Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
y
  2013-10-24 07:28:11, csütörtök
 
  -Lugones, Leopoldo: 01. Kísértés (A tizenkét gyönyör) (01. Tentación (Los doce gozos) Magyar nyelven)

01. Tentación (Los doce gozos) (Spanyol)


Calló por fin el mar, y así fue el caso:
en un largo suspiro violeta,
se extenuaba de amor la tarde quieta
con la ducal decrepitud del raso.

Dios callaba también; una secreta
inquietud expresábase en tu paso;
la palidez dorada del Ocaso
recogía tu lánguida silueta.

El campo en cuyo trebolar maduro
la siembra palpitó como una esposa,
contemplaba con éxtasis impuro

tu media negra; y una silenciosa
golondrina rayaba el cielo rosa,
como un pequeño pensamiento oscuro.





01. Kísértés (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


S hogy néma lett a tenger - így esett meg:
a föld lágy ibolyaszín sóhajtása
elnyújtózott, s a lusta délutánba
kéjesen halt, mint vén, elaggott herceg.

Isten se szólt; léptedben kósza, kába
és titkos nyugtalanság íze sejlett,
míg kirajzolta lankadt sziluetted
az alkony felaranyló sápadtsága.

Pihegett, mint egy hitves, a vetés,
éretten ringott, lengedezve és
tisztátlan tekintete felszaladt

fekete harisnyádon... Mint a kés,
fecske vágott a rózsás ég alatt,
akár egy sötét hátsógondolat.

András László
 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
y
  2013-10-24 07:26:50, csütörtök
 
  Lugones, Leopoldo: 02. Éden (A tizenkét gyönyör) (02. Paradisaica (Los doce gozos) Magyar nyelven

02. Paradisaica (Los doce gozos) (Spanyol)


Cabe una rama en flor busqué tu arrimo.
La dorada serpiente de mis males
circuló por tus púdicos cendales
con la invasora suavidad de un mimo.

Sutil vapor alzábase del limo
sulfurando las tintas otoñales
del Poniente, y brillaba en los parrales
la transparencia ustoria del racimo.

sintiendo que el azul nos impelía
algo de Dios, tu boca con la mía
se unieron en la tarde luminosa

bajo el caduco sátiro de yeso.
Y como de una cinta milagrosa
ascendí suspendido de tu beso.





02. Éden (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


Ó, csemeteág, bimbós remegés, te!
Szemérmes selymeiden férfikín, vágy,
s éhségem arany kígyója kering át,
s tolakvó lágyság érint meg becézve.

...A partról lanyha pára szállt az égre,
s a nyugvó napból ömlő őszi tintát
kénezte, míg kigyúlt a szőlőindák
ölén a fürtök domborlencse-fénye.

Valami földöntúlit tárt ki bennünk
az ég azúrja; ajkunk és a lelkünk
a villózó estében összeforrt,

s nagy kandi szemet meresztett a vén
kujon, a gipsz-szatír felénk, mikor
fölkúsztam csókod bűvös zsinegén.

Tímár György
 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
y
  2013-10-24 07:18:58, csütörtök
 
  -Lugones, Leopoldo: 03. A cinkos csillag (A tizenkét gyönyör) (03. El astro propicio (Los doce gozos) Magyar nyelven)

03. El astro propicio (Los doce gozos) (Spanyol)


Al rendirse tu intacta adolescencia,
emergió, con ingenuo desaliño,
tu delicado cuello, del corpiño
anchamente floreado. En la opulencia,

del salón solitario, mi cariño
te brindaba su equívoca indulgencia
sintiendo muy cercana la presencia
del duende familiar, rosa y armiño.

Como una cinta de cambiante faya,
tendía su color sobre la playa
la tarde. Disolvía tus sonrojos,

en insidiosas mieles mi sofisma,
y desde el cielo fraternal, la misma
estrella se miraba en nuestros ojos.





