Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Ballán Mária
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 297 
Jelenczki István-ÖRÖKTŰZ I,II rész - FILM REMÉNYIK SÁNDORRÓL
  2018-06-19 23:50:36, kedd
 
  Még néhány napig megnézhető a Médiaklikken a film első és második része.

,,Öröktűz" I-II. Portréfilm Reményik Sándorról - ,,Egy lángot adok, ápold, add tovább" 1. rész



Link


,,Öröktűz" I-II. Portréfilm Reményik Sándorról - ,,Egy lángot adok, ápold, add tovább" 2. rész


Link

Benkő Levente: A búcsú napja. Reményik Sándor halálának évfordulójára

Az Kolozs megyei Állami Levéltárban őrzött iratanyagban bukkantam rá a Reményik Sándor nevével összeforrt Pásztortûz szerkesztőségi levelezésére. Az 1934 és 1944 közötti időszakot átfogó, tehát korántsem teljes iratanyagban megtalálhatók a Reményik 1941. október 24-e hajnalban bekövetkezett halála kapcsán keltezett levelek, táviratok és részvétnyilvánítások is, sőt a Végvári iránti mérhetetlen tiszteletet jelzi, hogy még a következő év elejéről is érkezett a költő emlékének ápolásáról szóló híradás, például a Székelyföldről. Reményik Sándor halálának 71. évfordulóján ezekből válogattam ki néhányat, azzal a szándékkal, hogy segítségükkel érzékeltessem az akkori olvasók Reményik és költészete iránti ragaszkodását és szeretetét, s hogy körülbelül mit jelenthetett a két világháború közötti magyarságnak biztatást és tartást adó költő-szerkesztő elvesztése.

1941 őszén az olvasók, illetve a Pásztortûzben közölni szándékozó tollforgatók-próbálkozók egy részének láthatóan kevés ismerete volt arról, hogy Reményik Sándor súlyos beteg. Október 14-én például Zsadányi Nagy Árpád nagyváradi tanár meglehetősen türelmetlen hangú levelet küldött Reményik Sándornak, mint írja: ,,Egy hónappal ezelőtt küldtem Önnek 15 verset és egy levelet. Mindmáig nem kaptam rá választ. Ha már a költő nem, a tanár feltétlen megérdemelt volna néhány sort. Na mindegy! Elvégre nem mindenki vállalkozhatik Vörösmarty vagy Arany szerepére! Kérném legalább a verseket postafordultával visszaküldeni." A feladó nyilván nem tudta azt, amit postafordultával a Pásztortûz szerkesztősége képviseletében, a beteg Reményik főszerkesztői teendőit ellátó Vásárhelyi Z. Emil október 22-i levelében közölt, hogy tudniillik ,,Reményik Sándor főszerkesztő (...) sajnos, hosszú hetek óta szanatóriumban sínylődik s így sem nb. leveleire nem válaszolhatott, sem verseit kézhez nem kaptuk". Vásárhelyi Z. Emil ugyanazon a napon Szüts Ignácnak is küldött néhány soros levelet, amelyben azt írja, hogy ,,Reményik Sándor főszerkesztő úr, sajnálatos és igen hosszas, egész nyáron át tartó gyengélkedése, sőt szanatóriumi kezelése miatt postája részben késedelmet szenvedett, részben elintézetlen maradt", ezért helyetteseként őneki kellett átvennie a beérkezett kéziratokat. Egy nap múlva, október 23-án a költő-főszerkesztő húga, Imre Kálmánné Reményik Sarolta jelezte Vásárhelyi Z. Emilnek, hogy a Zsadányi Nagy Árpád verseit, ,,melyekhez oly bosszantó félreértés fûződött, most megtaláltuk. Az írónak udvarias levélben megírtam, hogy a verseket és levelet átküldtem a Pásztortûzhöz (...), nagynéném pedig azt mondta, hogy bátyám szerint a versek igen szépek". A fejleményről Vásárhelyi Z. Emil még aznap értesítette a nagyváradi tanárt, hozzátéve, hogy ,,Reményik Sándor ceruzajegyzetét látom rajtuk (ti. a verseken - BL), mely szerint a versek igen szépek". Szintén október 23-án érkezett a Pásztortûz szerkesztőségébe még egy levél, feladója Magyar Miklós egyetemi hallgató, aki bátorkodott ,,pár verset a M. T. Főszerkesztő úr és a csodált költőhöz küldeni a végett, hogyha a kellő mértéket ütik, adjon nekik helyet a Pásztortûz hasábjain". Kívülről tehát úgy tetszett: Reményik Sándor dolgozik, és egészségnek örvend.





