Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
Varga Ildyko küldte
  2014-03-31 12:44:32, hétfő
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:34:59

RAFAEL ALBERTI
Rafael Alberti

A SZERELEM VISSZATÉR ARRA A TÁJRA,
AHOL EGYSZER ÉLT MÁR

Ugye hisszük, én szerelmem, hogy mindaz a táj
velünk maradt, halottan, esetleg aléltan,
ugyanabban a korban s napokon, mikor ott volt a lakásunk -
s hogy a fák emlékezete egy nap kihagy és
elmennek az éjek s a feledés veszi át
mindazt, ami őket gyönyörűkké s talán el-se-múlókká
babonázta. De olykor elég egy megremegő csöppnyi levél,
egy elfakuló csillag, mely hirtelen illatozó lesz,
hogy meghalljuk egykori víg kacagásunkat, amely
betöltötte a tájakat akkor, mikor együtt voltunk
ott az övék. Így ébredsz fel oldalamon ma szerelmem,
a ribizke-bokrok és az elbújt erdei eprek közelében,
miket ligetünk oltalmazó szive véd.
Megsímogat ott lágyan a harmat,
zsenge fűszálak frissítik az ágyad,
elbűvölő szilfidek állnak, hogy feldíszítsék a hajad
s titokzatos és nyurgafi mókusok álmodra esőzik
az ágak pici zöldjét.

Légy boldog örökre levél: őszöd ne legyen sohasem,
levélke, ki ide hoztad
remegésed pici hullámai árján
egy íly ragyogó, homályba-borult kor ízét-zamatát.
S te, piciny, tovatűnt csillag, ifjúkori éjeim
meghitt ablakait kinyitó,
világítsa örökre a fényed
hálóhelyeinket, ahol hajnalban aludtunk,
és könyvtáramat, a hold ahová besütött
és ötletszerűen szana-szétszórt könyveimet
és a virrasztó hegyeket, mik odakint dalolnak az éjben.

Fordította - Végh György

 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2014-03-19 03:27:32, szerda
 
  -Alberti, Rafael: A szekeres (Peñaranda de Duero in Hungarian)

Peñaranda de Duero (Spanish)


¿Por qué me miras tan serio,

carretero?



Tienes cuatro mulas tordas,

un caballo delantero,

un carro de ruedas verdes,



y la carretera toda

para ti,

carretero.



¿Qué más quieres?




A szekeres (Hungarian)


Miért nézel rám ily komoran,

Te szekeres?



Tarka öszvéred van négy is,

lovad fakó-veres,

a szekered zöld kerekes,



és az országút is, végig,

csak a tiéd,

te szekeres.



Mi kéne még?

András László

 
 
2 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2014-02-17 15:48:53, hétfő
 
  Alberti, Rafael: Az Ebro és az ősz (El otoño y el Ebro in Hungarian)

El otoño y el Ebro (Spanish)


El otoño, otra vez. Sigue la guerra. Fría.

Insensible al periódico descenso de las hojas.

Como el hombre del Ebro junto a la artillería,

las despobladas aguas junto a las aguas rojas.



Resistencia del árbol, tan dura, tan humana,

como la del soldado que entre los vendavales

de la muerte nocturna ve crecer la mañana

florida nuevamente de ramos inmortales.



Miro las hojas, miro cuán provisionalmente

se desnuda la tierra del bosque más querido,

y de qué modo el hombre de esta España se siente,

como los troncos, firme, ya desnudo o vestido.



El otoño, otra vez. Luego, el invierno. Sea.

Caiga el traje del árbol. El sol no nos recuerde.

Pero como los troncos, el hombre en la pelea,

seco, amarillo, frío, mas por debajo, verde.




Az Ebro és az ősz (Hungarian)


Hát itt az ősz megint. Nyakunkon háború, fagy.

Levelek hullására a szurony nem ügyelhet.

Mint Ebro-parti hősök, kik körül aknák zúgnak,

kopár fatörzsek állnak rőt vizek sodra mellett.



Dacuk kemény, csikorgó, s egész emberszabású,

akár a katonáé, ki gyilkos förgetegben

az éji boltra nézve meglátja: pirkadás gyúl,

s a halhatatlan ágon új rügyek zöldje lebben.



Nézem a hulló lombot s a vetkeződő földet,

mely kedves erdejétől ma sem örökre válik,

s a spanyol férfit is, ki megérzi, mint e törzsek,

hogyan nő pőre testben is derűs és szilárd hit.



Eljött az ősz megint. Aztán a tél. Legyen hát.