03. A cinkos csillag (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


S hogy engem várt csak tiszta, szűzi hamvad,
kinyúlt megadón és esetlen, ím,
hattyúnyakad a hímzett, lenge ing
virágmintáiból. Téged a gazdag

elhagyott szobán becézéseim
sikamlós árja dévajul vigasztalt,
s rajtam, éreztem, mind több hatalmat kap
manóm, e csupa rózsa s hermelin.

Mint szalagoknak színt-váltó füzére
tarkán terült a tenger fövenyére
az alkony. Pirulásod tovaszállt

bekapva mézes-madzag bölcsességem,
s a testvér mennyből mindkettőnk szemében
egyazon csillag csodálta magát.

Tímár György

 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
x
  2011-07-30 19:01:23, szombat
 
  -Lugones, Leopoldo: 05. Legyőzött Vénusz (A tizenkét gyönyör) (05. Venus Victa (Los doce gozos) Magyar nyelven)

05. Venus Victa (Los doce gozos) (Spanyol)


Pidiéndome la muerte, tus collares
desprendiste con trágica alegría
y en su pompa fluvial la pedrería
se ensangrentó de púrpuras solares.

Sobre tus bizantinos alamares
gusté infinitamente tu agonía,
a la hora en que el crepúsculo surgía
como un vago jardín tras de los mares.

Cincelada por mi estro, fuiste bloque
sepulcral, en tu lecho de difunta;
y cuando por tu seno entró el estoque

con argucia feroz su hilo de hielo,
brotó un clavel bajo su fina punta
en tu negro jubón de terciopelo.





05. Legyőzött Vénusz (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


A halált esdve, levetetted ritka
gyöngyeid láncát, s vértanúra valló
derűd előtt a nap bíbor-aranyló
vérét a pompás gyöngy magába itta.

Bizánci ékű csattodat kinyitva
még vergődésed élveztem kitartón,
míg kusza függőkertjeit az alkony
tengerentúli karcként égre írta.

Mint márvány sírkő, hevemtől kivésett,
mint fehér halott, hevertél az ágyon;
s mikor egy szilaj fortélyú döfésnek

jeges dárdája gyönge öled érte,
hegye alatt egy szekfűt hajtott bársony
ingecskéd sűrű éjjeli sötétje.

Tímár György

 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
xq
  2011-04-27 14:28:56, szerda
 
  -Lugones, Leopoldo: 06. Egzotikus szín (A tizenkét gyönyör) (06. El color exótico (Los doce gozos) Magyar nyelven)

06. El color exótico (Los doce gozos) (Spanyol)


Con tu pantalla oval de anea rara,
tus largos alfileres y tus flores,
parecías, cargada de primores
una ambigua musmé del Yoshivara.

Hería en los musgosos surtidores
su cristalina tecla el agua clara,
y el tilo que a mis ojos te ocultara
gemía con eglógicos rumores.

Tal como una bandera derrotada
se ajó la tarde, hundiéndose en la nada.
A la sombra del tálamo enemigo

se apagó en tu collar la última gema.
Y sobre el broche de tu liga crema
crucifiqué mi corazón mendigo.





06. Egzotikus szín (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


Bizarr, gyékényből szőtt napernyőd és a
hosszú hajtűk, a cseresznyevirágok
közt olyan voltál, sikamlósan, bájod
terhe alatt, mint egy japáni gésa.

A mohos kút káváján el-elvásott
a csöppek kristály-billentyűje méla
hársfa engedte nyögdelőn elém a
neszfüggönyt, hogy elrejtse látomásod.

Vert zászlóként hullott az est az édes
mezőn a semmibe. Az ellenséges
nyoszolya zsongó árnyaiba veszve,

melleden még végsőt lobbant a nyaklánc,
és én krémszín harisnyakötőd csatján
feszítettem koldus szívem keresztre.