Pedig nem így volt. Erről az imént idézett levéltöredékek is tanúskodnak, sőt másnapi, október 24-i keltezéssel már papírra kerültek a megdöbbentőt és a megváltoztathatatlant rögzítő sorok. Az egyik géppel írt papírlapra többszöri javítás révén megszövegezett gyászjelentésében: ,,A Pásztortûz Baráti Köre megrendült szívvel tudatja minden barátjával, hogy feje, Reményik Sándor költő, főszerkesztő 1941. október 24-én hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének. Október 26-án vasárnap du. 4 órakor temetjük a kolozsvári evangélikus templomból, és az evangélikus temetőben helyezzük örök nyugalomra." A gyászjelentésre Reményik Vízválasztó címû versének egy töredékét illesztették a szerkesztőtársak: ,,Elmúlik a világ / És játékai is, / Még kívánsága is. / Szél szórja szét a színes szavakat, / De sorsom lényegének, / De lelkem Istenének / Beszéde megmarad". Aláírják: Császár Károly, Járosi Andor, Jász Pál, Kéki Béla, Tavaszy Sándor és Vásárhelyi Z. Emil. Ugyanazon a napon Reményik Sándor húga a költő Öröktûz, illetve Végrendelet címû verseiből idézve saját kezûleg vetette papírra: ,,»Egy lángot adok, ápold, add tovább«, »A holtom után ne keressetek! / Leszek sehol és mindenütt leszek«. Imre Kálmánné Reményik Sarolta mély fájdalommal jelenti, hogy egyetlen testvére, a legjobb ember, Reményik Sándor élete 52. évében f. hó 24-én hajnalban visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult tetemeit vasárnap, f. hó 26-án du. 4 órakor az evangélikus templomban tartandó szertartás után az evangélikus temetőben helyezzük nyugalomra. »Szemeimet a hegyekre emelem, / Onnan jön az én segítségem«. 121. Zsoltár." A gyászjelentést aláírják még Reményik Sándor nagynénje, Brecz Vilma, sógora, dr. Imre Kálmán, unokahúga és -öccse, Imre Mária, illetve Imre György, dr. Genersich Antalné Czirják Mária unokatestvére és családja, valamint nagybátyja özvegye, Reményik Mihályné Dobler Margit.

Mihelyt elterjedt Reményik Sándor halálának a híre, részvéttáviratok és -levelek sokasága érkezett szerte a Kárpát-medencéből. Az elsők között Sényi László sürgönyözött, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság nevében fejezve ki részvétét, és jelezve, hogy a temetésen jelen lesznek. Az október 14-i, Reményik Sándorhoz címzett levelében beküldött versei sorsa felől meglehetősen türelmetlenül érdeklődő Zsadányi Nagy Árpád 24-én a korábbihoz képest egészen más hangot ütött meg, amikor Vásárhelyi Z. Emilnek írt soraiban nyugtázta: ,,Örülök, hogy a versek megkerültek, s hogy Reményik főszerkesztő úr olyan jó véleménnyel van róluk. De leginkább az tesz boldoggá, hogy - férfiasan bevallom - nem volt igazam. Reményik Sándor, akit gyerekkorom óta költői mintaképemnek választottam, tényleg az a figyelmes, alapos, csupa szív lélek, akinek hittem. (...)". Másnap, midőn Reményik elhunytának a híre hozzá is eljutott, rövid üzenetet küldött Vásárhelyinek: ,,Gyászukban őszinte fájdalommal osztozom!".





