Regisztráció  Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Jeles napok és népi megfigyelések
  2015-04-07 20:36:25, kedd
 
  Jeles napok és népi megfigyelések


JANUÁR



1.- Újév napja

A hónap első napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony napja, az újesztendő kezdete. Tele van babonával, mágikus vagy analógiás jellegű szokásokkal. Vidékünkön ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek és a gyümölcsfák felköszöntésének napja (a felköszöntött gyümölcsfa majd bő terméssel hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel főzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal készült szárma, a töltött káposzta napja, a főtt ,,disznófül" evésének napja.

2.- Makár napja ~ Jézus neve napja

A Muravidéken azt tapasztalták, hogy ha ezen a napon hideg van, éjfélkor megszólalnak az állatok, hallani és érteni is lehet őket.

6.- Boldizsár napja ~ Vízkereszt vagy háromkirályok napja

Zentán a Kukucska nevű Tisza-parti városrészben, melynek lakói igen hagyományőrzők voltak szociális helyzetük miatt is, hallottuk, hogy vízkeresztkor szentelt vízzel megszentelik az udvart, az ólat, lakást, hogy megvédjék az ott élőket, embert, állatot a rossztól, a gonosztól. A családtagok még isznak is a szentelt vízből. A többit pedig elteszik, mert gyógyítóerőt tulajdonítanak neki ők is, mint mások is. Ekkor bontják le a karácsonyi asztalt is. A karácsonyi búzának a felét a kútba dobják, másik felét pedig a jószágok kapják, mert ennek is gyógyereje van.

13.- Veronika napja

Topolyán és általában mindenütt azt tartják az évtizedes tapasztalatok alapján, hogy ez az év leghidegebb napja.

17.- Antal ~ Téli Szent Antal napja

Remete Szent Antal régebben a beteg emberek, állatok nagy tiszteletben álló védőszentje volt. Ismertetője a disznó. Ezért gúnyolódik rajta Szkhárosi Horvát András: ,,Az kinek elvész disznaja, malacca, az pásztorságot Szent Antalnak adja.'



18.- Piroska napja

Szerémségben Dobrodol nevű községben és másutt is Vajdaság szerte járja: ,,Piroska napján, ha fagy, negyven napig el se hagy." Piroska napja tehát negyvenes időjósló nap.

20.- Fábián és Sebestyén napja

A palicsi, ludasi, bácsszőlősi idős személyek úgy tapasztalták meg, úgy hallották az ,,ősök"-től, hogy ez az első tavaszt ébresztő nap. Ha kimész a szőlőbe, és szemügyre veszed a fákat, látod, hogy már mézgásodni kezdenek, megindul bennük a nedvkeringés, ,,kezdik szilni a nedved".



21.- Ágnes napja

Ágnes napja varázslónap. Topolyán, ha kivezetik az istállóból a lovat e napon, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.

22.- Vince (= győzedelmes ) napja

Vince Baranyában a karancsiak szerint a bor védőszentje. Napja termésjósló nap.

Bálint Sándor említi, hogy Vincét ,,ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum = borszóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni".



25.- Pál fordulása ~ Jóra forduló Pál ~ Pálfordulás.

Balázs Mátyás oromhegyi pásztor szerint e nap neve Jóraforduló Pál vagy Pálforduló, mert ez a tél közepe, most fordul az idő jobbra.


FEBRUÁR


2.- Gyertyaszentelő boldogasszony


A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a lupercaliát. A Plútótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak a gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztén egyház azután gyertyaszentelő ünneppé szelídítette az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség-, szerencsevarázsló eszközzé vált.


3.- Balázs napja


Balázs napja egészség-, termésvarázslás, gonoszűzés, madárűzés, időjárásjóslás és nem utolsó sorban a gyermekek balázsjárásának napja.


5.- Ágota napja


E naphoz általános vélemény szerint gonoszűző hagyomány tapad. Körülsöprik a házat, az ólakat, hogy kiűzzék a háziférgeket, bogarakat. Most van az ideje a tavaszi munkák megkezdése előtt, hogy megszabaduljon az ember, az állat a házban elszaporodott, bajt, betegséget terjesztő, kárt okozó férgektől, bogaraktól.


6.- Dorottya napja


Ez is időjárásjósló-nap. Ilyenkor már némi enyhülés tapasztalható. Az Ágotától megszorított időjárást, a hideget Dorottya tágítja, azaz enyhíti.


10.- Skolasztka napja


Skolasztika vagy középkori alakjában Kolos napja termőnap. Általános szokás, hogy ezen a napon szedik, gyűjtik az oltóágat. A most szedett és gondosan eltett oltóággal oltják majd a gyümölcsfákat gyümölcsoltókor.


12.- Eulália napja


Szlavóniában a földművesek az évszázados tapasztalatok szerint úgy vélik, sőt biztosak benne, hogy az ekkor vetett mag jó termést hoz. Éppen ezért - ajánlják - igyekezzék is mindenki kihasználni az alkalmat.


14.- Bálint napja


A földművesháztartásokban mindenfele megindul a tavasz tevékenység, mert mint Topolyán hallottuk, Bálint napján megszólalnak a verebek, jelzik a tavasz közeledtét. Feketicsen is beszélnek a veréblakodalomról, ami már jó időt jelent. Meg is indul mindenfele a tavaszi munka a gyümölcsösökben: metszik a fákat, a szőlőt, gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Feketicsen azonban a további hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: ,,csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani.


15.- Fausztinus napja


A doroszlóiak mesélik, hogy már nekifognak a gyümölcsfák nyeséséhez, rendezkednek a szőlőskertben, gyümölcsösben, mert jó termést várnak a korai nyeséstől, munkától.
16.- Julianna napja


Általános az a vélemény, hogy már jön a jobb idő. Ezt úgy fogalmazták meg: ,,Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja." A tavaszt váró emberek Juliannától várják a tél szorításának megengedését, a szebb, a jobb időt, a természet ébredését.


19.- Zsuzsanna napja


Egy kishegyesi adatszolgáltató szerint ,,Zsuzsanna pisálja el a havat, friss füvet hoz, s megszólaltatja a pacsirtát." - azaz már nem kell számítani nagy havazásokra. A pásztorok is úgy tudják, hogy Zsuzsanna leginkább rápisil a hóra, és az elolvad


22.- Üszögös Péter napja


A név keletkezését Csefkó Gyula próbálta megfejteni. Az egyházi használatban lévő Pétörnek ü székössége = Péter székfoglalása, püspökké választása szószerkezetből vált a népnyelvben Üszögös Szent Péter - értelmesebbé téve a prédikációk során hallott szószerkezetet. A Winkler- kódexben (1506) szerepel először Üszögös Szent Péter.


28.- Román napja


E nap estélyén Székelykevén egyesek tüzet raknak az utcán, és átugrálják, hogy egészségesek legyenek, legyen végre szép idő. Mint Daradics Zsuzsa néni mondta, a tűzzel melegítették a márciust, a tavaszt, hogy ne legyen hideg. A tűzrakók, ugrálók nem csak férfiak, hanem fiatal menyecskék is.


MÁRCIUS


1.- Albin napja


Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.


4.- Kázmér napja


Kázmér napját környékünkön patkányűző napként tartják számon.


Baranyában úgy vélekednek, hogy most kell tenni róla, hogy a patkányok kitakarodjanak az istállóból, esetleg a házból, ha már oda is befészkelték magukat.


