|
2012-10-10 17:05:01, szerda
|
| |
| |
Koltay Gergely
Neked játék, nekem szerelem
Neked játék, nekem szerelem neked a fény és a végtelen
Nekem a hiány, nekem a küzdelem nekem a bűn és a félelem.
Arcul csapott magányunkra rászáradt illúziókkal kétsornyi hír lett életem, s ami szép azt csak képzelem.
Neked eső, neked havazás neked maradt a tisztaság, fehér lepedő, de záporverte homlokodra jeleket karcol az idő
Mert nagyon fáj mert üvölteni kéne mert nem lehet
Mert nem lehet !
Mert amit nem lehet az az élet
Mert lehetetlen az élet, mert nincs
Igaz .
Széttépett imakönyveink között, a megtalált nyomornak sohasem lesz vége
Neked játék, nekem szerelem neked a fény és a végtelen
Nekem a hiány, nekem a küzdelem nekem a bűn és a félelem.
Csak tovább roncsol a vágy, az eltévedt boldogság, kit fáradt vándorként engedtünk be hozzánk s ránk gyújtotta a házunk.
De nem !
Nekem szép így is nekem szép a
Volt s a
Lesz! is még ha bűnnel házasságot kötsz is.
Hajnali házak csöndjét, ma még titokban zárjuk s a kulcs halott fém testként postaládánkba koppan, mint startpisztoly dörren a meneküléshez
Mert futni kell magam, magad ellen, mert a világ máglyát rak egymást ölelő testeink alá.
S a gyönyör nedvei a kozmoszba áradnak szét de itt ez csak per itt ez csak büntetés.
Nekem játék, neked szerelem neked fény, nekem végtelen
A közös bűn, a hiányzó értelem, mi neked küzdelem, nekem a félelem .
Talán egy más korban, egy más létben, vége lesz a láznak,
De most, ami volt s ami lesz odaadod másnak.
Ez most a búcsú és a kezdet is, ez most fájni fog még, ha tudjuk is. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Koltay Gergely |
|
|
|
|
|
Offline
