Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
x
  2013-10-18 06:56:43, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:31:52


Manuel Machado


RUBENS: A FALUSI BÚCSÚ C. KÉPÉHEZ

A flamand nap gyöngyház és kármin sugarában
az enyhe-zöld mezőn hatalmas forgatag van -
skarlátban, brokátban, bíborban és aranyban
sok gazdag gavallér, sok fényes, úri dáma.

Egyikük épp figyel, rabja mohó szavaknak,
az ajka nedves és zihál, zihál a melle;
szeme könny-harmatos - egy férfi épp térdel le
mellé - s a lágy fűre, mint ágyra, rázuhannak.

A gazdagon hímzett ünnepélyes ruhákat
mohón kutatja át türelmetlen kezével,
a telt s gyönyört-keltő, merész formákra vágyva.

S a nyugvó nap parázs tüzére hull az éjjel,
míg rájuk egy kicsiny, mosolygós Ámor támad:
lövésrekész nyila rácéloz épp a párra.

Fordította - Végh György



 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2013-10-18 06:55:15, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:31:52


Manuel Machado


ARS MORIENDI - AZ ELMÚLÁS MŰVÉSZETE

I

Mi a halál? Virág, virág, mit álmodunk csak,
de nincs kezünkben már, mikor felébredünk -
lehetetlen szagú-színű sötét virág, mit
egy hajnalnélküli nap majd letép kezünk.


II

Oly boldogok, kik el tudják feledni
az út miértjét és hogyanját -
akik mezítlen lelköket az égben,
virágokban és csillagokban hagyják.


III

És én azt mondtam egyszer: élj!
vagyis: szeress, csókolj, ölelj -
figyelj, tapints és nézz körül,
álmodj! mivel a sír közel.

S most suttogok: légy csak halott!
vagyis: szemed zárja le éj -
hallgass, állj meg, felejts, felejts,
törődj belé s remélj, remélj...


IV

Víz volt, de jaj kiszáradt,
illat volt, de kifáradt,
fény volt, s mégis fellázadt.

S most csak sivárság,
mert elvesztette szárnyát;
éj, mert tömlöc mélyére zárták.


V

Az élet épp olyan, akár egy könnyű álom,
míg gyermekek vagyunk... Aztán felébredünk,
hogy megláthassuk, és megyünk, megyünk,
ébren hajszolva őt e földi tájon,
az álmodott, első gyönyört,
de nem találjuk; összetört,
így hát, megyünk tovább, addig keresve,
amíg végső álmát nem hinti ránk egy este.


VI

És jön, jön mindig a halál! ahogy a földre lépünk,
ugyanazon az ösvényen jár, távol vagy közelben,
bár nem látjuk, de van; láthatatlan vezérünk,
s egy napon elérjük őt, vagy ő az, ki nyomunkba lebben.


VII

Gyanítom, sejtem már, mi az igazság,
ám élni, élni mindez nem segít -
de megtanít, hogy megadón fogadjam
a jó halál közelgő lépteit.


VIII

Mint tűző déli nap, gondolkodásom
elvakította szellemem, s kifáradt
szívem kiszáradt...


IX

Ifjú a test, de jaj, a lélek jég-hideg -
tudom, hogy meghalok: nincs mit szeressek,
s már semmiben, semmiben nem hiszek.
 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2013-10-18 06:53:59, péntek
 
 
Machado, Manuel: Tizián: V. Károly (Tiziano: Carlos Quinto Magyar nyelven)

Tiziano: Carlos Quinto (Spanyol)


El que en Milán nieló de plata y oro

la soberbia armadura, el que ha forjado

en Toledo este arnés, quien ha domado

el negro potro del desierto moro...



El que tiñó de púrpura esta pluma,

que al aire en Mulberg prepotente flota,

esta tierra que pisa, y la remota

playa de oro y de sol de Moctezuma...



Todo es de este hombre gris, barba de acero,

carnoso labio socarrón, y duros

ojos de lobo audaz, que, lanza en mano,



recorre su dominio, el Mundo entero,

con resonantes pasos, y seguros.

En este punto lo pintó el Tiziano.





Tizián: V. Károly (Magyar)


Kinek Milánó ezüstje, aranyfa

világol fegyverén; ki Toledóból

szerszámot vesz; ki kengyelébe tombol

s a mór sivatag csikaját sanyarja.