7.- Tamás napja


E nap egy a ,,közönséges" napok közül. Semmiféle különösebb szokás, cselekmény nem kapcsolódik hozzá. Mindenki teszi az időhöz alkalmazkodó és szükséges dolgát. Csak egy-két szólás maradt fenn Tamással kapcsolatban: ,,Tamás, aki jobb ember, mint három más!" Vagyis jobb, mint szeptember, november, december, azaz a három ember nevű hónap időjárása. ,,Ami másé, nem Tamásé." Ez azt jelenti: ,,Ami tiéd, vedd el, a másét kerüld el.


9.- Franciska napja


Franciska napja időjósló nap. Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.


10.- 40 vértanú napja


Időjárásmutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ,,ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.


12.- Gergely napja


Gergely napja a középkorban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap a Juliánus-naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség volt - olvashatjuk Bálint Sándorral.


17.- Gertrúd napja ~ Guzsalyütő nap


Szlavóniában általában guzsalyütő napnak tartják március 17-ét. Ez azt jelenti, hogy az asszonyoknak is be kell fejezniük a téli munkának számító szövést, fonást. Fel kell készülniük a rájuk váró tavaszi munkára, hiszen már jön a jó vetőidő, vele a vetés és más egyéb kerti munka.


18.- Sándor napja


Végre megjött Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalt Sándor, József és a hivatalos tavaszkezdés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: ,,Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát - fűzik hozzá a Muravidéken.) Egyes kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban. Tudniillik a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba zárva tartotta a szeleket. Ha kiszabadultak, a hajók a tengeren felborultak, az emberek elpusztultak.


19.- József napja


József a meleghozók társaságába tartozik. A népi tapasztalat azt mutatja, hogy az első meleg napok megérkeztek. Most már sok helyen kieresztik a méheket a kaptárból, kitisztogatják a kaptárokat a gondos méhészek. A marhákat is kihajtják a Muravidéken a legelőre, de a rendszeres kihajtás, legeltetés csak később kezdődik. A gólyákat is ezen a napon várják vissza.


21.- Benedek napja


Most van a tavaszi napéjegyenlőség, a tavasz hivatalos kezdete. ,,Sándor, József, Benedek jünnek a jó melegek." ,,Benedek zsákszámra hoz meleget." ,,Benedek zsákba hozza a meleget." Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor mondja, hogy a pásztorok csúfondárosan átköltik a rigmust. A bolondos napokra emlékezve ezt mondják: ,,Benedek zsákba hozza a hideget." A pásztorok a szeles, hideg időre is azt szokták mondani: ,,De Benedekes idő van.


22.- Laetáre napja ~ Beáta, Izolda napja


A nők számára guzsalyütő nap. Most már végképp fel kell hagyniuk a fonással, szövéssel, itt vannak a tavaszi munkák a nyakukon. Nem szabad téli munkára fecsérelni az időt. A kerti, a kinti munka fontosabb, sürgősebb, minél hamarabb hozzá kell fogni.



24.- Gábor napja


Vetni kell a káposztát és a káposztaféléket - mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.


25.- Gyümölcsoltó boldogasszony ~ Gyümölcsoltó ~ fecskehajtó boldogasszony napja

Balázs Mátyás oromhegyesi pásztor a pásztorok tapasztalatait összefoglalva mondja a következőket: ,,Gyümölcsoltó indítja meg a mezőt a növekedésre. Gyümölcsoltó előtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a fődbül. De ha elmúlt gyümölcsoltó, akkor, még ha kalapáccsal verik vissza, akkor is eljön. A fecskék is megérkeznek." A hal is felveti már magát a vízben - tapasztalják Palics, Ludas halászai.


ÁPRILIS


1.- Hugó napja


A naptárreformok előtt évkezdő napnak tartották. Vidáman, mókázással, bolondozással ünnepelték a természet megújulását, újjáéledését. Mióta a naptárreformmal január 1. Lett az évkezdés ideje, április elvesztette évkezdés funkcióját, csak ,,komolytalan újév", bolond nap lett.


6.- Vilmos napja


Termésjósló nap révén figyeljék az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik Szerémségben az öregek.


12.- Száznap ~ Gyula napja


Az év századik napja. Mivel féregűző nap, Bácskában, Baranyában a tisztaság, a takarítás napja. Kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket a lakásból, istállóból. Az emberek, a lovak megfürdenek, a teheneket leöntik, lemossák.


14.- Tibor napja


Ha ilyenkor már szép zöld a vetés, a rét is kizöldült, akkor jó szénatermésre számíthatsz - vélik a Muravidéken. Azt is megfigyelték, hogy ezen a napon szokott megszólalni a kakukk meg a pacsirta.


24.- Szent György napja


Ez a nap a marha első kihajtásának, kiverésének, a legeltetés elkezdésének napja, a pásztor, a kanász, a juhász munkába állásának napja. Harasztin pl. A pusztai kocsisok ezen a napon kötöttek szerződést a gazdákkal. Ilyenkor álltak össze a halászbokrok is Kopácson.



28.- Vitális napja


Egyszerű rámutató negyvenes nap. A bánátiak azt figyelték meg, hogy 40 napig e nap időjárásához hasonló várható.


Dologtiltó nap is a férfiak számára. Semmit sem szabad vetni ezen a napon.


30.- Széna Kata napja


Katalin széna jelzője a siennai név magyar népetimológiás változata, tehát Siennai Katalin napja. Időjósló és termésjósló nap is.


MÁJUS


Május 1.


Már régóta közös kirándulások, majálisok, ünnepi lakomák szokása is tartozik a naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, a magukkal vitt ételt, italt fogyasztva. Később egész sokadalommá szélesedett a majális. Volt ott zsákbanfutás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Temesvári Pelbárt erre a szokásra is utal: ,,... ma van május elseje, és ezen a napon a világ fiai ősidőktől fogva árnyas erdők és ligetek kellemességeivel, madarak énekével gyönyörködtetik magokat."


2.-Zsigmond napja


Vojlovica gazdasszonyai sokévi tapasztalataik szerint ezen a napon vetik az uborkát, mert biztos, hogy jó termést hoz. De vigyázni kell a vetéskor, nem szabad beszélgetni, mert csak hellyel-közzel fog kikelni a mag. Ha kapták a magot valakitől, nem köszönték meg, mert nem kel ki.


4.-Flórián napja


Flórián a tűzoltók és más tűzzel dolgozók védője. A Muravidéken, Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt begyújtana, megmossa a kezét, a vizet pedig szétpermetezi, hogy a tűz, amely ezen a napon különösen haragos, ,,erüt ne vehessen", ne okozzon veszedelmet. A tűzgyújtást azonban nem lehet korán végezni, csak délelőtt tíz óra után kerülhet rá sor, mint ahogy mondják, ,,hogy a házbu ki ne siessen" - azaz fel ne gyújtsa a házat.


5.-Gotthárd napja


Csak a muravidéki háziasszonyok tartják számon e napot. Azt tanácsolják, hogy ezen a napon uborkát kel vetni, noha sok helyen nagyszombat napját tartják legalkalmasabb uborkavető napnak. Arra is kell vigyázni, mondják, hogy ne mezítláb vessünk, mert bolhás lesz a növény.


6.-Babevő János napja


Minden gazdasszony tudja, hogy a hüvelyeseket, a lencsét, borsót, babot el kell vetni, mert talán már nem fagy ki. A bánáti háziasszonyok szerint János napja kiváló alkalom a babvetésre.


