Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." P Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén:
  2018-06-24 17:06:15, vasárnap
 
  A Millenniumi emlékmű a Hősök terén:

A téren látható szobrok:

középen: a Millenniumi emlékmű, az oszlop tetején Gábriel arkangyallal, a talapzaton Árpád fejedelemmel az élen. Mellette balra (Hátulról előre) Tétény, Ond, Kond. Mellette jobbra (hátulról előre) Tas, Huba, Előd.

bal oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé néz a Munka és Jólét szobra, a másik végén pedig a Háború lovas kocsija.

jobb oldali oszlopcsarnok (balról jobbra): Hunyadi János, Mátyás király, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. Az oszlopcsarnok tetején az Andrássy út felé a Tudás és Dicsőség szobra, a másik végén, a Háborúval szemben pedig a Béke lovas kocsija áll.

A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a Világörökség része.

















 
 
0 komment , kategória:  1 - Történelmi témák  
Marie Antoinette
  2018-06-03 14:09:38, vasárnap
 
 
Két törvénytelen gyermeke is születhetett svéd szeretőjétől Marie Antoinette-nek

Francia szakértőknek a legmodernebb technikai eszközök segítségével sikerült megfejteni
Marie Antoinette és a svéd Axel de Fersen gróf titkosított levelezését. A dekódolt üzenetekből
kiderült, hogy a feltételezések beigazolódtak, és a királyné valóban szerelmi viszonyt folytatott kegyencével. Eközben egy brit történész hamarosan megjelenő könyvében azt állítja, hogy a
titkos kapcsolatból két gyermek is született.




Marie Antoinette és gyermekei, Mária Terézia Sarolta, Lajos Károly és Lajos József

A levelek egyik részlete így szól: ,,Nem fejezhetem be [a levélírást] anélkül, kedves és nemes
barátom, hogy elmondjam neked, őrülten szeretlek, és nincs olyan pillanat, amikor ne imádnálak".
A királyné a fenti sorokat 1792. január 4-én, vagyis fél évvel a királyi család végül kudarcba fulladó szökési kísérlete után, valamint egy évvel férje, XVI. Lajos kivégzése előtt írta a svéd grófnak.

A történészek régóta vitatkoztak azon, hogy pontosan milyen kapcsolat fűzte egymáshoz Marie Antoinette-et és a svéd arisztokratát. Voltak, akik szerint megmaradtak a finom romantika szintjén, mások úgy vélték, a testi interakció egy magasabb fokára is felléptek, és akadt, aki úgy gondolta, a királyné és a gróf a plátói szerelem határait sem hágták át. A kérdés különösen azokban az években játszott kulcsszerepet, amikor a forradalomárok a királynét pazarló életmódot folyató, férjét és országát eláruló szajhának igyekeztek beállítani, miközben a királypártiak meg voltak róla győződve, hogy a hűség mintaképe.

A levelezésük eddig ismert részletei szinte kizárólag az államügyek tárgyalására korlátozódtak.
A személyesebb részeket valaki - sokan úgy gondolják, hogy becsülete megvédése érdekében
a svéd gróf maga, vagy egyik utóda - átszerkesztette. Bár sokan próbálkoztak, a cenzúrázott - körkörös firkákkal gyakorlatilag olvashatatlanná tett - üzenetek megfejtésére irányuló minden
eddigi próbálkozás kudarcba fulladt. Most azonban a francia kulturális örökségvédelmi hivatal
(Le Centre de recherche sur la conservation) kutatóinak sikerült elolvasniuk Marie Antoinette
eredeti sorait. A szakembereknek a legújabb röntgenes technológia, valamint infravörös
szkennerek segítségével sikerült elkülöníteniük egymástól a két írásréteget - köszönhetően kismértékben eltérő réztartalmuknak. A szakértők a következő hónapokban várhatóan további
titkos részleteket fognak felfedni a levelezésből.

