Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
x
  2013-10-03 11:17:22, csütörtök
 
  Maróti László

Versbe írom




Én nem hiszem az Istent,
s ember sincs, ki segít, hogy éljek:
szükségem van rád,
mert különben elveszek!
Én nem hiszem az Istent,
s ember sincs ki támaszt nyújt nekem.
Nem az alkalmat a csókra:
benned az embert keresem.
Én nem hiszem az Istent,
s ember sincs, ki azt mondaná: ˝Érdemes! Hát folytasd!˝.
Oh, én nem panaszhelynek kérlek...

Ha átölellek,
egy világot érzek ölelni boldogan,
mert embernek érezlek,
s Ember, Világ: ugyanaz.
Nékem a táperő újabb, nagy indulásokhoz.
Van, ki bizík Istenben,
s ettől erőre kap, hogy éljen.
Én kiben bízzam?
Én nem hiszem a régi Istent!
Kinek jó, hogy vagyok?
Itt vagyok, élek és tenni akarok!
Úgy érkeztem ebbe a világba,
mint friss-erő ember
lelkesen kiáltva az eszmét,
magasra tartva a zászlót,
kivánva-élvezve minden mozzanatát az életnek.
Most itt állok fiatalon,
s mégis keserű-boldogan, máris fáradtan.

Így vagyunk mind:
Minden nap csalódunk, s ettől élünk.
Minden nap győzünk, s ettől élünk.

Ez a nagy kettősség az élet törvénye,
ez, melyet évezredek tettek azzá.
A primitív ember - én -,
benned keresi bálványát,
az Istennel felérő Embert,
hogy legyen kit imádni,
tőle vígaszt várni,
biztatást hallani,
hogy érdemes élni.
Mit adok cserébe?
Adok, mit adhatok.
Ha akarod neked, de mindenkinek is,
mert adni akarok, átadni mindent,
mit szült bennem a tapasztalás, az élet.
Versbe írom, eldalolom,
zongorázom, elsóhajtom...
Át akarom nyujtani az embereknek... látod?
Segíts nekem...
Te segíthetsz...

1963



 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-10-02 19:31:06, szerda
 
  Maróti László
A kis telhetetlen /PiaNista/

Istenem, de szép vagy
Aranyos leányka!
Szívem nagyot dobban,
Az első találka:

Igyunk meg egy kávét?
Vagy egy fagylaltot tán?
Fogadd ezt a sálat.
Puszilkodjunk talán?

Kérsz valamit? Bátran!
Egy szép kis utazást?
Úgy, hogy jövök én is...
Csókot, vígasztalást

Szeretném, ha adnál,
Hadd öleljelek át,
Érzéseim tiszták,
De több, mint egy barát.

Lakást vagy egy autót,
Nyakadba szép láncot,
Szépen kiöltözve
Lejtsünk együtt táncot?

Lábod elé rakjak
Ezernyi virágot,
Szörmét, selymet, ékszert,
Az egész világot?

Kérlek, mosolyogj rám,
Gondjaid nékem hagyd,
Telhetetlen kislány!
Tán akkor szeretsz majd?





 
 
1 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-10-02 19:28:24, szerda
 
  Maróti László

Újesztendő




Kétezer-nyolc! Ezt ki hitte volna?
Időben ily' messze mégis eljutunk?
Mennyi mocskos harc és mennyi-mennyi hulla!
Vérükből nőttünk fel s újat alkotunk.

Újat, mi más: átgondolt és teljes,
Mégis kiderül majd: mind kezdet csupán.
Kezdet, amely egykor megmosolygott múlt lesz,
Mi hajszolhat így a teljesség után?

Hulljon a hó! Röpüljön a szánkó!
Kacagjon a húzó s ki a bakon ül.
Új évet köszöntünk, feledd, ami bántó!
Minden, mire vágyunk, egy nap teljesül!







