellenségeink?


Link

Ennek megfelelően szó lesz a Habsburg-dinasztia szerepéről, a kiegyezésről, a liberális megalapozottságú, hazai kapitalizmus kialakítóiról. Sorra vesszük a Magyar Királyság szétdarabolásának okait és okozóit; természetesen mind a belső, mind a külső ellenségek tevékenységét megvizsgáljuk. Részletesen ismertetjük a száz évvel ezelőtt történt eseményeket, ezek látható és láthatatlan személyeit és összefüggéseit. Áttekintjük a belső ellenség legfontosabb csoportjának, a radikális-liberális szabadkőművesek tevékenységét, valamint a legfontosabb külső ellenség (cseh, szerb, román, szlovák és francia) vezetőinek (értelmiségiek és politikusok) tevékenységét. Az összkép a 21. században meglepő összefüggéseket mutat: jelenleg éppen legnagyobb ellenfeleinkkel vagyunk (ismét) katonai, politikai és gazdasági szövetségben. Mit lehet és mit kell tennünk napjainkban -- erre keresi a válaszokat az induló előadássorozat.

A felvétel 2018. szeptember 12-én készült.


Facebook-kampány a Hunnia-per vádlottai mellett: https://turul.tv/szabadsag/

A Turul TV Facebook oldala: https://fb.me/TurulTV




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Elgondolkodtató dokumentumfilm: Isten Jánosa
  2018-09-15 18:04:09, szombat
 
  Isten Jánosa (John of God) magyarul


Link

Joao Teixeira de Faria (vagy Joao de Deus, ,,John of God", ,,Isten Jánosa""), (1942. június 24. -) brazíliai orvos, médium. Brazília Goiás dél-nyugati részén Abadiânia nevű helyen tevékenykedik.

Chicco Xavier orvos-médium (akinek a műve alapján készült a Nosso Lar - Otthonunk című film), Joao de Deus egyik barátja, azt tanácsolta Joao-nak, menjen Abadiâniába és fogjon gyógyító misszióba. 1978 körül volt Joao de Deus első ,,gyógyító" tevékenysége Abadiâniában. Kint üldögélt egy székben az út mellett, amikor ,,betegek" érkeztek hozzá. Egyre többen keresték fel, mígnem napi ezer ,,beteg" járt hozzá. Joao folyamatosan fejlesztette Casa de Dom Inácio de Loyola nevű házát.
A film nézése közben újra fel lehet tenni az olyan kérdéseket mint:

Vajon, ki lehetett Jézus?

Mi van a csodás gyógyítások mögött?

Vajon mi vár ránk a halál küszöbén túl?

Vajon, hogy kerültünk ebbe a mély alvóállapotba, és minek köszönhetjük a sötétséghez való ragaszkodásunkat?







Joao de Deus - Interjú Dr. Rippel Emíliaval a brazíliai csodagyogyítóról Link


Beszélgetés Gyurácz Eszter Médiummal Link

Gyurácz Eszter az abadianiai útról és a Casa-ról ... Link


"Isten Jánosa" movie Link

A Hemingway étterem vezetősége adott otthont ennek a spirituális beszélgetésnek, amit Fenyő Iván színművésszel folytattam.
Operatőr: Nádorfi Lajos
Készítette: kalo Jenő




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Both Gábor: Útmutató az Élethez - Anasztázia előadás
  2018-08-26 19:47:10, vasárnap
 
  Útmutató az Élethez - Anasztázia előadás


Link


Both Gábor YouTube-os csatornája, az Emberiseg Hu: Link




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
A MISSZIÓ (Teljes Film 1986)
  2018-08-25 21:55:30, szombat
 
  A MISSZIÓ (Teljes Film 1986')


Link





A misszió egy gazdag jelentésű, kihívó film, mely a lélek és a test, az ideiglenes és az örök dolgok mélyét kutatja, valamint e négy téma kapcsolatait.

A misszió, egy igaz történeten alapuló filmdráma.