Marie Antoinette szerelmi élete ezekben a hónapokban bizonyosan a figyelem középpontjába kerül, és ez nem csak a francia szakértők felfedezésének tudható be. Evelyn Farr brit történész tavasszal megjelenő, I Love You Madly - Marie-Antoinette and Count Fersen: The Secret Letters (,,Őrülten szeretlek" - Marie Antoinette és Fersen gróf: A titkos levelezés) című könyv szerzője ugyanis azt állítja, hogy Marie Antoinette lánya, a 11 hónaposan elhunyt Zsófia Heléna Beatrix hercegnő apja valójában nem XVI. Lajos, hanem Fersen gróf volt. ,,Abból, amire Dorchester hercege célozgatott Devonshire grófnőjének, elég nyilvánvalóan kiderült, hogy Zsófia hercegnő Fersen gyermeke volt" - fejtette ki Farr.

A történész emellett egy másik gyerek, a kis Lajos Károly esetében is kétségbe vonja XVI. Lajos apaságát. Farr szerint a feltételezést egy, a házaspár barátja, Quintin Craufurd által 1791-ben az akkori brit miniszterelnöknek, William Pittnek, valamint külügyminiszternek, Lord Grenville-nek küldött feljegyzés támasztja alá. Craufurd az üzenetben azt írta a politikusoknak, hogy az általános közvélekedés szerint közeli barátja, Fersen gróf a dauphin, vagyis a kis Lajos Károly apja.




Axel de Fersen svéd gróf

A könyv idézi a szerelmes grófot, aki egy, Marie Antoinette-nek írt levelében így fogalmazott: ,,Szeretlek, és egész életemben őrülten szeretni foglak". A királyné válaszában ,,a legjobban
szeretett és szerető" férfinek nevezte Fersent, és biztosította: ,,a szívem teljesen a tiéd".
,,Csak azért élek, hogy szerethesselek - egyetlen vigaszom, hogy imádhatlak" - írta Fersen
az egy másik titkos levélben. ,,Istenem, milyen kegyetlenség, hogy ilyen közel vagyunk,
és mégsem láthatjuk egymást" - válaszolta Marie Antoinette. Farr úgy véli, az ember nem
mondja egy egyszerű barátjának, hogy ,,őrülten szereti", nyilvánvaló tehát, hogy itt testi
kapcsolatról van szó. A történész könyve szerint a szerelmesek - akiknek a viszonya mintegy
tíz éven át tartott - láthatatlan tintával és kódnevekkel próbálták meg eltitkolni szenvedélyes levelezésüket.

forrás: mult-kor.hu

 
 
0 komment , kategória:  1 - Történelmi témák  
Magyarország rövid történelmi kronológiája
  2018-02-27 16:22:31, kedd
 
  Kr. e. 1000-500

Az egymást követő szárazabb és nedvesebb éghajlati periódusok kettéválasztják a Nyugat-Szibériában élő ugor népességet. Az északabbra élő közösségeknél - az obi-ugorok elődeinél - az erdei életmód (halászat, vadászat, gyűjtögetés) válik uralkodóvá, míg a délebben élő csoportok - a magyarok elődei - nomád állattenyésztők lesznek.

680 körül

A sztyeppövezetben lassan nyugat felé mozgó magyarság a kazár birodalom fennhatósága alá kerül. A török népekkel való együttélés hatására fejlődött az ősmagyarság gazdálkodása (ekés földművelés, szőlőtermesztés megismerése), és társadalmi berendezkedése is (törzsi rendszer, kazár típusú kettős fejedelemség).

895

A honfoglalás. A magyarok hadereje bizánci szövetségben a dunai bolgárok ellen hadakozott. Ezt kihasználva a besenyők rátámadtak a magyarok szállásterületeire. A magyarok számára csak a nyugat felé menekülés maradt, a betelepülés a Kárpát medencébe.

899-970

A kalandozások kora. A Kárpát-medencei magyarság az Európa nyugati részében ismeretlen sztyeppi lovasnomád harcmodort alkalmazva rabló hadjáratokat vezetett Európa több országába. A hadjáratoknak a 955-ös augsburgi vereség vetett véget.

972

Géza, a magyarok fejedelme keresztény papokat kér Ottó német-római császártól. A keresztény terítés kezdete Magyarországon.