12.-Pongrác napja


A három fagyos nap, a három -ác végű fagyosszent Pongrác, Szervác, Bonifác napja közül az elsőn, Pongrác napján évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordulhat, sőt fagy is jelentkezhet, ami ,,leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben.


13.-Szervác napja


Szervác napja a fagyosszentek második napja. Szervác viselkedése nem különbözik Bonifácétól. Baranyában hallani a következőt: ,,Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz."


14.-Bonifác napja


A három -áccal végződő nevű fagyosszent harmadikának, Bonifácnak napja. Sok gondot okoz a termelőknek másik két ,,kollégájával". A három fagyosszent idején Zentán és környékén három napig nem szabad kapálni, mert nem terem a szőlő.


21.-Konstantin napja


Doroszlón azt tartják, hogy még ezen a napon lehet palántázni, tököt vetni, bundivát is - sütni való tököt, mint Doroszlón nevezik -, hogy télen süthessenek. Doroszlón az asszonyok hét éves tökmagot ültetnek, mert az terem a legjobban.


25.-Orbán ~ Urbány napja


Még Orbán is fagyosszent. ,,Söpri a termést a faggyal" - mondják Topolyán. Baranyában úgy vélik, vigyázni kell, mert Orbán lecsípi a kukoricát. A Muravidéken hallani: ,,Míg Orbán a kemence hátán ül, addig nem hagyjuk el a nadrágot" - mert még rossz időt hozhat.


28.-Emil napja


A Muravidéken ettől a naptól kezdve nem szabad kendert vetni, pedig a kenderre mindig és minden földművesháztartásban nagy szükség volt. Nemcsak vásznat szőttek belőle, a vászonból pedig ruhaneműt, asztalneműt és mást készítettek, hanem gyógyírként is szolgált embernek, állatnak. Doroszlón pl. Kendermagot etettek a gilisztás gyerekkel, lóval. A kendermagtól elment a giliszta. A lónál igen hatásosnak bizonyult, ha a kendermagot rozsdával keverték.


31.-Petronella napja


Ha Petronella derűs napra ébred, jó kendertermés lesz, volt az általános muravidéki megfigyelés. A háziasszonyok a mák virágzását is figyelemmel kísérték, mert ha bőven virágzik a mák, szalonna lesz bőven, de zsír is a főzéshez. A szalonnát sebek gyógyítására is fel lehet majd használni. De nemcsak gyógyít, hanem az időjárást is mutatja a szalonna. Ha csöpög, mindenki tudja, hamar megjön az eső.


JÚNIUS


8.- Medárd napja


Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól: ,,Medárd napján, ha esik, 40 napig mindig esik."


10.-Retkes Margit ~ Legyes Margit napja


Retkes melléknevet Margit a Muravidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, mert alkalmas rá az időjárás.


14.- Éliás napja


Már hajnalban lehet következtetni a beálló időváltozásra, mondják Borús Rózsa topolyai adatszolgáltatói. Ha a kelő napot szürke felhő övezi, biztosan megérkezik a neve napját ünneplő Éliás. Különben Éliás olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja. De mikor rájön, akkor úgy örül, hogy összehajtja az eget a földdel, akkora lármát csap. Éliás zajos, viharos öröme ellen a régi topolyai öregek szentelt gyertya gyújtásával védekeztek.


15.-Vida~Vid~Vitus napja


Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít.


Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek szerint - e napon kijönnek a folyó partjára és várják a változást.


A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha szent Vid -napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatják már régóta.


Vitus napján rendszerint viharos, zivataros idő járta, Topolyán ilyenkor gyertyát gyújtottak.


18.-Úrnapja


Székelykevén e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A ganglábra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön ,,a nagy idő," három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya tüzében elégetik. A virágok füstölnek a tűzben. Közben az Úrangyalát imádkozzák. Remélik, hogy elkerüli őket a zivatar.


24.-Szent Iván ~ Búzavágó Szent János napja


A szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, melyet ősidőktől fogva Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a szent Iván vigíliáján, estéjén Európa-szerte gyakorolt kultikus-játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejébe vetett archaikus hitel alapult. A nyári napfordulatot ünneplik vele.




27.-László napja


László időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja:


,,Jól figyeld meg László napját,


Jó előre megjósolja az idő járását."


29.-Péter-Pál napja


Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka. A Muravidéken megkezdik aratni a rozsot. Szabadka, Kispiac, Bánát, Muravidék, Szlavónia, Szerémség, Baranya népének tapasztalata szerint erre a napra már megszakad a búza gyökere, szőkül, zsendül, pár hét múlva lehet aratni. Topolyán ilyenkor kimentek a gazdák a határba, megnézték a búzát, egy-két kaszasuhintást végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, és dologtiltó.


AUGUSZTUS


1.-Vasas Szent Péter napja


A vasas népi eredetű jelzőt Péter az Érdy - és Winkler-kódexben szereplő Szent Péter vasaszakadatja, azaz börtönből való szabadulása jelentésű szókapcsolatból kapta.


4.-Domonkos napja


Domonkos napjáról csak azt tudjuk, hogy a bánátiak szerint ellentétes téli időmutató nap, azaz más lesz a téli időjárás, mint a Domonkos -napi.


10.-Lőrinc napja


Lőrinc napja a népi hiedelem szerint az utolsó fürdőnap, mert már hideg a víz. A kígyó is már elbújik. Ha nem bújik el, akkor el akar pusztulni, a kerékvágásba fekszik, hogy ott lelje halálát, hiszik a muravidéki Göntérházán. Ezek a hiedelmek azonban a szeptember ötödikei Lőrinc-naphoz fűződő hiedelmek, naptári félreértés eredményei. Mint rámutatónap a félreértés következményeképpen mutatja meg az őszi időjárást.


15.- Nagyboldogasszony ~ nagyasszony napja




Tiltónap is ez a nap. A Muravidéken tartózkodnak a sütéstől, a kemencében való tüzeléstől, mert a tűz lángja kitör a kemencéből és körülnyaldossa a konyha falát. Nagybodolyán azt ajánlják, nagyasszonykor ne mossunk kezet, lábat, mert nyomorultak maradunk.


18.-Ilona napja


Asszonyi dologtiltó nap. A Muravidéken, Göntérházán nem szabad kenyeret sütni, mert aki süt kenyeret, az számítson rá, hogy a kiscsibéi eldöglenek. A Bácskában kotlóültetésre, kenyérsütésre üres nap ez, azaz nem szabad kotlót ültetni, csirkét keltetni, kenyeret sütni, kemencét befűteni, mert megbetegszenek, elhullanak a csirkék.


20.-István napja

Általános megfigyelés szerint a nyári István negyvenes nap. Ez azt jelenti, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint ezen a napon.


Termésjósló nap is. Ha jó az idő Istvánkor, akkor bőséges gyümölcstermésre készüljünk, de ha rossz idő járja, gyenge termést várjunk.


24.-Bertalan napja


Bertalan napját sokan őszkezdő napnak, a kánikulát végző napnak tartják. Több jelére is felfigyelhet az ember a természetben. A gólyák hosszú útra készülnek, a halak már nem nőnek, csak híznak, az elpusztulni akaró kígyó nem bújik be a földbe, mint a többi, hanem a kerékvágásba húzódik, hogy eltapossák. A szőlőkben elszaporodnak a seregélyek, meg kell tehát kezdeni a seregélyek üldözését. Kerepelnek, zajt ütnek, mert különben oda a termés, kicsipkedik a szemet a hívatlan vendégek.