A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Herepei János október 25-i levelében írta Reményik Sándor sógorának, Imre Kálmánnak: ,,Kedves Kálmán! Õszinte, igaz megdöbbenéssel értesültem Sándor haláláról. Váratlan volt, mert úgy szerettük volna hinni, hogy nemcsak lelkünk mélyén, hanem szemünk előtt is örökké fog élni. Feleségemnek is, nekem is kicsordult szemünkből a könny, amint a rádió hírét hallottuk: Végvári nincs többé! Nekem különösen is fáj az Õ elmúlása, hiszen kis gimnazista korunk óta ismertük egymást, s a gyermekkori emlékek nagyon mélyen szoktak gyökerezni az ember lelkében. Adjon az Isten a Nagyságos Asszonynak is, Neked is vigasztalást e ragyogóan tiszta jellemû, törhetetlen hûségû, nagy Férfiú elhunyta miatt (...)". Dr. Dániel Elemér, Reményik egykori osztálytársa írta október 26-án: ,,Szívemre hullnak a régmúlt emlékek. Felújulnak, mint fényes csillagok a sötét, nagyon sötét égboltozaton. Látlak mint csipkegalléros első gimnazistát, mint a nagy udvaron játszó gyermeket; látlak mint lelkes nagy diákot, mint hazáját sirató egyetemi hallgatót, majd mint öntudatos magyart és a végvárakon őrt álló hőst. Az élet küldetés, s küldetésed ez volt. Az élet vége: ítélet s ítéletem ez: Jó voltál. (...) Köszönjük, hogy lelkeddel mutattad nekünk az utat és szíveddel melegítetted a helyet, ahol éltünk, ahol élünk és ahol halnunk kell. Álmod, kedves Sándor, legyen szép. »Az égi lámpák égjenek feletted... S ragyogjon rád a véghetetlen ég«".

L. Ady Mária, a Pásztortûz bánffyhunyadi szerzője október 26-i levelében így fogalmazott: ,,Halhatatlan költőnk: Végvári Reményik Sándor testi elmúlása feletti általános gyászban megrendült lélekkel osztozom én is. A szó, mely október 24-én reggel »végignyilallott« Kolozsvár városán... Erdélyen... egész Magyarországon, az én betegágyamig is elhatott. (...) Hányszor nyitotta ki előttem a Pásztortûz szerkesztőségének ajtaját! Hányszor engedett be engem, a betû szerény és érdemtelen szolgáját abba az elit irodalmi körbe, melyet maga köré gyûjtött, hogy mondanivalóimat - melyre rajta kívül senki fel nem figyelt - eldadoghassam (...)". Ugyancsak a temetés napján, október 26-án a soproni Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára, Erdélyi Tibor írta Vásárhelyi Z. Emilhez címzett levelében: ,,(...) Négy óra van éppen. Kolozsvárott zúgnak a harangok. Szegény Reményik Sándort, a mi kedves Sándor bátyánkat most viszik a Házsongárdi temetőbe. Amikor nyáron Veletek együtt ott botorkáltam a régi, kedves, öreg sírok között, nem gondoltam volna, hogy rövidesen nekem is lesz ott egy drága halottam... (...) Alig hihető, de nyáron, amikor Kolozsvárott jártam, s a kolozsmonostori templom felől elnéztem a Donát-szobor melletti kert felé, én már akkor búcsúztam Reményik Sándortól. Emlékszel rá, ugye, hogy már nem kereshettük fel személyesen. Nagyon beteg volt. (...) Rajtad át melegen ölelem a Pásztortûz minden tevékeny lelkét, s hidd el, hogy Veletek együtt én is árvának érzem most magam. Rettenetesen árvának. Régen, nagyon régen, amikor még nem is ismertem, ő adott nekem lelki erőt ahhoz, hogy bízzak és reméljek. S ez az erő éltet ma is. (...) Fél öt. És Veletek sírok én is... (...) Járosi Andornak mondd meg, hogy ölelem és meleg szeretettel szorítom meg kezét. Ismerem az ő fájdalmát is. Tudom, hogyan szerette Sándort. Én is szeretnék fájdalmában osztozni (...)". A Pásztortûz szerkesztőségéhez intézett külön levelében Erdélyi Tibor egyebek mellett azt írja: ,,(...) nagyon is jól tudjuk, hogy mit jelent egy végvári harcos elvesztése. Mi, akik a trianoni határokon innen is, harcos lélekkel küzdünk az örök magyarságért, nagyon is jól tudjuk, hogy mit jelentett Erdély, de az egész ország számára is Végvári élete. (...) Hogy ki volt Õ számunkra, az valójában csak most fog világossá lenni. Betölthetetlen ûr maradt utána, s ennek a mélysége ébreszt bennünket arra a tudatra, hogy nagy volt Õ, világosság a mi sötétséghez szokott szemünk számára. (...) Mily jól érezte magát két ízben is a mindig magyar Frankenburg Irodalmi Kör dobogóján. Először szorongva jött. Sopron hûvös város. A lelkek is azok. S olyan tomboló, lelkes fogadtatásban volt része, mint soha senki másnak. Így szerettük mi Reményiket... (...)"