997-1038

I. (Szent) István uralkodása. Szent István a magyar állam megteremtője. A pápától kapott koronával az 1000-1001. évek fordulóján koronázták királlyá. Uralkodása alatt megkezdődött az egyházi és világi hatalmi struktúrák (megyerendszer, püspökségek) kialakítása. Szent István neve alatt két törvénykönyv maradt fenn. A törvények az új intézmények: a királyság és a keresztény egyház védelmét szolgálták.

1222

I. András király kiadja az Aranybullának nevezett kiváltságlevelet. Ez az oklevél a királyi és főúri hatalmaskodásokkal szemben a középrétegek jogait erősíti.

1241-1242

A ,,tatárjárás". A mongol birodalom nyugati terjeszkedése során Batu kán seregei 1241-ben megtámadták Magyarországot. IV. Béla király az Adriai-tengeren lévő Trau szigetére menekülve élte túl a támadást. A király a mongolok kivonulása után várépítésekbe kezdett az országban, hogy el tudja hárítani a következő támadást.

14. század

Ez a kor a nápolyi Anjou-házból való királyok uralkodásának időszaka Magyarországon. A magyar állam gazdaságilag megerősödik, a Felvidéken (a mai Szlovákia területén) jelentős textilipar és nemesfém bányászat alakul ki.

1375

Az oszmán-törökök első betörése Magyarországra.

1456

Nándorfehérvár (ma Belgrád, Jugoszlávia) ostroma. 1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel megszűnt a Bizánci Birodalom. A török sereg rövidesen Magyarország ellen indult. Nándorfehérvárnál a magyarok nagy győzelmet arattak a szultán serege fölött.

1458-1490

Hunyadi Mátyás uralkodása. Ez a korszak a középkori magyar állam legsikeresebb periódusa. Hunyadi Mátyás a városi fejlődés, a kereskedelem támogatásával és új adók bevezetésével sikeresen megerősíti a királyi hatalmat, zsoldos hadseregével távol tartja az országtól a török seregeket. Uralkodása alatt virágzik a reneszánsz kultúra a királyi udvarban. Mátyás könyvtára európai hírű.

1514

Dózsa György parasztfelkelése. Hunyadi Mátyás halála után Magyarországon a királyi hatalom végzetesen meggyengült. A földesurak hatalmaskodásai következtében a parasztok terhei elviselhetetlen mértékben megnövekedtek. Kitört a felkelés, amelyet csak több hónap elteltével tudtak leverni.

1526

A mohácsi csata. Mohács mellett a magyar seregek vereséget szenvedtek a törököktől, odaveszett II. Lajos magyar király is. A törökök számára megnyílt az út Magyarország belseje fele.

1541

A törökök csellel beveszik Buda várát. Magyarország három részre szakad. Az ország középső harmada másfél évszázadra a török birodalom része lesz. A nyugati részek a Habsburgok fennhatósága alá kerülnek. A keleti részeken, Erdélyben a törököktől függő magyar fejedelemség alakul.

1686

Az egyesült európai seregek beveszik Buda várát. A törökök teljes kiűzése után Magyarország örökös Habsburg-királyság lesz.

1703-1711

A Rákóczi-szabadságharc. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezetésével harc indul a függetlenség visszaszerzéséért. A szabadságharcot a szatmári békekötés zárta le, amelyben mindkét fél engedményeket tett.

1723

A Pragmatica Sanctio (magyarul kb. Államügyeket érintő záradék). A Pragmatica Sanctio szabályozta a Habsburg örökösödési rendet és kimondta, hogy Magyarország elválaszthatatlanul és oszthatatlanul része a Habsburg Birodalomnak.

1795

A magyar jakobinus mozgalom. A mozgalom vezetőit kivégzik, illetve súlyos várfogságra ítélik.

19. sz. első fele

Magyar reformkor. Ebben a korszakban kezdődik a magyar polgári nemzet kialakulása. Előtérbe kerül a magyar nyelv művelése, megújítása. Létrejön az első színház, a Nemzeti Múzeum, a Tudományos Akadémia, újságok, folyóiratok indulnak. Az országgyűléseken politikai harc indul a magyarság jogaiért.

