Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
x
  2013-10-25 08:41:24, péntek
 
  -Brjuszov, Valerij Jakovlevics: Mindennek vége... (Всё кончено Magyar nyelven)

Mindennek vége... (Magyar)


Mindennek vége köztünk, nincs tovább...

A. Puskin



Ez a csillagos éj, ez a hallgatag éj,

Ez a szűk, ez a végtelen utca!

Sietek, rohanok, - hova, merrefelé?

Ez a járda is annyira puszta.

A szívem csupa kéj, csupa vágy, csupa fény,

Csupa régi dal újra meg újra,

Sietek, rohanok, - s ez a végtelen éj

Puha árnyakat hint le az útra.



Sohasem lehetek veled én, sohasem!

Ez olyan szomorú, hihetetlen!

Eliramlik a lét komoran, sebesen,

Nyoma sem marad itt a szívemben.

Te imádva kívánt gyönyörű idegen,

Tovatűnt csoda, drága szerelmem!

Sohasem, sohasem pihenek szíveden...

Sohasem? De hisz ez lehetetlen!



Milyen édes a kín, ami rejtve marad!

Ez a kín, ez a fájdalom éltet,

Rohanó gyönyör-ár, ami el nem apad,

S olyan édes, amíg tüze éget.

,,Te meg én - sohasem..." - szíven üt a szavad,

S míg a sír kapujába elérek,

Ez a titkon emésztő bú, ez a vad

Gyönyör az, ami tart, ami éltet.

Galgóczy Árpád
 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-25 08:21:54, péntek
 
  Valerij Brjuszov (1873-1924): A tőr

Tokjából felszökell és villog szerteszét,
mint hajdan, most is úgy sugárzik hegye-éle.
Ha bőg a vihar, egy költő és a nép,
dal és vihar örök fivérek.

Amikor elapadt erő, dac és remény,
s minden nyak meghajolt, nehéz igába fúlva,
a sírok és a csend földjére mentem én,
a mély, rejtelmes méhü múltba.

Hogy meggyűlöltem itt e rothadó, sekély,
gennyes-zavaros és rabló, iszonyu rendet!
De hitetlen mosoly ült szára, ha a gyér
harcok halk hívó szava zengett.

de most, hogy kürtötök titokban jelt adott,
s bontjátok lobogók parázsló, tiszta selymét,
én, a harc dalnoka, kiáltom szavatok,
a mennybolt új-új dörgedelmét.

Költészet tőre! Mint hajdanta, átragyog
hű vasadon vörös villámfénye a láznak,
s a népbe olvadok, mert költő - az vagyok,
s mert újra villámok cikáznak.

(Ford.: Kardos László)

 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-25 08:17:59, péntek
 
  -Brjuszov, Valerij Jakovlevics: A kőműves (ford.: Gábor Andor) (Каменщи&am p;#1082; Magyar nyelven)

A kőműves (ford.: Gábor Andor) (Magyar)


- Kőműves, kőműves, kötényes kőműves,
mit építsz? mi ez a fal?
- Ne zavard munkánkat, építünk, építünk.
Börtönfal lesz ez a fal.

- Kőműves, kőműves, derék jó kőműves,
ki lesz, ki benne zokog?
- Nem te, te gazdag, és nem barátod,
Hisz lopni nincs okotok.

- Kőműves, kőműves, sok hosszú éjjelen
álmatlan benne ki jár?
- Lehet, hogy fiam, kit munkásnak neveltem,
Nekünk tán írva így áll.

- Kőműves, gondolj rá: az majd itt gondol rá,
Ki rakta ezt a falat?
- Elég a beszédbül! Tudjuk mi magunk is...
Hallgass az állvány alatt!

Gábor Andor





A kőműves (ford.: Gellért Oszkár) (Magyar)


- Kőmíves, kőmíves nagykötényben ott
Mondd, kinek s mit építesz?

- Ne zavarj minket, itt folyik a robot,
S a ház: rabok háza lesz.

- Kőmíves, kőmíves, hű lapáttal ott,
Benn ki fog zokogni majd?

- Se te, se testvéred; nem ti, gazdagok.
Nincs, mi téged lopni hajt.

- Kőmíves, kőmíves, egykor éjre éjt
Benn ki tölti álomtalan?

- Munkás lesz az is tán, s él: egy végzetért.
Lehet, épp az én fiam.

- Kőmíves, kőmíves, tégla-hordozók,
S rátok vajh nem gondol-e?

- Vigyázz a gerendák alatt ... s hagyd a szót!
Tudjuk. Ne törődj vele.

Gellért Oszkár
 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-25 08:16:53, péntek
 
  -Brjuszov, Valerij Jakovlevics: Emlékművem (Памятни&am p;#1082; Magyar nyelven)

Emlékművem (Magyar)


Sume superbiam...

Horatius*



Ím hát emlékművem felépül összecsengő

sorokból. Hasztalan az üvöltésetek!

A zengő szót le nem omlasztja a jövendő,

vagyok, s immár mindig leszek.



