Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
x
  2012-11-17 17:05:52, szombat
 
  Tóth Kálmán
KIK VOLTAK A HONVÉDEK?

- Kik voltak a honvédek, jó apám,
Hogy annyit emlegetik nevüket?
- Midőn hazánkra törtek hét felől,
Őket szülé a nemzet-becsület.
Ha megnősz egykor, édes gyermekem,
S szivedben érzesz büszke örömöt:
Hogy hazád neve messze ismerős,
Fiam, a honvédnévnek köszönöd!

- Voltál-e honvéd te is, jó apám?
- Igen, az voltam, édes gyermekem!
Hogy én is védhessem a nemzetet,
Megengedé a jó Isten nekem.
Mert férfinak a hon védésinél
Nagyobb kegyet nem adhat már az ég;
Még gyenge ifju voltam akkor én,
Tölgyek között fűszál, de ott valék.

- S a honvédek vették be Budavárt?
Mutasd apám, mutasd meg, merre, hol? -
- Nézd gyermekem, nézd ottan dél felé,
Hol a hegyen most két út összefoly.
A hajnal éppen akkor lépte át
A hegytetőket büszkén, véresen...
Igy léptek ők is a várfokra föl,
Oh! ennél szebb nap nem lesz sohasem! -

- S a harc végtére mégis elveszett;
Mi tette ezt? beszéld el jó apám. -
- A diadalmak őrült mámora,
Hiú versengés, árulás talán;
Mert nagy volt akkor a mi nemzetünk,
Világ hallá, ha toppant serege;
Nem az erőszak, nem kétségbe'sés,
Belső viszálya oh! az győzte le.

- S a tizenhárom tábornok ki volt,
Kinek képét árulják mostan itt? -
- Oh fiam! ez a legszörnyübb eset,
Amit eddig a történet tanit;
Megrendül a hit, hogy ez végbement,
Ugy fojtattak bitón meg, - s annyian!
De ne beszéljünk erről sohasem,
Mert az Istenben hinnünk kell, fiam!


 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán-1831 - 1.  
x
  2012-10-09 11:14:58, kedd
 
  Tóth Kálmán
FÜTYÜL A SZÉL...

Fütyül a szél, az idő már őszre jár,
Szebb hazába megy vigadni a madár;
Én is mennék, de mi haszna, ha velem
Akárhová eljön a bú, szerelem.

Széthullott az árvalányhaj, elveszett...
Bánatfelhők borítják be az eget:
Nagy sirásuk meglátszik az ugaron;
Én is szétdult nyugodalmam siratom.

Azt kérdezi az a kedves kis leány:
Mért fáj szivem, mért vagyok oly halavány?
Az fáj az én bús szivemnek oly nagyon:
Mért nem tudja az a kis lány, mi bajom.


 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán-1831 - 1.  
x
  2011-07-30 19:09:47, szombat
 
 
Tóth Kálmán
A HALÁL.

Nem, nem az a halál, ahogy itt nevezik,
Ha koporsónknak a födelét szegezik;
Nem, nem az a halál, amit a léha hisz,
Midőn a gyászszekér a temetőbe visz;
És az sem a halál, midőn már más sirat:
Öröm vagy fájdalom, bú vagy érdek miatt -
Ah az, az a halál: midőn még itt vagyunk:
De halva és magunk siratjuk - önmagunk!

Emlékszem - ismerék egy fürge gyermeket:
Oly vidám, játszi volt, lepkéket kergetett;
Sokszor nádméz után megmászta a tetőt,
És volt egy anyja is, - oh, hogy szerette őt!
Csókjával üdvözlé szülőjét mindenütt,
S ha leült az anyja, ölébe lefeküdt;
Boldog fiu vala, de elvevé az ég -
Hol van? - Sehol! - pedig e gyermek én valék.

Ismertem azután egy lázas ifiút;
Szeretni mint ez, úgy, ah többé ki se tud!
Tudomány, eszme, kincs... nevetett mindezen -
Hát más cél is lehet mint csak a szerelem?
Oh, hogy szeretett! - és megölték azután -
E lázas ifiút legjobban siratám.
Ha föltámasztaná még egyszer egy tavasz!...
Nem, nem, többé soha!... tudom... én voltam az.

És volt egy férfi is, kinek a kebele
Szeretet, bizalom s szent lánggal volt tele;
Van nála - ezt hivé - barátság, becsület,
S jónak győzelme, mely késik bár - megjöhet;
Hanem e férfit is aztán megmérgezék:
Csak számitás van itt, gonoszság és szemét -
Minek is szeretett, remélt, hitt annyira?
Nem kellett volna oly hamar meghalnia.

Igen!... sokszor halunk; többször mint az a hab,
Mely, hogyha a folyón sár s kórónak halad,
Elpattan s újra más alakban jő elő;
Nem ott van a halál, ahol a temető;
Itt is sokszor halunk, - oh én azt érezem,
Én már rég meghalék: - agyam forr és kezem
Mozog még - de tudom, hogy ez nem élet - és
Ami még hátra van: az csak - elköltözés.




















