|
 1/21 oldal 
|
Bejegyzések száma: 200
|
|
|
|
|
|
2022-10-25 06:04:41, kedd
|
| |
| |
Arcodon a ráncok egyre szaporodnak,
hisz ifjú éveid egyre távolodnak,
néha már botladozik az emlékezet,
lábaid is lassulnak, egyre nehezebb.
.
Most is mosolyogva ébredsz reggelente,
és én vágyakozva nézek a szemedbe,
hálát adok azért, hogy velem tartottál,
ezen a hosszú úton mellettem voltál.
Magdolna Léhi
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-21 16:28:29, péntek
|
| |
| |
Elfogadva egymás hibáit. Emberségét. Sok, sok, nagyon sok kompromisszumot
kötni, fejet hajtani. Lenyelni, ha még visszaszólnál. Türelemmel várni, amíg beér,
odaér, megérti. Rámosolyogni, ahelyett, hogy összehúznád a szemed. Dicsérni,
kiemelni, ami különleges, ami egyedi, amiben ügyes a másik. Szemet hunyni, ha
a hangulata irányította. Egymást felvidítani, örömet okozni, azzal, ami neki jó.
Megfűszerezni a napját humorral, nevetéssel. Engedni, átengedni az irányítást
néha. Had vezessen. Kilépni az igazad árnyékából, és megvizsgálni az övét.
Megbecsülni, minden nap hálát adni érte, hogy melletted van, hogy az életed
része, és kimutatni ezt felé. Ha tudja, akkor is jólesik hallani, érezni. Mindennel
együtt szeretni, kiállni mellette, mindig, mindenhogyan, akármikor. Ezek nem titkok,
nem trükkök, még csak nem is nagy erőfeszítés, ha az ember olyan kapcsolatra,
olyan mennyei szerelemre vágyik, amilyet mindig is elképzelt magának.
-Agárdi Zsóka-
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-05 15:39:17, szerda
|
| |
| |
Millei Lajos
Szemem tiszta tükrén a homályos foltok,
fülemben a csend, mit már alig hallok,
arcom fáradt ránca, mely mélyülni látszik,
ritmust verő szívem, ha fáradtan játszik,
mind- mind egy intő jel: öregszik a készlet.
Lehull a falevél, elmúlik az élet.
Már csak múló emlék karom erős vágya,
elviselt ellenség hajszálam hiánya,
kezem közül kifolyt az élet ereje,
ostromolja már rég az elmúlás szele,
és hiába küzdök: legyőz a természet.
Lehull a falevél, elmúlik az élet.
Reszkető lábam már nem járja a táncot,
nem bírja vállam sem a nehéz világot,
ifjonti hévem már megpihen csendesen,
borzongva elmereng a tűnő életen,
néha már elhiszi: rám köszön a végzet.
Lehull a falevél, elmúlik az élet.
Búcsút intő napom lebukó sugara
még ád némi fényt, éltet még mosolya,
a tél még messze van, lelkem csak zúzmarás,
nem kezdődik még az utolsó felvonás,
s lesz még ráadás is, ha erősen kéred.
De a levél lehull, s elmúlik az élet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-03 06:40:16, hétfő
|
| |
| |
Odakint kicsit csúf a reggeli szürkeség,
mégis mosolygok, mert bent olyan szép.
Ha kinyújtom a kezem, elérem,
amit a lelkem a szívemnek kíván.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-03 05:44:14, hétfő
|
| |
| |
Szeretni fogsz e még?
Szeretni fogsz e még,
Midőn szemem
Barna aranyát
Fakulva viselem?
Szeretni fogsz e még,
Ha a kor mély árkot
Puha bőrömbe
Vésve alkot?
Szeretni fogsz e még,
Ha kezem gyenge;
Ha sok dolgos nap
Ráncossá tette?
Szeretni fogsz e még,
Ha őszbe fordul;
Ha őzbarna hajam
Élete alkonyul?
Szeretni fogsz e még,
Vagy a sok forró nyár
Nélkülem múlik el?
És szíved messze jár?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-02 06:08:49, vasárnap
|
| |
| |
Most már rád vár a feladat,
nyisd hát meg a szívedet!
Jusson nekik gondoskodás,
melegítő szeretet.
Ne azért, mert elvárható,
ne azért tedd Ővelük.
Csak emlékezz,
te rólad szólt
sokáig az életük.
Légy mellettük, ha teheted,
- kis világuk oly rideg.
Öleld Őket szeretettel,
melegítsen a szíved.
Aranyosi Ervin
Amikor még kicsi voltál,
Ők voltak már a nagyok.
Tanítgattak, így teltek el
egymás után hónapok.
Megmutatták, - mit, hogyan kell,
- felöltözni, rendesen.