Más-más táborbeli s ízlésű embereknek

körében, hercegek, csavargók, koldusok

közt egyként szívesen, barátul emlegetnek

engem, Valerij Brjuszovot.



Sok-sok izzó lapom a tarka álmú város

zajába ront, betör az ukrán kerteken,

az Irtishez repül, India kapujához -

és bennük szunnyad szellemem.



Veletek én a kínt, a szenvedélyt megéltem.

Tudjátok mind: dalom ma néktek szentelem,

s az ábrándok örök, győzelmes édenében

büszkén zengitek énekem.



S visszhang kél messze túl a bús haza határán:

híven ismételik franciák, németek

a nagylelkű Múzsák ajándékát, sok árván

kallódó, kósza versemet.



Magasztal a jelen? - Pillanatnyi szeszély csak!

Mocskol a jó barát? - Megvetlek gyáva had!

Te sugarazz reám, híre késő koroknak,

világ-szentélyedbe fogadj!



*Érdemed büszkévé tegyen...(Melpomenéhoz)

Pór Judit
 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-25 08:15:43, péntek
 
  Brjuszov, Valerij Jakovlevics: A városhoz (Городy Magyar nyelven)

A városhoz (Magyar)


Ditirambus



Lángokat dobsz a horizontra,

a völgy felett hatalmas út,

a gyárkémény-sor körbefogva

vigyáz rád irgalmatlanul.



Dróthálós, óriási katlan,

üveg, vas, villany, tégla, hő -

te - bűvölő fáradhatatlan,

te - mágnes, sose-gyengülő.



Ragadozó, szárnyatlan sárkány,

őrzöd, amit az év vet el,

vas-ereid fekete árkán

gáz gomolyog, víz lefetyel.



Nem tölti meg iszonyú bendőd

a századok zsákmánya sem -

a Nyomor benne éhesen bőg,

s morog a harag dühösen.



Agyafúrt, konok s egyre bölcsebb!

Hány aranypalotád lobog!

a Nőnek, a Képnek, a Könyvnek

állítottál száz templomot.



De ostromolni palotáid

bús horda hívásodra gyűl,

s Gőg, Ínség, Vakság fúriáit

küldöd közé vezérekül.



S mikor dús termeidben

éjjel a lángos bujaság kacag,

s villanó kéj mérges levével

tölti a metszett poharat,



meghajszolod az árva-tépett

és görnyedt-hátú rabokat,

hogy dühödt rotációsgépek

fürge tőröket ontsanak.



Delejes szemű, sanda kobra!

Egy vak roham végez veled:

a halálos gyilkot magadra,

tennemnagadra emeled.

Kardos László



 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-25 08:10:16, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:47:10



Valerij Jakovlevics Brjuszov

SED NON SATIATUS

Ó, mit tegyek, ha nem kaptam csömört még
Tőled, pezsdítő élet!
Ó, mit tegyek, ha nem kaptam csömört még
Tőletek, tavaszi fények!
Ó, mit tegyek, ha nem kaptam csömört még
Tőletek, magasok, mélyek!
Ó, mit tegyek, ha nem kaptam csömört még
Tőletek, szenvedélyek!

Mi volt: ujra akarok élni mindent:
Jöjj, remegés azúrja!
Mi volt: ujra akarok élni mindent:
Szivem, légy kész a búra!
Mi volt: ujra akarok élni mindent:
Mely szívem, vérem dúlta -
Mi volt: ujra akarok élni mindent:
S mi nem volt: azt is újra!

Sóvár kezem megint, megint kitárom
A napba és homályba!
Sóvár kezem megint, megint kitárom
Zengjen a húrok árja!
Sóvár kezem megint, megint kitárom
Éhesen a világra!
Sóvár kezem megint, megint kitárom
Feléd, feléd, te Drága!

Fordította : Végh György



 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-25 08:09:08, péntek
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:47:10



Valerij Jakovlevics Brjuszov

ASSZÁRGADON

Császárok császára vagyok, Asszárgadon.
Így szólok: jaj néktek, ti főpapok s vezérek!
Hatalmam elején, hogy föllázadt Szidon:
Levertem és minden köve a tengeré lett.

Minden szavam törvény - tudja ezt Egyiptom,
Szemem villant s Elam tudta: ez végitélet!
Ellenségeimen emeltem trónusom.
Igy szólok: jaj néktek, ti főpapok s vezérek!

Ki az, ki felülmúl, ki egyenlő velem?
Jaj, minden tett csak árny: álmok közt rejtelem,
Minden hőstett magán hordja az álom gőzét.

Fenékig ittalak, földi hírnév, dicsőség!
De hiába nagyság; magam vagyok nagyon -
Császárok császára: roppant Asszárgadon.

Fordította : Végh György


 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-24 20:09:56, csütörtök
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:47:10


Valerij Jakovlevics Brjuszov

A KALDEUS PÁSZTOR

Azóta, hogy éltél, sok század tovaszállt már,
S ma rólad álmodom, nemismert jóbarát!
Látom a vad rónát, a halmot s éjszakát -
Az ünnepi éjt a csendes csillagvilágnál.

