|
2013-12-11 00:19:02, szerda
|
| |
| |
Atillka Bartha
Csönded vagyok
Más a láng. Más a tűz.
A vágy máshoz űz...
A szív máshoz kerget.
Más látja a milliárd tervet,
Mi vadul szárnyal benned.
Ez mind más. De én?
Ki? Vagy miféle teremtmény
Lehetek retinádon át nézve?
Szörny, ki ráfekszik az éjre,
S elbújik álmaid mélyére?
Nem. Az én lényem más.
Egy furcsa, titkos társ,
Ki szürkületi órákban,
Pár tudatlan imádban
Elringat a mában.
Csönded vagyok neked,
Ki akkor van veled,
Amikor már senki más.
Nem kell, hogy megláss,
Hogy a tudatalattiból kiáss.
Én az üresjárat vagyok,
Mások a gondolatok.
Mert mind akarnak,
Mind rúgnak, marnak,
Míg végül meg nem halnak.
Én csupán csak létezem.
A homállyal érkezem,
És megülök lelkeden.
Kristályok közt, szemeden
Át, világodat figyelem.
Létem is csak pár pillanat.
Elhozom az álmaidat,
S elringatlak, mint gyermeket...
Link Más ez a szerelem
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Atillka Bartha |
|
|
|
|
|
Offline