SZEPTEMBER


A római naptár szerint szeptember hónap neve a 'hetedik' szóból ered. Cesare Ripa ikonológus szerint a hónapot egy repülő, nevető ifjú személyesíti meg, bíborruhában, fején köleskoszorúval. Jobbjában mérleggel, a hónap jelével, baljában a szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru.


A szeptemberrel kezdődik meg az ősz, így általában elfogadott az a megállapítás, hogy ,,szeptember szép ember, november csúf ember, december rossz ember". Ha hűvös az idő, azt szokták mondani: ,,Megnézi szeptember, miért dolgoztunk a nyáron". Egyébként a hagyomány szerint a karácsonyig tartó időjárást is megmutatja szeptember a saját időjárásáról.


1.-Egyed napja


A Tizennégy Segítőszent egyike. Főleg a bűnösök szószólójaként, a szoptató anyák védőszentjeként, szórványosan a jószág patrónusaként tisztelték. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az ő nevében a jószág betegsége, megrontása ellen.


Ünnepe naptári helye miatt is többfelé őszkezdő napnak számít. Egyes erdélyi református magyar szórványokban a múlt században ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak szolgálatba a fő pásztorok. Ettől kezdve hat hétig ,,nem vettek tisztát magukra", és minden pénteket megböjtöltek.


E naptól kezdve nem szabad a szőlőskertben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. Virradat előtt a gazda meztelenül körüljárja a szőlőjét, négy sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja a gonosz elől.


A palóc hagyományok szerint a búza vetését ezen a napon kell elkezdeni, és ez volt régen a disznók ,,hízóba fogásának" napja is.


Ehhez a naphoz is kapcsolódnak időjárásjósló mondások: például ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz is, gyenge lesz a tél és bő lesz a kukoricatermés. Ha viszont szép az idő, az ősz is kellemes, a bor jó ízű, ízletes, ,,itatós" lesz.


Ehhez a naphoz kapcsolódó, többfelé ismert tréfás találóskérdés: mikor van a túróscsusza nevenapja? Egyed napján.


4.-Rozália napja


Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykorú járványos betegségek kiemelkedő hazai védőszentje.


Életéről keveset tudunk, csak annyit, hogy egy barlangba visszavonultan élt, és itt is halt meg. A földre feküdt, bal karját tette vánkosul a feje alá, jobbjával pedig a feszületet tartotta. Legtöbbször így ábrázolják.


Szűz Szent Rozália himnusza még a múlt század kolerajárványainak idején is egyike legkedveltebb, ponyván is számtalanszor megjelenő régebbi ájtatosságainknak.


,,Idvez légy Szent Rosalia,


Pestis ellen orvosság,


Szűzességnek szép rósája,


Egész élted tisztaság..."


Rozália, népies alakváltozataiban Rozi, Rúzsa, Rozáli, még a közelmúltban is egyike volt a legkedvesebb paraszti nőneveknek. A kultusz virágjában ezzel iparkodtak Rozália segítségét megnyerni, hogy nevének viselőjét oltalmazza meg a bajtól, a járványos betegségektől.


5.-Lőrinc napj


Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.


Lőrinc fordulónap is: az őszies hangulat, az őszi időjárás már előreveti árnyékát. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk.


8.-Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napja


Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek a kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk időkben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa lehetett, a barokk időkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá.


Egy középkori eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengenek a mennyekben. E régi hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak. Tápén a jámbor hagyománynak hódolva még napjainkban is sok asszony megy ki Kisasszony hajnalán a Tisza partjára napköltét várni ¾ írja Bálint Sándor. Azt mondják, akinek ,,érdeme van rá", az a fölkelő napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül.


Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot ,,fecskehajtó Kisasszonynak". Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.


Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy ,,Szent Mihálko má fődbe kerüjjön a mag". Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. A Balaton vidékén és Göcsejben volt szokás az, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem.


Ez a nap volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének az ideje is.


12.-Mária nevenapja


Számos templom, kápolna helyezte magát Mária nevének oltalmába, ezért egyes vidékeken a búcsú napja. Ez jó alkalom volt a vendégségre, amikor messziről is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-főzés. Megjelentek a vásárosok is, úgyhogy a búcsú igazi népünnepély volt.


A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran előfordul. A kultusz azonban német, illetve németes jellegét máig megőrizte.


Kunsziget öregjei szerint, ha ezen a napon szép az idő, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derűs lesz.


15.-Hétfájdalmú Szűzanya napja


Ezen a napon emlékezik meg az egyház Mária felmagasztosult anyai fájdalmáról. A kultusz felvirágoztatása körül különösen a koldulórendek buzgólkodtak.


Költészetünk legrégibb és legszebb középkori emléke az Ómagyar Mária-siralom, amely már a XIII. században tanúskodik Mária még napjainkban sem lankadó tiszteletéről. Az irodalomban egyébként is gyakori motívum a szenvedő Szűzanya képe:


,,Állt az anya keservében


Sírva a kereszt tövében,


Melyen függött szent Fia,


Kinek megtört s jajjal-tellett


Lelkét kemény kardnak kellett


Kínzón általjárnia..." (Jacopo da Todi: Stabat Mater)


A Pieta mint az isteni és emberi szenvedés megfoghatatlan szimbóluma, a középkor végének alighanem legegyetemesebb áhítatforrása lett. A pápai búcsúkiváltságok feltétele lett, hogy a Krisztus kínszenvedéséről és Mária keserűségéről szóló imádságokat a Pieta előtt kell végezni. Ez eleinte a feszületet is jelenthette, de legáltalánosabban és később kizárólag a Mária ölében nyugvó halott Krisztust. Szokás a Fájdalmas Szüzet halott Fia nélkül, pusztán hét tőrrel vagy karddal átvert szívvel is ábrázolni.


Sajátos egri szőlőműves terminus: ,,fájdalmasra szed", vagyis már a fájdalmas búcsúra megszüretel. A szőlőszedést befejező szüreti mulatságot hazánk minden szőlőtermő vidékén megtartották. A táncmulatság helyét, az épületet, a sátrat, lugast szőlőfürtökkel díszítették fel, s aki lopott a szőlőből, annak büntetést kellett fizetnie. Ott, ahol ilyen közös szüreti mulatságot nem tartottak, a szüret befejezését ünnepi vacsorával ünnepelték, amelynek elengedhetetlen része a mai napig is a birkapaprikás.


18.-Péter napja


A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig ,,40 napig olyan időt várj, mint Péterkor". Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.


21.-Máté napja


Apostol és evangélista. Vámszedő volt, mielőtt Jézushoz csatlakozott volna. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, mert evangéliumát Jézus nemzetségfájának elmondásával kezdi. Olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Több Vámos elnevezésű falu választotta patrónusának a vámon ülő Mátét.


A búzavetés számontartott időszak, és maga a búzahét vidékenként változik. Így a bánáti népi hagyomány szerint a búzát legjobb Máté hetében elvetni, Mohácson ekkor meg is szenteltetik. Máshol pedig épp azt mondják, hogy Máté napja nem alkalmas a vetésre, mert polyvás lesz a gabona. A vetés régebben szinte országszerte karácsonyi abroszból vagy háziszövésű sütőabroszból történt, ugyanabból, amelynek vásznából az aratógatya is készült.

