Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
x
  2013-08-08 02:33:17, csütörtök
 
  Kipling, Rudyard: Városok, Trónok, Birodalmak (Cities and Thrones and Powers in Hungarian)

Cities and Thrones and Powers (English)


Cities and Thrones and Powers

Stand in Time's eye,

Almost as long as flowers,

Which daily die:

But, as new buds put forth

To glad new men,

Out of the spent and unconsidered Earth

The Cities rise again.



This season's Daffodil,

She never hears

What change, what chance, what chill,

Cut down last year's;

But with bold countenance,

And knowledge small,

Esteems her seven days' continuance,

To be perpetual.



So Time that is o'er-kind

To all that be,

Ordains us e'en as blind,

As bold as she:

That in our very death,

And burial sure,

Shadow to shadow, well persuaded, saith,

"See how our works endure!"



Link







Városok, Trónok, Birodalmak (Hungarian)


Városok, Trónok, Birodalmak:

az

Idő szemében mind csak

nyári gaz:

de uj szemek elé

uj rügy ragyog

s a Föld mocskából ujra Ég felé

törnek a Városok.



A mai rózsa

sose hallja, mi

végre hogyan jutott a

tavalyi;

tudása gyér, de mert

fűti a vágy,

öröklétnek ítéli ünnepelt

egy hete tartamát.



Igy, mint rózsát, becézve

csalja meg

a Perc vak ösztökéje

életed:

hogy, bár ravatalán,

sőt föld alatt -

rendületlen hirdesse árnynak

,,Művünk hogy megmarad!"

Szabó Lőrinc


Link



 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2013-05-15 20:05:51, szerda
 
  Kipling, Rudyard: Ajánlás (L'Envoi in Hungarian)

L'Envoi (English)


When Earth's last picture is painted, and the tubes are twisted and dried

When the oldest colors have faded, and the youngest critic has died

We shall rest, and, faith we shall need it--lie down for an aeon or two,

'Til the Master of All Good Workmen shall set us to work anew!



And those that were good will be happy: they shall sit in a golden chair;

They shall splash at a ten-league canvas with brushes of comet's hair;

They shall find real saints to draw from--Magdalene, Peter and Paul;

They shall work for an age at a sitting and never be tired at all!



And only the Master shall praise us, and only the Master shall blame;

And no one shall work for money, and no one shall work for fame;

But each for the joy of the working, and each, in his separate star,

Shall draw the Thing as he sees It for the God of Things as They Are!




Ajánlás (Hungarian)


Ha kész lesz minden földi kép s üres lesz mind a tubus

és meghal a legöregebb szín és a legifjabb kritikus;

megpihenünk - ránk fér!... Pihenünk néhány évezredig,

aztán a Jó Munkások Ura megint dolgozni hív.



És aki derék volt, üdvözül: arany szék jut neki,

világ-nagy vásznát üstökösök ecsetével keni,

valódi szent lesz a modele, Péter, Pál, Mária,

és minden ülés ezer év s a kéz nem fárad el soha.



S az Úré lesz a dicséret és az Úré a kifogás,

s nem érdekel senkit sem a pénz, sem a hír, se semmi más,

s örülni, külön csillagán, úgy fest majd mind a lélek,

ahogyan látja a dolgokat Istenért, aki a Lényeg

Szabó Lőrinc

 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-11-21 14:12:14, hétfő
 
  Kipling, Rudyard: Mélytengeri kábelek (The Deep-Sea Cables in Hungarian)

The Deep-Sea Cables (English)


The wrecks dissolve above us; their dust drops down from afar -

Down to the dark, to the utter dark, where the blind white sea-snakes are.

There is no sound, no echo of sound, in the deserts of the deep,

Or the great grey level plains of ooze where the shell-burred cables creep.



Here in the womb of the world - here on the tie-ribs of earth

Words, and the words of men, flicker and flutter and beat --

Warning, sorrow and gain, salutation and mirth -

For a Power troubles the Still that has neither voice nor feet.



They have wakened the timeless Things; they have killed their father Time;

Joining hands in the gloom, a league from the last of the sun.

Hush! Men talk to-day o'er the waste of the ultimate slime,

And a new Word runs between: whispering, "Let us be one!"




Mélytengeri kábelek (Hungarian)


Hajók mállnak fölöttünk; roncsuk porként lebeg

alá az éjbe, ahol csak a vak kígyók derengenek.

Se hang, se visszhang; pusztaság és mélység és vizek;

ott kúsznak a szürke iszapban a csigaleple kábelek.



Itt a világ méhében, itt, a föld bordái között

szó, s emberi szó, ébred és pattogva-repesve zörög

- vészjel, gyász, üzlet és öröm -, a Csöndön valami

hangtalan, lábatlan Erő riad át: szavai



felverték az örök Életet: apjuk, az Idő, halott;

lehozták a homályba a fényt, a mélybe a napot.

Csitt! Emberek beszélnek a sivatag iszapon át

s egy új Szó fut közöttük s azt sugja, hogy: ,,Egy a világ!"

Szabó Lőrinc

 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-05-21 20:13:23, szombat
 
  Kipling, Rudyard: A majom-törzs vándoréneke (Road-Song of the Bandar-Log in Hungarian)

Road-Song of the Bandar-Log (English)


(From The Jungle Book)



Here we go in a flung festoon,

Half-way up to the jealous moon!

Don't you envy our pranceful bands?

Don't you wish you had extra hands?