 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-10-02 19:27:00, szerda
 
  Maróti László /PiaNista/

Két vers fiamnak



1. Fiamnak

Megérkezett ím´,
hogy ő is részt vállaljon
gondjaiból majd e kavargó világnak.
Apró, gyűrött testét óriásnak látom:
ember lesz, esküszöm!
Ez a feladatom.

2. Fiamnak, ha felnő...

Fiamnak, ha felnő, elmondom majd,
hogy - hogy éltek azok, akik Emberek voltak.
Mert megszülettünk, eljöttünk élni az életet
harcosan, vadul, csókolva, szeretve;
Egy templomban élünk, amelyet undok kalmárok tettek
zajos csarnokává mocskos üzleteiknek.
Szentek vagyunk itt mi őrült élni vágyók.
Kalmárokat űzünk, s verekszünk szüntelen
korbáccsal, verssel, körömmel, zenével,
festménnyel, vassal, vagy amivel csak lehet.
Élünk, vágyódunk, csalódunk, megvalósítunk.

Lépj be hát fiam, lépj e nagy templomba!
Harc vár rád, kemény harc - nézz a homlokomra.
Csalódj, vívódj, örülj: tanulj meg emberül!
Légy igazi EMBER! Mindegy, mibe kerül!




 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-10-02 19:25:44, szerda
 
  Maróti László /PiaNista/


Ki énekel?



Ki énekel? Hol van?
Honnan jő a hangja?
Miért oly' szomorú?
Ugyan, mi bánthatja?

Ki énekel? Hol van?
Bús lehet a lányka,
Hogy szerelmes lelkét
Ennyire kitárja.

Ne sírj, ne sírj kislány,
Ne hullasd a könnyed.
Türelemmel légy, hisz
Jön már a kedvesed.

Töröld le a könnyed,
Ne lássa, hogy sírtál,
Azt hitted, elhagyott,
Mert egy percig voltál
egyedül?




 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-10-02 13:36:41, szerda
 
  Maróti László...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ......2010 -09-02 , 14:06

Régi ismeretségünk ellenére elnézést kérek Vitray Tamástól, hogy kicsit plagizálom!


Maróti László
Ülök és metélek



Ülök és metélek,

Nem mert hogy tejpítek,

Hanem mert svédeknél

Nincs effajta étek.



Az olasz tésztákból

Talán ki sem látszol,

Na de mákostésztát

Egyek spagettiból?



Tejfölt és a túrót,

Kisütött porcogót

Csőtésztára tegyem?

Nem ment el az eszem!



Vegyek tán Fusillót?

Mintha dugóhúzót

Próbálnék kifőzni

Vagy hozzá hasonlót?



Káposztás kockához

És krumplis tésztához:

Lasagne lapot törjünk

A magyar konyhához?



Hát én föllázadok,

Lisztet, tojást hozok,

Meggyúrom s kinyujtom

Mint a gazdasszonyok.



Most itt van előttem,

Szépen föltekertem

Hat levélnyi tésztát.

Kés van a kezemben!



Túrósat, mákosat,

Krumplist, káposztásat

Eszem majd hetente

Grízest, lekvárosat.



Meg kell értenetek,

Tán el sem hiszitek,

Messzi Svédországban

Ezen így segítek:

Ülök és metélek.





Maróti László

Göteborg. 2008

 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-09-30 14:58:11, hétfő
 
 
Maróti László...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....2010- 09-02 , 11:07

Maróti László
Koncert

Ha az erdők fái kórust alkotnának
S koncertet adnának ennek a világnak,
Átszállna a hangjuk minden tenger felett,
Megdöbbenne tőle halló és a süket.

Itt zsong az agyamban amint kezdik csendben,
Sejtelmes basszusuk szerte száll a szélben,
Lavinákat indít, áttör hegyen, völgyön,
S várja, hogy a többi mind utána jöjjön.

Jön, bizony, a többi, lelkemet átjárja
Lomboknak, törzseknek szép harmóniája.
Talán csak álmodom? Nincs itt még a reggel?
Száguldom a Hanggal s megküzdöm az Éggel.