A régi szegedi öregek vetés előtt imádkoztak. A vetőmagra keresztet vetettek: Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe elvetöm, szaporodj! Göcsejben az első szántás első fordulóján a gazda az ekeszarvára akasztotta az olvasóját és imádkozott. Vetésnél pedig századunk elején a magvető megmosta a lábát és tiszta fehérneműt vett magára. Nyelve alá három búzaszemet tett, és egészen a vetés elvégzéséig ott is tartotta. Ha szóltak hozzá vagy köszöntek neki, nem válaszolt. Mint mondták, azért, hogy a madarak nyelve leragadjon, és ne kapjanak rá a vetésre.

A bánáti katolikus bolgároknál a vetőmagot szenteltvízzel hintették meg. Hitük szerint a hétnek azon a napján jó vetni, amelyen az ember Péter és Pál ünnepe után először látja meg a Fiastyúkot.


22.-Móric napja


Móric római katonatiszt volt, aki 300 táján társaival a Rajna-vidéken szenvedett vértanúhalált. Ez magyarázza, hogy Móric sokfelé a katonák, fegyverkovácsok, késesek védőszentje lett.


Egyetemes középkori népszerűségét nevéből képzett számtalan családnevünk is bizonyítja: Móricz, Maricz, Mórocz, Móra. Keresztnévként is sűrűn előfordul.


25.-Gellért napja


Gellért (megh. 1046.) Csanád első püspöke volt. Bencés szerzetesként hazánkba, Szent István udvarába jut, itt a király tanácsadója, Imre herceg nevelője lesz. Később a bakonybéli remeteségbe vonul vissza, de közben a király őt emeli a csanádi püspöki székbe. Szent István halála után, a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére kerül, ők ölik meg, letaszítva a Duna melletti ¾ és később az ő nevét viselő ¾ magas hegyről. Holttestét Csanádra vitték, egyik ereklyéje a szegedi Fogadalmi Templomban látható.


Szent Gellért hegye a hazai mondavilágban a boszorkányok gyülekezőhelye. Egy budai szőlőmunkás mondta a múlt század végén, hogy még most is vannak boszorkányok a hegy belsejében.


Topolyán az ördöggel szövetségre akarók éjszakája Gellért éjszakája. Aki el akarja sajátítani a boszorkánytudományt, az ezen az éjszakán éjfélkor menjen a keresztútra, vigyen magával krétát, húzzon vele maga köré kört, hogy védve legyen. A körből tárgyalhat azután az ördöggel, akit arról ismer fel, hogy tüzes nyelve van, a szeme világít, iszonyatosan fekete és kénkőszagú, büdös. Ha megkapta a ,,tudományt", a boszorkányságot, akkor öregasszony képében vagy fejetlen ló, óriási bakmacska, parázsló szemű vörös kutya, anyadisznó, és még ki tudja, minek a képében nem, kísérthet, okozhat kárt, bajt a másik embernek.


26.-Vencel napja


A csehek királya, nemzeti szentje (megh. 929.), tisztelete hazánkban sem volt ismeretlen. Legendája szerint a misebort maga szüretelte és préselte, nem csoda tehát, hogy hazánkban is több helyen a szőlőhegyek védőszentje lett. Névnapja is a szüreti hetekre esik.


29.-Mihály napja


Főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, főleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélő Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken


Torockó népe szakrális szemlélete szerint a halál és temetés Szent Mihály gondviselésében inkább menyegző, mint fekete gyász. A halottnak ősi szegedi hiedelem szerint Szent Mihály a vőfélye, ő kéri ki és viszi a menyasszonyt, az emberi lelket az örök menyegzőre, Urának örömébe. Az ő oltalmára bízzák, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve, utolsó útján a sírhoz kísérik. Tápai szólás szerint aki meghalt, azt mögrúgta a Szent Mihály lova. Az eszköz és kifejezés egyébként országszerte ismeretes.






A természetben, az időjárásban is változás áll be, Szent Mihály napja az ősi napéjegyenlőség tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. ,,Szent Mihály-nap után egyicce víz, két icce sár." Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. Szamosháton pedig azt modják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot. A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Úgy is mondják, hogy ,,Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet". A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.






A nap a gazdasági évnek is nevezetes őszi fordulója. Valamikor eddig legelt a Szent György napkor kieresztett marha a pusztán. Dunántúlon ez a nap a gulyások jelentős ünnepe volt. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot. A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek. A szegődtetés, a ,,váltakozás" napja Szent Mihály napja. A cselédek ekkor változtatnak helyet, ekkor költözködnek. Erről a cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg is:


Mikor a szógát fogadják,


Öcsémuramnak szólítják,


De amikor már megkapták,


Csak főtt krumplival táplálják.


Országszerte emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok, amelyeket a nagyobb városokban tartottak. A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb. Sok árus mondókával csalogatta a vevőket:


Asszonyok, asszonyok


gatyamadzag, pöndölmadzag,


vékony madzag, vastag madzag,


széles madzag, keskeny madzag,


fehér madzag, sárga madzag,


Nem dicsérem, jól megmérem,


Tessék kérni!


De nemcsak azért mentek a vásárba, hogy megvegyék, amire szükségük van. Ez szórakozást, ismerkedést, hírszerzést is jelentett az embereknek.


Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. Az apátfalvi öregek szerint a legény Szent Mihály napján vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. Ez az időjárás még alkalmat adott arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, mert a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.


E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.


NOVEMBER


1.-Mindszentek ~ Mindenszentek napja


E nap estéjének halott-tiszteleti szokásai a római Feralia ősi halotti ünnepeiből nőttek ki. Mindenszentek napján Zentán a család minden tagja meggyújt egy-egy gyertyát. Akié a leghamarabb ég el, az hal meg elsőnek.


2.-Halottak napja


Székelykevén, halottak napjára virradó éjjel, ha valaki álmában eszik a halott családtaggal, hogy az ne váljon hazajáró lélekké, valamilyen ételt átvisznek a szomszédba.


11.-Márton napja


Régen Márton nap a gazdasági élet fontol őszi zárónapja volt. Baranyában, pl. Akkor hajtották be a Gulyát legelőre.


19.-Erzsébet napja


Erzsébet a tél és a karácsony rámutatónapja: ,,Szent Erzsébet napja tél erejét szabja." Mindenütt azt tartják, ha esik Erzsébetkor, akkor lágy tél lesz, nem kell félni a téli zimankótól, erős hidegtől, fagyoktól. A gazdák azt mondják, amilyen Erzsébet, olyan lesz decemberben karácsonykor. Erzsébetkor rendszerint leesik az első hó. ,,Erzsébet megrázza a pendelyét", havazik. Most már mindenféleképpen be kell fejezni az őszi búza vetését.


22.-Cecília napja


Bálint Sándor említi, hogy ,,Versecen, a várhegyen élt Szent Cecília, a város oltalmazója. Gondoskodik a szőlősgazdákról. Ott lebeg a levegőben, és fonalat húz Verse körül, hogy semmi baj ne érje. Ezért a várost a járvány, tűzvész, háború mindig megkímélte."


25.-Katalin napja


Mindenütt azt tartják, ha Katalin kopog, karácsony locsog. Zentagunarason ezt így fogalmazzák meg: ,,Ha Katalin locsogós, karácsony ropogós." Katalin rámutatónap, megmutatja január időjárását.


30.-András napja


András a téli évnegyed kezdőnapja. Mint ilyen, a férjjósló, párjósló cselekmények egyik fontos napja. Egész nap böjtöltek.