Would n't you like if your tails were -- so --

Curved in the shape of a Cupid's bow?

Now you're angry, but -- never mind,

Brother, thy tail hangs down behind!



Here we sit in a branchy row,

Thinking of beautiful things we know;

Dreaming of deeds that we mean to do,

All complete, in a minute or two --

Something noble and grand and good,

Won by merely wishing we could.

Now we're going to -- never mind,

Brother, thy tail hangs down behind!



All the talk we ever have heard

Uttered by bat or beast or bird --

Hide or fin or scale or feather --

Jabber it quickly and all together!

Excellent! Wonderful! Once again!

Now we are talking just like men.

Let 's pretend we are... never mind,

Brother, thy tail hangs down behind!

This is the way of the Monkey-kind.



Then join our leaping lines that scumfish through the pines,

That rocket by where, light and high, the wild-grape swings,

By the rubbish in our wake, and the noble noise we make,

Be sure, be sure, we're going to do some splendid things!




A majom-törzs vándoréneke (Hungarian)


(Részlet a Dzsungel Könyvé-ből)



Lengő füzérben szökkenünk,

a féltékeny Holdig megyünk.

Rajunkat nem irigylitek?

Kívánnátok még egy kezet:

farkat, mely ügyesen kacsol?

Amor nyíl-íve így hajol.

Acsarkodtok ránk? Hasztalan:

farkad hátul lelóg, fiam.



Ágon sorban gubbaszkodunk,

gondolkodunk, sokat tudunk,

nagy hőstetteket álmodunk,

perc és mindennel kész vagyunk.

Mi jó, nemes, bölcs, óriás:

megteremti rágondolás,

és visszatér, ha elsuhan.

Farkad hátul lelóg, fiam.



Hallgattunk sok beszédre már,

mit dúvad mondott, vagy madár,

uszony, toll, pikkely, lepkeszárny -

hadarjuk karban, mindahány.

Kiváló! Még egyszer! Remek!

Beszélünk, mint az emberek,

lám, kik vagyunk mi! Semmi baj:

farkad hátul lelóg, fiam.

Majomszokás, ős múltja van.



Ugorj velünk, barát, a píniákon át,

tüzijátékként beragyogjuk a vadszőlő-indák sorát.

Gomolyban ébredünk, nemes zajt művelünk,

megládd, olyat teszünk, amely nagy és saját!

Weöres, Sándor

 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-05-19 20:29:28, csütörtök
 
  Kipling, Rudyard: A Dzsungel Könyve (részlet) (The Jungle Books (detail) in Hungarian)

The Jungle Books (detail) (English)


Now Rann the Kite brings home the night

That Mang the Bat sets free--

The herds are shut in byre and hut

For loosed till dawn are we.

This is the hour of pride and power,

Talon and tush and claw.

Oh, hear the call!--Good hunting all

That keep the Jungle Law!

Night-Song in the Jungle

It was seven o'clock of a very warm evening in the Seeonee hills when Father Wolf woke up from his day's rest, scratched himself, yawned, and spread out his paws one after the other to get rid of the sleepy feeling in their tips. Mother Wolf lay with her big gray nose dropped across her four tumbling, squealing cubs, and the moon shone into the mouth of the cave where they all lived.

"Augrh!" said Father Wolf. "It is time to hunt again."

He was going to spring down hill when a little shadow with a bushy tail crossed the threshold and whined:

"Good luck go with you, O Chief of the Wolves. And good luck and strong white teeth go with noble children that they may never forget the hungry in this world."

It was the jackal--Tabaqui, the Dish-licker--and the wolves of India despise Tabaqui because he runs about making mischief, and telling tales, and eating rags and pieces of leather from the village rubbish-heaps. But they are afraid of him too, because Tabaqui, more than anyone else in the jungle, is apt to go mad, and then he forgets that he was ever afraid of anyone, and runs through the forest biting everything in his way. Even the tiger runs and hides when little Tabaqui goes mad, for madness is the most disgraceful thing that can overtake a wild creature. We call it hydrophobia, but they call it dewanee--the madness-- and run.

"Enter, then, and look," said Father Wolf stiffly, "but there is no food here."

"For a wolf, no," said Tabaqui, "but for so mean a person as myself a dry bone is a good feast. Who are we, the Gidur-log [the jackal people], to pick and choose?"

He scuttled to the back of the cave, where he found the bone of a buck with some meat on it, and sat cracking the end merrily.

"All thanks for this good meal," he said, licking his lips. "How beautiful are the noble children! How large are their eyes! And so young too! Indeed, indeed, I might have remembered that the children of kings are men from the beginning."

Now, Tabaqui knew as well as anyone else that there is nothing so unlucky as to compliment children to their faces. It pleased him to see Mother and Father Wolf look uncomfortable.

Tabaqui sat still, rejoicing in the mischief that he had made, and then he said spitefully:

"Shere Khan, the Big One, has shifted his hunting grounds. He will hunt among these hills for the next moon, so he has told me."

Shere Khan was the tiger who lived near the Waingunga River, twenty miles away.

"He has no right!" Father Wolf began angrily--"By the Law of the Jungle he has no right to change his quarters without due warning. He will frighten every head of game within ten miles, and I--I have to kill for two, these days."

"His mother did not call him Lungri [the Lame One] for nothing," said Mother Wolf quietly. "He has been lame in one foot from his birth. That is why he has only killed cattle. Now the villagers of the Waingunga are angry with him, and he has come here to make our villagers angry. They will scour the jungle for him when he is far away, and we and our children must run when the grass is set alight. Indeed, we are very grateful to Shere Khan!"

