Belépés
bozsanyinemanyi.blog.xfree.hu
Legyen szíved, mely sosem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz. /Charles Dickens/ Erzsébet. Erzsébet.
1951.03.10
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 43 
Ha tudnád
  2018-08-01 22:11:37, szerda
 
  Ha tudnád

...... ......Lelked most is érzem,
Magam mellett
Suhan,
Ahogy lépkedem
A rideg kövek között,
Földöntúli csókod
Homlokom ráncaira
Szökött...

Te már érted,
Mit még csak érzek,
Fájdalmasan.
Suttogott mécsesek
Lángjaiban
Ringatózik
Az élet időtlensége,
S szívem melegsége
Hozzám vonzza
Tiszteletre méltó
Közelséged.
Ha tudnád,
Hogy szeretlek Téged!

Imát mormoló lázam
Csontomig vetül,
Búcsú nélkül mentél el,
S itt hagytál,

Válóczy Szilvia


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
Féktelen éj
  2018-08-01 21:59:21, szerda
 
  Féktelen éj

...... .....Köldökömbe rejted csókjaid,
gyengéd simogatásod siklik
mezítelen testemen.
Vállaimról indított
játékos ujjaid nesztelen
harmóniában járnak
feszült mellemen.
Lassú bókjaid
örömmé fércelik
szétesett kába pillanataim,
vágyadba temetsz,
lángolva igézel
szenvedélyed habjain,
s úgy ringatsz,
oly mohón,
akár a tenger.

Válóczy Szilvia


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
A te fájdalmad...
  2018-07-19 22:34:23, csütörtök
 
  A te fájdalmad...

Elhagyott...
Annyi év után a boldogság
bezárta kapuit.
A lélek nem könyöröghet itt...

Ez gyarlóság!
Esengni egy csepp szerelemért...
Ki érti ezt...?!
Fájva fáj a nesz,
mi belülről karol,
s belül mégis haldokol.

Miért tetted ezt?
S a válaszok közt a kín:
A vívódás sebez...
S te félsz, mert én is félek,
már nem tart össze a teremtő lélek...

Mintha eltűnt volna,
akár a hitéből kitért szolga,
ki rabként esdekel.

Mégis szeretve hagysz el...
Válaszod magad sem tudod,
halomnyi gond biztos otthonod,
s hogy én ne az legyek,
visszalöksz a múltba,
de lelked közben tompa,
sír...
Isten könyvébe fájdalmat ír...
A te fájdalmad...

Válóczy Szilvia



 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
Szeretetről...
  2018-07-18 23:32:01, szerda
 
  Szeretetről...

A szeretetet, mit ápolnod kell,
Gondoznod, hogy soha ne haljon el,
Vigyázva érintsd lelkeddel,
Óvd oly nagy kegyelemmel,
Hisz törékeny voltában a fény,
Akár egy örökké tartó remény,
Lüktetett csendben robbantja szét,
Szíved legmélyebb szegletét.

Válóczy Szilvia


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
A szó
  2018-07-13 19:47:22, péntek
 
  A szó

Kívánlak éj, kívánlak vétkezés...
Arcomon mámor nyit ajkakat,
Vezekléssé válik minden pillanat.
Ha gyönyörben ringatsz, hát ringass...
Fesd álmokká magadat
Szememben...
Hogy lássam, mit láthatok,
Hogy vágyjam, mit vágyhatok,
Hogy érezzem, mit éreznem kell,
S tudjam, hogy szavad szavamra felel...

Válóczy Szilvia


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
Csak ezt kérem...
  2018-07-07 22:50:11, szombat
 
  Csak ezt kérem...

Ha többé nem kellek neked
úgy add tudtomra, hogy megértsem.
Sűrűn gyötrő tetteidtől ezt kérem,
s mi egyetlen célként tűzve volt,
mit épített éltedben annyira féltesz,
angyalként tartsd magadban, míg kísértesz.

Akkor ne tégy meg magadnak!
Ne halljam és ne lássam akaratodnak
fájó égiszét, hogyan tépi
fájdalmas napjaink között szét
a csodában fénylő emlékvágyakat,
mert hiányunkból csak bánatunk fakad.