Reményik szellemi hagyatékáról szólva írta a Székely Nemzeti Múzeum nevében a Pásztortûz Baráti Köréhez intézett október 30-i levelében Herepei János: ,,a Pásztortüzet, amelynek világító lángja volt, az Õ elhunytával se hagyják kialudni, ezzel szolgálván emlékének méltó módon való gondozását". A Reményik család származási helyéről, a Felvidékről - Jolsváról - a Pásztortûzben is közlő Flórián Tibor írt levelet november 1-jén a folyóirat baráti körének: ,,(...) nehéz írni annak, aki önmaga is vesztes. Számomra Reményik Sándor többet jelentett a költőnél, aki kézen fogva a nyilvánosság elé vezetett. A lélek különös rokonsága is fûzött Hozzá, az a mód ahogyan reagáltam az életre és a szeretetre. És ki értette volna meg Nála jobban, hogy Erdély után a Felvidéket szeretem a legerősebben? Hiszen Gömörhöz és a Szepességhez, akárcsak engem a származásnak, rokonságnak és szeretetnek számtalan szála fûzte. Mikor pedig a távolból Erdélyre gondoltam, akkor Õ is mindig eszembe jutott, mint olyan valaki, akiben Erdély lelke a legtisztábban élt. Úgy érzem, mintha Vele Erdélynek egy darabkája veszett volna el. (...)" Szintén a Felvidékről, az érsekújvári m. kir. állami Pázmány Péter Gimnázium igazgatósága intézett részvétlevelet november 12-én a Pásztortûz Baráti Körének: ,,(...) a Végvári-versek röplapokon forogtak közkézen, önképzőkörünk minden verskötetét ismertette, tanulóink gyakran szavaltak belőlük. Hitet, reményt, kitartást merítettünk tiszta lelkének kincseiből. (...)"


