Regisztráció  Belépés
skorpiolilike.blog.xfree.hu
"A szeretet és a bizalom elválaszthatatlanok! Egyik sem létezik a másik nélkül." Pné Marika
2016.01.12
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
A tizenkét olümposzi isten
  2018-02-23 13:55:59, péntek
 
 
A tizenkét olümposzi isten
Tizenkét olümposzi isten, vagy más néven a Dodekatheon, az ókori görög mitológiában a panteon legfőbb isteneinek csoportja, akik az Olümposz hegy legtetején éltek. A különböző korokban összesen tizenhét különböző istent tiszteltek az olümposziak között, de egy adott időben számuk sohasem haladta meg a tizenkettőt.

Zeusz, Héra, Poszeidón, Arész, Hermész, Héphaisztosz, Aphrodité, Pallasz Athéné, Apollón és Artemisz mindig az első a tizenkét isten között szerepelt. Héraklész, Hébé, Héliosz, Hesztia, Démétér, Dionüszosz, Hadész és Perszephoné csak időszakosan volt az ,,olümposzi tizenkettő" része. Hesztia (tulajdonképpeni feladata a tűz gondozása volt az Olümposzon) Dionüszosznak adta át a helyét, aki általában a halandók között élt és igazán sohasem vágyott az olümposzi istenek magasztos társaságára. Perszephoné évi három hónapot az alvilágban töltött (telente, a föld terméketlen időszakában), és az év további kilenc hónapjában anyját Démétért segítette - így helye az olümposziak között mindvégig csak jelképes volt. Hadész, akit mindig a legfőbb görög istenek között tiszteltek, igen ritkán tartózkodott az Olümposzon - állandó lakhelye az alvilág volt. Néhány történet arról ad számot, hogy Apollón Héliosz trónját foglalta el a tizenkettek sorában, sőt egyes mondák Hébét, az istenek pohárnokát is az olümposzi istenek közé sorolják, aki miután Héraklész hitvese lett, lemondott tisztségéről. Héraklész halála után szintén helyet kapott az olümposzi istenek karában.

Az Olümposzon trónoló istenek kiemelt szerepüket a titánok elleni háborúban aratott győzelmükkel szerezték meg; Zeusz, Héra, Poszeidon, Démétér, Hesztia és Hadész testvérek voltak, míg a többi olümposzi isten Zeusz különböző anyáktól született gyermekei közül került ki. Kivétel Athéné, aki anya nélkül Zeusz fejéből pattant ki, és Héphaisztosz, akit a mondavilág szerint Héra egyedül, apa nélkül nemzett, az előbbi Athéné-Zeusz történet mintájára.

Zeusz a legnagyobb és leghatalmasabb isten, az olümposzi istenek karának vezetője, az időjárás, a mennydörgés és a villámok istene
Héra Zeusz felesége, az istenek királynője, a menny és a csillagok, a házasság és a hűség istennője
Poszeidón - aki Hadésszal - Zeusz után a legnagyobb tisztelettel övezett isten a tengerek, folyók és források, az árvizek és földrengések istensége
Aphrodité a szépség és a szerelem istennője
Héphaisztosz a tűz istene, a szakszerűség, a művészi kidolgozás és fegyverművesség megszemélyesítője az istenek kovácsmestere
Apollón a jövendölés, a fény, a zene, a gyógyítás - a betegség és az orvoslás - valamint az íjászat istene
Hermész az útmutatás, a jóslás, a vigasz és az újjászületés, az utazás, a pásztorkodás istene, a tolvajok patrónusa és az istenek hírnöke
Démétér a föld termékenységének istennője, a mezőgazdaság védnöke, nagylelkűsége táplálja az embereket
Artemisz a vadászat istennője, az állatok, a vadon és a fiatal lányok patrónája
Pallasz Athéné a bölcsesség istennője, az erő, a kézművesség (különösen szövés, fazekasság és ácsmesterség), a belső szépség, műveltség és a harc megtestesítője
Arész a háború és a vérontás istene
Hesztia az otthon, a család és a szív istennője, valamint az olümposzi láng őrzője

Alvilág
Hadész az univerzum egyharmadának istenkirálya, az alvilág sötétje, a holtak birodalma
Perszephoné az alvilág királynője, a halál és a tavaszi újjászületés istennője

További istenek
Dionüszosz a bor, a szőlő, a növényzet, a termékenység, a színjátszás és a mámor istene
Héraklész az istenek védelmezője, a hősi önfeláldozás megtestesítője (halálával nyert öröklétet az istenek karában)
Héliosz a napisten, a Hold és a Hajnal istennőinek bátyja
Hébé az ifjúság és a menyegző istennője

 
 
0 komment , kategória:  Görög mitológia  
Görög mitológia
  2018-02-23 13:51:48, péntek
 