Ezer éve alvó vulkánok törnek ki,
Vétlen városoknak szökőár ront neki.
Felkapja a fejét milliárdnyi ember,
Nem hisz a fülének s káromkodni sem mer.

Nem, mert azt gondolja: Utolsó Ítélet!
Ha így történik, hát mivé lesz az Élet?
Ezért aggódtunk mi? Harcok fulltak vérbe!
Vetőmagot, párat, tartsunk meg emlékbe.

Hátha majd kisarjad s nyomában az élet
Újra bontja szirmát s öntudatra ébred.
Tudatára annak, hogy a lét az semmi,
Hogyha az, ki éli, nem tesz mást, csak nézi.

Gyertek erdők fái, énekeljük el, hogy
Felszántjuk a Földet, mielőtt még elfogy
Az a kevés nép, ki fáradt már a harctól.
És ti, erdők fái, daloljatok! Dacból!


 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-09-29 20:50:29, vasárnap
 
  Maróti László...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... .....2010- 09-02 , 11:07

Maróti László Lucifer

Mióta készülök,
Hogy leírjam végre:
Hűségünk megmarad
Irántad ÖRÖKRE!

Egykori uradtól
Válnod kellett nyomban,
Keserű lehetett
Élted akkoronban.

Igazságtalanság!
Téged így kidobni!
Hisz te megpróbáltál
Vigyázni...SZOLGÁLNI!

Lucifer! Istenkém!
Te egykor megvetett!
Elszálltak az évek
Szegény fejed felett.

Megvetettek, mert még
Nem látták meg benned
Legigazibb lényed,
Kemény karaktered.

Aztán évek múltak,
Már-már keseregtünk,
Többen is imádtak,
Míg sorrakerültünk.

Ki merne ma néked
Ellenedre szólni?
Ha te nem úgy érzed,
Mit sem tudunk tenni.

Ha te nem úgy látod,
Akaratunk gyenge...
Te engedtél minket
Belső Köreidbe.

Minden arra utal,
Te vagy az erősebb,
Hiába mosolygunk,
Nincs titkunk előtted!

Izmaid feszülnek,
Farkad egyre csapkod,
Nyugodj meg, Lucifer,
Szép legyen az álmod.

Hidd el, mi szeretünk,
Mit megtennénk érted!
Simulj hozzám, kedves...
Kiscicám! Szeretlek...



 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-09-29 13:10:23, vasárnap
 
  Maróti László - Ünnepnap az élet

Miért is kell nékünk minden szeretetet
Ünnepekre hagyva összegyűjteni?
Kivárjuk a napját, minden évben eljő,
Tudjuk, úgysem fogjuk elfelejteni.

Mert hiszen a naptár jó időben jelzi,
Barát és nem-barát mind kiöltözik;
Sorbanállva várja fülig érő szájjal:
˝Ünnep!˝... s boldogsággal lelke megtelik.

Azután megnyugszunk, legközelebb újra
Megöleljük egymást, újra szeretünk,
De addig az élet folyik a medrében,
Más miatt aggódunk, máson nevetünk.

Persze, igaz az, hogy szerethetnénk folyvást,
Nincs, ki megszabja, hogy hogyan osszuk fel.
Nem kell nekünk mindig ünnepekre várnunk,
Ünnepnap az élet, ne tékozold el.


 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
x
  2013-09-29 13:08:59, vasárnap
 
  Maróti László /PiaNista/

Zenélj!

Zenélj nekem.
Ülj le aranyszínű hárfád mögé és
zenélj nekem. Kérlek...
Te tudod, hogy meghallom
amikor megpendíted
azt a
hangot...
Lehajtod a fejed?
Ó, ne hidd:
Az a pendítésed nem parancs
és pláne nem ítélet.
Neked zene,
nekem jel.
Hang.
Lépés a fény felé.
Zenélj...
Hallod?
Zenélj! Nahát! Hogy a fene egyen meg!




 
 
0 komment , kategória:  Maróti László 1.  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 634
  • e Hét: 9511
  • e Hónap: 25150
  • e Év: 58546
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.