András László
 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
y
  2011-04-03 15:47:50, vasárnap
 
  -Lugones, Leopoldo: 10. Magányos hálófülke (A tizenkét gyönyör) (10. La alcoba solitaria (Los doce gozos) Magyar nyelven)

10. La alcoba solitaria (Los doce gozos) (Spanyol)


El diván dormitaba; las sortijas
brillaban frente a la oxidada aguja,
y un antiguo silencio de Cartuja
bostezaba en las lúgubres rendijas.

Sentía el violín entre prolijas
sugestiones, cual lánguida burbuja,
flotar su extraña anímula de bruja
ahorcada en las unánimes clavijas.

No quedaba de ti más que una gota
de sangre pectoral, sobre la rota
almohada. El espejo opalescente

estaba ciego. Y en el fino vaso,
como un corsé de inviolable raso
se abría una magnolia dulcemente.





10. Magányos hálófülke (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


Szunnyadt a kerevet. Rozsdás-szerényen
ragyogtak régi tűid, gyűrűid,
s beásított az ásatag, avítt
kolostor-csönd a gyászos zsalurésen.

Mint buborékot, álmok özönében
pengni hallotta saját hangjait
az elvarázsolt hegedű, amint
vonóra vágyott méla húrja éppen.

Sehol se voltál már. Csak melled árva
vércsöppjét őrizte a tépett párna.
A vak tükörre opálos homály hullt.

S a díszes vázában, mint ittfelejtett
fűző, mint fényes, gyűrhetetlen selymek,
egy magnólia édesen kitárult.

Tímár György
 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
y
  2011-03-31 09:36:22, csütörtök
 
  Lugones, Leopoldo: 07. Eksztázis (A tizenkét gyönyör) (07. El éxtasis (Los doce gozos) Magyar nyelven)

07. El éxtasis (Los doce gozos) (Spanyol)


Dormía la arboleda; las ventanas
llenábanse de luz como pupilas;
las sendas grises se tornaban lilas;
cuajábanse la luz en densas granas.

La estrella que conoce por hermanas
desde el cielo tus lágrimas tranquilas,
brotó, evocando al son de las esquilas,
el rústico Belén de las aldeanas.

Mientras en las espumas del torrente
deshojaba tu amor sus primaveras
de muselina, relevó el ambiente

la armoniosa amplitud de tus caderas,
y una vaca mugió sonoramente
allá, por las sonámbulas praderas.









07. Eksztázis (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


Aludt a fasor; ablakok üvegjén
világ gyúlt, akár tágult pupillákon;
lilára vált a szín a szürke árkon,
s tömött fürtökbe sűrült a meleg fény.

A csillag húgának tudta ez estén
pergő könnyed, s kiült az égre - lásson,
s hogy úgy tűnjék a kolomp-vonuláson
a parasztlányoknak, mint betlehemfény.

S míg tajtékomba szórta, hogy gyötörjön,
szirmait muszlin-tavaszod szerelme,
a háttérre rajzolta formaörzőn

harmóniáit csípőd teli kelyhe,
s egy fáradt tehén bődült el esengve,
messze, az alvajáró legelőkön.

András László





 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
x
  2011-03-25 23:11:48, péntek
 
  -Lugones, Leopoldo: 08. Ernyedt gyönyör (A tizenkét gyönyör) (08. Delectación morosa (Los doce gozos) Magyar nyelven)

08. Delectación morosa (Los doce gozos) (Spanyol)


La tarde, con ligera pincelada
que iluminó la paz de nuestro asilo,
apuntó en su matiz crisoberilo
una sutil decoración morada.

Surgió enorme la luna en la enramada;
las hojas agravaban su sigilo,
y una araña, en la punta de su hilo,
tejía sobre el astro, hipnotizada.

Poblose de murciélagos el combo
cielo, a manera de chinoso biombo.
Tus rodillas exangües sobre el plinto

manifestaban la delicia inerte,
y a nuestros pies un río de jacinto
corría sin rumor hacia la muerte.





