Belépés
nagyuska.blog.xfree.hu
"Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. "- Kölcsey Ferenc Parainessis Kölcsey Kálmánhoz Juhászné Szunyogh Mária Marika
1947.09.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
x
  2011-05-24 11:01:16, kedd
 
  -Guillén, Nicolas: Eladod-e? (¿Puedes? Magyar nyelven)


Guillén, Nicolas portréja

Guillén, Nicolas





¿Puedes? (Spanyol)


¿Puedes venderme el aire que pasa entre tus dedos

Y te golpea la cara y te despeina?

¿Tal vez podrías venderme cinco pesos de viento,

O más, quizás venderme una tormenta?

¿Acaso el aire fino

Me venderías, el aire

(No todo) que recorre

En tu jardín corolas y corolas,

En tu jardín para los pájaros,

Diez pesos de aire fino?



El aire gira y pasa

En una mariposa.

Nadie lo tiene, nadie.



¿Puedes venderme cielo,

El cielo azul a veces,

O gris también a veces,

Una parcela de tu cielo,

El que compraste, piensas tú, con los árboles

De tu huerto, como quien compra el techo con la casa?

¿Puedes venderme un dólar

De cielo, dos kilómetros

De cielo, un trozo, el que tú puedas,

De tu cielo?



El cielo está en las nubes.

Altas las nubes pasan.

Nadie las tiene, nadie.



¿Puedes venderme lluvia, el agua

Que te ha dado tus lágrimas y te moja la lengua?

¿Puedes venderme un dólar de agua

De manantial, una nube preñada,

Crespa y suave como una cordera,

O bien agua llovida en la montaña,

O el agua de los charcos

Abandonados a los perros,

O una legua de mar, tal vez un lago,

Cien dólares de lago?



El agua cae, rueda.

El agua rueda, pasa.

Nadie la tiene, nadie.



¿Puedes venderme tierra, la profunda

Noche de las raíces; dientes

De dinosaurios y la cal

Dispersa de lejanos esqueletos?

¿Puedes venderme selvas ya sepultadas, aves muertas,

Peces de piedra, azufre

De los volcanes, mil millones de años

En espiral subiendo? ¿Puedes

Venderme tierra, puedes

Venderme tierra, puedes?



La tierra tuya es mía.

Todos los pies la pisan.

Nadie la tiene, nadie.





Eladod-e? (Magyar)


Eladod-e az ujjaid között suhogó szél

áramát, mely összekócol, arcodba csap?

Adsz-e szelet nekem öt pesóért,

adsz-e nekem egy egész vihart?

Eladod-e a könnyű, a kék szelet,

eladod-e nekem a könnyű, a kék szelet,

egy keveset a szélből, amely lesimítja

kertedben az összes puha hajú szirmot?

Veszel-e a kertedbe a madaraknak

tíz pesóért könnyű, finom szelet?



Szél pörög, messze száll.

Viszi egy lepkeszárny.

Senkié, soha senkié.



Eladod-e nekem az eget,

az eget, mely néha kék

és néha szürke fényben ég,

eladsz-e néhány ölnyi eget,

melyet kerted fölé vettél fedélnek,

mint aki házával együtt vette a háztetőt?

Két dollárért adsz-e cserébe

két kilométer eget,

egy darabnyi kéket adsz-e érte,

adsz-e, amennyit megfizetek?



Felhőkben van az ég:

magasság, messzeség.

Senkié, soha senkié.



Eladod-e az esőt, a vizet,

mely könnyeidet táplálja, nyelved itatja,

adsz-e egy dollárért forrásvizet,

egy vemhes felhőt, bárányszelídet,

fehéret, melynek göndör pára a gyapja?

Adod-e a vizet, mely a hegyről a völgybe siet,

vagy a pocsolyát, ami ott maradt

a gazdátlan ebeknek,

mérföldnyi tengert, a néma tavat,

száz dollárért néma tavat?



A víz lehull, forog.

A víz forog, vonul.

Senkié, soha senkié.