DECEMBER


1.-Elza napja


December első napjával megkezdődik a hó végi ünnepekre való előkészület. Többek között befogják a karácsonyi pulykát is hízni.


Az időjárást illetően negyvenes nap. Mindenütt azt tartják, ha e napon fúj a szél, akkor 40 napig szeles lesz az idő.


3.- Ferenc, Disznóölő Szent Ferenc, Disznóölő Ferenc napja


Gombos, Doroszló dunántúli községekből származott lakosai emlegetik Ferenc napját Disznóölő jelzővel. Régen ugyanis azt tartották a Dunántúlon, hogy e nap kiváló alkalom a disznók levágására, feldolgozására, már elég hideg van, van ideje és lehetősége a húsnak, hogy kifagyjon.


4.- Borbála napja


Borbála napjának több funkciója van. Termésjósló nap. A Borbála-ág kivirágoztatása Doroszlón, Becsén és másutt is termésjósló mód, de sok helyen már elvesztette ezt a szerepét. Egyszerűen csak azért fordulnak a Borbála-ágak kivirágoztatásához, hogy karácsonyra virág legyen a házban, ha nincs másféle virág, mely színt, vidámságot visz a téli napok szürkeségébe.


6.- Miklós napja ~ Mikulás napja


Miklós a gyermekek barátja, meg is ajándékozza őket. Amikor a századfordulón a Mikulás még világos nappal járta a falut, a szigorú botos Mikulás előcsalta a kuckóba bújt gyereket, kifaggatta tud e imádkozni. Járt a vessző, ha bebizonyosodott, hogy nem tud, még az anyja is kikapott.


8.- Mária napja ~ Földtiltó boldogasszony napja


A muravidéki Radomasban ,,Füödtítu Buódogasszon" - Földtiltó Boldogasszony napján nem szabad szántani. Nem is igen lehet már a rossz idő miatt. Baranyában sem tartják ajánlatosnak ettől a naptól kezdve a földek szántását és bevetését.


12.- Luca előtti nap ~ Gabriella napja


A Muravidéken előrehozták a Luca-napi szokások közül a tyúkokkal végzendő varázscselekményt. A gazdasszony kora reggel egy piszkafával megpiszkálta, leverte az üllőn gubbasztó tyúkokat. Azt tartották ugyanis, ha leverik a tyúkokat az üllőről, akkor korán elkotlanak.


13.- Luca napja


Luca nevében a latin lux = fényesség, világosságjelentésű szó rejtőzik. Ebből következett, hogy a középkorban a szemfájósak védőszentje lett, s mint ilyet, Dante is tisztelte.


14.- Nicasius napja


Szlavóniában azt javasolják, hogy hajnalban ,,kopaszon" azaz meztelenül kerüljék meg az asszonyok, és egy vesszővel hajtsák a ,,cakrakat", patkányokat, ezt mondván: ,,Ára menyetök, amerreharangoznák, túl a Tiszán, túl a Dunán!



21.- Tamás ~ Disznóölő Tamás napja

A Muravidéken valamikor régen azt hitték, hogy aki ezen a napon egyszer disznót öl, annak azután minden évben le kell vágnia valamit, mert különben Tamás öl, elpusztul valamelyik állat.


24.- Ádám, Éva napja


A téli napfordulóhoz kapcsolódó, évkezdő ünnepkör jelentős naptári ünnep, Luca után a legjelentősebb, legnagyobb ünnep a karácsony. A népi ünneplésben pogány, egyházi, népi, félnépi, más népektől átvett vagy kalendáriumi szokások, dramatikus játékok ötvöződtek.


25.- Karácsony napja


Karácsony ideje a régi rómaiaknál a Dies natalis Solis invicti - a legyőzhetetlen Nap újjászületésének napja, a téli napfordulat nagy vigassággal, hagyományos ételekkel, ajándékozással, dióra játszással ünnepelt napja a Saturnaliák idején. (Saturnus a földművelés ó-itáliai istenségek közül a legkiválóbb.) Ez a nap sokáig évkezdő volt.


26.- István napja


István napja- és termésvarázsló nap. A bánátiak szerint, ha szép idő van, jó termés lesz. Ha zúzmarásak a fák, de később kisüt a nap, akkor sok makk terem a jövő esztendőben - tapasztalták régen a disznókat az erdőben makkoltatók a Muravidéken.


27.- János napja


János napját karácsony harmadik napjaként tartották számon. Törökkanizsán a legény vitte ki a szemete az udvarra. Amelyik irányból hall legelőször hangokat, arról fog nősülni.


28.- Ince napja, Gáspár ~ Aprószentek napja ~ Regelő hétfő


Aprószentek napja a római Sigillariák, a gyermekek megörvendeztetésének napja, amikor is általános ajándékozás volt szokásban. A gyermekeket buktákkal ajándékozták meg. Bolondoztak, tréfálkoztak, öregek, fiatalok vesszővel csapkodták egymást, egészséget, termékenységet osztottak egymásnak.


31.- Szilveszter napja


A rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének hatására az év búcsúztatására még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendőt, s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek kifürkészni a jövendőt. Különösen az eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek tölteni napjaikat.
 
 
0 komment , kategória:  Névfordulók  
Névfordulók,neves napok 3.
  2015-04-07 20:23:58, kedd
 
  NÉVFORDULÓK III.


" NEVES NAPOK"




Szeptember - Október - November - December




SZEPTEMBER



Szeptember 1. : EGYED napja


Ekkor kezdik el a búza és a rozs vetését, mert úgy tartják, hogy aki Egyed napján vet, bő termésre számíthat. Ha Karácsony táján le akarják vágni a disznót, ezen a napon fogják hízóra, ami azt jelenti, hogy nem hajtják ki a mezőre, hanem kukoricára fogják. A szőlővel kapcsolatos hiedelmek szerint ha a gazda e nap virradata előtt meztelenül járja körül a szőlőjét és a négy sarkán összekötözi a gallyakat, elhárítja a gonosz varázserejét. Ha szép az idő, a bor jóízű lesz. Az Egyed napi esőből esős őszre számítottak, ellenkező esetben szárazra.
OKTÓBER

OKTÓBER 4. : FERENC napja



Göcsej környékén úgy tartották, hogy a Ferenc-nap időszakára eső napok a legalkalmasabbak a vetésre. Ezt a hetet elnevezték ,,ferenchétnek", de például a Mura vidékén ugyanezt az időszakot ,,búzahétnek" hívták. Volt, ahol nem a vetést, hanem a szüretet kezdték el ilyenkor, előtte viszont hagyományosan elűzték az ártó szellemeket ún. kanászostor durrogtatásával. A háziasszonyok ezen a napon nyírfaágat raktak a kotlós fészkébe, amely mindaddig ott maradt, amíg a kiscsirkék ki nem keltek. Úgy vélték, hogy a nyírfaág megvédi a rontástól az ártatlan kiscsibéket.
A Ferenc a latin Franciscus rövidüléséből származik. Ez az olasz Francesco név egyházi latinosítása. Így nevezték el a szülei a kis Assisi szent Ferencet, (aki a keresztségben voltaképpen a Giovanni nevet kapta), mivel édesanyja francia származású volt és édesapja is Franciaországból tért haza a kis Giovanni születése hírére.
További híres Ferencek: Móra Ferenc, Deák Ferenc, Liszt Ferenc, Demjén Ferenc, Kállai Ferenc, Bács Ferenc...