"Shall I tell him of your gratitude?" said Tabaqui.

"Out!" snapped Father Wolf. "Out and hunt with thy master. Thou hast done harm enough for one night."

"I go," said Tabaqui quietly. "Ye can hear Shere Khan below in the thickets. I might have saved myself the message."

Father Wolf listened, and below in the valley that ran down to a little river he heard the dry, angry, snarly, singsong whine of a tiger who has caught nothing and does not care if all the jungle knows it.

"The fool!" said Father Wolf. "To begin a night's work with that noise! Does he think that our buck are like his fat Waingunga bullocks?"

"H'sh. It is neither bullock nor buck he hunts to-night," said Mother Wolf. "It is Man."

The whine had changed to a sort of humming purr that seemed to come from every quarter of the compass. It was the noise that bewilders woodcutters and gypsies sleeping in the open, and makes them run sometimes into the very mouth of the tiger.

"Man!" said Father Wolf, showing all his white teeth. "Faugh! Are there not enough beetles and frogs in the tanks that he must eat Man, and on our ground too!"

The Law of the Jungle, which never orders anything without a reason, forbids every beast to eat Man except when he is killing to show his children how to kill, and then he must hunt outside the hunting grounds of his pack or tribe. The real reason for this is that man-killing means, sooner or later, the arrival of white men on elephants, with guns, and hundreds of brown men with gongs and rockets and torches. Then everybody in the jungle suffers. The reason the beasts give among themselves is that Man is the weakest and most defenseless of all living things, and it is unsportsmanlike to touch him. They say too--and it is true --that man-eaters become mangy, and lose their teeth.

The purr grew louder, and ended in the full-throated "Aaarh!" of the tiger's charge.





A Dzsungel Könyve (részlet) (Hungarian)


Csil keselyűnk éjt hoz nekünk,

Meng küldi, a bőregér -

Tető alatt a házi dal,

s a mi fajtánk szerte-tér:

az éj az időnk, zsákmányol erőnk,

karmunk prédát kerít.

Sikert neked, ha tiszteled

a Dzsungel Törvényeit!


Éji dal a Dzsungelben


Éppen hét óra volt, jó meleg este borult a Szioni-dombokra; Farkas apó felébredt nappali álmából, vakarózott, ásítozott, s egymás után nyújtogatta ki mancsait, hogy az álmosságot kirázza belőlük. Farkas anyó úgy hevert, hogy nagy szürke orrát keresztülfektette négy hancúrozó, visítozó kölykén. A hold beragyogott a barlang száján, ahol a farkas család lakott.

- Aúuh! - szólalt meg Farkas apó - Ideje már, hogy vadászni induljak.

Éppen le akart rohanni a domb oldalán, amikor egy lompos farkú kis árnyék jelent meg a küszöbön, s azt nyivákolta:

- Jó szerencse járjon veled, Farkasok Fejedelme! Jó szerencsét és erős fogakat kívánok dicső gyermekeidnek is, hogy sohase feledkezzenek meg azokról, akik éheznek ezen a világon.

A sakál volt az, az Élősködő Tabaki. Az indiai farkasok megvetik Tabakit, mert mindig rosszban sántikál, pletykát hordoz, és húscafatokat meg bőrdarabokat kurkász fel a falusi szemétdombokon. De azért félnek is tőle a farkasok, mert Tabaki könnyen megvész, könnyebben, mint akárki más a vadonban. Olyankor aztán elfelejti, hogy valaha félt valakitől, végigszáguld az erdőn, s megmar mindenkit, aki az útjába kerül. Még a tigris is elfut, elbújik, ha a kis Tabaki megvész, mert a veszettség a legszörnyűbb dolog, ami vadállatot érhet. Az emberek tudós szóval "víziszonynak" nevezik az ilyesmit, de az állatok "devani"-nak, őrjöngésnek mondják, és menekülnek előle.

- Hát gyere be, és nézz körül - mondta barátságtalanul Farkas apó -, de itt egy falás nem sok, annyi ennivaló sincs.

- Nincs ám, farkasnak - felelte Tabaki -, de olyan hitvány kis teremtésnek, mint én vagyok, jó lakoma a száraz csont is. Nem arra születtünk mi, a Gidur-log, a sakálnépség, hogy kényeskedjünk, válogassunk.

Besompolygott a barlang hátsó részébe. Megtalálta egy őzbak csontját. Volt valami kis hús is rajta, s boldogan nekiült, hogy megropogtassa ezt a maradékot.

- Köszönöm szépen a megvendégelést - mondta a száját nyalogatva. - Milyen szépek ezek a dicső gyermekek! Milyen nagy a szemük! Már ilyen kicsi korukban! Igaz, igaz: eszembe juthatott volna, hogy királyok gyermekei már kiskorukban is felnőttek.

Persze, Tabaki éppen olyan jól tudta, mint akárki más, hogy káros dolog az, ha gyerekeket szembe dicsér valaki; hízott a mája, hogy Farkas anyó és apó nyugtalannak látszottak.

Tabaki csöndesen üldögélt, és örült a hitványságnak, amit elkövetett; aztán rosszindulatúan megjegyezte:

- Sir Kán, a Nagy, elhagyta régi vadászterületét. Jövő hónapban ezek közt a dombok közt szándékozik vadászni, azt mondta nekem.