Hulljon a fák ruhája, hírünk a Nap se tudja!

Ám mint fa törzse áll az ember, kit förgeteg vág:

szikkadtan, fázva, sárgán, de kizöldelve újra!

Tímár György
 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2013-11-01 08:19:22, péntek
 
  Alberti, Rafael: Az angyal, aki túlélte (El ángel superviviente in Hungarian)

El ángel superviviente (Spanish)


Acordaos.

La nieve traía gotas de lacre, de plomo derretido

y disimulos de niña que ha dado muerte a un cisne.

Una mano enguantada, la dispersión de la luz y el lento asesinato.

La derrota del cielo, un amigo.



Acordaos de aquel día, acordaos

y no olvidéis que la sorpresa paralizó el pulso

y el color de los astros.



En el frío, murieron dos fantasmas.

Por un ave, tres anillos de oro

fueron hallados y enterrados en la escarcha.

La última voz de un hombre ensangrentó el viento.

Todos los ángeles perdieron la vida.

Menos uno, herido, alicortado.



Az angyal, aki túlélte (Hungarian)


Emlékezzetek.

A hó viasz-cseppeket, olvasztott ólmot sodort

s egy lányka tagadását, aki egy hattyúra halált hozott.

A szétszórt fényt, a lassú halált és egy kesztyűs kezet.

Az ég vereségét, egy barátot.



Emlékezzetek ama napra, emlékezzetek

s ne feledjétek, hogy megdermesztette a csillagok színét és

pulzusát a döbbenet.



Fagyhalált halt két kísértet.

Egy madár három aranygyűrűt talált és

beletemette sírjába a dérnek.

Egy ember utolsó hangja összevérezte a szelet.

Minden angyal életét vesztette.

Csak egy nem, egy sebesült és szárnyaszegett.

Somlyó György






















































 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2013-06-12 21:35:30, szerda
 
  -Alberti, Rafael: Goya (Goya in Hungarian)

Goya (Spanish)


La dulzura, el estupro,

la risa, la violencia,

la sonrisa, la sangre,

el cadalso, la feria.

Hay un diablo demente persiguiendo

a cuchillo la luz y las tinieblas.



De ti me guardo un ojo en el incendio.

A ti te dentelleo la cabeza.

Te hago crujir los húmeros. Te sorbo

el caracol que te hurga en una oreja.

A ti te entierro solamente

en el barro las piernas.

Una pierna.

Otra pierna.

Golpea.



¡Huir!

Pero quedarse para ver,

para morirse sin morir.

¡Oh luz de enfermería!

Ruedo tuerto de la alegría.

Aspavientos de la agonía.

Cuando todo se cae

y en adefesio España se desvae

y una escoba se aleja.

Volar.

El demonio, senos de vieja.

Y el torero,

Pedro Romero.

Y el desangrado en amarillo,

Pepe-Hillo.

Y el anverso

de la duquesa con reverso.

Y la Borbón esperpenticia

con su Borbón espertenticio.

Y la pericia

de la mano del Santo Oficio.

Y el escarmiento

del más espantajado

fusilamiento.

Y el repolludo

cardenal narigado,

narigudo.

Y la puesta de sol en la Pradera.

Y el embozado

con su chistera.

Y la gracia de la desgracia.

Y la desgracia de la gracia.

Y la poesía

de la pintura clara

y la sombría.

Y el mascarón

que se dispara

para

bailar en la procesión.



El mascarón, la muerte,

la Corte, la carencia,

el vómito, la ronda,

la hartura, el hambre negra,

el cornalón, el sueño,

la paz, la guerra.



¿De dónde vienes tú, gayumbo extraño, animal fino,

corniveleto,

rojo y zaíno?

¿De dónde vienes, funeral,

feto,

irreal

disparate real,

boceto,

alto

cobalto,

nube rosa,

arboleda,

seda umbrosa,

jubilosa

seda?



Duendecitos. Soplones.

Despacha, que despiertan.

El sí pronuncian y la mano alargan

al primero que llega.

Ya es hora.

¡Gaudeamus!

Buen viaje.

Sueño de la mentira.

Y un entierro

que verdaderamente amedrenta al paisaje.



Pintor.

En tu inmortalidad llore la Gracia

y sonría el Horror.





Goya (Hungarian)


Gyöngédség és gyalázás,

nevetés és erőszak,

gyötrelem és mosolygás,

a körmenet, a vérpad.

Egy őrült ördög, késsel a kezében

a világosság és homály felé csap.



Neked egy szemedet tartom a tűzben.