1750-ben járunk a mai Argentína és Paraguay területén, ahol a guarani indiánok élnek. A törzs kegyetlenségéről és primitív életviteléről híres. A guarani törzs földjére érkező jezsuita szerzetes lassan elnyeri a helyiek bizalmát, akik közül egyre többen megtérnek. Munkájában az egykori rabszolgavadász, Rodrigo Mendoza támogatja, aki egy tragikus élmény hatására szakít korábbi életével, sőt később a rendbe is belép, bár mindvégig szemben áll a rend vezetésével. A missziót azonban a portugálok fenyegetik, akik a terület fölött át akarják venni a hatalmat. Az indiánok és a hittérítők közös erővel szállnak szembe velük.
A bennszülöttek, akiknek a készülő létesítmény a hasznukra válik, teljesen elfogadják a jezsuitákat. Később azonban ellentétek keletkeznek: a spanyolok és a portugálok a gyarmati uralomért küzdenek egymással, a katolikus egyház pedig fél a jezsuita befolyás túlzott megerősödésétől. A virágzó telepet egy véres mészárlás során a földdel teszik egyenlővé.

Szereplők:

Rodrigo Mendoza kapitány Robert De Niro

Gabriel atya: Jeremy Irons

Felipe: Aidan Quinn

Altamirano: Ray McAnally

Carlotta: Cherie Lunghi

John Fielding testvér: Liam Neeson




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Raffay Ernő:A román-magyar kapcsolatok a 18. századtól
  2018-08-11 21:00:25, szombat
 
  A román-magyar kapcsolatok a 18. századtól napjainkig I. | Raffay Ernő előadása


Link

Idén december 1-jén lesz 100 éve annak, hogy egy erdélyi román nagygyűlés Gyulafehérváron kimondta Erdély ,,örök időkre" való összeolvadását Romániával, az áruló szövetségessel. Ez az előadássorozat a magyar-román kapcsolatokat ismerteti a 18. századtól napjainkig. Bevezetésképpen csak egy-két mondat: Nicolae Iorga ezt írta a 20. század elején: ,,Mihez kezdjek az igazsággal, ha a hazámról van szó?" Vagy a Ceauşescu-korszak híres, kolozsvári történésze, Ştefan Pascu írta Mit jelent Erdély/Ce este Transilvania című könyvében: ,,az ottomán hadak 1526-ban vereséget mértek a magyarokra, s ezzel Erdély fölszabadult..." Az egész előadás-sorozat fő kérdése: hogyan lehet(ne) normálissá tenni a román-magyar kapcsolatokat. Dr. Raffay Ernőnek erre nézve konkrét javaslata van, de ez nem a Székelyföld autonómiája.

Az előadás május 9-én került megrendezésre az Ős-Kép Szalon keretében a Józsa Judit Galériában. Az előadás nem jöhetett volna létre a hallgatóság hozzájárulása nélkül.


A román-magyar kapcsolatok a 18. századtól napjainkig II. | Raffay Ernő előadása


Link




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Kocsis István történész csodálatos előadásaiból
  2018-07-22 11:03:05, vasárnap
 
  MAGYAR KÜLDETÉS - ELPUSZTÍTHATATLAN MAGYARSÁG - KOCSIS ISTVÁN


Link




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Bartha József : A magyarság megmaradásának titka
  2018-06-29 23:51:19, péntek
 
  Bartha József : A magyarság megmaradásának titka


Link


Bartha József a holtmarosi (Erdély) Tulipán Árvaház vezetője és a település református lelkésze.
Az Útban az Aranykor felé című konferenciát a Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége szervezte 2013. március 9-10-én Debrecenben, a Kölcsey Központban.






 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Szamádhi
  2018-06-23 21:06:23, szombat
 
  Szamádhi 1


Link


Szamádhi 2


Link





Létünk legmélyebb igazsága nem egy adott vallás vagy spirituális hagyomány tulajdona, hanem ott van minden ember szívében. A bábeli torony történetében az emberiség számtalan nyelvre, kultúrára, hitre darabolódott fel, de a különböző vallások egyetlen nagy igazságra mutatnak rá, még ha ennek a nagy igazságnak mindenki csak a saját környezete által meghatározott apró részét tapasztalja. De a lehetőség megvan arra, hogy kiszabaduljunk a kondicionált elme fogságából, ne azonosítjuk magunkat a formával, és megtudjuk, hogy kik is vagyunk valójában.

A világ valamennyi vallásának és spirituális hagyományának éppen az a közös pontja, hogy a legmagasabb spirituális szintet elérő követőeknek sikerül felismerni a szamádhit, ami az elme örvénylésének és zajongásának megszűnése. A tudat leválása a teljes mátrixtól vagy az elme csinálmányától. Felismerjük az azonosságot és egységet minden dologban. Ez az Eggyéválás.
Tamás evangéliumában Krisztus ezt mondta: "A királyság nem itt vagy ott van, de az Atya királysága a földön terjed ki, és az emberek nem látják azt."