Eladod-e nekem a földet, a gyökerek

mély éjét, a dinosaurus-fogakat,

a szétszórt csontok könnyű meszét,

meg az eltemetett

őserdőket, a holt madarat,

a kőhalakat, a tűzhányók kénjét,

a rejtett csend ezermillió évét,

mely fölcsavarodik a mélyből, eladod-e

nekem a földet, eladod-e

nekem a földet, eladod-e?



A földed az enyém.

Tapossuk te meg én.

Senkié, soha senkié.

Orbán Ottó

 
 
0 komment , kategória:  Nicolas Guillén 1.  
x
  2010-08-22 08:46:03, vasárnap
 
  -Guillén, Nicolas: Antonio feleségének elrablása (Secuestro de la mujer de Antonio Magyar nyelven)

Secuestro de la mujer de Antonio (Spanyol)


Te voy a beber de un trago,

como una copa de ron;

te voy a echar en la copa

de un son,

prieta, quemada de ti misma,

cintura de mi canción.



Záfate tu chal de espuma

para que torees la rumba,

y si Antonio se disgusta,

que se corra por ahí;

¡la mujer de Antonio

tiene que bailar aquí!



Desamárrate, Gabriela.

Muerde

la cáscara verde,

pero no apagues la vela;

tranca

la pájara blanca,

y vengan de dos en dos,

¡que el bongó

se calentó!



De aquí no te irás, mulata

ni al mercado, ni a tu casa;

aquí molerán tus ancas

la zafra de tu sudor:

repique, pique, repique

repique, pique, repique,

pique, repique, repique, ¡pó!



Semillas las de tus ojos

darán sus frutos espesos;

y si viene Antonio luego

que ni en jaranta pregunte

cómo es qué tú estás aquí...



Mulata, mora, morena,

que ni el más tonto se mueva,

porque el que más toro sea

saldrá caminando así;

el mismo Antonio si llega,

saldrá caminando así;

todo el que no esté conforme,

saldrá caminando así...

todo el que no esté conforme,

saldrá caminando así...

Repique, repique, pique,

repique, repique, ¡pó!

¡Prieta quemada en ti misma,

cintura de mi canción!







Antonio feleségének elrablása (Magyar)


Egy kortyra kiiszlak téged,

akár a rumos kupicát!

Dalomba kötözlek, érted?

Gyere hát!

Fekete bőröd, az égett,

dalomat övezi át.



Kendő, tarka, suhogó,

a rumbát vele riszáld,

vadítsd a fekete bikát.

Ha dühös lesz Antonio,

így megfogom és kidobom;

az asszonyod, Antonio,

ma táncba hívom.



Bogozd ki magad, Gabriela.

Harapd

a gyümölcshajat,

lobogjon, elégjen a gyertya.

Nyisd meg

a melleden inged,

hadd ringjon az a kettő,

míg a rumbatök

dobog-dörög.



Jer ide, ne fuss haza, mulata,

se a piacra, se haza, sehova,

ma itt megőrli a feneked

táncos verítékedet,

riszáld a derekad, csípd fel a szoknyád,

jeride, ide, jeride,

jeride, jeride, ide,

ide, jeride, jeride, ládd!



Szemednek a magja fénylik,

sűrű-levű gyümölcse érik;

ha idejön Antonio,

hogy ugyan te mért vagy itten:

ne kérdje, ne kérdje bizony ...



Mulata, tüzes, fekete,

ne moccanjon a bika se,

de a legbikább bika se,

mert megfogom és kidobom,

de Antonio maga se,

mert megfogom és kidobom,

de senki se, mi baja, mi köze,

igy megfogom és kidobom...

Jeride, jeride, ide,

jeride, jeride, ládd!

Fekete bőröd, az égett,

dalomat övezi át.

Weöres Sándor

 
 
0 komment , kategória:  Nicolas Guillén 1.  
x
  2010-06-19 14:46:33, szombat
 
  -Guillén, Nicolas: Ének (Canción Magyar nyelven)

Canción (Spanyol)


¡De que callada manera

se me adentra usted sonriendo,

como si fuera la primavera !

(Yo, muriendo.)



Y de que modo sutil

me derramó en la camisa

todas las flores de abril



¿Quién le dijo que yo era

risa siempre, nunca llanto,

como si fuera

la primavera?

(No soy tanto.)



En cambio, ¡Qué espiritual

que usted me brinde una rosa

de su rosal principal!