1848-49

Forradalom és szabadságharc. A reformkor eseményei és az európai forradalmi hullám kettős hatására Magyarországon is kitör a forradalom. Kiépül a forradalmi Magyarország hatalmi struktúrája, ütőképes hadsereg alakul. Kimondják a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharcot csak I. Miklós orosz cár beavatkozásával tudják leverni. 1849. október 6-án Aradon kivégeznek 13 magyar tábornokot.

1867

A ,,kiegyezés". 1867-ben a Habsburg uralkodó és a magyarok közötti egyezség értelmében a Habsburg Birodalom helyén létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, amely dualista berendezkedésű, parlamentáris keretek között működő alkotmányos monarchia volt. Ezzel megtörtént a politikai felzárkózás az európai államok közé. Az új berendezkedés nagy lendületet adott a gazdasági fejlődésnek, amely kisebb válságokkal ugyan, de egészen az I. világháború kitöréséig tartott.

1896

A magyar honfoglalás ezredik évfordulója, a ,,millennium". Nagy ünnepségsorozattal emlékeznek meg a honfoglalásról.

1914-1918

Az I. világháború. Magyarország a központi hatalmak részeként vesz részt a háborúban. A vereség után a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elveszik területének kétharmadát. Több millió magyar ember kerül a környező államok fennhatósága alá.

1919

Az oroszországi események hatására Magyarországon is munkáshatalom jön létre, amely 113 napig tartja magát.

1920-1944

A Horthy-korszak. Horthy Miklós tábornok kormányzóként irányítja a király nélküli magyar királyságot. A gazdaság fejlődését előbb a háború utáni visszaesés hátráltatja, majd a nagy gazdasági világválság.

1941

Magyarország belép a II. világháborúba Németország oldalán.

1944

Horthy Miklós sikertelenül próbál meg kilépni a háborúból. A Magyarországot megszállva tartó németek Szálasi Ferencnek és nyilaskeresztes mozgalmának adják át a hatalmat.

1945-1948

A II. világháború után megindul az ország helyreállítása, polgári demokratikus rend alakul ki, azonban fokozatosan átveszik a hatalmat a moszkvai emigrációból visszatért kommunisták. Az ipari üzemeket államosítják, a nagybirtokokat felosztják.

1948-1953

,,Rákosi-korszak". Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártjának vezetője. Az ország erőltetett iparosítása gazdasági válságba torkollik. Koncepciós perek egyes vezető politikusok ellen (Rajk László és társai).

1956

Demokratikus nemzeti forradalom a gazdasági hibák kijavításáért, az ország politikai függetlenségének kivívásáért. A forradalmat a beavatkozó szovjet csapatok leverik. Nagy Imre miniszterelnököt és társait 1958-ban kivégzik.

1968

,,Új gazdasági mechanizmus". A 60-as évek végétől Magyarországon kísérletek történnek a szocialista gazdasági rendszer megreformálására, a piaci viszonyok kialakítására. Ezek a folyamatok előkészítik a talajt a rendszerváltás számára.

1989-1990

Rendszerváltás. A szocialista berendezkedés felszámolása, többpártrendszer és a kapitalista viszonyok kialakítása. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum vezetője alakít kormányt. A szovjet csapatok elhagyták Magyarország területét, megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST. A rendszerváltás során kártalanították az államosított üzemek és földbirtokok tulajdonosait vagy azok leszármazottait, megkezdődött az egyházak kártalanítása is. Folyik a privatizáció. Jelentős külföldi tőke áramlik Magyarországra, Kelet-Európában itt a legnagyobb az idegen tőke jelenléte. A rendszerváltást erős gazdasági visszaesés kísérte, egyes számítások szerint kb. a lakosság 40%-a él a létminimum alatt.

1993. jún. 20 - július 4.

Göncz Árpád köztársasági elnök népes delegáció élén látogatást tesz az Urál menti finnugor köztársaságokban.

1994

A második szabad választásokon győznek a szocialisták, megalakul a Horn-kormány.