A lakota varázsló és szentember, Black Elk ezt mondta: "Az első békét, ami a legfontosabb, akkor nyeri el az ember a lelkében, amikor felismeri kapcsolatát, egységét a világegyetemmel és annak minden erejével. amikor rájön, hogy a világegyetem közepén lakozik a Nagy Szellem, és ez a központ valójában mindenütt ott van. Mindannyiunkon belül."

A film nem ígéri a szamádhi elérését, csupán segítségül szolgál annak megértésében. A fim felhívás a meditációra, a belső csöndre és a belső imára. Felhívás a leállásra. Állíts le mindent, amit a kóros én-elme súg. Légy nyugodt és tudd. Vetíts fényt önmagadra, hogy megtudd, ki az, aki tapasztal, ki az, aki valójában vagy. Szabadulj meg azoktól a burkoktól, amelyek elmédet korlátozzák, cselekedeteidet meghatározzák.

(Ha nem jelenik meg automatikusan a magyar felirat, kattints a film jobb alsó sarkában a fogaskerékre, és válaszd ki a magyar nyelvet a feliratok közül.)




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Nincs bocsánat… (befejezetlen portréfilm Lovas Istvánr
  2018-06-22 18:38:27, péntek
 
  Lovas István az égi magyar seregekben is értünk harcol

- Búcsúztatása Budapesten lesz a Farkasréti temetőben 2018. július 6. /péntek/ 14:30-kor!!!!




Nincs bocsánat... (befejezetlen portréfilm Lovas Istvánról)


Link

Nagyon tanulságos, sajnos befejezetlen portréfilm Lovas Istvánról ,,Rólam, az életemről, soha nem készült még film, így nem maradna mögöttem semmi, ha meghalok. Ezért nagyon örülnék annak, ha sikerülne ezt megcsinálnunk." Ezt mondta Lovas István újságíró Fogel Frigyes rendezőnek, aki elkezdte forgatni azt a bizonyos filmet. Ám István kérése csak részben teljesülhetett, tragikusan váratlanul bekövetkezett halála ugyanis félbeszakította a forgatást is. Itt megnézhető a töredékfilm, az a félóra, amit a rendezőnek sikerült rögzítenie. Lovas István a felvételen többek között arra biztatja az újságírókat, írjanak bátorsággal, ne féljenek a retorzióktól.







Közéleti Kávéház. Vendég: Lovas István újságíró


Link


 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Jelenczki István-ÖRÖKTŰZ I,II rész - FILM REMÉNYIK SÁNDORRÓL
  2018-06-19 23:50:36, kedd
 
  Még néhány napig megnézhető a Médiaklikken a film első és második része.

,,Öröktűz" I-II. Portréfilm Reményik Sándorról - ,,Egy lángot adok, ápold, add tovább" 1. rész



Link


,,Öröktűz" I-II. Portréfilm Reményik Sándorról - ,,Egy lángot adok, ápold, add tovább" 2. rész


Link

Benkő Levente: A búcsú napja. Reményik Sándor halálának évfordulójára

Az Kolozs megyei Állami Levéltárban őrzött iratanyagban bukkantam rá a Reményik Sándor nevével összeforrt Pásztortûz szerkesztőségi levelezésére. Az 1934 és 1944 közötti időszakot átfogó, tehát korántsem teljes iratanyagban megtalálhatók a Reményik 1941. október 24-e hajnalban bekövetkezett halála kapcsán keltezett levelek, táviratok és részvétnyilvánítások is, sőt a Végvári iránti mérhetetlen tiszteletet jelzi, hogy még a következő év elejéről is érkezett a költő emlékének ápolásáról szóló híradás, például a Székelyföldről. Reményik Sándor halálának 71. évfordulóján ezekből válogattam ki néhányat, azzal a szándékkal, hogy segítségükkel érzékeltessem az akkori olvasók Reményik és költészete iránti ragaszkodását és szeretetét, s hogy körülbelül mit jelenthetett a két világháború közötti magyarságnak biztatást és tartást adó költő-szerkesztő elvesztése.