Aki a szárnyat festi meg bíborra,

mely a mühlbergi levegőbe szálldos,

ki Moktezuma földjén napvilágos

fövenyt kavar a partokat tiporva.



A színe szürke, vasból vad szakálla,

buján dagad az ajka - szemefénye

csikaszok csillaga, kezébe lándzsa,



ront birodalmából a nagyvilágra

s visszhanggal bong halálbizonyos lépte:

ez ő, ez volt Tizián látomása.

Nagy László
 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2013-10-11 07:14:03, péntek
 
 
Link

Machado, Manuel: Greco: Férfi, kebelére tett kézzel (El caballero de la mano al pecho (Greco) Magyar nyelven)

El caballero de la mano al pecho (Greco) (Spanyol)


Este desconocido es un cristiano

de serio porte y negra vestidura,

donde brilla no más la empuñadura

de su admirable estoque toledano.



Severa faz de palidez de lirio

urge de la golilla escarolada,

por la luz interior, iluminada,

de un macilento y religioso cirio.



Aunque sólo de Dios temores sabe,

porque el vitando hervor no le apasione

del mundano placer perecedero,



en un gesto piadoso, y noble, y grave,

la mano abierta sobre el pecho pone,

como una disciplina, el caballero.





Greco: Férfi, kebelére tett kézzel (Magyar)




E férfi jó keresztény, látni rajta:

tartása jámbor, gyászos a ruhája,

cifrán ragyogva nem simul reája

dús markolatú toledói kardja.



Szigorú arca halvány liliomként

szép nyakfodrából sápadtan merül föl,

oltári gyertya áraszt rá belülről

bágyadt lángjával réveteg, fakó fényt.



Bár istenfélelem él csak e szívben,

hogy ne gyúljon bűnös vágyakra vére,

s múló gyönyör elől tudjon kitérni,



nagy áhítattal, méla, nemes ívben

nyitott kezét úgy vonja kebelére,

mint egy vezeklő-korbácsot, a férfi.

Jánosházy György
 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2011-03-23 13:34:59, szerda
 
  -Machado, Manuel: Goya: A moncloai kivégzések (Los fusilamientos de la Moncloa (Goya) Magyar nyelven)

Los fusilamientos de la Moncloa (Goya) (Spanyol)


Él lo vio...Noche negra, luz de infierno...

Hedor de sangre y pólvora, gemidos...

Unos brazos abiertos, extendidos

en ese gesto de dolor eterno.



Una farola en tierra casi alumbra

con un halo amarillo que horripila

de los fusiles la uniforme fila,

monótona y brutal en la penumbra.



Maldiciones, quejidos...Un instante

primero que la voz de mando suene,

un fraile muestra el implacable cielo.



Y en convulso montón agonizante,

a medio rematar, por tandas viene

la eterna carne de cañón al suelo.





Goya: A moncloai kivégzések (Magyar)




Ő látta... Setét éj, pokoli fénycsík...

Vér- és lőporszag, keserves nyögések...

Néhány kinyúlt kar, furcsa módon szétnyílt

gesztusai az örök szenvedésnek.



Pislogó, sárga fény, alig világít,

inkább rémisztő a földön a lámpa,

s csak a puskák egyhangú sora látszik,

a homályban puskák brutális árnya.



Szitkok, jajok... Egy kurta pillanat csak,

mielőtt eljön a vezényszó perce,

egy pap lesi szavát a zordon égnek.



S a rángatódzó, véres forgatagnak

örvényeiben halálra sebezve

a mindenkori ágyútöltelékek.

Simor András
 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2011-03-23 12:08:29, szerda
 
  -Machado, Manuel: Velázquez: Margit infánsnő (La infanta Margarita (Velazquez) Magyar nyelven)

La infanta Margarita (Velazquez) (Spanyol)


Como una flor clorótica el semblante,

que hábil pincel tiñó de leche y fresa,

emerge del pomposo guardainfante,

entre sus galas cortesanas presa.



La mano -ámbar de ensueño- entre los tules

de la falda desmáyase, y sostiene

el pañuelo riquísimo, que viene

de los ojos atónitos y azules.



Italia, Flandes, Portugal... Poniente

sol de la gloria, el último destello

en sus mejillas infantiles posa...



Y corona no más su augusta frente

la dorada ceniza del cabello,

que apenas prende el leve lazo rosa.