De que callada manera

se me adentra usted sonriendo,

como si fuera la primavera

(Yo, muriendo.)






Gizella Lapu ...... ........... ........... ........... ........... ........... ........... ............. 2011-05-19 12:39:20

.....



Nicolas Guillén - Ének

Szívemben ön rügyet fakaszt,
mosolyogva bennem ragyog,
mintha tavaszt hozna, csak azt!
(Én meghalok.)

És nincs ennél szebb öröm,
április minden virágját
ingemre hintette ön.

Hogy ez volnék, ki mondta azt,
mindíg mosoly, sírás sosem,
mintha tavasz lennék, csak az?
(Én nem hiszem.)

Ön viszont a mosolyát,
lugasának szép rózsáját
ajándékul nyújtja át!

Szívemben ön rügyet fakaszt,
mosolyogva bennem ragyog,
mintha tavaszt hozna, csak azt!
(Én meghalok.)

Fordította - Simor András

Link


 
 
0 komment , kategória:  Nicolas Guillén 1.  
x
  2010-05-26 09:05:13, szerda
 
 


...... .........



Nicolás Guillén - Föld a völgyön és hegyen

(Szon)

Az agrárreform közhírré tételekor, 1959

Te vagy ura a földemnek,
pálmafáknak és folyóknak,
rád lelek;
madaraim, még a szél is,
hegység, síkság, mind tied,
rád lelek,
életemet is te, nem én,
parancsolod, pedig enyém,
sem apámé, sem anyámé,
csak az enyém.
Rád lelek.

Cukornádtól rózsafáig,
rózsafáktól, jaj, a nádig
késed mindenen nyomot hagy,
rád lelek:
hej, ha egyszer kézbe kaplak!
Rád lelek.

Tegnap küldtem egy levelet,
véremmel írtam meg neked,
rád lelek,
az állt benne: visszaveszem,
visszaveszem szántóm, hegyem,
rád lelek,

s a folyót, mit elraboltál,
pálmáimat a folyónál,
pálmafáimat a szélben,
s a madárral pöttyös szelet
s életemet.
Senki nem úr rajta, csak én.
Mert az enyém.

Rád lelek.
Cukornádtól rózsafákig,
rózsafáktól, jaj, a nádig
késed mindenen nyomot hagy,
rád lelek.
Hej, ha egyszer kézbe kaplak!
Rád lelek.

Földemen föld nélkül élek,
földem sose volt, se sok,
se kevés, nincs egy kupac sem,
min nyugton meghalhatok.
Rád lelek.

Nekem Fidel lett a társam,
zöld lombok közt vele megyek,
lehasítom a két kezed,
s mindent, mindent visszaveszek,
rád lelek,
földem, völgyem, minden földem,
zöld mezőn és hegyi zöldben
rád lelek,

pálmáimat a folyónál,
pálmafáimat a szélben,
s a madárral pöttyös szelet,
s életemet,
amin senki nem úr, csak én,
mert az enyém.
Rád lelek.

Fordította - András László

Link


 
 
0 komment , kategória:  Nicolas Guillén 1.  
x
  2010-05-05 12:08:50, szerda
 
  Guillén, Nicolas: Este jó a szerelem (La tarde pidiendo amor Magyar nyelven)

La tarde pidiendo amor (Spanyol)


La tarde pidiendo amor.

Aire frío, cielo gris.

Muerto sol.

La tarde pidiendo amor.



Pienso en sus ojos cerrados,

la tarde pidiendo amor,

y en sus rodillas sin sangre,

la tarde pidiendo amor,

y en sus manos de uńas verdes,

y en su frente sin color,

y en su garganta sellada...

La tarde pidiendo amor,

la tarde pidiendo amor,

la tarde pidiendo amor.



No.

No, que me sigue los pasos,

no;

que me habló, que me saluda,

no;

que miro pasar su entierro,

no;

que me sonríe, tendida,

tendida, suave y tendida,

sobre la tierra, tendida,

muerta de una vez, tendida...

No.





.........