1941 őszén az olvasók, illetve a Pásztortûzben közölni szándékozó tollforgatók-próbálkozók egy részének láthatóan kevés ismerete volt arról, hogy Reményik Sándor súlyos beteg. Október 14-én például Zsadányi Nagy Árpád nagyváradi tanár meglehetősen türelmetlen hangú levelet küldött Reményik Sándornak, mint írja: ,,Egy hónappal ezelőtt küldtem Önnek 15 verset és egy levelet. Mindmáig nem kaptam rá választ. Ha már a költő nem, a tanár feltétlen megérdemelt volna néhány sort. Na mindegy! Elvégre nem mindenki vállalkozhatik Vörösmarty vagy Arany szerepére! Kérném legalább a verseket postafordultával visszaküldeni." A feladó nyilván nem tudta azt, amit postafordultával a Pásztortûz szerkesztősége képviseletében, a beteg Reményik főszerkesztői teendőit ellátó Vásárhelyi Z. Emil október 22-i levelében közölt, hogy tudniillik ,,Reményik Sándor főszerkesztő (...) sajnos, hosszú hetek óta szanatóriumban sínylődik s így sem nb. leveleire nem válaszolhatott, sem verseit kézhez nem kaptuk". Vásárhelyi Z. Emil ugyanazon a napon Szüts Ignácnak is küldött néhány soros levelet, amelyben azt írja, hogy ,,Reményik Sándor főszerkesztő úr, sajnálatos és igen hosszas, egész nyáron át tartó gyengélkedése, sőt szanatóriumi kezelése miatt postája részben késedelmet szenvedett, részben elintézetlen maradt", ezért helyetteseként őneki kellett átvennie a beérkezett kéziratokat. Egy nap múlva, október 23-án a költő-főszerkesztő húga, Imre Kálmánné Reményik Sarolta jelezte Vásárhelyi Z. Emilnek, hogy a Zsadányi Nagy Árpád verseit, ,,melyekhez oly bosszantó félreértés fûződött, most megtaláltuk. Az írónak udvarias levélben megírtam, hogy a verseket és levelet átküldtem a Pásztortûzhöz (...), nagynéném pedig azt mondta, hogy bátyám szerint a versek igen szépek". A fejleményről Vásárhelyi Z. Emil még aznap értesítette a nagyváradi tanárt, hozzátéve, hogy ,,Reményik Sándor ceruzajegyzetét látom rajtuk (ti. a verseken - BL), mely szerint a versek igen szépek". Szintén október 23-án érkezett a Pásztortûz szerkesztőségébe még egy levél, feladója Magyar Miklós egyetemi hallgató, aki bátorkodott ,,pár verset a M. T. Főszerkesztő úr és a csodált költőhöz küldeni a végett, hogyha a kellő mértéket ütik, adjon nekik helyet a Pásztortûz hasábjain". Kívülről tehát úgy tetszett: Reményik Sándor dolgozik, és egészségnek örvend.





Pedig nem így volt. Erről az imént idézett levéltöredékek is tanúskodnak, sőt másnapi, október 24-i keltezéssel már papírra kerültek a megdöbbentőt és a megváltoztathatatlant rögzítő sorok. Az egyik géppel írt papírlapra többszöri javítás révén megszövegezett gyászjelentésében: ,,A Pásztortûz Baráti Köre megrendült szívvel tudatja minden barátjával, hogy feje, Reményik Sándor költő, főszerkesztő 1941. október 24-én hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének. Október 26-án vasárnap du. 4 órakor temetjük a kolozsvári evangélikus templomból, és az evangélikus temetőben helyezzük örök nyugalomra." A gyászjelentésre Reményik Vízválasztó címû versének egy töredékét illesztették a szerkesztőtársak: ,,Elmúlik a világ / És játékai is, / Még kívánsága is. / Szél szórja szét a színes szavakat, / De sorsom lényegének, / De lelkem Istenének / Beszéde megmarad". Aláírják: Császár Károly, Járosi Andor, Jász Pál, Kéki Béla, Tavaszy Sándor és Vásárhelyi Z. Emil. Ugyanazon a napon Reményik Sándor húga a költő Öröktûz, illetve Végrendelet címû verseiből idézve saját kezûleg vetette papírra: ,,»Egy lángot adok, ápold, add tovább«, »A holtom után ne keressetek! / Leszek sehol és mindenütt leszek«. Imre Kálmánné Reményik Sarolta mély fájdalommal jelenti, hogy egyetlen testvére, a legjobb ember, Reményik Sándor élete 52. évében f. hó 24-én hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult tetemeit vasárnap, f. hó 26-án du. 4 órakor az evangélikus templomban tartandó szertartás után az evangélikus temetőben helyezzük nyugalomra. »Szemeimet a hegyekre emelem, / Onnan jön az én segítségem«. 121. Zsoltár." A gyászjelentést aláírják még Reményik Sándor nagynénje, Brecz Vilma, sógora, dr. Imre Kálmán, unokahúga és -öccse, Imre Mária, illetve Imre György, dr. Genersich Antalné Czirják Mária unokatestvére és családja, valamint nagybátyja özvegye, Reményik Mihályné Dobler Margit.