08. Ernyedt gyönyör (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


Az este könnyű nyestecset-vonása
rejtekünk halk békéjét fénybe vonta,
s a berillzöldet lustán árnyékolva
burkolta elmosódó violába.

Hatalmas hold gurult a lombos ágra,
a gallyak titka mélyült és egy pók a
lengő szál végén megigézve fonta
a kerek holdat rezge hálójába.

Az égre, mint kínai paravánra,
hímződött denevérek furcsa szárnya;
s csak vértelen térded fehérlett már kint

ernyedt gyönyört susogva s meztelen,
míg lábainknál egy folyónyi jácint
futott a halál felé nesztelen.

András László

 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
x
  2011-03-25 10:09:40, péntek
 
  -Lugones, Leopoldo: 11. Magamegadó kéz (A tizenkét gyönyör) (11. Las manos entregadas (Los doce gozos) Magyar nyelven)

11. Las manos entregadas (Los doce gozos) (Spanyol)


El insinuante almizcle de las bramas
se esparcía en el viento, y la oportuna
selva estaba olorosa como una
mujer. De los extraños panoramas

surgiste en tu cendal de gasa bruna,
encajes negros y argentinas lamas,
con tus brazos desnudos que las ramas
lamían, al pasar, ebrias de luna.

La noche se mezcló con tus cabellos,
tus ojos anegáronse en destellos
de sacro amor; la brisa de las lomas

te envolvió en el frescor de los lejanos
manantiales, y todos los aromas
de mi jardín sintetizó en tus manos.





11. Magamegadó kéz (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


Szarvasbőgés vad, pézsmaszagos árja
borult fölénk a szélben, mint egy ernyő;
garázda illatot lehelt a cinkos erdő,
akár az asszonytest. E furcsa tájba

befont a tüllök, selymek, ezüst láva
s fekete csipkék kúszva rádtekergő
tüze, s nyaldosta holdsugárba fürdö
csupasz karod a bokrok ittas ága.

Bontott hajad közé az éj aláhullt,
szemed villant s átkos gyönyörbe ájult,
s míg lágy-léptű szellőt küldött a dombhát,

s a messzi forrás hűse mint egy kendő
ölelt - én kertem minden ízét-szomját
ittam homorú, puha tenyeredből.

András László

 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
x
  2011-03-24 18:32:19, csütörtök
 
  -Lugones, Leopoldo: 12. Áldozati máglya (A tizenkét gyönyör) (12. Holocausto (Los doce gozos) Magyar nyelven)

12. Holocausto (Los doce gozos) (Spanyol)


Llenábanse de noche las montañas,
y a la vera del bosque aparecía
la estridente carreta que volvía
de un viaje espectral por las campañas.

Compungíase el viento entre las cañas,
y asumiendo la astral melancolía,
las horas prolongaban su agonía
paso a paso a través de tus pestañas.

La sombra pecadora a cuyo intenso
influjo arde tu amor como el incienso
en apacible combustión de aromas,

miró desde los sauces lastimeros,
en mi alma un extravío de corderos
y en tu seno un degüello de palomas.





12. Áldozati máglya (A tizenkét gyönyör) (Magyar)


A hegy megtelt az éjszakával, és lenn
az erdő alján nyikorogva tűnt fel
egy ökrösszekér, mint valami bűnjel,
szellemútjáról térvén meg a réten.

Nád ringott a lábához-kushadt szélben,
s felöltve mind e bút, csillagszemükkel,
halódó órák csepegtek, mint szűrt tej,
sűrűszövésű pilládon fehéren.

A bűnös árny, amelynek olajától
tömjénfüstös szerelmed zöldje lángolt,
most hamvadt illat-parazsakkal telten

a fűzfán ül s új áldozatra vár itt,
lesve lelkem eltévedt báránykáit,
s a leölt fehér galambot öledben.

András László

 
 
0 komment , kategória:  Leopoldo Lugones 1  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 634
  • e Hét: 9511
  • e Hónap: 25150
  • e Év: 58546
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.