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
B. Szabó János: Mongol invázió Magyarország ellen -
  2018-05-28 16:38:27, hétfő
 
  B. Szabó János: Mongol invázió Magyarország ellen - A tatárjárás- és egyéb érdekes előadás
az alábbi linken:




Link


1241-42 folyamán a Mongol Birodalom hadai elérték a Magyar Királyságot. Bár a mongolok addig nem tapasztalt mértékű ellenállásba ütköztek a Kárpátoknál, IV. Béla királyunk serege végül nem tudta feltartóztatni a kor legfejlettebb és legerősebb hadseregét. Ahogyan - jegyzi meg találóan az előadó - fel sem merül, hogy a második világháborúban Magyarország miért nem bánt el egymaga a Szovjetunióval, úgy nem lehetnek ilyen szemrehányásaink 13. századi elődeink felé sem. A történész úr részletesen kifejti, hogy mik vezettek a tatárjárás pusztításához. Nagyszerű betekintést kapunk a kor haditechnikájába, a Magyar Királyság korabeli viszonyaiba és a Mongol Birodalom belső működésébe.

A közoktatásban és ezáltal a közgondolkodásban komoly hiányosságok vannak a mai napig a témával kapcsolatban, pedig az elmúlt évtizedekben nagyon sok régészeti lelet és korabeli, távol-keleti forrás került napvilágra, ami jelentősen árnyalja a történtekről alkotott képünket. Éppen ezért ajánljuk ezt a kiváló előadást minden magyarnak (és magyarul értő mongolnak), akit érdekel a történelem.

Az előadás felkerült a Turul TV kiemelten ajánlott videóinak lejátszási listájára.

A felvétel november 16-án készült a Józsa Judit Galériában megrendezett Ős-Kép Szalon előadássorozat keretében.
A galéria weblapja: http://www.jozsajudit.hu/
Az Ős-Kép Kiadó és a program: http://www.oskep.hu/

Facebook-kampány a hazafiak mellett: https://turul.tv/szabadsag/
 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Fazekas István: A kovácsműhely - Hangjáték Dévai Bíró Mátyás
  2018-05-23 23:27:40, szerda
 
  Fazekas István: A kovácsműhely


Link


Hangjáték Dévai Bíró Mátyás életéből

Készült a százhalombattai Reformáció 500 Emlékbizottság felkérésére. 2017. decemberében.

Közreműködnek az Új Színház művészei.

A felvétel a Promotion Service stúdiójában készült, Százhalombattán.

Szerkesztő, vágó: Fábián Anikó





 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
A keresztény Európa tönkretétele: a francia, német és magyar
  2018-05-08 23:01:37, kedd
 
  A keresztény Európa tönkretétele: a francia, német és magyar kultúrharc története


Link


Raffay Ernő történész előadása Budakeszin.




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában
  2018-05-03 00:20:47, csütörtök
 
  Dokumentumfilm: A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában


Link





Rendező: Bárány Krisztián
Írta: Bárány Krisztián
Fényképezte: Bárány Dániel
Szakértő: Prof. Dr. Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője
Narrátor: Csernák János
Zene: Cseh István


A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában címmel tudományos ismeretterjesztő film készült az MTA BTK TTI ,,Lendület" Szent Korona Kutatócsoport eddigi legfontosabb kutatási eredményeiről és felfedezéseiről. Az egy órás alkotás szakértő-főszereplője Pálffy Géza történész, a kutatócsoport vezetője. A forgatókönyvet írta és rendezte Bárány Krisztián, a filmet testvére, Bárány Dániel fényképezte.

A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére koronánk kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2012 közepe óta működő ,,Lendület" Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.

A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra - például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szülejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is.

A FilmLab által gyártott egy órás ismeretterjesztő filmet színészek és hagyományőrzők közreműködésével készített illusztrációk gazdagítják. A készítők legfőbb célja az volt, hogy a Szent Koronára, a koronázási jelvényekre és a magyar uralkodókoronázásokra vonatkozó legfrissebb felfedezések minél szélesebb körben ismerté válhassanak. Reményeik szerint az alkotás alkalmas lesz arra is, hogy televíziókban, filmszínházakban, s nem utolsósorban a történelemórákon vetítsék általános és középiskolákban egyaránt. Az alkotók bíznak abban is, hogy eddig ismert és újonnan felfedezett koronázási kincseink bemutatásával munkájuk elősegítheti a magyar lakosság történeti ismereteinek elmélyítését és nemzeti identitásának erősítését is.