Mihelyt elterjedt Reményik Sándor halálának a híre, részvéttáviratok és -levelek sokasága érkezett szerte a Kárpát-medencéből. Az elsők között Sényi László sürgönyözött, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság nevében fejezve ki részvétét, és jelezve, hogy a temetésen jelen lesznek. Az október 14-i, Reményik Sándorhoz címzett levelében beküldött versei sorsa felől meglehetősen türelmetlenül érdeklődő Zsadányi Nagy Árpád 24-én a korábbihoz képest egészen más hangot ütött meg, amikor Vásárhelyi Z. Emilnek írt soraiban nyugtázta: ,,Örülök, hogy a versek megkerültek, s hogy Reményik főszerkesztő úr olyan jó véleménnyel van róluk. De leginkább az tesz boldoggá, hogy - férfiasan bevallom - nem volt igazam. Reményik Sándor, akit gyerekkorom óta költői mintaképemnek választottam, tényleg az a figyelmes, alapos, csupa szív lélek, akinek hittem. (...)". Másnap, midőn Reményik elhunytának a híre hozzá is eljutott, rövid üzenetet küldött Vásárhelyinek: ,,Gyászukban őszinte fájdalommal osztozom!".





A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Herepei János október 25-i levelében írta Reményik Sándor sógorának, Imre Kálmánnak: ,,Kedves Kálmán! Õszinte, igaz megdöbbenéssel értesültem Sándor haláláról. Váratlan volt, mert úgy szerettük volna hinni, hogy nemcsak lelkünk mélyén, hanem szemünk előtt is örökké fog élni. Feleségemnek is, nekem is kicsordult szemünkből a könny, amint a rádió hírét hallottuk: Végvári nincs többé! Nekem különösen is fáj az Õ elmúlása, hiszen kis gimnazista korunk óta ismertük egymást, s a gyermekkori emlékek nagyon mélyen szoktak gyökerezni az ember lelkében. Adjon az Isten a Nagyságos Asszonynak is, Neked is vigasztalást e ragyogóan tiszta jellemû, törhetetlen hûségû, nagy Férfiú elhunyta miatt (...)". Dr. Dániel Elemér, Reményik egykori osztálytársa írta október 26-án: ,,Szívemre hullnak a régmúlt emlékek. Felújulnak, mint fényes csillagok a sötét, nagyon sötét égboltozaton. Látlak mint csipkegalléros első gimnazistát, mint a nagy udvaron játszó gyermeket; látlak mint lelkes nagy diákot, mint hazáját sirató egyetemi hallgatót, majd mint öntudatos magyart és a végvárakon őrt álló hőst. Az élet küldetés, s küldetésed ez volt. Az élet vége: ítélet s ítéletem ez: Jó voltál. (...) Köszönjük, hogy lelkeddel mutattad nekünk az utat és szíveddel melegítetted a helyet, ahol éltünk, ahol élünk és ahol halnunk kell. Álmod, kedves Sándor, legyen szép. »Az égi lámpák égjenek feletted... S ragyogjon rád a véghetetlen ég«".