Velázquez: Margit infánsnő (Magyar)


Mint sápkóros virág, olyan, olyan az arca,

ügyes ecset nyomán tej-kék és málnaszín -

ruhája meseszép; gyönyörű krinolin -

míg ő rab, ragyogó-szép udvarhölgyek rabja.



A keze ámbraszín - mint álmok éji hamva,

a szoknya ránca közt megbúva ott pihen -

s kicsiny zsebkendőt tart, mely még nemrégiben

szomorú kék szemén a könnyeket itatta.



Itália, Flandria, a hanyatló dicsőség

távolról visszarezgő, megkésett sugára

nyugszik gyermek arcán, mely maga a derűs tél,



s apró koronaívek - kicsiny aranyrőzsék -

vetik rá lángjukat hamuszinű hajára,

mit lágyan összefog egy halvány rózsafüzér.

Végh György
 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2011-03-11 20:51:39, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:31:52


Manuel Machado
HÓPEHELY

Colombina szemében
könnyet-mosolyt cserélget -
Colombina szeretne
meghalni már -
s nem tudja: mért...

Pierrot meg fehéren
eseng, eseng előtte,
csókot lehell kezére,
zokogva sír -
s nem tudja: mért...

A hold kacagva néz le,
a hold, az égi asszony...
s nem fogja tudni senki:
miért kacag, miért -
nem tudja: mért...

Fordította - Végh György



 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2010-04-02 09:32:47, péntek
 
  Machado, Manuel: A fogadós lánya (La hija del ventero Magyar nyelven)

La hija del ventero (Spanyol)


«La hija callaba, y de cuando

en cuando se sonreía»

Cervantes: Quijote.



«La hija callaba

y se sonreía...»

Divino silencio,

preciosa sonrisa,

¿por qué estáis presentes

en la mente mía?

La venta está sola.

Maritornes guiña

los ojos, durmiéndose;

la ventera hila.

Su mercé el ventero,

en la puerta, atisba

si alguien llega... El viento

barre la campiña.



...Al rincón del fuego

sentada, la hija

-soñando en los libros

de Caballerías...-

con sus ojos garzos

ve morir el día

tras el horizonte...

Parda y desabrida,

La Mancha se hunde

en la noche fría.





A fogadós lánya (Magyar)


,,A lány szótlan volt

s mosolygott elvétve."

Cervantes: Don Quijote



,,A lány szótalan volt

s mosolygott elvétve..."

Isteni csönd, áldott

orcáinak fénye,

mért jelensz meg, mért sütsz

még ma is elmémbe?

A fogadó árva,

nincs, aki betérne,

Maritornes álmos,

feje hajlik félre.

Fon a fogadósné,

les ura vendégre...

Szelek tébolyognak

a mezőket tépve.



...Ül a lány a tűznél

s mintha messze nézne,

gondol álmodozva

lovagi regényre -

fekete szemétől

láthatáron égve

búcsuzik a nappal...

Megbarnulva mélyre

merül el a Mancha

hidegontó éjbe.

Nagy László

 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
x
  2010-03-18 20:55:43, csütörtök
 
  -Machado, Manuel: IV. Fülöp (Felipe IV Magyar nyelven)

Felipe IV (Spanyol)


Nadie más cortesano ni pulido

que nuestro rey Felipe, que Dios guarde,

siempre de negro hasta los pies vestido.



Es pálida su tez, como la tarde.

Cansado el oro de su pelo undoso,

y de sus ojos, el azul, cobarde.



Sobre su augusto pecho generoso

ni joyeles perturban, ni cadenas

en negro terciopelo silencioso.



Y en vez de cetro real, sostiene apenas,

con desmayo galán, un guante de ante

la blanca mano de azuladas venas.





IV. Fülöp (Magyar)


Nincs finomabb és úribb senki nála,

Fülöp királynál - kit óvjon az Úr -

mindig egész fekete a ruhája.



Arcán az alkony sárga lángja gyúl

s hajának hullámos aranyja fáradt

félénk szemébe reszket az azúr.



Melléről a fönség fuvalma árad

s fekete bársonya egy bús anyag,

nem bolygatják láncok, kösöntyű-zárak.



Király jogar helyett pedig hanyag

gőggel szarvasbőr-kesztyűt tart kezében,

melyen a kék erek hullámlanak.

Kosztolányi Dezső
 
 
0 komment , kategória:  Manuel Machado 1.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 90
  • e Hét: 1735
  • e Hónap: 17374
  • e Év: 50770
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.