Sir Kán a tigris volt, aki húszmérföldnyire onnét, a Vengunga folyó partján lakott.

- Ahhoz nincs jussa! - szólalt meg haragosan Farkas apó. - A Vadon Törvénye szerint nincs joga kellő figyelmeztetés nélkül máshová költözni. Tíz mérföldnyi környéken elriaszt minden vadat, márpedig nekem mostanában kettő helyett kell vadásznom.

- Nemhiába nevezte az anyja Lungrinak, Bénának - mondta csöndesen Farkas anyó. - Egyik lába születésétől fogva béna. Ezért nem tudott mással boldogulni, csak szarvasmarhával. Így aztán a Vengunga mentén lakó parasztok megharagudtak rá, s most idejött, hogy a mi parasztjainkat is megharagítsa. Tűvé teszik majd érte az erdőt, amikor messze jár, nekünk meg menekülni kell a gyerekeinkkel, ha felgyújtják a füvet. Igazán nagyon hálásak lehetünk Sir Kánnak!

- Elmondjam neki, hogy milyen hálásak vagytok? - kérdezte Tabaki.

- Takarodj innét! - ordított rá Farkas apó. - Takarodj, és eredj vadászni a gazdáddal! Itt már egy estére éppen elég bajt csináltál.

- Megyek - mondta nyugodtan Tabaki. - Már halljátok is Sir Kán szavát odalenn a bozótban. Kár is volt fáradnom a hírhordással.

Farkas apó fülelni kezdett, s a kis folyó felé futó völgyben hallotta is a tigris száraz, haragos, morgó, egyhangú üvöltését. Kiérzett belőle, hogy a tigris nem akadt zsákmányra, s nem bánja, ha az egész vadon megtudja ezt.

- Adta bolondja! - mondta Farkas apó. - Ilyen lármával fogni éjjeli munkához! Hát azt hiszi ez, hogy a mi őzbakjaink is olyanok, mint azok a kövér Vengunga-parti szarvasmarhák?

- Csitt! - mondta Farkas anyó. - Nem szarvasmarhára vadászik ez ma, nem is őzbakra, hanem emberre.

Az üvöltés valami dongó kurrogássá változott, nem lehetett tudni, merről hallatszik. Az a hang volt ez, amely néha úgy megriasztja a szabad ég alatt háló favágókat és cigányokat, hogy egyenest a tigris torkába rohannak.

- Emberre! - mondta Farkas apó, valamennyi fehér fogát megmutatva. - Hm! Hát nincs elég bogár és béka a víztartókban, embert kell neki enni, méghozzá a mi földünkön?!

A Dzsungel Törvénye, amelynek egyetlen parancsa sem ok nélkül való, minden vadállatnak megtiltja, hogy embert egyék, kivéve, ha azért öli meg, hogy gyermekeit megtanítsa az ölés mesterségére. De akkor is a maga csapatának vagy törzsének vadászterületén kívül kell rá vadászni. Igazi oka pedig ennek a tilalomnak az, hogy az emberölés után, előbb vagy utóbb, fehér emberek jönnek elefántháton, puskával és száz meg száz barna ember gongokkal, rakétákkal, fáklyákkal. Ezt minden teremtett állat megsínyli a vadonban. Maguk közt azonban azt mondják okul a vadállatok, hogy az ember a leggyöngébb, legvédtelenebb teremtés a világon, hát nem dicsőség legyőzni. Mondják azt is - és ez igaz -, hogy aki embert eszik, megrühösödik, és kihull a foga.

A kurrogás hangosabbra vált, s a végén teli torokkal harsant fel az "Ááá", az ugrásra készülő tigris kiáltása.

Benedek Marcell

 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-05-10 14:16:00, kedd
 
  Kipling, Rudyard: Uriás története (The Story of Uriah in Hungarian)

The Story of Uriah (English)


"Now there were two men in one city; the one rich, and the other poor."



Jack Barrett went to Quetta

Because they told him to.

He left his wife at Simla

On three-fourths his monthly screw.

Jack Barrett died at Quetta

Ere the next month's pay he drew.



Jack Barrett went to Quetta.

He didn't understand

The reason of his transfer

From the pleasant mountain-land.

The season was September,

And it killed him out of hand.



Jack Barrett went to Quetta

And there gave up the ghost,

Attempting two men's duty

In that very healthy post;

And Mrs. Barrett mourned for him

Five lively months at most.



Jack Barrett's bones at Quetta

Enjoy profound repose;

But I shouldn't be astonished

If now his spirit knows

The reason of his transfer

From the Himalayan snows.



And, when the Last Great Bugle Call

Adown the Hurnai throbs,

And the last grim joke is entered

In the big black Book of Jobs.

And Quetta graveyards give again

Their victims to the air,

I shouldn't like to be the man

Who sent Jack Barrett there.




Uriás története (Hungarian)


,,Élt pedig egy városban két ember; az egyik gazdag, a másik meg szegény."



Quettába ment Jack Barrett,

mondták, s ő útra kélt.

Simlában hagyta párját

s háromnegyed havi bért.

Quettában meghalt Barrett,

több fizetést meg nem ért.



Quettába ment Jack Barrett,

nem értette okát,

a kedves hegyvidékről

miért is helyezik át;

szeptember hó volt éppen,

s ő otthagyta fogát.



Quettába ment Jack Barrett

s lelkét kiadta ott:

jó egészséges állás,

kettő helyett dolgozott;

s tartott Mrs. Barrett gyásza

legfeljebb öt hónapot.