OKTÓBER 15. : TERÉZ napja



Egerben a szüret kezdetének napja, ezért el is nevezték Teréz-szedésnek. Másfelé is szüretkezdő nap (pl. a Balatonnál vagy Baranyában is). A magyar lakta területek némely részén dologtiltó nap volt az asszonyok számára: nem moshattak, nem süthettek kenyeret. Ezt a tilalmat az idősebbek még ma is betartják.
A leghíresebb Teréz valószínűleg a kalkuttai Teréz anya, akit a szeretet misszionáriusaként is emlegetnek.
Életét a szegények megsegítésére áldozta. A nélkülözők, betegek, árvák közötti emberbaráti tevékenységéért 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.

(linkajánló: www.sulinet.hu/panorama/terezanya.html
A Teréz görög eredetű név; Spanyolországban vált először népszerűvé. A görög therosz szóból eredeztethető.
Jelentései: hőség, forróság, aratás, nyár, szüret

OKTÓBER 20. : VENDEL napja



,,Vendel viszi az állatokat" - mondták a jószágtartó gazdák a Dunántúlon és a Jászságban.
Ez azt jelentette, hogy állatvész üthet ki, és elhullhatnak az állatok. Ezért a gazdák ezen a napon nem fogták be és nem dolgoztatták őket, sőt, régen még vásárra sem hajtották a jószágot ekkor. Így kedveztek nekik, és ezzel egyben kiengesztelték Szent Vendelt is, akit védőszentjükként tiszteltek. Volt, ahol a falu szélén vagy a legelőkön szobrot állítottak a tiszteletére, s dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. Ezek a szobrok általában pásztoröltözetben ábrázolták Szent Vendelt, aki a jószágtartók és a pásztorok védőszentje lett. Számos vidéken templomi körmenetet és búcsút is tartottak ezen a napon.

Szent Vendel, akit Wendalin, Wandalin és Windilin néven is neveznek legendái, ír-skót nemzetségből származott. A legendák szerint Vendel királyfi korán jelét adta a jámborságnak és a keresztény műveltség, sőt a papság iránti vonzódásának, amit atyja nem jó szemmel nézett.
Épp azért, hogy elvonja a tanulástól, nyájainak őrzését bízta rá. A remeteség iránti vágy azonban oly erőssé nőtt Vendel szívében, hogy néhány hozzá hasonló ifjúval Trier közelében, a várostól fél nap járóföldnyire megtelepedtek az erdőben. Kunyhót építettek maguknak és szigorú böjtölés és imádság közben megkezdték a pusztai remeték életét. Olykor azonban koldulniuk kellett. Egy ilyen alkalommal Vendelt megszidta egy gazda: ahelyett, hogy tétlenkedve koldul, inkább dolgozna és ő segítene másokon.
Ez Vendelt arra késztette, hogy elszegődjön a gazdához, aki előbb a disznóit, majd a marháit, végül a juhait bízta az őrzésére.
Vendel mindig a legjobb legelőt kereste a juhoknak, és fáradságot nem kímélve járta nyájával a dombokat, szíve pedig szüntelenül remetecellája után vágyott. Ez a vágya oly kedves volt Isten előtt, hogy angyalok jöttek, és nyájával együtt fölemelték és elvitték a cellájához. Csakhogy a cella közelében nem volt víz a juhoknak. Vendel ekkor felfohászkodott, majd a földbe szúrta pásztorbotját, és mindjárt bő forrás fakadt a földből.
Gazdája éppen arra lovagolt és kemény szavakkal kérte számon Vendeltől, miért vitte oly messzire a jószágot. Vendel megígérte, hogy a kellő időben nyájával együtt otthon lesz. Amikor a gazda - vágtában hajtva lovát - hazaért, megdöbbenve látta, hogy Vendel már várja, a juhok pedig mind az akolban vannak.
E csodák láttára gazdája elbocsátotta: belátta, hogy nem munkakerülő naplopás a remeteélet.
Vendel visszatért, de nem sokáig maradt egyedül. A körülötte letelepedett remeték annyira tisztelték, hogy elöljárójukká választották. Az egyik legenda szerint még Vendel életében közösséget alkottak, kolostort építettek és a bencés regula szerint élő közösség apátjává választották Vendelt, aki így halt meg 617-ben.
Azon a helyen temették el, ahol a remetekunyhója állt.
Tisztelete a sírja körül azonnal megkezdődött, - s hamarosan kápolnát emeltek, mely a csodák következtében zarándokhellyé vált. Vendel csodái főleg a járványos betegségek áldozatain mutatkoztak, illetve azok tapasztalták jóságos közbenjárását, akik állataik bajaiban hívták segítségül.

(forrás : ww.katolikus.hu/szentek/1020-445.html)
OKTÓBER 21. : ORSOLYA napja




,,Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást" - tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig). Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje.
Karafiáth Orsolya nevét már jó néhány éve ismeri a versolvasó közönség. Mert nemcsak jó költő, de jó anekdotázó is. Kicsit bolondos, kicsit karádys, különféle csillogó jelmezekben pompázó feminista nő. Extravagáns, harcos, ugyanakkor nyílt és őszinte játékosa az irodalomnak.

Karafiáth Orsolya a szerelem költője. Jobban mondva a szerelmi bánaté. Hisz egy csúfos kidobásnál vagy faképnél hagyásnál ösztönzőbb ihletforrás aligha kell: "Szembenézek a szomorú ténnyel: uram, ön visszautasított. Hiába hát a szűk szoknya, kacér dekoltázs - képzete hegy-völgyemet nem járja már". Legszebb verseit mindig kudarcélményből írja, az első költemény is szerelmi bánatnak köszönhető.

Karafiáth Orsolyának ezer arca van. Hol vörös loknikkal, festett fejkendővel, hol harmincas éveket idéző, méregzöld flitterekkel robban színre. Kiderül, a hosszú, vörös, loknis paróka csak "fellépőruhája", melyeknek tárházát akkurátusan gyarapítja. De van is miért bővíteni a jelmeztárat, hisz szinte minden héten adódik fellépés, felolvasás, irodalmi diskurzus vagy szépségverseny-levezénylés. Mert Orsolya mindent elvállal, ami még "belefér". A rangos irodalmi folyóiratok mellett (szinte nincs olyan, ahol nem publikál) női magazinokban is gyakran előbukkan; ám bulvárba itt sem megy át, noha tolla ugyanolyan könnyedén suhan, akár egy szerelmi légyottot felidéző költeményben. S a sok pályatárssal ellentétben álnevet nem használ, hisz a léhaságban nincsen semmi szégyellnivaló, lényeg, hogy az ember önmagát hozza. És ez Orsolyának mindig sikerül.

*****
(Részlet Kozár Alexandra: A szerelem ezerarcú költője c. írásából)

*****

Karafiáth Orsolya: Nulltündér

... s a mindig másmilyen most egyszínű.
Akár a lég - alakja változása...
Riadt és rebbenékeny. Összerezdül,
eltűnő testét zaj, a fény ha bántja.

Ruhája ránca nyár, gyűrött románc,
hajába kócolódott minden este.
Letört körmöcskéjéből furcsa félhold;
testét a hőség lassan áterezte.

Az éj leszáll, hogy színét felvegye:
nyugodt sötétségű, tündéri kék.
A hajnal harmatában nem találod -
saját varázsa szórja szerteszét.