  Az istenek első nemzedéke
Görög istenek születése
Khaosz: a világkeletkezési folyamat élén állt, zűrzavaros anyagi jellegű üresség, egy légáramlat termékenyítette meg
Erebosz: sötétség
Nüx: az éjszaka és a sötétség istennője, a sötét erők isteneinek anyja (Mómosz, Ponosz, Morosz, Thanatosz, Hüpnosz, Oneirosz, heszperiszek, kérek, moirák, Nemeszisz, Philotész, Gérasz, Apaté, Erisz.)
Gaia: a földanya, minden létezőnek az alapja; megszülte Uranoszt, saját párját
Uranosz: az első férfiisten, az Ég
Tartarosz: az Alvilág legmélye, amelyet klasszikus kori költők megszemélyesítettek
hekatonkheirek: óriási százkarú szörnyek ötven fejjel, Gaia és Uranosz első gyermekei: Kottosz, Briareosz, Gügész
küklopszok: az egyszemű szörnyalakok, Gaia és Uranosz második gyermeknemzedéke. Uranosz utálattal nézi szörnygyermekeit, és az alvilág legsötétebb poklába, a Tartaroszba veti őket.
titánok: Gaia és Uranosz újabb fiúgyermekei, név szerint Ókeanosz (a tenger), Kóiosz, Hüperión, Kriosz, Iapetosz és Kronosz (az idő). A titánok gyermekeit szintén titánoknak nevezik. A második nemzedékből híressé vált titánok: Atlasz, Epimétheusz és Prométheusz (Iapetosz fiai)
titaniszok: Gaia és Uranosz lányai, név szerint Téthüsz, Rhea, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, Dióné és Theia.

Az istenek második nemzedéke
Kronosz: Zeusz apja, a legfiatalabb titán, Idő-atya. Szétválasztotta egy sarlóval az Eget és a Földet. Megfosztotta atyját nemzőszervétől; az ekkor földrehulló vérből születtek az Erünniszek, a bosszú istennői, a tengerből kiemelkedve megszületett a csodálatos Aphrodité, a szépség és szerelem istennője. Később saját trónja védelmére valamennyi gyermekét felfalta, Zeusz kivételével.
Rhea: Kronosz felesége. Ő mentette meg legkisebb gyermeküket, Zeuszt, Kronosz elől, azzal, hogy Kréta szigetére rejtette.
Gyermekeik: Hesztia, Démétér, Héra, Hadész, Poszeidón, Zeusz
Métisz: mikor Zeusz felnőtt, tőle kapott mérget, amit atyjának adott, mire az kihányta korábban lenyelt gyermekeit. Zeusz lenyelte őt mint első feleségét.

Olümposzi istenek
Az olümposzi istenkatalógus hellenisztikus kori fejlemény. Ugyancsak hellenisztikus kori fejlemény a görög mitológiai alakoknak a részben teljesen más gyökerű, részben rokon italikus-latin mitológiai alakokkal való ,,megfeleltetése", mintegy nemzetközi ,,istenszótár" gyanánt, hogy a fogalmak (nagyjából) lefordíthatóak legyenek (a latin istenneveket zárójelben közöljük).[2]

Zeusz: a legfőbb isten az Olümposzon, Kronosz és Rheia fia, az istenek 3. nemzedékének vezetője, jelképe a villám (Jupiter)
Héra: 300 éves szerelem után Zeusz felesége és nővére, az Olümposz királynője, a család istennője (Juno)
Poszeidón: Kronosz és Rheia gyermeke, a félelmetes természeti erők (pl. földrengés, tengeri vihar) istene, csak összefoglalva nevezzük a tenger istenének, jelképe a háromágú szigony, jelzője a Földrázó (Neptunus).
Aphrodité: a szépség és szerelem istennője. Mikor Kronosz kardjával kasztrálta apját, Uranoszt, egy kagylóhéjban emelkedett ki a tenger habjaiból. Az istennő neve is születésére utal, mert a görög aphrosz szó habot jelent(Venus) Arészt szerette, de Héphaisztosz felesége lett.
Héphaisztosz: Héra gyermeke, az istenek kovácsa, a tűz és minden mesterség istene (leginkább a kovácsoké), egyik lábára sántít (Vulcanus)
Apollón: Létó és Zeusz gyermeke, a költészet, nap, világosság, jóslás, zene istene, a Múzsák karának vezetője (Apollo)
Hermész: Zeusz és Maia gyermeke, az istenek hírnöke, a halottak követője, a kereskedők, szónokok, tolvajok védője, jelképe a caduceus (Mercurius)
Démétér: a termékenység, a nyár, a növények, az aratás istennője, Zeusz második legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya (Ceres)
Artemisz: Létó és Zeusz gyermeke, a Hold, a vadászat és a vadállatok szűz istennője, Apollón ikertestvére (Diana)
Pallasz Athéné: Zeusz fejéből pattant ki. A városvédő mesterségek és tudományok védnöke, a bölcsesség, jog, az igazságos háború és a művészetek oltalmazó istennője. (Minerva)
Arész: Héra és Zeusz gyermeke, az értelmetlen vérontás istene (Mars)
Hesztia: Zeusz legidősebb testvére, Kronosz és Rhea lánya, a családi tűzhely istennője (Vesta)
Perszephoné: Démétér és Zeusz gyermeke, a tavasz istennője, Hadész felesége.
Az évből 9 hónapot tölt az Olümposzon, a maradék hármat férjével tölti az alvilágban,
mint annak királynője.