Quettában Barrett csontja

mély nyugalmat talál;

de nem lepődnék meg, ha

lelke tudná ma már,

miért is vált meg tőle

a havas Himalája-táj.



S ha a Végső Nagy Kürt Szava majd

a Hurnai-n lefele döng,

s a végső rossz viccel betelik

a nagy sötét Munkakönyv,

és Quetta sírjaiból kikél

az áldozatok sora,

én nem cserélnék azzal, aki

Barrettet küldte oda.

Garai, Gábor

 
 
2 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-05-10 14:13:29, kedd
 
  Kipling, Rudyard: A gépek titka (The Secret of the Machines in Hungarian)

The Secret of the Machines (English)


We were taken from the ore-bed and the mine,

We were melted in the furnace and the pit--

We were cast and wrought and hammered to design,

We were cut and filed and tooled and gauged to fit.

Some water, coal, and oil is all we ask,

And a thousandth of an inch to give us play:

And now, if you will set us to our task,

We will serve you four and twenty hours a day!



We can pull and haul and push and lift and drive,

We can print and plough and weave and heat and light,

We can run and race and swim and fly and dive,

We can see and hear and count and read and write!



Would you call a friend from half across the world?

If you'll let us have his name and town and state,

You shall see and hear your cracking question hurled

Across the arch of heaven while you wait.

Has he answered? Does he need you at his side-

You can start this very evening if you choose

And take the Western Ocean in the stride

O seventy thousand horses and some screws!



The boat-express is waiting your command!

You will find the Mauritania at the quay,

Till her captain turns the lever 'neath his hand,

And the monstrouos nine-decked city goes to sea.



Do you wish to make the mountains bare their head

And lay their new-cut forests at your feet?

Do you want to turn a river in its bed,

Or plant a barren wilderness with wheat?

Shall we pipe aloft and bring you water down

From the never-failing cisterns of the snows,

To work the mills and tramways in your town,

And irrigate your orchards as it flows?



It is easy! Give us dynamite and drills!

Watch the iron-shouldered rocks lie down and quake,

As the thirsty desert-level floods and fills,

And the valley we have dammed becomes a lake.



But remember, please, the Law by which we live,

We are not built to comprehend a lie,

We can neither love nor pity nor forgive.

If you make a slip in handling us you die!

We are greater than the Peoples or the Kings-

Be humble, as you crawl beneath our rods!--

Our touch can alter all created things,

We are everything on earth--except The Gods!



Though our smoke may hide the Heavens from your eyes,

It will vanish and the stars will shine again,

Because, for all our power and weight and size,

We are nothing more than children of your brain!





A gépek titka (Hungarian)


A telérből, bányából vagyunk mi mind,

kemencék olvasztottak és kohók -

öntöttek, vertek-vágtak terv szerint,

kiszabtak: legyünk együvé valók.

Csak egy kis víz kell, egy kis szén, olaj

s ezredhüvelyknyi hely, hol moccanunk,

aztán aki akar, munkára hajt:

egy nap huszonnégy órát dolgozunk.



Szántunk, szövünk, fűtünk, világítunk,

vontatunk, hajtunk, emelünk, tolunk,

repülünk, ugrunk, úszunk és futunk,

olvasunk, látunk, írunk, számolunk.



Fél-földön át barátod keresed?

Mondd városát, nevét és államát,

s majd hallod, recsegő kérdésedet

mint hajítjuk, míg vársz, az égen át.

Felelt? Magánál látni megkívánt?

Már este indulhatsz, ha akarod.

Átszeli a Nyugati Óceánt

hetvenezer lóerő s a csavarok.



A hajó-expressz parancsodra les!

A dokkban áll a Mauretánia.

S kifut a város, a kilenc-fedélzetes,

csupán egy kart húz meg parancsnoka.



Kopasszák le fejüket a hegyek,

s tegyék lábadhoz most nyírt erdeik?

Folyását a folyó fordítsa meg?

Borítsa búza vadon vidékeid?

Nyúljunk fel csővel és hozzunk vizet

a hó örökös ciszternáiból -

hajtva malmaid s járműveidet?

Legyen özön, mely kerteket locsol?



Semmiség! Fúrót adj s dinamitot,

s a vas-vállú szirt rendül, lelapul,

vízzel telik a sivatag-homok,

s a völgy a gát közt tóvá alakul.



De ne feledd a Törvényt, mely vezet,

hazugságot egyőnk se nézhet el.

Nincs szánalom, megértés, szeretet!

Ha hibázik, meghal, aki kezel.

Népnél, Királynál nagyobbak vagyunk

ha alánk mászol, légy nagyon szerény.

Egy érintéssel mindent áthatunk,

mi, Isten után mindene földtekén.



S ha elfedi is füstünk az eget,

majd szertefoszlik s csillag gyúl-remeg,

mert bár súlyunk s erőnk nagy, úgylehet,

mindannyiunkat elméd szülte meg.

Tellér Gyula






































 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-04-21 11:56:23, csütörtök
 
  Kipling, Rudyard: Mandalay (Mandalay in Hungarian)

Mandalay (English)


By the old Moulmein Pagoda, lookin' eastward to the sea,

There's a Burma girl a-settin', and I know she thinks o' me;

For the wind is in the palm-trees, and the temple-bells they say:

"Come you back, you British soldier; come you back to Mandalay!"

Come you back to Mandalay,

Where the old Flotilla lay:

Can't you 'ear their paddles chunkin' from Rangoon to Mandalay?