1996

A magyar honfoglalás 1100. évfordulója, vagyis a Millecentenárium éve és a Finnugor Népek II. Világkongresszusa (1996. augusztus 16-21.) Budapesten.

1997

A gazdasági fellendülés első jelei.

Döntés születik arról, hogy Magyarországot felveszik a NATO-ba.

1998

Megkezdődnek a belépési tárgyalások az EU-val.

A választásokon győz a jobbközép koalíció, Orbán Viktor alakít kormányt.

1999

Magyarország a NATO teljes jogú tagja.

2000

Ezer éves a magyar állam. Millenniumi ünnepségek az ország falvaiban és városaiban az egész év folyamán.

2002

A választásokon győz a szocialista-liberális koalíció, Medgyessy Péter alakít kormányt. Kitűzik a csatlakozás dátumát: 2004-ben kilenc másik országgal együtt Magyarország is tagja lehet az Európai Uniónak.

2006

A választások után a Gyurcsány Ferenc vezette új szocialista kormány gazdasági megszorító intézkedéseket jelent be. A kormányfő szűk körben elhangzott beszédének kiszivárgása zavargásokhoz vezet.





 
 
0 komment , kategória:  1 - Történelmi témák  
VIII. Henrik hűtlen felesége...
  2018-02-12 11:30:17, hétfő
 
  Howard Katalint, VIII. Henrik hűtlen feleségét szexuális zaklatás érhette gyermekkorábant


VIII. Henrik angol király ötödik feleségét, Howard Katalint (Katherine Howard),
akit Boleyn Annához hasonlóan kivégeztetett az uralkodó, leginkább hűtlenségéről ismeri
az utókor, amely mindezidáig kevés energiát fektetett abba, hogy megismerje a tizenéves
királyné teljes történetét. Kezdve a 11 éves korában kezdődő szexuális zaklatásokkal,
amelyek során egy kulcsra zárt sötét szobában a zenetanár férkőzött igen közel a bájos
teremtéshez, egészen addig a pontig, amikor a királyt megcsalta egy férfival, aki korántsem
biztos, hogy nem zsarolta őt.
,,Meghasad a szívem, ha nem lehetek az Ön társaságában" - írta Howard Katalin angol királyné,
VIII. Henrik felesége egyik levelében, amelynek sorait ezekkel a szavakkal zárta: ,,amíg élek, az
Öné vagyok". A szép szerelmes levéllel csak egy gond volt, Katalin nem férjének, hanem szeretőjének, Thomas Culpeppernek írta.

Howard Katalin VIII. Henrik angol király ötödik felesége volt; unokatestvéréhez, Boleyn Annához hasonló sors jutott neki is: 20 éves sem volt, amikor a király vérpadra küldte. A vád felségárulás volt, az egyik bizonyíték pedig az előbb idézett levél. A brit történészek zöme egyetértett abban, hogy a fiatal, gyönyörű királyné elég ledér volt, mindemellett kissé ,,üresfejű" is. Ám korántsem biztos, hogy ez az állítás helytálló.

Katalin születési idejét pontosan nem ismerjük, valamikor 1521 és 1524 között (a legtöbb szakértő 1523-as dátumot preferálja) látta meg a napvilágot a mai London Lambeth nevű kerületében Lord Edmund Howard negyedik gyermekeként. 1540-ben került a király udvarhölgyei köré. VIII. Henrik ekkoriban éppen negyedik feleségét, Anna klevei hercegnőt ,,fogyasztotta". A ,,flandriai kanca" - ahogyan az uralkodó menyasszonyát hívta - azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ugyanis állítólag undorodott a királytól, ráadásul még a róla készült festményre sem hasonlított, amely alapján ki lett választva a következő királynénak. A házasság hivatalosan fél évig sem tartott, ám a feleség ezúttal nem került vérpadra, sőt még egy gazdag birtokkal is megajándékozta őt Henrik. (A miniszterét, Thomas Cromwellt azonban kivégeztette a király, hiszen ő mutatta meg neki az asszony cseppet sem hiteles portréját.)