Egyéb istenek, istennők és félistenek

Amphitrité: Poszeidón tengeristen felesége
Boreasz: az északi szél
Dionüszosz: Zeusz és a halandó Szemelé fia, a bor és szőlő istene (Bacchus)
Eileithüia: Héra gyermeke, a szülés istennője
Erinnüszök: Gaia és Uranosz gyermekei (Alektó, Tisziphoné és Megaira), a bosszúállás véres istennői. Ha valaki galádságot követ el (fiatalabb megsérti az idősebbet, házigazda a vendéget, rokon gyilkol rokont), megkeresik és őrületbe kergetik. Leghíresebb példa erre Oresztész esete. (Fúriák)
Erósz: Aphrodité és Arész fia, a Szerelem
Hadész: Kronosz és Rheia gyermeke, az Alvilág ura. Az alvilágban lakik, Övé a Sötétség sisakja, ami a jeges rettegést árasztja magából (Pluto)
Hébé: Zeusz és Héra gyermeke, az ifjúság istennője. Héraklész felesége lett.
Héliosz: a Napisten
Hekaté: Asztéria és Perszész lánya. Háromfejű és háromtestű alvilági istennő, a varázslás, a boszorkányság, a sötétség és az éjszaka úrnője. A Tartarosz kormányzóasszonya.
Hügieia: Aszklépiosz leánya, az egészség istennője
Hüpnosz: az Éj istennőjének, Nüxnek a fia, az álom istene
Irisz: a szivárvány istennője
Maia: Atlasz leánya, Hermész anyja
Moirák: Zeusz és Nüx leányai, a sors istennői. Hatalmuk az istenek sorsa fölé is kiterjedt. Nevük sorban: Klóthó (Fonó), Lakheszisz (Sorsjuttató), Atroposz (Kérlelhetetlen). (Párkák) (Nornák)
Morpheusz: az alvás istene
Mnémoszüné: az Emlékezés, a Múzsák anyja
Nemeszisz vagy Nemezisz: Nüx leánya, a megtorlás istennője
Niké: a győzelem istennője
Pán: Hermész és Droüpé nimfa fia, kecskelábú, szőrös-szarvas pásztoristen, az érintetlen vadonok, a természet istene
Szelené: a Hold istennője
Themisz: Uranosz és Gaia leánya, a megszemélyesített törvényes rend
Thetisz: tengeristennő, Néreusz leánya, Akhilleusz anyja
Tritón: tengeristen, Poszeidón és Amphitrité fia
Zephürosz: a nyugati szél

Múzsák: Kleió, Melpomené, Thaleia, Euterpé, Terpszikhoré, Erató, Kalliopé, Uránia, Polühümnia; Mnémoszüné és Zeusz gyermekei

Hórák: Diké (jog), Eiréné (béke), Eunomia (törvényesség); Themisz és Zeusz gyermekei, a természet és az évszakok istennői
Khariszok: Zeusz és Eurünomé leányai, a báj és szépség istennői

Heszperidák: Atlasz leányai, akik egy sárkánnyal Héra aranyalmáit őrizték a világ nyugati szélén

Küklopszok
(egyszemű óriások): Brontész (mennydörgés), Szteropész (villám), Argész (mennykő), Polüphémosz (Odüsszeusz szúrta ki a szemét)

Aiolosz: A szél istene; ő szedi össze a pusztító szeleket és ajándékozza Odüsszeusznak
Kirké: istennő, Aiaié szigeten él. Aki férfi a szigetére lép, azt disznóvá változtatja.
Erisz: a viszály istennője
Kasztór: Léda és Zeusz egyik fia, hattyútojásból született

Gigászok: kígyófarkú lények, sikertelenül harcolnak az olümposzi istenek ellen. Név szerint ismertek Pelórosz, Mimasz, Pallasz, Damasztór, Ekhión, Palléneusz, Porphürión, Alküoneusz, Ephialtész, Eurütosz, Klütiosz, Enkeladosz, Polübótész, Hippolütosz, Gratión, Agriosz, Thoón.