On the road to Mandalay,

Where the flyin'-fishes play,

An' the dawn comes up like thunder outer China 'crost the Bay!



'Er petticoat was yaller an' 'er little cap was green,

An' 'er name was Supi-yaw-lat -- jes' the same as Theebaw's Queen,

An' I seed her first a-smokin' of a whackin' white cheroot,

An' a-wastin' Christian kisses on an 'eathen idol's foot:

Bloomin' idol made o'mud --

Wot they called the Great Gawd Budd --

Plucky lot she cared for idols when I kissed 'er where she stud!

On the road to Mandalay . . .



When the mist was on the rice-fields an' the sun was droppin' slow,

She'd git 'er little banjo an' she'd sing "~Kulla-lo-lo!~"

With 'er arm upon my shoulder an' 'er cheek agin' my cheek

We useter watch the steamers an' the ~hathis~ pilin' teak.

Elephints a-pilin' teak

In the sludgy, squdgy creek,

Where the silence 'ung that 'eavy you was 'arf afraid to speak!

On the road to Mandalay . . .



But that's all shove be'ind me -- long ago an' fur away,

An' there ain't no 'busses runnin' from the Bank to Mandalay;

An' I'm learnin' 'ere in London what the ten-year soldier tells:

"If you've 'eard the East a-callin', you won't never 'eed naught else."

No! you won't 'eed nothin' else

But them spicy garlic smells,

An' the sunshine an' the palm-trees an' the tinkly temple-bells;

On the road to Mandalay . . .



I am sick o' wastin' leather on these gritty pavin'-stones,

An' the blasted Henglish drizzle wakes the fever in my bones;

Tho' I walks with fifty 'ousemaids outer Chelsea to the Strand,

An' they talks a lot o' lovin', but wot do they understand?

Beefy face an' grubby 'and --

Law! wot do they understand?

I've a neater, sweeter maiden in a cleaner, greener land!

On the road to Mandalay . . .



Ship me somewheres east of Suez, where the best is like the worst,

Where there aren't no Ten Commandments an' a man can raise a thirst;

For the temple-bells are callin', an' it's there that I would be --

By the old Moulmein Pagoda, looking lazy at the sea;

On the road to Mandalay,

Where the old Flotilla lay,

With our sick beneath the awnings when we went to Mandalay!

On the road to Mandalay,

Where the flyin'-fishes play,

An' the dawn comes up like thunder outer China 'crost the Bay!






Mandalay (Hungarian)


Vén moulmeini pagodánál, tengernek kelet felé,

Burmai lány üldögél és rám vár? még hogy sejtem-é!

Pálma mintha szélbe súgná, harangszó ezt zengené:

"Gyere vissza, brit katona, visszavár ám Mandalay!"

Visszavár Mandalay,

Kis hajóraj ring elé,

Nem hallod az evezőket? csobban Rangoon s

Mandalay!

Útra hív Mandalay,

Hal szökken a víz fölé,

Kína felől ott a hajnalt mintha szélvész keltené!



Sárga volt a szoknyácskája, zöld a sapka a haján,

És a neve Supi-yaw-lat: Ópiumkirályleány.

Roppant fehér szivart szívott, hogy a szemem ráakadt,

És nagy buzgón csókolgatott böhöm bálványlábakat:

Böhöm bálvány, csúf agyag,

Bár Buddhának mondanak,

Bánta is a lány a lábad, megismerve csókomat!

Útra hív Mandalay,

Hal szökken a víz fölé,

Kína felől ott a hajnalt mintha szélvész keltené!



Szállt a rizsföldekre alkony, lett az ég is sápadó,

Kis bendzsó a lány kezében, és dalolt: Kulla-la-lo!

Arca arcomon, a karja vállam körül sima pánt,

Néztük, hogy siklik a gőzös, hogy dobog sok elefánt:

Cölöpverő elefánt,

Lenn a híg iszapba szánt,

Fönn a sűrű csend szívünkre ül és elfullasztja

szánk.

Útra hív Mandalay,

Hal szökken a víz fölé,

Kína felől ott a hajnalt mintha szélvész keltené!



Ma már mindez úgy dereng fel múlt ködéből, messze rég,

Autóbusszal el nem érem Temze-partról Mandalayt;

Megtanultam: igaz, amit vén katonák mondanak?

"Ha a Kelet megigézett, szíved mindörökre rab!"

Más se űzi vágyadat,

Csak e fűszeres zamat,

És a napfény és a pálmák; csöpp harangok

bonganak.

Útra hív Mandalay,

Hal szökken a víz fölé,

Kína felől ott a hajnalt mintha szélvész keltené!



Cipőtalpam koptatom csak London érdes kövein,

Mocskos angol köd szitál rám, csontig lázban ráz a kín;

És ha ötven cselédlánnyal lát is Chelsea meg a Strand,

Locsoghatnak szerelemről: tudják is, hogy mit jelent?...

Húsos arc, kéz összekent,

Mit se tudnak, annyi szent!

Pálma árnyán drága lány vár, zöld fényben rajtam

mereng!

Útra hív Mandalay,

Hal szökken a víz fölé,

Kína felől ott a hajnalt, mintha szélvész keltené!



Fel, hajóra! Fel, Keletre! hol jó s rossz együtt fogad,

Hol a testnek szomja gyúlhat, mert nincs tízparancsolat;

Hívogat templom harangja? bár ott reszketnék belé!

Vén moulmeini pagodánál, révedvén a víz felé.