Neked fogam vágom fejedbe.

Teneked megroppantom a lapockád.

Neked füled csigáját szakítom le.

Neked csak épp a sárba

a lábad temetem be.

Egyiket is.

Másikat is.

Kopognak.



El messze, messze!

Vagy itt maradni: látni,

meghalni s meg nem halni mégse.

Ó, betegszoba fénye!

Örömnek csorba széle!

Halál lázas beszéde!

Midőn minden aláhull

és Spanyolhon az őrületbe ájul,

s egy seprű elmegy.

Repülni.

Démon, lógó vén női mellek.

És a torero,

Pedro Romero.

És kinek sárga vére hulló,

nagy Pepe Hillo.

S a hercegnői szajha

eleje és hátulja.

És a Bourbon, az undorító,

undorító Bourbon-nejével.

S a Szent Inkvizíció,

minden-lében-kanál kezével.

És elrettentő

például az iszonyba-ejtő

kivégzés.

S a káposztafejű,

nagy, húsos orrot

hordó bíbornok.

S a Pradera fölött a naplemente.

S lefátyolozott nő,

nagy halaskosarát cipelve.

S a kegyvesztett szerencse.

S a szerencse kegyelme.

És a piktúra

költészete, ha fényre

gyúlva, vagy ha homályba hullva.

S az álarc,

amely lelebben,

hogy táncra keljen

a Körmenetben.



A halál és az álarc,

az Udvar és a népe,

őrjárat és okádás,

bőség, s ínség sötétje,

a nyúló csáp, az álom,

a háború, a béke.



Honnan dugod ide, fura növény, te finom állat,

görbe szarvú

vörös pofádat?

Honnan veszed, te gyászos,

te ronda fattyú,

e lehetetlen

s mégis lehető bárgyuságot?

A rajzok,

kinyalt

kobalt,

rózsa-felleg,

fasorok,

lágy selyemnek

árnya lenget

lobogót.



Kísértetek. Besúgók.

Vigyáz, mert mind felébred.

Igent mond s menten kezet ad,

ha kéred.

Itt az idő.

Gaudeamus.

Jó utazást.

Álom-hazugság.

És egy temetés,

mely valósággal rémületbe ejti a határt.



Festőm, te nagy.

Halhatatlanságodban sír a Szépség,

s kacag az Iszonyat.

Somlyó György
 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2013-05-16 14:19:35, csütörtök
 
  -Alberti, Rafael: Ballada a mai hispán költőkről (Balada para los poetas Andaluces de hoy in Hungarian)

Balada para los poetas Andaluces de hoy (Spanish)


¿Qué cantan los poetas andaluces de ahora?

¿Qué miran los poetas andaluces de ahora?

¿Qué sienten los poetas andaluces de ahora?



Cantan con voz de hombre, ¿pero donde están los hombres?

con ojos de hombre miran, ¿pero donde los hombres?

con pecho de hombre sienten, ¿pero donde los hombres?



Cantan, y cuando cantan parece que están solos.

Miran, y cuando miran parece que están solos.

Sienten, y cuando sienten parecen que están solos.



¿Es que ya Andalucia se ha quedado sin nadie?

¿Es que acaso en los montes andaluces no hay nadie?

¿Qué en los mares y campos andaluces no hay nadie?



¿No habrá ya quien responda a la voz del poeta?

¿Quién mire al corazón sin muros del poeta?

¿Tantas cosas han muerto que no hay más que el poeta?



Cantad alto. Oireis que oyen otros oidos.

Mirad alto. Veréis que miran otros ojos.

Latid alto. Sabreis que palpita otra sangre.



No es más hondo el poeta en su oscuro subsuelo.

encerrado. su canto asciende a más profundo

cuando, abierto en el aire, ya es de todos los hombres.




Ballada a mai hispán költőkről (Hungarian)


Mit dalolnak a hispán költők e pillanatban?

Mire néznek a hispán költők e pillanatban?

Mit éreznek a hispán költők e pillanatban?



Ember-hangon dalolnak - de hol marad az ember?

Emberi szemmel néznek - de hol marad az ember?

Ember-szívvel éreznek - de hol marad az ember?



Dalolnak, s míg dalolnak, ott állnak egymagukban.

Néznek, és amíg néznek, ott állnak egymagukban.

Éreznek, s míg éreznek, ott állnak egymagukban.



TaIán Hispániában nem maradt volna senki?

Mind a hispán hegyekben talán nem járna senki?

A hispán partokon s a mezőkön senki, senki?



