Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
a
  2013-04-16 20:57:46, kedd
 
  Josef Weinheber (Bécs, 1892. március 9. - Kirchenstetten 1945. április 8.) osztrák költő, elbeszélő és esszéista.


Durch Bauernland

Ein Streifen Mais, ein Streifen Klee,
Kartoffelfurchen je und je,
und Acker braun und Acker rot,
im gelben Mittag reift das Brot;
der Wiesenweg gebändert weiß,
ein Streifen Klee, ein Streifen Mais,
der Jogl zieht am Strick das Kalb,
und Acker rot und Acker falb,
Kartoffelfurchen je und je,
im hohen Hafer äst das Reh,
die reifen Mandeln Reih an Reih,
ein Leiterwagen nahebei,
und Wegerich und Rittersporn,
im gelben Mittag rauscht das Korn,
die Weiden an dem Wasserbug
beschatten kühl den Schnitterkrug,
und Acker falb und Acker schwarz,
im lichten Forste riecht das Harz,
mit Ochsen schwer, der Bauer dran,
geht um die Hufe das Gespann,
geschobert liegt das Heu zuhauf,
Rebhühner stehen knatternd auf,
ein Kirchturm ein paar Höfe weit,
und wieder nichts als Einsamkeit,
ein Streifen Mais, ein Streifen Klee,
Kartoffelfurchen je und je,
und Acker hier und Acker dort,
und an und um und immer fort ...




Parasztföldeken

Kukorica és lóhere,
krumpliföldek mindenfele,
vörös föld barna földet ér,
nő sárga délben a kenyér,
fehér az ösvény szalaga,
lóhere és kukorica,
ballag kötélen a tinó,
hol vörös szántó, hol fakó,
krumpliföldek mindenfele,
magas zabföldön őz legel,
érett mandulák sorai,
mellette oldalaskocsi,
utilapu és szarkaláb,
dél sárgítja a gabonát,
pihen a parti fűzfa-árny
az aratók hűs korsaján,
fakó s fekete földszalag,
fényes erdőből gyantaszag,
paraszt üli az ökröket,
lassan járják a földeket,
boglyákba rakva széna vár,
fogolycsapat csattogva száll,
torony, pár udvar, semmi több,
s csak magány, mely mindent kitölt,
kukorica és lóhere,
krumpliföldek mindenfele,
kifogyhatatlan földeken
utazik a szem végtelen...

Görgey Gábor


...... .............Link -


 
 
0 komment , kategória:  Josef Weinheber 1.  
x
  2012-01-10 17:59:40, kedd
 
  Josef Weinheber - Im Grase

Glocken und Zyanen,
Thymian und Mohn.
Ach, ein fernes Ahnen
hat das Herz davon.

Und im sanften Nachen
trägt es so dahin.
Zwischen Traum und Wachen
frag ich, wo ich bin.

Seh die Schiffe ziehen,
fühl den Wellenschlag,
weiße Wolken fliehen
durch den späten Tag -.

Glocken und Zyanen,
Mohn und Thymian.
Himmlisch wehn die Fahnen
über grünem Plan:

Löwenzahn und Raden,
Klee und Rosmarin.
Lenk es, Gott, in Gnaden
nach der Heimat hin.

Das ist deine Stille
ja, ich hör dich schon.
Salbei und Kamille,
Thymian und Mohn,

und schon halb im Schlafen
- Mohn und Thymian -
landet sacht im Hafen
nun der Nachen an.


A zöldben

Kakukfű, harangka,
pipacs, rozsvirág.
Sejtés messzi hangja
jár a szíven át.

Csónak lágy ölében
tovaringatott.
Sem-alva-sem-ébren
kérdem, hol vagyok.

Hullám verdes, érzem,
hajók lengenek,
úsznak el fehéren
alkony-fellegek -

kakukfű, harangláb,
mák s buzavirág.
Mennyei vitorlák
a zöld síkon át:

rozmaring és konkoly,
pitypang s lóhere.
Kormányozd, Uram, jól
csak hazafele.

A te csönded vár ma,
Hallak, némaság.
Ó, kamilla, zsálya,
mák s buzavirág,

s félálomban, csöndben
— pipacs s búzakék —
a csónak eközben
az öbölbe ért.

Görgey Gábor


 
 
0 komment , kategória:  Josef Weinheber 1.  
d
  2011-11-26 16:13:00, szombat
 
  Josef Weinheber - Leitspruch

Ein armer Dichter, wenig nur bekannt
der sagt sich, meine Weis ist überspannt,
bei dem Sonetten- und Terzinendreck
bleibt mir am End die ganze Kundschaft weg,
i setz mi hin und schreib auf wienerisch,
was i so reden hör am Wirtshaustisch,
damit das Publikum der entern Gründ
hĺlt auch einmal sein Dichter findt, ja, ja:
Des hat kan Goethe gschriebn, des hat kan Schiller dicht',
is von kan Klassiker, von kan Genie,
des is a Weaner, der mit unsern Göscherl spricht,
und segn Sie, erst des is für uns Poesie.




Verseim elé

Egy ágrólszakadt költő s névtelen
prézsmitál, hogy nehéz az énekem.
Csak szonettek és koszos terzinák
nincs rá kuncsaft, így nem mehet tovább.
Nekidurálom hát magam, s dalom
mint kocsmában a nótát, úgy fujom;
a népség, katonák s más uri nép
kifogta végre költőjét. Na ja:
Goethe meg Schiller nem firkant ilyet,
nem klasszikus, nem zseni semmiképp
bécsi szívről dumál a bécsi száj,
no látják, ez költészet ugyebár!

Raics István

 
 
0 komment , kategória:  Josef Weinheber 1.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2286
  • e Hét: 5812
  • e Hónap: 21451
  • e Év: 54847
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.