Cipőt fűzni, begombolni,
nevelgettek kedvesen.
Megmosdattak, rendbe tettek,
mutatták, hogyan csináld.
Jó példából megláthattad,
hogy működik egy család.
Foglalkoztak lelkeddel is,
irányítva hitedet,
minden jóra tanítottak,
amire csak lehetett.
Erkölcsre és etikettre,
emberségre, ahogy kell,
hogy a zajos nagy világban,
egyedül se tévedj el.
Lassan te is nagyra nőttél,
világképed összeállt,
saját lábra tudtál állni,
ma már tudod, hogy csináld!
Mára Ők megöregedtek,
s felejtenek dolgokat.
Emlékezz majd: foglalkoztak,
egykor veled oly sokat.
Nem mozog már úgy a testük,
fájhat minden mozdulat.
Elromlik a memória,
ami mindent megmutat:
El-eltűnik egy-egy zokni,
cipőt kötni is nehéz,
begombolni a gombokat,
reszketve nem bír a kéz.
Rakoncátlan minden eszköz,
fésű, kanál, mind remeg.
Szerencsés, ha cipők, zoknik
párban összeillenek.
Az étel a kanalukról,
lecsöppenve menekül.
Zsémbesek, és morgolódnak,
nincsenek már remekül.
Most már rád vár a feladat,
nyisd hát meg a szívedet!
Jusson nekik gondoskodás,
melegítő szeretet.
Ne azért, mert elvárható,
ne azért tedd Ővelük.
Csak emlékezz, te rólad szólt
sokáig az életük.
Légy mellettük, ha teheted,
- kis világuk oly rideg.
Öleld Őket szeretettel,
melegítsen a szíved.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-02 06:08:47, vasárnap
|
| |
| |
Csak azt tudom mondani, hogy sohasem késő. Sohasem késő, és mindig
olyanokat kell találni, akik bátorítják az embert, hogy abba az irányba menjen,
ahova menni akar. Ez nagyon érdekes. Szerintem azért nem merjük a
vágyainkat komolyan venni, mert abban a pillanatban, amikor én megmondom,
hogy ezt akarom, akkor a társaságom kettéválik. Lesznek olyanok, akik azt
mondják, na, gyerünk! És lesznek olyanok, akik azt kérdezik: Megőrültél?
Abban a pillanatban, amikor azt kérdezik, Megőrültél?, vége a barátságnak,
menjenek a francba! De az ember mindig attól fél, hogy ha komolyan veszi a
vágyait, akkor egyedül lesz. Pedig soha nem késő. A legidősebb páciensem
hatvannyolc éves volt, mikor elkezdte a terápiát. Hetvenkét éves korában
meghalt, de mielőtt meghalt, azt tudta, hogy az a négy év megváltoztatta az
életét, és mindent megértett. Soha nem késő.
Feldmár András
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-02 05:53:03, vasárnap
|
| |
| |
Juhász Gyula :
Az ember sokszor megszépül, ha eljő
Az öregség. Fáradt tekintetében
Kihúny a vak mohóság, kapzsiság
S szelíden pislog az emlék világa.
A keze nem szorul konok ökölbe,
De símogató békélten pihen meg
Az ifjúság fején és vállain.
A haja őszén megcsillan mosolygón
A verőfény, mint a havas mezőkön,
Melyek fölött a kéklő végtelen van.
Halk léptei a temetőbe visznek,
De nem sietnek és gyakran megállnak
Egy kedves arcnál, egy hervadt virágnál,
Egy pohár bornál és egy bús zenénél.
Az ember sokszor megszépül, ha eljő
Az öregség. Hadd szépüljek meg én is!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-10-02 05:47:46, vasárnap
|
| |
| |
Lélektárs
Azt mondják, hogy mindenkinek
létezik egy lelki társa,
értelmet ad életének,
minden álma fő forrása,
aki érti gondolatát,
érzéseit viszonozza,
elfeledett ifjúságát
egy időre visszahozza.
Rögös az út egymás felé,
talán ez lesz már a végső,
ha úgy érzed, indulj elé,
vigyázz, hogy ne legyen késő!
Törő Zsóka
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-09-29 15:11:14, csütörtök
|
| |
| |
Közös tőről fakad
a rózsa, a tüske.
Ne sirasd, hogy annyi tervünk
szállt a kósza füstbe.
Voltak szép nyaraink,
jöhet az ősz, a tél.
Emlékezz boldogságunkra,
egy élettel fölér.
Tóth Endre
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/21 oldal
|
Bejegyzések száma: 200
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
71 db bejegyzés |
| e év: |
578 db bejegyzés |
| Összes: |
34589 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1278
- e Hét: 3234
- e Hónap: 25501
- e Év: 158055
|
|
|
Offline