Forrás: Link


 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Németh László: A két Bolyai
  2018-05-01 02:02:05, kedd
 
  A két Bolyai - 1978 Németh László Link


"Amikor a két Bolyai első életírója, hatvanöt évvel ezelőtt, a külföld érdeklődésétől is sarkallva, könyvét megírta, a bevezetőben arra hivatkozott, hogy a közt a mintegy hétszáz tudós név közt, amelyet nyilván valamelyik akkori tudománytörténet névmutatójában számolt össze: a könyv címlapján szereplő név az egyetlen magyar. A helyzet (bár most már inkább a tudománytörténeti művek hibájából) ma sem sokkal jobb. A közéletünket megszálló rengeteg (magát zsidónak gondoló) kazár között, alig-alig akad már magyar akit véletlenül beengednek, vagy kénytelenek beengedni. Talán érdemes visszanyúlni a leghíresebb magyar tudósokhoz, nem pedig a magyargyűlölőket felhozni példaképül a magyarság számára. (pl a magyargyűlölő Neumann Wigner Wiesel Teller stb stb helyett Németh László, Puskás, Bartók, Kodály, Bólyai :)"




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Németh László: Galilei 1,2,3,4. felvonás
  2018-04-29 21:52:15, vasárnap
 
  Németh László: Galilei 1-2. felvonás Link


Németh László: Galilei 3-4. felvonás Link


A négy felvonásos drámát bemutatja az Evangélium Színház.
Videó: Zákeus Média Centrum




 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Isten és a tudomány szolgálatában - Dr. Csókay s Dr.Kásler
  2018-04-29 21:18:36, vasárnap
 
  Isten és a tudomány szolgálatában - Dr. Csókay András és Dr. Kásler Miklós


Link







Az offline vendégei Dr. Csókay András idegsebész és agykutató, valamint Dr. Kásler Miklós az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója. A beszélgetést moderálja Vágvölgyi Gergely politológus, a 777 szerkesztője. A beszélgetés előtt Martí Zoltán, a 777 főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket.
 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
A Csókay házaspár tanúságtétele Székesfehérváron
  2018-04-29 21:13:37, vasárnap
 
  A Csókay házaspár tanúságtétele Székesfehérváron


Link

Dr. Csókay András az ismert idegsebész, feleségével Altay Daniellával sokszor áll a nyilvánosság elé, hogy személyes példájukkal bizonyítsák, a legmélyebb párkapcsolati válságból, a legnagyobb tragédiából is van kiút. Székesfehérváron a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban is együtt tettek tanúságot arról, mi tartotta meg házasságukat és miért élnek ma is boldog párkapcsolatban.



 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
Dr. Hidán Csaba: A pozsonyi csata
  2018-04-27 22:46:09, péntek
 
  Dr. Hidán Csaba: A pozsonyi csata


Link


Előadó: Dr. Hidán Csaba László régész, történész, harcművészet-oktató.

907. július 4-5-én, szombaton-vasárnap zajlott le a pozsonyi csata. A csata a magyarok számára nagy győzelemmel végződött, amely megszilárdította Álmos és Árpád honalapítását. Német sereg csupán 135 év múlva tudott újból ilyen messzire jutni, de sem akkor, sem 1051-ben nem tudták legyőzni a magyarokat. A jól ismert, ám elhallgatott győzelmes csatáról szóló előadást gyakorlati fegyverbemutató teszi látványossá. Az előadás a csata 1110 éves évfordulóján, 2017. július 5-én került megrendezésre.



 
 
0 komment , kategória:  Értékes előadások,filmek  
     1/30 oldal   Bejegyzések száma: 297 
2018.05 2018. Június 2018.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 75 db bejegyzés
e év: 762 db bejegyzés
Összes: 23703 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1349
  • e Hét: 22600
  • e Hónap: 115404
  • e Év: 1238840
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.