L. Ady Mária, a Pásztortûz bánffyhunyadi szerzője október 26-i levelében így fogalmazott: ,,Halhatatlan költőnk: Végvári Reményik Sándor testi elmúlása feletti általános gyászban megrendült lélekkel osztozom én is. A szó, mely október 24-én reggel »végignyilallott« Kolozsvár városán... Erdélyen... egész Magyarországon, az én betegágyamig is elhatott. (...) Hányszor nyitotta ki előttem a Pásztortûz szerkesztőségének ajtaját! Hányszor engedett be engem, a betû szerény és érdemtelen szolgáját abba az elit irodalmi körbe, melyet maga köré gyûjtött, hogy mondanivalóimat - melyre rajta kívül senki fel nem figyelt - eldadoghassam (...)". Ugyancsak a temetés napján, október 26-án a soproni Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára, Erdélyi Tibor írta Vásárhelyi Z. Emilhez címzett levelében: ,,(...) Négy óra van éppen. Kolozsvárott zúgnak a harangok. Szegény Reményik Sándort, a mi kedves Sándor bátyánkat most viszik a Házsongárdi temetőbe. Amikor nyáron Veletek együtt ott botorkáltam a régi, kedves, öreg sírok között, nem gondoltam volna, hogy rövidesen nekem is lesz ott egy drága halottam... (...) Alig hihető, de nyáron, amikor Kolozsvárott jártam, s a kolozsmonostori templom felől elnéztem a Donát-szobor melletti kert felé, én már akkor búcsúztam Reményik Sándortól. Emlékszel rá, ugye, hogy már nem kereshettük fel személyesen. Nagyon beteg volt. (...) Rajtad át melegen ölelem a Pásztortûz minden tevékeny lelkét, s hidd el, hogy Veletek együtt én is árvának érzem most magam. Rettenetesen árvának. Régen, nagyon régen, amikor még nem is ismertem, ő adott nekem lelki erőt ahhoz, hogy bízzak és reméljek. S ez az erő éltet ma is. (...) Fél öt. És Veletek sírok én is... (...) Járosi Andornak mondd meg, hogy ölelem és meleg szeretettel szorítom meg kezét. Ismerem az ő fájdalmát is. Tudom, hogyan szerette Sándort. Én is szeretnék fájdalmában osztozni (...)". A Pásztortûz szerkesztőségéhez intézett külön levelében Erdélyi Tibor egyebek mellett azt írja: ,,(...) nagyon is jól tudjuk, hogy mit jelent egy végvári harcos elvesztése. Mi, akik a trianoni határokon innen is, harcos lélekkel küzdünk az örök magyarságért, nagyon is jól tudjuk, hogy mit jelentett Erdély, de az egész ország számára is Végvári élete. (...) Hogy ki volt Õ számunkra, az valójában csak most fog világossá lenni. Betölthetetlen ûr maradt utána, s ennek a mélysége ébreszt bennünket arra a tudatra, hogy nagy volt Õ, világosság a mi sötétséghez szokott szemünk számára. (...) Mily jól érezte magát két ízben is a mindig magyar Frankenburg Irodalmi Kör dobogóján. Először szorongva jött. Sopron hûvös város. A lelkek is azok. S olyan tomboló, lelkes fogadtatásban volt része, mint soha senki másnak. Így szerettük mi Reményiket... (...)"





Reményik szellemi hagyatékáról szólva írta a Székely Nemzeti Múzeum nevében a Pásztortûz Baráti Köréhez intézett október 30-i levelében Herepei János: ,,a Pásztortüzet, amelynek világító lángja volt, az Õ elhunytával se hagyják kialudni, ezzel szolgálván emlékének méltó módon való gondozását". A Reményik család származási helyéről, a Felvidékről - Jolsváról - a Pásztortûzben is közlő Flórián Tibor írt levelet november 1-jén a folyóirat baráti körének: ,,(...) nehéz írni annak, aki önmaga is vesztes. Számomra Reményik Sándor többet jelentett a költőnél, aki kézen fogva a nyilvánosság elé vezetett. A lélek különös rokonsága is fûzött Hozzá, az a mód ahogyan reagáltam az életre és a szeretetre. És ki értette volna meg Nála jobban, hogy Erdély után a Felvidéket szeretem a legerősebben? Hiszen Gömörhöz és a Szepességhez, akárcsak engem a származásnak, rokonságnak és szeretetnek számtalan szála fûzte. Mikor pedig a távolból Erdélyre gondoltam, akkor Õ is mindig eszembe jutott, mint olyan valaki, akiben Erdély lelke a legtisztábban élt. Úgy érzem, mintha Vele Erdélynek egy darabkája veszett volna el. (...)" Szintén a Felvidékről, az érsekújvári m. kir. állami Pázmány Péter Gimnázium igazgatósága intézett részvétlevelet november 12-én a Pásztortûz Baráti Körének: ,,(...) a Végvári-versek röplapokon forogtak közkézen, önképzőkörünk minden verskötetét ismertette, tanulóink gyakran szavaltak belőlük. Hitet, reményt, kitartást merítettünk tiszta lelkének kincseiből. (...)"


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
     1/31 oldal   Bejegyzések száma: 306 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1146 db bejegyzés
Összes: 24087 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3245
  • e Hét: 3245
  • e Hónap: 50316
  • e Év: 2078524
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.