Hát nincs, aki felelne zengő hangodra, költő?

Nincsen, aki benézne nyitott szívedbe, költő?

Annyi minden halott már, hogy nincs más, csak a költő?



Zengj fennen. És meghallod, hogy mások füle is hall.

Nézz fennen. És meglátod, hogy mások szeme is néz.

Dobogj fennen. S megérzed, hogy mások vére is zúg.



Nincs oly mélyen a költő, bármily sötétbe vessék

a föld alatt, hogy föl ne törne dala a mélyből,

ha a világra nyílva, szól minden emberekhez.

Somlyó György

 
 
1 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2013-05-16 09:07:32, csütörtök
 
  -Alberti, Rafael: A lepkék (Las mariposas in Hungarian)

Las mariposas (Spanish)


los peces

las hojas

las hojas del agua

las

firmas

de

los ja

re pá r

fle los o

jos s



silencio

silencio que los enlaza




A lepkék (Hungarian)


a halak

a levelek

a víz levelei

az

aláírások

a

re da

fle ma r

xek a a

ből k



csend

csend ami összeköt


P. T.
 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2013-05-07 08:07:45, kedd
 
  -Alberti, Rafael: A számok angyala (El Ángel De Los Números in Hungarian)


Portre of Alberti, Rafael

Alberti, Rafael





El Ángel De Los Números (Spanish)


Vírgenes con escuadras

y compases, velando

las celestes pizarras.



Y el ángel de los números,

pensativo, volando,

del 1 al 2, del 2

al 3, del 3 al 4.



Tizas frías y esponjas

rayaban y borraban

la luz de los espacios.



Ni sol, luna, ni estrellas,

ni el repentino verde

del rayo y el relámpago,

ni el aire. Sólo nieblas.



Vírgenes sin escuadras,

sin compases, llorando.



Y en las muertas pizarras,

el ángel de los números,

sin vida, amortajado

sobre el 1 y el 2,

sobre el 3, sobre el 4...




A számok angyala (Hungarian)


Szűzleányok vigyázzák

körzőkkel, vonalzókkal

az égi palatáblát.



S a számok angyala

száll, mintegy megigézve,

az 1-ről a 2-re,

a 3-róla 4-re.



A terek ragyogását

kréták és hűvös spongyák

róják be s törlik le.



Nincs nap, se hold, se csillag,

se villám, hirtelen-zöld

sugár se, fürge szél se.

köd van. Köd sötétje.



Nincs körző, se vonalzó,

könny gyűl szüzek szemébe.



S a halott palatáblán

a számok angyala

burkolva szemfödélbe,

száll 1-ről kettőre,

a 3-róla 4-re...

Somlyó György

 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2013-02-23 11:17:17, szombat
 
  Gizella Lapu...... ........... ........... ........... ........... ........... ...... 2011-03-20 07:34:59

RAFAEL ALBERTI

Rafael Alberti
AMPARO

Amparo!
Eljöttem búza s tündér tengeredhez.
Ezüst az íze édes
vizének, sós-kesernyés-
ezüst, nem tudva róla, gyötrelemben.

Ott láttalak téged a kikötőben.
Fénytől szép Amparo, hajókkal szemközt.
Láttalak és te láttál.
A csendtől barna voltál,
s a szótól, - és a földtől meg hideg már.
A vérnek tengerétől
érkeztem sírva tengeredhez.
Te szép az irgalomtól,
szegfűje karcsuságnak.
Hallottalak, de nem hallottál engem.
Nyugalmaktól lebarnult
és szép a pihenéstől.
Nézz: itt állok, dalolva,
élő könnyel, miattad.
Barna attól, ki elment,
fényektől szép, mik már rég messze tűntek.
Amparo.
Eljöttem búza s tündér tengeredhez.
(Ahol szerettél egykor.)

Fordította - Végh György

 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
x
  2012-01-18 21:30:43, szerda
 
  -Alberti, Rafael: Haj (Cabellos in Hungarian)

Cabellos (Spanish)


finos

cabellos

riiiizaaadooos

y desriiizaaadooooos

axilas

m s

o u

n n

t e

e V

de

mano a tientas invisible

secreto





Haj (Hungarian)


finom

haj

göööndööör

és neemgöööndööör

hónaljak

s b

z m

e o

m d

é m

re

láthatatlan kéz tapogat

titokban

P. T.

 
 
0 komment , kategória:  Rafael Alberti 1.  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 38 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 988
  • e Hét: 8526
  • e Hónap: 24165
  • e Év: 57561
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.