Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Gunnar Ekelöf: Őszi rontás
  2016-01-15 10:54:09, péntek
 
 
Gunnar Ekelöf:
Őszi rontás

Hallga, fülelj és várj
Várd a vadállatot, az intést, ami jön,
várd a varázst, várd a vészt, ami jön,
amidőn vesztvén sós ízét az Idő
csak tovaleng hunyt csillagokkal láng szigetek mellett.
Meghozza a hajnal, hozza az alkony.
Nem ideje a nappal, sem az éj.
Midőn rögöt szül a Nap, sziklát szül a Hold, akkor jön
hunyt csillagokkal, elszenesült hajón ..
Akkor kinyílnak végre a kapuk a ,,Minden lehet" előtt,
akkor a vértelen kapuk zárulnak mindörökre.
Bételik a föld még nem látott lábnyomokkal
és a lég még nem hallott neszekkel.
Omlanak városok pontosan óraütésre.
Repednek fülkagylók, akárcsak lenn a vízi mélyben.
És az Idő mérhetetlen alázata örök lesz
a halott arcokba mélyülve a csoda
dermedt fényén, mely házaikon siklik tova.
Hallga, fülelj és várj,
lélek-lefojtva, míg nyitja szemét a hajnal és
lélek-lefojtva, míg zárja pilláját az alkony.
Jánosy István
 
 
0 komment , kategória:  3 - Gunnar Ekelöf  
Gunnar Ekelöf: Minden ember egy egész világ
  2016-01-15 10:51:39, péntek
 
  Gunnar Ekelöf:
Minden ember egy egész világ

Minden ember egy egész világ, tele

lázadó, vaksi lényekkel, kiken

ma is elűzött királyuk uralkodik.

Minden lélekben ezer más lakik,

minden világban ezer másik rejtezik,

és ezek az alsóbb, vaksi, szűk világok

élők, igaziak, szinte csak most születnek,

tehát ahogyan én is létezem. Királyok

s hercegek, mi, ezer lehetőségeinkkel

magunk is alattvalói és foglyai vagyunk

egy nálunk nagyobb lénynek, akinek énjét

éppoly kevéssé értjük, mint alkotónk

a maga alkotóját, akinek szeretete vagy halála

egy színfolt csupán érzelmeinken.



Mintha egy szép, nagy tengeri hajó

haladna el szélén a horizontnak,

alkonysugárban. - És mi észre se vesszük,

csak mikor hulláma a partra kicsap,

először egy, majd még egy, csapdos sokáig,

egészen addig, míg minden ismét

úgy lesz, ahogy volt. - És mégis másképp.



Mert nyugtalanság fog el minket, árnyakat,

ha halljuk, hogy nagy népek vándorolnak,

és hogy emberek lehetőségeiket megragadják.


Ford.: Bernáth István
 
 
0 komment , kategória:  3 - Gunnar Ekelöf  
Gunnar Ekelöf: Elégia
  2016-01-15 10:47:38, péntek
 
 

Gunnar Ekelöf:
Elégia

Vasárnap este
Harangszó a város felett
a nyitott ablakon át
bejön az utca zaja,
lépések a csikorgó homokban
mit a tél jege hagyott maga után
amikor elolvadt...

Látod újra tavasz van
pedig azt gondoltad mindennek vége!
Látod amott az ágakat
csillognak remegnek könnyeik!

Figyeld a fényt a felhők ragyogását
érezd hogy élsz!
A tavasz mérge
elérte szívedet:
most már nem menekülhetsz,
hinned és remélned kell újra
és a reményed becsap téged
és a hited majd megcsal téged
és akkor visszatér a sötétség...

Mert az ősz ismét eljön
bármilyen szépen uralkodott a tavasz!
A határtalan időt nem érdekli
hogy valaki önmagát én-nek hívja
és megnevezi a céljait!
És nem érdekli a földgolyót
mely észrevétlen fordul
évszakból évszakba
hogy valaki harcol a forgása ellen!

Belőlünk emberekből a türelem hiányzik
várakozásra időnk nincsen
de sötétség vesz körül mindenfelől
és a sötétség ideje mérhetetlen:
a napok s a csillagok fogaskerekek
általuk működik az örök óra
- végtelenül lassan
minden megváltozik
hogy örökkön-örökre ugyanaz legyen.

Ford.: Bari Károly
 
 
0 komment , kategória:  3 - Gunnar Ekelöf  
Gunnar Ekelöf: Melankólia
  2016-01-15 10:43:49, péntek
 
 


Gunnar Ekelöf:
Melankólia

Számlálgatom győzelmem, visszanézve,
felette gyér, ám annál több kudarcom...
Álom-tájon, hol por sejlik a légbe,
mint hosszú mars után, oly tűnő, finom,
csatát hol senki sem kezd s nem áll félre,
fehérlő csontmezőit megpillantom
a vágyaim harcrendbe-állt hadának...
Végre folyó... Sivatag délibábja,
kiszáradt kutak kínja már nem bágyaszt,
feledve minden kérdést, választ, bárha
növés aggaszt, sorvadás réme áthat,
ringatna a hullámok fodros árja,
a part fölé áttetsző ívben hullván,
tova- s visszasodródva a kövek közt,
fövenyágyban hevernek szürkén, lomhán,
a mezsgyén, mely elválaszt, egybe is köt
volt s el nem ért áhított földet, pusztán
ezt akarom - akár a holt gaily, széttört
roncsok, égett hajótestek szilánkja,
sok holttetem, a lángban szénné égve...
Sodródni, míg a part tűnik homályba.
Sem megfordulni, de vissza se nézve.
Legyőzve sem, de győztessé se válva.
- A nagy visszavonulásoknak vége.


Ford.: Szabó János
 
 
0 komment , kategória:  3 - Gunnar Ekelöf  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 2176 db bejegyzés
Összes: 54926 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1272
  • e Hét: 13397
  • e Hónap: 41856
  • e Év: 934023
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.