Ismered, követed az összes csillagot:
Magas halomról mohón távolba nézel:
Csillagkörük, útjuk elgondolod sok éjjel. -
S a világok titka egyszerre felragyog.

Ó, isteni pásztor, te csend, s árny ihletettje!
Sugallataidban láttad a mennyeket; -
S planétái útját lerajzolván kezed:
Neveket találtál a szép csillagjelekre.

És bár vad róna volt körötted s pusztaság,
Roppant vakmerőség töltött el akkor éjjel -
Emlékére lelkem most összeforr tiéddel,
Te ismeretlen és őszinte jóbarát!

Fordította : Végh György



 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-24 19:53:36, csütörtök
 
  Valerij Brjuszov (1873-1924): A fehér paripa

Ime, a fehér ló, s ki rajta ül, annak
neve Halál.
(Jövendölések könyve VI.8.)

1.
Az utca szinte már viharzott. A tömeg
úgy nyüzsgött, mintha verné kegyetlen Fátuma.
Omnibusz-raj loholt, autók, fiákerek,
végetlen ember-ár gyúródott té s tova.
A felhőkarcolók ormán a transzparensek
kerengő fényei gyúltak ki s haltak el;
a rikkancs zsivaja közös himnuszba zengett
ostorok s kerekek vad zörejeivel.
Hidegen tündököltek a láncolt furcsa holdak,
melyeket a világ urai fölszereltek.
S e fény s e zaj között a lelkek ifjak voltak,
a város mámorán ittasult, ifju lelkek.

2.
S hirtelen - ebbe a viharzó hang-pokolba,
e lázálomba, mely földi formákba kelt,
disszonáns dobbanás robbant be elsodorva
minden korábbi zajt, zengést, zsivajt, zörejt.
Egy tűzarcú lovas tűnt fel az utcavégen,
megállt a lángszemű, széllábú, karcsu mén.
Kiáltás-cafatok vibráltak még a légben,
de rémület riadt az emberek szemén!
A lovas tenyerén kibontott nagy tekercs állt,
hirdetve lángirással, hogy Halál a neve...
Pompás szálakba szőtt fényes szalagja felszállt,
és fényben állt a tornyok, paloták teteje.

3.
S rémülten födte el dúlt arcát minden ember,
és: - "Isten, el ne hagyj!" - botorul jajgatott.
S az utcakőre hulltak felgyűlve nagy sereggel...
S lábuk közibe vágták fejük az állatok.
Csak az a nő, aki jött kínálgatni testét,
az rohant lázasan, s a ló elé borult,
zokogott, s ajkai a lópatát keresték,
aztán a tűzokádó, nyílt torok fele nyúlt.
S egy tébolydai őrült futott ki, körbe ugrált,
acsarkodott ziláltan, s rikácsolt szerteszét:
"Látjátok, emberek? -vagy nem? - az isten ujját!
Kard, pestis öli el a világ negyedét!"

4.
Egy perc - és tovatűnt a lázas és felajzott
riadalom - nem állt már senki mereven:
a szomszéd utcasor tömege újra rajzott,
a szokott fény tüzelt az esti tereken.
S nem tudta senki a kavargó zűrzavarba,
hogy látást láttak-e, vagy álom volt csupán,
csak ketten nyújtogatták - az őrült meg a szajha -
kezük a tovatűnő álomi kép után.
S elmosta őket is már a hullámzó tömeg,
elmúltak, mint felejtett szavak fakó sora,
omnibusz-raj loholt, autók, fiákerek,
s végtelen ember-ár gyúródott té s tova.

(Ford.: Kardos László)
 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
x
  2013-10-24 07:29:21, csütörtök
 
  -Brjuszov, Valerij Jakovlevics: A magvető (Сеятель Magyar nyelven)

A magvető (Magyar)


Szántok-vetek magam a roppant puszta tájon,

zord magvető vagyok.

Köröttem hajladoz tengernyi rozskalászom,

szolgálni tanulok.



Immár zajos tömeg, hangos hír el nem éri

csöndes búvóhelyem.

Előttem cseng megint a hős forrás, a régi -

ajkammal illetem.



Ízlelgetem megint, áldva derűs magányom,

a tüzet és jeget.

Felém leng halkan egy százszemű régi álom,

száz szárnnyal integet.



Ó, szabad alkotás, édes gyönyörűséged

most már enyém marad!

Szomjan-alélt szívem bölcsödben újraéled,

te felgyúlt gondolat!



Új a világ nekem, s mint Ádámot az éden,

ámulni úgy tanít.

Bölcs leszek, egyszerű, s kifaggatom szelíden

a lét nagy titkait.

Rab Zsuzsa
 
 
0 komment , kategória:  Valerij J Brjuszov 1.   
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 23 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1352
  • e Hét: 4878
  • e Hónap: 20517
  • e Év: 53913
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.