 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán-1831 - 1.  
x
  2011-07-30 18:51:10, szombat
 
  Tóth Kálmán.

(1831-1881.)



ELŐRE!

A gárdának a jelszavát
Egész világ hangoztatja:
«A francia gárda meghal,
Hanem magát meg nem adja.»
Nekünk is volt egy jelszavunk,
Lázba jött a honvéd tőle:
Nem volt abban a halálról,
Nem volt abban megadásról,
Egy szó volt csak, hogy: Előre!

Ezzel himzé a honleány,
E szóval a honfi-zászlót,
Ezzel ment el az a gyermek,
A kit anyja másnap gyászolt.
De ha maradt még egy fia,
S kivánta a haza tőle:
Az egyiket nem siratta,
A másikat odaadta,
S ment a gyermek, ment - Előre!

Csodálatos ifju sereg,
Mely, nem tudni: hogyan támadt,
Napok szülték s mégis mintha
Szülte volna három század.
Ott rohannak... pusztító tűz...
A fele már ki van dölve...
Most elnyeli a füstfelleg...
Meghaltak tán? - nem! ott mennek!
Ott hallatszik, hogy: Előre!

Mint viharkor a tengernek
Összezúdul minden habja:
Mind ott voltak... egymás mellett
A fiú és édes apja.
Apa elhullt - és a fiú
Ráborult a vérző főre:
«Csak egy szót még, édes apám!...»
A haldokló fölnézett rá
És azt mondta, hogy: Előre!

Oh drága kincs, melyet annyi
Sírhalom-föld be nem fedett...
Szó, a mely - bár némán - kiált...
Mit elvenni nem lehetett,
Ott van a zúgó erdőkbe -
Beírva az arcredőkbe
Csontok közé, mik széthulltak...
Mert azok is megmozdulnak,
Ha még egyszer lesz: Előre!


 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán-1831 - 1.  
x
  2011-07-11 15:00:23, hétfő
 
  Tóth Kálmán - NEM, NEM...

Nem! nem!... ennek hinni kell!
Ha ez is csal, ez a homlok,
Megtagadom az égboltot
Fényes csillagezrivel.

Ha ez is csal, ez az arc,
Akkor semmi, s minden veszve,
Ugy a világ őrült eszme,
És az élet kába harc.

Oh nyujtsd újra karjaid,
S altasd el e fölvert lelket,
Dajkája a szerelemnek:
Nyájas, édes, drága hit!






 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán-1831 - 1.  
x
  2010-06-29 21:47:53, kedd
 
  Tóth Kálmán
SZILÁGYI ERZSÉBET.

I.

Oh mi szépen leng a zászló!
Oh mi szépen fénylik a kard!
Eressz anyám engem is el
Szép vitézek seregivel.

Nem lehet az édes fiam,
- Mond az anya lassu hangon -
S férje után, ki már távol,
Kendővel int ablakából.

Oh mi szépen szól most a kürt,
Hallod anyám? oh eressz el!
Meglásd, majd mit hozok néked,
Napkeletről, gyöngyöt, éket.

Van énnekem elég gyöngyöm,
- Mond az anya szomorúan -
És valóban, sötét szeme
Fényes gyönggyel, könnyel tele.

Hányszor mondtad édes anyám,
Hogy megtennél mindent értem -
Oh bocsáss a vészbe, harcba -
S kipirul a gyermek arca.

Kicsiny vagy még én magzatom,
Kicsike még katonának,
El nem birná gyenge karod,
El nem birná még a kardot.

Oh dehogy nem - mond a fiu,
És levesz a szegről egyet:
Nagy Hunyadi súlyos kardja,
Vér rózsákkal van kirakva.

Aztán vágni próbál vele,
Először is kelet felé -
Hanem nehéz, izmos a kard,
Le a földre huzza a kart.

Örömköny a nő szemében -
Mátyáséban pedig szégyen;
Rivalg a kürt távolról még...
«Istenem! csak nagyobb volnék!»


II.

Megnőttél már édes fiam,
A ki eddig visszatartott:
Maga anyád mondja már most
Hogy kösd fel a harci kardot.

Vitéz apád, hős testvéred,
Mind a kettő a föld alatt,
Feledtesd el mind a kettőt,
Mind a kettő légy te magad.

Fényes neved van már most is,
Fényes név a magyar neve -
De te tedd még fényesebbé,
Hogy a nap sápadjon bele.

S boruljon le előtte mind,
A ki csak él a világon:
Mint a csengetyü szavára,
Hit beszéljen, ész megálljon.

Ne legyek én többé anyád,
Ne is szeress engem soha.
Édes hazád most az anyád,
Én pedig csak egy mostoha.

Csak azt imádd, csak azt szeresd,
Annak neve, annak képe
Álljon mindig szent oltárként
Szived, lelked közepébe'.

És hogyha kell, halj meg érte,
Halj meg érte, én nem bánom -
Ha a szivem megszakad is...
No most az Isten megáldjon!



 
 
0 komment , kategória:  Tóth Kálmán-1831 - 1.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 988
  • e Hét: 8526
  • e Hónap: 24165
  • e Év: 57561
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.