Az ember születésének mondái
Epimétheusz: titán, az ember formálója. Minden képességet és tulajdonságot elosztott, és kifelejtette az embert. Prométheusz testvére.
Prométheusz: titán, aki megkönyörült a védteleneken és ellopta nekik a tüzet, a kovácsmesterség titkát Héphaisztosztól, a bölcsességet és mesterségek ismeretét Pallasz Athénétől, és ezért 30 ezer évi szenvedés lett a büntetése: Zeusz a Kaukázushoz láncoltatta, ahol keselyű tépte a máját. Végül Héraklész szabadította meg: lelőtte a keselyűt, és szétzúzta a láncokat.
Pandóra: az ember büntetése: gyönyörű nő, akit Héphaisztosz vagy Prométheusz gyúrt agyagból és vízből, és az istenek ruházták fel földöntúli bájjal. A Zeusztól kapott szelencét kíváncsian felnyitotta, és emiatt a nyomorúság, baj, betegség és szenvedés a Földre özönlött, viszont a ládikában bent maradt a Remény.

Az emberiség korszakai:
Deukalión és Pürrha: csak ők élték túl az özönvizet, csónakjukkal a Parnasszosz hegyén kötöttek ki. Az emberi nem kövekből született újjá: a Deukalion (Prométheusz fia) által eldobott kövek lettek a férfiak, Pürrha (Epimétheusz és Pandóra leánya) kövei pedig a nők.

Trójai mondakör
Trójaiak:

Priamosz: Trója királya a háború idején
Hektór: Priamosz trójai király fia, akit Akhilleusz ölt meg párbajban
Andromakhé: Hektór felesége
Parisz (vagy Alexandrosz): Priamosz fia, aki Helené elrablásával kirobbantotta a trójai háborút
Kasszandra: Priamosz leánya, akit Aiasz megerőszakolt és Agamemnón hadizsákmányként magával vitt


Görögök:
Menelaosz: spártai király Helené férje, aki felesége elrablása után harcba hívta Trója ellen a görögöket
Helené: Zeusz és Léda leánya, Menelaosz szépséges felesége, akit Parisz Trójába szöktetett
Akhilleusz: Thetisz tengeristennő és a halandó Péleusz király fia, a legnagyobb hős a trójai háborúban, a mürmidónok vezére, Parisz nyila ölte meg teste egyetlen sebezhető pontján, a sarkán (Achilles-ín)
Aiasz: Akhilleusz után a legnagyobb vitéz
Patroklosz: Akhilleusz barátja és/vagy rokona, fiatal harcos, akit Hektór ölt meg, és akit Akhilleusz megbosszult
Agamemnón: Mükéné királya, Menelaosz testvére, a Trója ellen vonuló görög seregek vezére
Klütaimnésztra: Agamemnón felesége. Nem tudta megbocsátani férjének, hogy a háború sikere érdekében feláldozta volna leányukat, Iphigeneiát, részben ezért szeretőjével meggyilkolta a királyt, mikor ő hosszú idő után hazatért, fiukat pedig száműzte.
Élektra: Agamemnón leánya
Iphigeneia: Agamemnón másik leánya, akit a háborúban majdnem feláldoztak az istenek oltárán
Oresztész: Agamemnón fia, aki megölte apja gyilkosait, Aigiszthoszt és Klütaimnésztrát
Odüsszeusz: Ithaka királya, aki Trója bevétele után 10 évig bolyongott a tengeren
Pénelopé: Odüsszeusz felesége
Polüphémosz: a leghíresebb küklopsz, akit Odüsszeusz vakított meg
Alkinoosz: a phaiák nép királya. Az ő udvarában mesélte el Odüsszeusz a történeteit.
Szkülla: hatfejű, tizenkét lábú szörny, felfalja az arra hajózókat
Szirének: asszonyfejű, madártestű szörnyek, akik énekükkel partra csalták és megölték a hajósokat
Kharübdisz: tengerörvény. Aki arra megy, annak a hajója elsüllyed.
Laisztrügónok: óriások. A Télepülosz partszakasznál élnek, szokásuk a sziklák dobálása.
Teiresziasz: vak jós. Az alvilágban találkozott Odüsszeusszal, és megjósolta neki, hogy két olyan veszély van még hátra, ami feltartóztatja a hazatérésben.
Asztüanax: Hektór és Andromakhé gyermeke, a görögök ölték meg


 
 
0 komment , kategória:  Görög mitológia  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2018.08 2018. Szeptember 2018.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 14 db bejegyzés
e év: 2176 db bejegyzés
Összes: 54926 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1299
  • e Hét: 1299
  • e Hónap: 46201
  • e Év: 938368
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.