Újra hív Mandalay,

Kis hajóraj ring elé,

Ott görnyed hajófenéken, aki megszakad belé!

Szívünk útja, Mandalay,

Hal szökken vized fölé,

Kína felől ott a hajnalt mintha szélvész keltené!

Tandori Dezső

 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-03-13 10:16:43, vasárnap
 
  Kipling, Rudyard: Tommy (Tommy in Hungarian)

Tommy (English)


I went into a public-'ouse to get a pint o' beer,

The publican 'e up an' sez, 'We serve no erd-coats 'ere.'

The girls be'ind the bar they laughed and giggled fit to die,

I outs into the street again, an' to myself sez I:

Oh, it's Tommy this, an' Tommy that, an' 'Tommy, go away':

But it's 'Thank you, Mister Atkins,' when the band begins to play -

The band begins to play, my boys, the band begins to play,

Oh, it's 'Thank you, Mister Atkins,' when the band begins to play.



I went into a theatre as sober as could be,

They gave a drunk civilian room, but 'adn't none for me;

They sent me to the gallery or round the music-'alls,

But when it comes to fightin', Lord! they'll shove me in the stalls!

For it's Tommy this, an' Tommy that, an' 'Tommy, wait outside';

But it's 'Special train for Atkins' when the trooper's on the tide -

The troopship's on the tide, my boys, the troopship's on the tide,

Oh, it's 'Special train for Atkins' when the trooper's on the tide.



Yes, makin' mock o' uniforms that guard you while you sleep

Is cheaper than them uniforms, an' they're starvation cheap;

An' hustlin' drunken soldiers when they're goin' large a bit

Is five times better business than paradin' in full kit.

Then it's Tommy this, an' Tommy that, an' 'Tommy, 'ow's yer soul?'

But it's 'Thin red line of 'eroes' when the drums begin to roll -

The drums begin to roll, my boys, the drums begin to roll,

Oh, it's 'Thin red line of 'eroes when the drums begin to roll.



We aren't no thin red 'eroes, nor we aren't no blackguards too,

But single men in barricks, most remarkable like you;

An' if sometimes our conduck isn't all your fancy paints,

Why, single men in barricks don't grow into plaster saints;

While it's Tommy this, an' Tommy that , an' 'Tommy, fall be'ind,'

But it's 'Please to walk in front, sir,' when there's trouble in the wind -

There's trouble in the wind, my boys, there's trouble in the wind,

Oh, it's 'Please to walk in front, sir,' when there's trouble in the wind.



You talk o' better food for us, an' schools, an' fires, an' all:

We'll wait for extry rations if you treat us rational.

Don't mess about the cook-room slops, but prove it to our face

The Widow's Uniform is not the soldier-man's disgrace.

For it's Tommy this, an' Tommy that, an' 'Chuck him out, the brute!'

But it's 'Saviour of 'is country' when the guns begin to shoot;

An' it's Tommy this, an' Tommy that, an' anything you please;

An' Tommy ain't a bloomin' fool - you bet that Tommy sees!





Tommy (Hungarian)


Hogy megigyak egy pint sört, a csehóba léptem át,

a csapos aszongya, ,,nem szolgálunk ki brit bakát".

A sok kis csaj a pult mögött halálin vihogott,

kint vagyok megin az utcán s magamba mormogok:

Ez van, Tommy így meg Tommy úgy, és ,,Tommy most eredj";

de ,,köszönjük Mister Atkins", ha a banda játszani kezd

a banda játszani kezd, fiúk, a banda játszani kezd,

ó, ,,köszönjük, Mister Atkins", ha a banda játszani kezd.



Bementem egy színházba én, józanul, rendesen,

volt hely egy piás civilnek, de nem akadt nekem;

fölküldtek a karzatra vagy a kabaréba át,

de ha bunyózni kell, nagy Ég! löknek előre, ládd!

Mert ej, Tommy így meg Tommy úgy, meg Tommy odaki vár;

de lesz ,,külön trént Atkinsnak", ha a harcos vízre

a hadihajó vízre száll, fiúk, a vízre száll,

ó, lesz ,,külön trént Atkinsnak", ha a harcos vízre száll.



Csepülni mundérosokat, kik őrzik álmodat,

olcsóbb, mint mundért hordani s koplalni az alatt;

s lökdösni részeg katonát, ha kicsinyt tántorog,

díszmenetnél, bornyú alatt, ötször könnyebb dolog.

Mert hát Tommy így és Tommy úgy, és ,,Tommy, szived dobog?"

De ,,hősök szép piros sora", ha majd megperdül a dob,

megperdül majd a dob, fiúk, megperdül majd a dob,

ó, ,,hősök szép piros sora", ha perdül majd a dob.



Szép piros hősök nem vagyunk, se nem gazemberek,

de facér legények a gáton, s bizony tiszteljetek;

s ha nem úgy föstünk néha, mint képzelitek talán,

ilyen fickókból nem lehet szentkép szobák falán;

míg hát, Tommy így és Tommy úgy, s ,,Tommy, hátra hamar",

de ,,kérem, csak ön után, uram", ha a szél zűrt kavar,

mert zűrt kavar a szél, fiúk, mert a szél zűrt kavar,

ó, ,,kérem, csak ön után, uram", ha a szél zűrt kavar.



Dumáltok, legyen jobb kajánk, iskolánk, tűzhelyünk:

a külön adag ráér, ha különbül bántok velünk.