Még a házasság érvénytelenítése előtt figyelt fel a 49 éves Henrik a gyönyörű udvarhölgyre,
a körülbelül 17 esztendős, valóban igen bájos Howard Katalinra, akibe azonnal beleszeretett,
és még azon a nyáron az oltár elé vezette. Már korábban is számos pletyka látott napvilágot
Anglia újdonsült királynéjának állítólagos erkölcstelenségéről, aminek leginkább az a tény adott
tápot, hogy nem kevés fiatal férfivel vette körbe magát. Az is igen árulkodó volt, hogy Francis Derehamet alkalmazta személyi titkáraként, aki korábban köztudomásúlag a szeretője volt.
Továbbá egyre többen kezdték rebesgetni, hogy titkos viszonyt folytat Thomas Culpepperrel.
A királyt már a canterburyi érsek is figyelmeztette felesége kicsapongó életvitelére, ám Henrik
csak akkor hitte el, amikor kézzel fogható bizonyítékokat szerzett felesége hűtlenségéről.







Forrás: mult-kor.hu
 
 
0 komment , kategória:  1 - Történelmi témák  
Howard Katalin angol királyné
  2018-02-12 11:17:41, hétfő
 
 



Howard Katalin 1521 körül - 1542. február 13.) angol királyné, VIII. Henrik angol király ötödik felesége. Boleyn Anna egyik közeli rokona volt, mivel Anna édesanyja és Katalin édesapja testvérek voltak.

Születési éve ismeretlen, de 1521 és 1524 is felmerült. Valószínűleg a Durham grófságbeli Wingate-ben született, Lord Edmund Howard és Joyce Culpeper második leányaként. Apja, Lord Edmund Norfolk második hercegének, Thomas Howardnak volt az egyik fia. Katherine így Henrik második feleségének, Boleyn Annának első unokatestvére volt. (Sajnos mindketten ugyanarra a sorsra is jutottak: VIII. Henrik házasságtörés vádjával kivégeztette őket.) Állítólag a fiatal lányt Suffolk hercege (Charles Brandon) és Edward Seymour (a néhai Jane Seymour angol királyné egyik fivére) mutatta be VIII. Henriknek, aki akkoriban már szabadulni akart a Kleve-i Annával kötött, meggondolatlan házasságából. Katalin a szépségén és naivságán, életszeretetén kívül semmiféle pozitív tulajdonsággal nem rendelkezett. Nem volt olvasott vagy vallásos, ám a táncokban állítólag jeleskedett. Imádta a bálokat, az utazgatást, a szép ruhákat és a drága ékszereket. 1540. július 28-án a surreyi Oatlands Palace-ban hozzáment a nála évtizedekkel idősebb Henrikhez, szinte rögtön azután, hogy a király elvált Klevei Annától (Howard Katalin korábban Kleve-i Anna udvarhölgye volt. Érdekes egybeesés, hogy Aragóniai Katalin udvarhölgye Boleyn Anna, Boleyn Anna udvarhölgye pedig Jane Seymour volt.). A királynénak fiatal kora ellenére már ,,múltja" volt, és szerelmi kapcsolatait a házasságot követően felújította. Csakhogy ezek az ügyek persze egy királyi udvarban nem maradhatnak titokban sokáig. Alig két évvel a házasságkötés után a király 1542-ben a házasságtörő királynét két, állítólagos szeretőjével, (Thomas Culpeperrel, és Francis Derehammel),
s egyik udvarhölgyével (az özvegy Lady Jane Boleyn-nel, a néhai George Boleyn feleségével) együtt kivégeztette a Tower udvarán.




VIII. Henrik
 
 
0 komment , kategória:  1 - Történelmi témák  
A négy gyönyörű hercegnő
  2013-01-23 16:52:23, szerda
 
 

 
 
0 komment , kategória:  1 - Történelmi témák  
Anasztaszija Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő
  2013-01-23 16:08:39, szerda
 
 



Anasztaszija Nyikolajevna Romanova orosz nagyhercegnő




Anasztaszija Nyikolajevna nagyhercegnő, 1901. június 18. - Jekatyerinburg, 1918. július 16./17.), orosz nagyhercegnő, II. Miklós orosz cár és Alekszandra Fjodorovna cárné negyedik lánya.
1918. július 16-ról 17-re virradóra a bolsevikok agyonlőtték a családját és állítólag őt is Jekatyerinburgban. Az orosz ortodox egyház 2000-ben szentté avatta őket.




