2008-02-02 17:14:43, szombat
|
|
|
S ha mozdul valaki, és elindul felém?
Kérges szívvel, bánatos testtartással
ajtót nyitok a rém vaskos falon.
Félreállok.
Hogy jöjjön, engedem.
Hagyom. Feladom falaim.
Feladom énem.
Közben szenvedek,
mert ismerem a távozás kesernyés ízét.
A meg nem értés fertelmes bűzét.
A felejtés kínpadját.
(Pálnagy László)
|
|
|
0 komment
, kategória: v- Pálnagy László |
|
|
|