Belépés
foldinefehereva.blog.xfree.hu
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes. földes éva
2010.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Kis pimasz szél volt
  2020-05-28 21:43:53, csütörtök
 
 


Csepeli Szabó Béla
KIS PIMASZ SZÉL VOLT...

Halkan fütyörészgető,
szelíd kis hajnali szél volt:
szépen, békésen ránk suhogva
megcirógatta hűvös kertjeinket,
majd lassan növekedni kezdett,
s amikor delet ütött az óra,
már mint egy pimasz, rossz kölyök
porfelhőt sodort a folyóra...
Aztán alighogy beesteledett,
nagy, szilaj széllé változott,
s komiszul mindent összetört,
majd részegen "zsebébe gyűrve a Napot"
nagyot nevetve ránk köszönt,
s mint aki "jó tréfát" csinált,
dörgő viharként felkacagva,
jégesőt zúdítva nyakunkba
békés, nyugodt jó éjt kívánt!

 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Szikrák és csillagok
  2020-05-17 14:23:55, vasárnap
 
 


Csepeli Szabó Béla
SZIKRÁK ÉS CSILLAGOK
Ha elesel,
ha élő szívedből a tűz kiverődik,
mondd, ki emel fel?
- Anyám tűnődő arca ez a föld itt,
s testvérem minden küzdő, tiszta ember:
ha lehullok az őszi fellegekkel,
néhány dalomat itt talán megőrzik.
Néhány szikra,
mely a szívemből szállt föl
csillaggá válik életünk egén,
s a városszéli utcák szegletén
tán visszhang támad csendes lépteimből...
S ha elesek is - győzni fog az álmom:
az éjhomályból, mint ezerkarátos
nagy drágakő,
rám villan majd a város,
s fénybe borítja
borongó világom...
Életszomj I.-II. kötetből (1999.)
www.csepeliszabo.hu
 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Aranykenyér
  2020-05-03 17:47:36, vasárnap
 
 


Csepeli Szabó Béla
ARANYKENYÉR

Szelj kenyeret, édesanyám,
pirítsd meg a kályha-vasán,
aranyozd be sárga lánggal,
s kend be zsírral, fokhagymával...
Édesanyám: nagyanyóka,
szoknyáját két csöppség fogja:
Béla fiam, Mari lányom,
"csákós hősöm", "gyöngyvirágom".
A kályhából kicsap a láng,
bevilágítja a szobánk:
négyen lessük anyám kezét, -
s ő tűnődve szel -négy karéjt.. .
Négy karéjt szelt. ..
Mért csak négyet?
Önmagának nem szelt étket!
Unokái. ..fia... menye...
Önmagát lám elfeledte!...
Önmagára sosem gondol,
megőszül értünk a gondtól:
süt, főz, mos ránk, töri magát,
hogy szépen éljen a család. ..
Anyám szíve: aranyat ér.
A kenyere: aranykenyér. ..-
Szeretettel pirongatom,
megölelem, megcsókolom:
Öten vagyunk, édesanyám!. ..
Öten? -néz rám. Öten, az ám! -
mosolyog és éles kése,
belehasít a kenyérbe...

Út a messzeségbe című kötetből 1956

Életszomj I.-II. kötetből (1999.)


 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Ó vén favágó
  2020-02-24 21:43:32, hétfő
 
 



Csepeli Szabó Béla
Ó, VÉN FAVÁGÓ!

Él itt mélyen,
mellkasom szél járt erdejében,
egy mogorva, öreg favágó,
lompos füstgúnya nyomja a vállát,
s fejsze villog csontos kezében.
Ha egy-egy baljós, holdas éjen,
meg-megáll szívem közepében,
s megpillantom hatalmas árnyát,
szertefoszlik minden reményem,
s megremegnek bennem a nyárfák.
Ó, vén favágó!
Mielőtt még végképp kivágnád
Életem Küzdő Koronás Fáját,
s eléd zuhannék döngve a földre,
hadd véssek rá fejszéd vasára
még egy igéző hajnali verset,
melyben asszonyok énekelnek
egekre törő ifjú fenyveseknek,
s tölgyfa férfiak vallanak szerelmet
a tengerekről érkező szeleknek,
belemennydörögve,
e ránk zuhogó, villámló Időbe,
hogy légyen áldott szerelmünk gyümölcse,
s éljen az élet, most és
- mindörökre.
Életszomj I.-II. kötetből (1999.)
www.csepeliszabo.hu

 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Karácsonyi ének
  2019-12-25 19:09:00, szerda
 
  Csepeli Szabó Béla

SZÍTSD FEL AZ ÜNNEP MELEGÉT
Karácsonyi ének

Itt van hát,
eljött köreinkbe az este,
itt a karácsony újra,
már várta millió szekerce,
alleluja...
Kedvesem, nézz ki az útra:
a télből, a gyárból,
mint elvarázsolt mennyei tájból -
három öles fekete pásztor
szikrákat terelget az égre,
s vidáman énekelget, hogy végre,
villogó szekercék között
megszületett a Gyermek...
Áldás és béke.
Köszöntsük hát mi is Őket,
a Családot:
az Asszonyt, az Ácsot és a Fiút,
aki élő-eleven lángot
lehelt a szélbe,
hogy megváltsa a Rossztól
ezt a világot...
Hogy elhiszed-e,
vagy sem ezt az álmot,
ezt az igéző ősi regét?
Mindegy. Csak az a fontos, hogy megértsd
az ácsszekercék üzenetét,
s hogy a földön és odafönt, elménk
friss emberi égtájain is
megőrizzük a fényt,
a szeretet melegét...
Nézd, odakint
a város hóba kavart
útjaira beözönlik a fenyves,
hogy bearanyozza az éjt...
Szítsd fel hát a parazsat kedves,
adj illatos, selymes
szárnyakat a tűznek,
s megterítve a családi asztalt,
oszd szét közöttünk
az Ünnep
gyönyörű örömét...