A cári család 1904-ben (balról jobbra: Tatyjana, Marija, Alekszandra, Alekszej, Anasztaszija,
II. Miklós, Olga)




Tatiana, Maria and Olga 1900

Anasztaszija vidám, huncut lány volt. Szeretett játszani, virágokat gyűjetni, hímezni. Nagyon jó kézügyessége volt - gyönyörűen tudott rajzolni és festeni. A családban gyakran szólították ,,Koboldnak", mert folyton valamilyen tréfán törte a fejét.

"Anasztázia igazi huncut, valóságos tréfamester. Remek volt a humorérzéke, és sziporkái, csipkelődései gyakran érzékeny pontokra találtak... Hihetetlenül életteli volt, vidámsága pedig ragadós"

Olga Anasztaszija legidősebb nővére volt. A lányok között lévő hat év korkülönbség elég nagy volt, és épp egymás ellentétei voltak. Így aztán Olga és Anasztaszija ritkán volt együtt.

Tatyjana Anasztaszija középső nővére volt. Akárcsak Olga, Tatyjana is Anasztaszija ellentéte volt. A szigorú Tatyjanát néha idegesítette a vidám, tréfákat kieszelő Anasztaszija, emiatt aztán ők sem töltöttek sok időt egymás társaságában.

Marija Anasztaszija legfiatalabb nővére volt. A két lány rengeteget játszott együtt és nagyon közel álltak egymáshoz. Mindketten szerettek rajzolni, játszani, állatokkal foglalkozni. Marija és Anasztaszija (nővéreikhez hasonlóan) gyakran ,,összeöltöztek", ők is sok hivatalos fényképen szerepelnek együtt.

Alekszej Anasztaszija öccse volt. A két gyerek imádta egymást. Rengetegszer játszottak együtt; Anasztaszija Alekszej kedvenc nővére volt. Megértették és szerették egymást, éppen ezért Anasztasziját nagyon lesújtotta öccse vérzékenysége.



Anasztázia nagyhercegnő a testvéreivel 1906-ban
(balról jobbra: Olga, Tatyjana, Marija, Anasztaszija
Oroszország belépett a világháborúba. A súlyos veszteségek, a szenvedés és nélkülözések nyomán az emberek tiltakoztak a háború ellen, ellenszenvük a német származású cárné ellen egyre fokozódott. Maga Alekszandra cárné a két nagyobb leányával beállt kórházi ápolónőnek, nap mint nap sebesült katonákat ápolt. Marija és Anasztaszija még túl fiatal volt ahhoz, hogy beálljanak ápolónőnek, így ők csak meglátogatták néha a sebesült katonákat, és úgy tartották őket számon, mint ,,a kórházak patrónusait". Anasztaszija és Marija kezdeményezésére hoztak létre egy kórházat Carszkoje Szelo mellett. A két kisebb nagyhercegnő rendszeresen meglátogatta a katonákat, és apróbb szívességeket tettek nekik: leveleket írtak, felolvastak, beszélgettek velük.

Noha Anasztaszija egy ezred tulajdonosa volt, ő maga természetesen nem ment harcolni a frontra. Egy idő után azonban az emberek annyira ellenségesek lettek a nagyhercegnőkkel és a cárnéval szemben, hogy kiléptek az ápolónői szolgálatból. Ezután Anasztaszija a nővéreivel a szegényebb vidékeket járta, hogy az árva gyerekeken segíthessen ruhákkal.
Fogság és halál [szerkesztés]

