Belépés
sz719eszter.blog.xfree.hu
A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt. Mark Twain Szuromi Eszter
2016.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Virág Ildikó: FényLelkem...
  2018-02-25 01:47:13, vasárnap
 
  Virág Ildikó: FényLelkem...

Lelkem! Ébredj a hosszú álomból,
Vezess ki engem ebből a káoszból,
Azt hittem az élet megtagadott engem,
Amikor mint földi ember megsemmisültem.

Lelkem! Ébredj a kétségekből fel,
A sok fájdalom, nagy erővel ruházott fel,
Mert a szeretetet nem tudták elvenni tőled,
Hogy is vehetnék el azt ami Atyai Örökséged!

Lelkem! Ébredj most az illúziókból fel,
Hisz az álomból mindenképp ébredni kell,
A fényből jöttél ide, és itt mindent felejteni kell,
De ha a fény tűze új életre kel, a tűz fénye ébred fel.

Lelkem! A felejtés fátylát tépjed most el,
Fény Családod fényében sosem tévedsz el,
Benned rejlik minden erő, amire emlékezni kell,
És az erőtlenséget, kétségeket gyorsan engedd el.

Lelkem! Fény voltál, vagy és leszel,
Kérlek súgd, hogy ezt sosem felejted el,
Mert ha ezt elfelejted, újra megsebeznek,
A sötét árnyak félelmekkel ismét átölelnek.

Lelkem! Ha rabláncod porba hull,
A Fény ereje felszabadul, s megújul,
A sötétség fátyla szertefoszlik feletted,
S ezzel szabadságod végleg visszanyerted.

Lelkem! Feladattal érkeztél, tudod,
Utad bármily nehéz el nem hagyhatod,
De ha utadon a Fénnyel szemben haladsz,
Az árnyék örökkön örökké, mögötted marad.

Lelkem! Megszületni az élet csodája,
A Fény Szeretetének csodálatos kiáradása,
Most az újjászületéseddel megtapasztalhatod,
Eggyé válni az Eggyel, mily magasztos célt hordoz.

Lelkem! A mag titkát tárd most fel,
A Virágnak szirmait immár bontani kell,
A Hajnali Nap adjon hozzá Fényt és Életet,
Mert így a sötétségben is szórhatod fényedet.

2017 08 28

Forrás: Link



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Csak úgy hozzá íródott !
  2018-02-24 20:27:01, szombat
 
  Csak úgy hozzá íródott !

A Mester .

A Mester merengve keresgél....
Hol vannak az ecseteim ?
A festék már itt van .
Azt is tudom már.... mit akarok festeni.
A hosszú nyelek is nálam vannak....
amire a banya meszelők kerülnének.

Hol van a kosaram.......hová lett ?
Túl sokáig vártak... talán megunták
a tétlen és unalmas várakozást ?
Vagy már egyedül festenek.....?
Nélkülem csak káosz születhet...!
Lehet túl sokáig vártam ....???

Hol van a korong ecset ?
És a csíkhúzó.....? Ő olyan kis sérülékeny
Lehet már nélkülem dolgoznak....
De hiszen nincs is náluk festék !
Azt sem tudják mit is kell festeni !
És Ki mozgatja őket ?....Lehet nincs is rám szükségük...?

Meg feledkeztem róluk.....
Megfeledkeztem a festeni valókról !
......Becses Szerszámaimról
Akik nélkül én csak egy eszköztelen ,
piktor vagyok.....esendő...kifejezésképtelen .
Szerszámok nélküli...... ......Mester .

2016.06.11.



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vér Csaba: Versek...a végefelé....
  2018-02-24 20:23:13, szombat
 
  Vér Csaba: Versek...a végefelé....

Csak úgy íródott ....... a bennem is létező várakozás által .
Arról az érzésről , amit a mozdulatlanság okoz .
A semmi nem történik.... hogyan tovább ?
Mert bár tudom hogy saját világom csak általam
változhat.....még is várnám a dolgok rajtam kívüli
működésbe lendülését. Gondolom nem vagyok egyedül ! :)
Ez a két vers erről szól, a keresésről ..a várakozásról ,
a vágyakozásról , a kötelességtudatról......
Ami minden befelé utazóban jelen van .

A korong ecset .

A korong ecset nyugodtan feküdt a többi ecset között ,
alatta nyél nélküli banya meszelők feküdtek...
köztük kisebb és nagyobb ecsetek és pemzlik.
Nyugalom volt a kosárban...mozdulatlanság .
Békesség és összetartozás , hisz ők mind
végül is ecsetek...együvé tartozók .

Tudták hogy valami feladatuk lesz...
Át kell majd valamit festeniük..színezniük
életet adva a a fakó színtelen valóságnak .
Új fényt és életet víve a lehangolódásba
a fénytelenségbe . ...Várakoztak....
Vágyakoztak...és álmodoztak !

A korong ecset is...épp álmodozott ,
Égszínkék sima felületekről .....
mély nagy mártás utáni hosszú
kiáradásról ....és a többi ecsetről
aki mind segít... hiszen ő csak
a nagy felületek mestere .

De ott van a kosárban a kis csíkhúzó
a vékonyka de fontos ecset...
aki keretet ad a nagy sík felületnek .
A pemzli aki javít és támogat...
és így közös egységes felületet alkotnak .
Várakoznak.....Már festenének .