 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Ige
  2019-12-12 20:18:35, csütörtök
 
  Csepeli Szabó Béla

Ige
Hit és Vakhit Istenkísértő invokáció

1.
- Uram, bocsáss meg mindazoknak,
akik előtted térden csúsznak,
s félreértve fennkölt személyed,
Égi Kegyúrnak néznek Téged.
- Uram, felelj, ha jól értettelek,
a vakhit mindig tévútra vezet,
s rossz, tévutakon, térdeinken csúszva,
sosem lelhetünk rá az Igaz Útra?
Sosem érhetjük el a Kék Eget?

2.
- Állj fel fiam és arcod felemelve,
ne sárban, vérben, vaksin térdepelve
keresd az Üdvösségedet,
hiszen álmaid örökszép egébe
csupán egyetlen szív-meleg,
egyszerű, békés, bölcs emberi élet,
az önzetlen szeretet vezet.

Csepel, 1998. november 20.



 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Téli pásztortűz
  2018-12-09 13:03:52, vasárnap
 
  Csepeli Szabó Béla

ÉLETÜNK KORSZAKAl

Téli pásztortűz

A tavaszi ég
nagy kék ejtőernyőként lebegett
fiatal életünkkel a világ felett,
s mosolyt villantva ránk a Föld,
gyönyörű, dús nyarat ígért...
Majd nyarunk szikrázó hegyei fölött
füst nyelte el a derűs, tiszta fényt,
s az összegyűrődő árnyékos egen,
egyre mélyebbre ereszkedett a Nap
az őszi alkonyat völgyeiben.
Látod mégis, míg együtt vagy velem
havas erdőbe zuhanó, szakadt
téli ég-ernyőnk alatt is találsz még
felizzó, élő parazsat a szívemen,
melynél fénytelen, hideg éjeken
átmelegíti didergő életedet
a pásztortüzet gyújtó szerelem...



 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Nincs Cím
  2018-08-21 14:45:56, kedd
 
  Csepeli Szabó Béla

ARANYKENYÉR

- Szelj kenyeret édesanyám
pirítsd meg a kályha vasán,
aranyozd be sárga lánggal,
s kend be zsírral, fokhagymával!

Édesanyám: nagyanyóka
szoknyáját két csöppség fogja,
Béla fiam, Mari lányom,
"csákós hősöm", "gyöngyvirágom".

A kályhából kicsap a láng,
bevilágítja a szobánk,
négyen lessük anyám kezét,
s ő tűnődve szel négy karéjt.

Négy karéjt szel... Mért csak négyet?
Önmagának nem szelt étket!
Unokái... fia... menye...
Önmagát lám - elfeledte!

Önmagára sosem gondol,
megőszül értünk a gondtól,
süt, főz, mos ránk, töri magát,
hogy szépen éljen a család.

Anyám szíve aranyat ér,
a kenyere - aranykenyér,
szeretettel pirongatom,
megölelem, megcsókolom:

- Öten vagyunk, édesanyám!
Öten? - néz rám... Öten az ám!-
mosolyog és éles kése
belehasít a kenyérbe...

1955

Életszomj I.-II. kötetből (1999.)




 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Nincs Cím
  2018-08-02 17:31:44, csütörtök
 
  Csepeli Szabó Béla

KOPOG AZ ESŐ

Ha ablakomra hajolnak az esték,
a szívem egy-egy verset kikopog még
sok vihart átélt írógépemen.
Ilyenkor mintha csendes eső esnék,
asztali lámpám szomjas udvarában,
kivirágzik a szerelem,
s új, termő ágat hajlít életedhez...
De kedvesem
az idő nem kegyelmez se néked,
se nekem,
mert nézd, az ég esőiben jég is zuhog,
s meg-meg tépázza álmunk drága kertjét...

És mégis, látod, ha jönnek az esték,
s asztali lámpám szomjas udvarában
új eső, új dal kopog mellemen,
újra reménykedem,
hogy mielőtt még végleg földre esnék,
a szívem egy szép nyarat kibont még
sok vihart átélt írógépemen...

Életszomj I.-II. kötetből (1999.)

www.csepeliszabo.hu



 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Csepeli Szabó Béla ARANYMOSÓ
  2017-02-24 13:25:21, péntek
 
  Csepeli Szabó Béla
ARANYMOSÓ

Minden este hív a folyó:
"gyere sápadt aranymosó,
gyere konok, hozd a rostát,
szitáld a mélység homokját,
meglásd, mire lemegy a Hold,
aranyat találsz, te bolond..."
Mit feleljek? Léptem alatt,
szakad a nagy fekete part,
arcomat vén fák karmolják,
lábamat kövek horzsolják,-
hát karmolják! És horzsolják!
Szűröm a mélység homokját!
Térdre rogyok s megmerítem,
szívem a kín medreiben:
- Nézzétek zord part menti fák,
lelkemben a folyó sodrát,-
iszap, könny, vér, gond, szegénység
árnyékolja partszegélyét,
de a mélyén szent tűzként ég,
a tiszta emberi hűség,
emberszívek - sárba rejtve,
mennyi arany porszemecske!
Zúgj hát folyó, zúgd a dalod,
íme, aranymosód vagyok,
aranymosód, amíg a Nap,
bús szívemen fent nem akad!
Életszomj I.-II. kötetből (1999.)



 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2020.05 2020. Június 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 9 db bejegyzés
e év: 549 db bejegyzés
Összes: 3286 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 645
  • e Hét: 2437
  • e Hónap: 2014
  • e Év: 87026
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.