A február 23-i polgári forradalom után a cári család házi őrizetbe került Carszkoje Szelóban. Később a nép ellenségeskedése miatt továbbszálították őket Tobolszkba, majd innét a fehér (royalista) csapatok közeledése miatt az Urál-hegységben lévő Jekatyerinburgba. Itt egy mérnök birtokán, az Ipatyev-házban szállásolták el őket. Sok olyan legenda keringett, miszerint Mariját szoros kapcsolat fűzte az egyik őrhöz, és így a lányok el tudtak szökni délre. Július 16-án éjjel Jakov Jurovszkij, a foglyokat őrző osztag parancsnoka leparancsolta a családot a pincébe azzal az ürüggyel, hogy fényképet akarnak készíteni róluk. Itt felolvasták nekik a halálos ítéletüket, majd fénykép helyett sortüzet lőttek a családra, orvosukra és arra a néhány cselédre, akik hűségesen velük maradtak a fogságban is. A lövések után a puskapor füstje miatt kinyitották az ablakokat, de a négy lány közül három sikoltozva felült: a fűzőjükbe varrt családi ékszerekről visszapattantak a golyók. Mivel az ablakok nyitva voltak, a katonák nem mertek rájuk lőni, nehogy felverjék a várost, ezért őket puskatussal verték agyon.
A családot ezután becsomagolták a saját ágyneműjükbe, kocsira tették és kivitték őket a város melletti erdőbe. A holttesteket savval leöntötték, majd elásták, illetve elégették.
Legenda és szentté avatás [szerkesztés]

A szovjet diktatúra által elnyomott oroszok hinni kezdtek abban, hogy a Romanovok nem is haltak meg azon az éjszakán, hanem külföldön élnek valahol álnév alatt. Számos olyan ember bukkant fel a 30-as években, akik azt állították magukról, hogy a cári család tagjai. A leghíresebb közülük Anna Anderson, aki azt mondta, ő Anasztaszija. Anna Andersont rengeteg testi adottsága is segítette ebben. A lábán lévő deformáció a családból csak Anasztaszijára illett, aki így született, valamint a füle is olyan volt, mint a nagyhercegnőé. Ami azonban a legmeglepőbb, hogy fájdalmas és kimerítő részletességgel számolt be a család dolgairól. A rég elkendőzött családi titkokat is kifecsegte, ami miatt sok ellenséget szerzett magának. Később kiderült, hogy a Romanovok DNS-e nem egyezik meg Anna Anderson DNS-ével, akit végül azonosítottak egy lengyel parasztlánnyal, Franciszka Szanckowskával.

Jekatyerinburgban a '90-es években öt csontvázat találtak, amikről feltételezték, hogy a cári család tagjaié. Viszont két test hiányzott, és ez számos találgatásnak adott okot. 2007 augusztusának közepén viszont megtalálták a maradék két test maradványait, így bizonyítva látszik, hogy azon az éjszakán mindenki meghalt. Az ortodox egyház és számos tudós, valamint az oroszok egy része azonban nem hiszik, hogy a meglelt csontok az utolsó cár családjáé.

1981-ben a külföldi orosz ortodox egyházak szent mártírokká nyilvánították II. Miklóst és Alekszandrát, gyermekeikkel együtt. 1998. július 17-én, nyolcvan évvel a cári család lemészárlása után a nekik tulajdonított csontokat újratemették a szentpétervári Szent Péter és Pál Székesegyházban. 2000-ben pedig az orosz ortodox egyház szentté avatta az utolsó cári családot.

2005-ben a Romanov család nevében a Spanyolországban élő Marija Vlagyimirovna nagyhercegnő kérvényt nyújtott be, hogy rehabilitálják a cárt és családját, a kérvényt azonban 2007-ben elutasították. 2008-ban az ügy új fordulatot vett; az orosz legfelsőbb bíróság II. Miklóst és családját jogtiprás áldozatának ismerte el és rehabilitálta.




Tatyjana édesanyjával 1913-ban




Tatiana és Anastasia és a kutya - Ortino 1917



forrás: wikikpedia
 
 
0 komment , kategória:  1 - Történelmi témák  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 7 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 2185 db bejegyzés
Összes: 54935 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1517
  • e Hét: 11316
  • e Hónap: 40099
  • e Év: 1075876
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.