Légy tiszta, mint mindig is voltál,
s maradj meg elveid szerint,
ha idődben túl kevés vagyok, ne add
röpke lényeged, mert kínba lök megint
a felismerő, s gyötrő tapasztalat,
hogy csak ennyit érek, s így adod magad.

Nekem az egész életed kell! Mind!
Mit csepegtetsz, halhatatlan lesz megint,
mint azelőtt, mikor újra jártuk az időt.
Nem véletlen, hogy a szívünk egyszerre dobban,
s a lét néha hiába katlan, ha mégis érezzük,
e kegyetlen világban, egymásért lélegzünk.

Ha többé nem kellek neked,
kérlek, úgy add tudtomra, hogy megértsem.
Szeretve szerető tetteidtől csak ezt kérem,
s azt, hogy ha megválasztod léted hatalmát,
mondj imát, és lásd, érezd hús-vér szívem,
mely érted lüktet... Csak ezt kérem...

Válóczy Szilvia


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
Erőt adsz...
  2018-06-29 21:16:23, péntek
 
  Erőt adsz...

Erőt adsz, mikor fáradok,
erőt, mikor gondjaimban
szavaim ártatlanok,
erőd bennem csillagként vetül,
fényed elmémben testesül.
Jóságod egekből származó,
lelkedből lelkembe áradó.
Erőd lángoló, féltő, alkotó,
nyugalmas rendedből, adó.

Erőt adsz, ha felkel a nap,
erőt, mikor végül magára hagy.
Erő a szavad, erő a tested,
erőből kovácsolta Isten a lelked.
Fényed elmémben testesül,
erőd fájó sebeimbe merül,
s a benned égő szeretet,
csendbe burkolja szívemet.

Válóczy Szilvia


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
Képre írva
  2018-06-19 11:39:20, kedd
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
Életjáték
  2018-06-19 11:27:18, kedd
 
  Életjáték

Ez ilyen.
Magunkra maradt hitünkkel
éljük túl napjainkat,
mert ahogy egyedül születünk,
egyedül kell megküzdenünk
ezernyi vágyainkat,
s ha álmainkat
elmossa a szakadó eső, vagy sárba
térdepel alázott önérzetünk,
fényért kiált bennünk
a szabaddá emelő remény.
De néha kemény a föld,
s térdepünktől véresre horzsolt
lábainkat csak az Istenben
áldott idő gyógyítja, mert Isten
határtalan szeret,
önző vágyainkban is
féltve enged
útjainkon.

Válóczy Szilvia
Vác, 2017. június 8.


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
Éjjel van.
  2018-04-16 22:21:04, hétfő
 
  Ágytéri jelenetben

Éjjel van.
Kába percek pattognak
Az álmosan meleg
Szobában.
Izgalom húzza vágyam
Sziklányi csodád felé.

Finom paplan alatt
Kezem siklik,
Már aludnál,
Szemed hunynád
A holnapnak,
De vágyam
Tűzzé hevítem
Testeden,
Hogy érezz,
Érezz végtelen.

Egymás rabjaként,
Nászunk hangja ébred,
Markomban szép, szelíden,
Lágyan lassú lázban,
Úgy zokog lüktetésed,
Mint testemben a kéj,
Vonaglik,
Akár a csend,
Mely hosszú hatalmat szór
Feletted.

Ránk sírnak a csillagok,
S a Hold buja fénye is
Féltékeny képzelet,
Ahogy kezem kényeztet
Véred bennem feszül,
Hangod morajlása remeg,
S halk szavad
Ott legbelül.

Ujjaiddal vágyat rajzolsz
Meztelen bőrömön,
Libbenőn lobogó lángod
Mámorítva kényeztet.
Karodba rejtesz,
S élvezed minden pillanatom,
Te vagy végtelen akaratom
A lét...
Az érzés...
A szabadság...

Sikollyá simul az éj,
A küzdelem
Homállyá fakít,
S a messzi tér
A szerelem könnyeiben
Alélva fürdik,
Mint beteljesült vágyakozás
Ledér bölcsőjében ring
Az elizzott lélek.

Válóczy Szilvia


 
 
0 komment , kategória:  Válóczy Szilvia   
     1/5 oldal   Bejegyzések száma: 43 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1280 db bejegyzés
Összes: 14123 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 955
  • e Hét: 955
  • e Hónap: 13751
  • e Év: 862253
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.