Nicolas Guillén - Este jó a szerelem

Este jó a szerelem
Hideg szél fúj, szürke az éjszaka.
Tegnapomat temetem.
Este jó a szerelem

Látom, a szeme lezárva,
Este jó a szerelem
a térde halványsárga,
Este jó a szerelem
a körmei megzöldülnek,
a homloka vértelen,
torkára örök pecsétet ütöttek.
Este jó a szerelem
Este jó a szerelem
Este jó a szerelem

Nem:
nem hagy el, itt jön utánam,
nem:
hívogat, elbujik, elfut,
nem:
sírva kísérik a sírig,
nem:
rám mosolyog fektében,
párna fehéréről, fektében,
sár feketéjéből, fektében,
sírja sötétjéből, fektében.

Nem.

Fordította - Orbán Ottó

Link


 
 
0 komment , kategória:  Nicolas Guillén 1.  
x
  2009-09-29 10:29:46, kedd
 
  Guillén, Nicolas: Rumba (Rumba Magyar nyelven)

Rumba (Spanyol)


La rumba

revuelve su música espesa

con un palo.

Jengibre y canela...

¡Malo!

Malo, porque ahora vendrá el negro chulo

con Fela.



Pimienta de la cadera,

grupa flexible y dorada:

rumbera buena,

rumbera mala.



En el agua de tu bata

todas mis ansias navegan:

rumbera buena,

rumbera mala.



Anhelo el de naufragar

en ese mar tibio y hondo:

¡fondo

del mar!



Trenza tu pie con la música

el nudo que más me aprieta:

resaca de tela blanca

sobre tu carne trigueña.

Locura del bajo vientre,

aliento de boca seca;

el ron, que se te ha espantado,

y el pañuelo como rienda.



Ya te cogeré domada,

ya te veré bien sujeta,

cuando como ahora huyes,

hacia mi ternura vengas,

rumbera

buena;

o hacia mi ternura vayas,

rumbera

mala.



No ha de ser larga la espera,

rumbera

buena;

ni será eterna la hacha,

rumbera

mala;



te dolerá la cadera,

rumbera

buena;

cadera dura y sudada,

rumbera

mala...



¡Último

trago!

Quítate, córrete, vámonos...

¡Vamos!




Rumba (Magyar)


A rumba, mint a bot,

a muzsika mély sűrűjébe kavar.

Súlyos illatok:

szegfűszeg, fahaj.

Jaj, nagy a baj!

Nagy, mert idejön a Fela most, ropni a néger

stricijével, hajajaj!



Hej, csupa bors ez a csípő,

teste nyúlánk arany ömlik a hosszán...

Hej, csuda jó nő,

haj, csuda rossz lány!



Rajt ami van, kicsi korc, ruhafoszlány,

kin-ladikomnak a tenger, igéző:

hej, csuda jó nő,

haj, csuda rossz lány!



Mély ez az ár, rám buja öle vár;

hűvös a habja, s ölelni ma úgy hi,

hogy belefúlni

kellene már!



Hurkot sző a zenével a lábod,

s engem is, ó, beleszősz e hurokba!

Hószínű tajtékként kanavászod

rácsap fekete húsodra.

Téboly szekere! a te hasad a kereke;

száraz lehelete perzsel a szádnak;

kantárszárnak a farodon a kendő,

szilajon a rum teveled tovavágtat.



Elkapom egyszer, elernyed a tested,

lekötözi azt a merénylő,

szöknél, ám soha el nem eresztlek,

hadd simogassalak, errefelé jöjj,

hej, csuda

jó, csuda szép nő;

ujjam alá gyere, ide kucorodjál,

haj, csuda

rossz lány!



Ropjad még, kis idő, s íme késő,

hej, csuda

jó nő;

nem telik életed így mulatozván,

haj, csuda

rossz lány;



még kis idő, s belefájdul a csípő,

hej, csuda

jó nő;

s már veríték, ami lepereg a hosszán,

haj, csuda

rossz lány!



Még egy korty.

Nem is kell ma más.

Éppen elég volt, talpra, gyerünk, gyerekek,

pucolás!

Tímár György

 
 
0 komment , kategória:  Nicolas Guillén 1.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2019.01 2019. Február 2019.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 68305 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1165
  • e Hét: 1165
  • e Hónap: 16804
  • e Év: 50200
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.