|
2008-03-17 19:59:33, hétfő
|
| |
| |
William Wordsworth - Táncoló Tűzliliomok
Sétáltam, mint felhő,
melyetszél hajt,
céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor,
egy sereg aranyliliom
tűnt elém,a tó partján,
a fák alatt ringtak,
táncoltak álmatag.
Ahogy csillaggal a tejút
ragyog, s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos,
büszke fej hintázott ott
vagy tízezer.
Tűztánc volt a tó is,
de ők túltündökölték a vizet,
-költő ily társaság előtt
csak boldog, s vidám lehetett!
Néztem, - néztem,
- nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép;
Mert ha merengő éjeken lelkem
most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása,
és megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.
(fordította: Szabó Lőrinc) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: v- William Wordsworth |
|
|
|
|
|
Offline