Szakácsnék moslékát ne túrd, bizonyítsd be talán,

az Özvegy mundérja nem is szégyen a katonán.

Mert hát, Tommy így és Tommy úgy, s ,,lökd ki az állatot!"

De ,,Megmentője hazánknak", ha a fegyver ropog;

így hát, Tommy ez és Tommy az, s bárki mit ön kiván;

de ha Tommy nem sült bolond — hát átlát a szitán!

Garai, Gábor

 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
x
  2011-02-07 19:38:03, hétfő
 
 
Rudyard Kipling - If by

If you can keep your head when all about you
Are losing theirs and blaming it on you,
If you can trust yourself when all men doubt-you,
But make allowance for their doubting too,
If you can wait and not be tired by waiting,
Or being lied about, don't deal in lies.
Or being hated don't give way to hating,
And yet don't look too good, nor talk too wise

If you can dream - and not make dreams your master
If you can think - and not make thougts youraim;
If you can meet with Triumph and Disaster
And treat those two impostors Just the same,
If you can bear to hear the truth you've spoken
Twisted by knaves to make a trap for fools,
Or watch the things you gave your life to, broken,
And stoop and build 'em up with worn-out tools

If you can make one heap of all your winnings
And risk it on one turn of pitch-and- toss,
And lose, and start again at your beginnings
And never breathe a word about your loss,
If you can force your heart and nerve and sinew
To serve your turn long after they are gone,
And so hold on when there is nothing in you
Except the Will which says to them:,,Hold on!"

If you can talk with crowds and keep your virtue,
Or walk with Kings - nor lose the common touch,
If neither foes nor loving friends can hurt you,
If all men count with you, but none too much;
If you can fill the unforgiving minute
With sixty seconds' worth of distance run,
Yours is the Earth and everything that's in it
And - which is more - you will be a Man my son!


Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......... 2011-02-07 16:19:21

Rudyard Kipling - Ha...

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ő kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: ,,Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam.

Kosztolányi Dezső fordítása


Bakacsné Kerek Éva [Évus] küldte az IWIW-en...... ...........2009. augusztus 4., 06:48 | 4922.

Rudyard Kipling:
Ha...

Ha fejedet megôrzöd zavarban,
Bár csak szidás ér jóságodért.
Ha kétkedôk közt bízni tudsz magadban,
Ha várni tudsz, s a várás el nem fáraszt.
Rágalmaznak, s nem ejtesz csalfa szót,
Nem gyűlölködsz, bár a gyűlölség eláraszt,
S mégse játszod a bölcset és a jót.

Ha álmodod, de nem úr az álom rajtad,
Gondolkodol, de végcélod nem ez.
Ha balsors sújt is megmarad nyugalmad,
S nincs oly siker, mely lábadról levesz.
Ha az igazságot amit kimondtál,
Más aljas eszközül használja fel;
Ha élted munkája tiszta rom már,
S tört szerszámmal elôlrôl kezded el.

Ha van szíved, hogy mindazt amit elértél,
Ha kell, egyetlen kockára rakd,
s túltegyed magad, ha vesztesség ér,
s ne legyen róla többé egy szavad;
Ha tudsz még küzdeni, mikor a lelked,
ideged, izmod régesrég halott,
s helytállnak, mikor nincs más benned,
csak a tudat, hogy ki kell tartanod.

Ha tiszta tudsz maradni tömegben,
s király elôtt is ôszinte, emberi;
Ha nem bánthat meg sem barát, sem ellen,
Ha nem szolgálva, de tudsz segíteni;
Ha a könyörtelen órát úgy betöltöd,
hogy érték benne hatvan percnyi van,
minden kincsével bírod ezt a földet,
s mi több még: EMBER vagy fiam!

Szabó Lőrinc fordítása

Rudyard Kipling

Ha

Ha józanul tudod megóvni fődet,
midőn a részegültek vádja mar,
ha tudsz magadban bízni, s mégis: őket
hogy kételkednek, megérted hamar;
ha várni tudsz, türelmed nem veszett el,
s csalárdok közt sem lész hazug magad
s nem csapsz a gyűlöletre gyűlölettel,
de túl szelíd s túl bölcs szavú se vagy;


ha álmodol - s nem lész az álmok rabja,
gondolkodol - s ezt célul nem veszed,
ha nyugton pillantsz Győzelemre, Bajra,
s e két garázdát egyként megveted;
ha elbírod, hogy igaz szódat álnok
torz csapdává csavarja a hamis,
s miért küzdöttél, mind ledőlve látod,
de fölépíted nyűtt tagokkal is;


ha tudod mindazt, amit megszereztél,
kockára tenni egyetlen napon,
s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél
sóhajtás nélkül némán és vakon;
ha tudsz a szívnek, ínnak és idegnek
parancsot adni, bár a kéz, a láb
kidőlt, de te kitartasz, mert tebenned
csak elszánás van, ám az szól: "Tovább!";


ha tudsz tömeggel szólni, s él erényed
királlyal is - és nem fog el zavar,
ha ellenség se, hű barát se sérthet,
ha szíved mástól sokat nem akar;
ha bánni tudsz a könyörtelen perccel:
megtöltöd s mindig méltó sodra van,
tiéd a föld, a száraz és a tenger,
és - ami még több - ember lész, fiam!


Devecseri Gábor fordítása


 
 
0 komment , kategória:  Rudyard Kipling 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1352
  • e Hét: 4878
  • e Hónap: 20517
  • e Év: 53913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.