De egyelőre csend van.......
Hol a mester , aki az ecseteket
mozgatja ? Hol a festék ...
Hol a színezni való felület ?
Várnak.....már úgy festenének !!
Vajon hiába ??

2016 06 11 .



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A Szeretet Csillagai ...
  2016-11-17 18:03:09, csütörtök
 
  A Szeretet Csillagai ...

A Szeretet Csillagai Tündökölnek,
Szívünkből Szent érzéseink előjönnek,
Tiszta szívből adni oly jó ajándékot,
Teremteni Örömöt és Boldogságot!

Emlékezünk József és Mária frigyére,
Jeruzsálem, az Emberek Fényességére,
Karácsonyra, Jézusunk Születésére,
Létezésére, a Szeretet Ünnepére.

Szívünkben a Szeretet lángja fellobban,
megbocsátunk, megtisztulunk egyre jobban.
Az Angyalokat meglátjuk, érzékeljük,
a segítő szándékukat észrevesszük.

Átgondolunk, elmondunk sok ,,Mi Atyánk!"-ot,
oly gyönyörű Isten Áldást, Imádságot.
Közeleg a Szent Karácsony gyertyát gyújtunk,
Születésed napját várjuk Szent Krisztusunk.

Felzendül a Mennyeknek csodás kórusa,
Égen és Földön hallatszik szép dallama,
Énekeljük együtt az Élet Himnuszát;
Dicsőség Istenünknek! - a Hallelúját.

A Szeretet Csillagai Tündökölnek,
Szívünkből Szent érzéseink előjönnek,
Tiszta szívből adni oly jó ajándékot,
Teremteni Örömöt és Boldogságot!
Kiss T.



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Cseppely Zsuzsanna: Becsukódik szemem
  2016-10-30 11:21:55, vasárnap
 
  Cseppely Zsuzsanna: Becsukódik szemem

Becsukódik szemem
Átölel a Fény
Ringatozik lelkem
A béke tengerén.
Létem Fénye kibomlik
Mint a nyiló rózsa
Fénylények emelnek
A csillagokon túlra.
Gyógyító érintés
Isteni Kegyelem
A Szeretet óceánjában
Örökké létezem!
2016.10.27



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Magdolna Kun: Magányos estéken
  2016-10-30 09:43:42, vasárnap
 
  Magdolna Kun: Magányos estéken

Magányos estéken, mikor senki sincs velem,
nézem a fotód mama, és rád emlékezem.
Ujjammal megsimítom áldott arcodat,
s azt kérdem magamtól, vajon most hol vagy.

Ott ahol szép lelked otthonra talált,
van-e olyan drága mama, aki úgy ölelhet át,
ahogyan én öleltelek, ahogyan én szerettelek,
mikor még kezembe tarthattam fáradt kezedet.

Magányos estéken könnyem hullatom,
mert napról-napra nagyobb azon bánatom,
hogy a kettőnk közti távolságot le nem győzhetem,
bárhogy fáj is mama, hogy nem lehetsz velem.

Kun Magdolna



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Saját Keresztény Verseim - Katalin Lackó
  2016-10-30 00:45:59, vasárnap
 
  Saját Keresztény Verseim - Katalin Lackó
2014. október 9.

Pásztorod vagyok, vezetlek én.
Ha eltévedsz, kiutat találok én.
Soha nem kell félned,
ha magányos vagy.
Szólíts csak engem
szívedbe lelki nyugalmat, kapsz.

Mindig veled vagyok,
ha ezt nem is látod.
Soha sem hagytalak el,
mikor valaki bántott.

Gyógyítom lelki sebeidet,
ha te észre sem veszed.
Az éj sötétjében ott vagyok, vigyázok rád,
mikor úgy érzed senki sem szeret.

Katalin Lackó



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Jolie Taylor: Apukám, édesapánk
  2016-10-29 17:54:28, szombat
 
  Jolie Taylor

Apukám, édesapánk

Sötét éjben útnak indult egy lélek
A halál véget vetett a szenvedésnek
Apukánk, édesapánk
Fájdalmas hangunk most érted kiált

Apukánk, édesapánk
Odafent van már a Te hazád
Fényes csillagként ragyogsz már reánk
Könnyeink vissza nem hozhatnak már

Miatyánk! Úton van feléd egy fénysugár
A lelkét jól vigyázd
Mert ő a mi apukánk, édesapánk
Tárd ki előtte a mennyország kapuját

A múltból ellopom a pillanatot
S újra átölel két karod
De a halál rám kiált
Utolsó utadon menned kell tovább

Odakint egy dalt susog a szél
A tested örök nyugovóra tért
Lelkünkben megfeszül a csend
A fájdalom kitörni képtelen

A holtak útján mész már tovább
Titkaidat már senkinek nem adod át
Odafent várnak már az angyalok
Könnycseppünk kísérnek utolsó utadon

Két szemed már nem ragyog reánk
Egy emlék maradtál apukám, édesapánk
Az angyalok vigyáznak már reád
De gondolatban élsz még velünk tovább

Szíved többé már nem dobog
Elhagytad e földi világot
Egy kőbe vésett név leszel
De amíg élünk, nem felejtünk el

Forrás: Facebook



 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2019.07 2019. Augusztus 2019.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 18436 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 399
  • e Hét: 1128
  • e Hónap: 17078
  • e Év: 183095
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.