Elszenderült a domboldal tövén.
Fölé hajolhatsz, jaj, csak fel ne ébreszd!
Ha most kívánnád, érintése métely.
Ha most ölelnéd, csókja semmivé lesz.

Fekszik csak az esőáztatta fűben,
fehér vászoncipője tiszta sáros.
Nézd hosszasan s ő percről percre szebb lesz.
Álmodd hozzá egy másik éjszakához.

Az Orsolya név a latin Ursula magyaros olvasata. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal.
Újabban viszont ezt az eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név valószínűleg totemnév lehetett.
NOVEMBER

NOVEMBER 11. : MÁRTON NAPJA



A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, fizetés, jobbágytartás lerovásának napja volt. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdának. Ez volt Szent Márton vesszeje. Úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak (például Gyöngyösfalun): a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal: ,,Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága-boga van!" Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett.
A Szent Márton lúdja kifejezés - leginkább Dunántúlon - utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúr járandóságára. Ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. Ez a hagyomány részben az e napon tartott római étkezési szokásokra vezethető vissza. Másrészt - a legenda szerint - Szent Márton a püspökké választása elől a ludak óljába menekült, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. A középkorban Európa-szerte böjtös időszaknak számított a Mártonnal kezdődő karácsony előtti 40 nap, mint a húsvét előtti nagyböjt. A böjtre való felkészülésként ezen a napon libapecsenyére újborral teli poharat ürítettek. Talán ebből is ered, hogy Márton napján országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy vélték, hogyha minél többet isznak, annál erősebbek, egészségesebbek lesznek.
A liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha fehér, áttetsző, tiszta, akkor havas, hosszú, kemény tél lesz; ha barna, akkor rövid, sáros tél várható.
Ehhez a naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak. Muravidékiek szerint ezen a napon tilos volt mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhány helyen Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen híres volt a Márton-napi vásár; Kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek.

Híres Mártonok:

Luther Márton - itt olvashatsz róla:
http://church.lutheran.hu/luther/leben.html

Gerlóczy Márton, író - itt olvashatsz róla:
http://www.gerloczymarton.hu/
Karinthy Márton, író - itt olvashatsz róla:
www.ordoggorcs.hu/alap.php?inc_text=szerzo_text.php



NOVEMBER 19. : ERZSÉBET NAPJA




Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) talán az egyetlen magyar női szent, akit más országokban is tisztelnek. Vele történt a híres ún. rózsacsoda. A legenda szerint szegényeknek vitt kenyeret télen, és a kenyér a kötényében rózsává változott, amikor apja, II. András kérdőre vonta emiatt. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben, gyermekjátékokban, vár-körjátékokban. Időjárás-jóslás is fűződik ehhez a naphoz: ha Erzsébet napon havazik, azt mondják, Erzsébet megrázta a pendelyét. Debrecenben pedig: Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kötözni.
Az Erzsébetek leghíresebbike valószínűleg Sissy, magyar királyné és császárné, I.Ferenc József felesége volt, aki Magyarországon máig nagy tiszteletnek örvend. A kiegyezés után kiállt a magyarok érdekei mellett, s ezzel az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Legendás szépsége és izgalmas egyénisége számos alkotót is megihletett.

Életéről itt olvashatsz bővebben:
http://giren.freeweb.hu/sisi/erzsebet.htm

NOVEMBER 25.: KATALIN NAPJA



Napjához férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. Ilyen például a katalinág, katalingally. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a leány közeli férjhezmenetelét jósolja. A Katalin nap női dologtiltó nap. Közismert a Katalin-napi időjóslás: ,,Ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog." E nap az advent kezdése előtti napokra esik, utána már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem tartottak.
Híres Katalinunk: Karády Katalin
itt olvashatsz róla:
http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/legismertebb/karadykatalin.htm

NOVEMBER 30. : ANDRÁS NAPJA


Szent András apostol a hagyomány szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált. Az ilyen keresztet nevezik andráskeresztnek.
András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. Kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott.
András ünnepét a naptárak november 30-ra teszik. Rómában a 6. század óta ünneplik.
András napkor kezdődnek a disznóvágások. A disznóölést követő vacsora - disznótor - országszerte jeles alkalom volt az adománygyűjtésre, köszöntésre, alakoskodó játékok bemutatására.
E naphoz egykor számtalan babonás cselekedet és jósló tevékenység kapcsolódott. Ekkor próbálták megjövendölni majdani élettársuk személyét. A közös jóslások többnyire a fonókban történtek: ólomöntéssel, gyertyaöntéssel, gombócfőzéssel. Egy-egy gombócba egy-egy férfinevet rejtettek, s amelyik először jött fel a víz tetejére, az lett az illető férjének a neve. Az ólomöntésnél az öntvény alakjából igyekeztek jósolni a jövendőbeli foglalkozására. Ám a lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett ezeket a praktikákat elvégezniük.
Ezen a napon a moldvai és a gyimesi magyarok megfokhagymázták az ajtókat, hogy a farkasok el ne vigyék a jószágot. E célból kötötték össze az ollót, mert azt vélték, ha nyitva marad, a farkasok elvinnék a juhokat.
Híres Andrások:
Réz András, esztéta - itt olvashatsz róla:
www.rezandras.hu
Nagy Bandó András, humorista - itt olvashatsz róla:
www.bando.hu
Laár András (KFT, L'art pour l'art Társulat) - itt olvashatsz róla:
www.lartpourlart.est.hu
Hajós András, zenész, showman (Emil Roulez) - itt olvashatsz róla:
hajosandras.lap.hu
Kern András, színész - itt olvashatsz róla:
www.szinhaz.hu/szineszlexikon/kern.html
Berecz András, népdal énekes és mesemondó


DECEMBER

DECEMBER 4. : BORBÁLA NAPJA


Régen a tüzérek és a bányászok napja volt. Ma is élő szokás a Borbála-ág hajtatása. Ezen a napon vízbe állítanak egy cseresznye-, barack-, vagy mandulafaágat, hogy az új esztendőre kivirágozzék. A virágzó ág jelképezi a télben is megőrzött tavaszt, az újjászületést.

Szent Borbáláról, a bányászok védőszentjéről ezen a weboldalon olvashatsz bővebben:

www.katolikus.hu/szentek/szent235.html

DECEMBER 6. : Szent Miklós napja



A gyerekek legkedveltebb ünnepe, amikor eljön a Mikulás, s az ablakba kitett kitisztított cipőcskébe ajándékot, csokoládét, almát, diót, mogyorót és egyéb finomságokat tesz. A meglepetések között ott van a virgács és a krampusz is, mely az ördög megszelídített gyermekjátékká átalakult változata. Azt a hiedelmet őrzi, hogy amiként a Mikulás megjutalmaz jó cselekedeteinkért, az ördög megbüntet hibáinkért, pajkosságainkért. A népnyelv szerint a felnőttség ott kezdődik, ha valaki már nem hisz a Mikulásban. A Mikulás-napi szokások Szent Miklós, a III. században élt püspök jócselekedeteire vezethetők vissza. Miklós püspök nagyon szegényesen élt, de minden pénzét a gyermekek megajándékozására költötte.

Az ,,igazi" Mikulásról, azaz Miklós püspökről ezen a weboldalon olvashatsz:
www.sulinet.hu/tart/ncikk/ai/0/5081/szentmiklos.htm

A finn Mikulásról, Joulupukkiról itt olvashatsz:
www.reiki.fi/hungary/finland/mikulas.htm

Egyéb Mikulással foglalkozó weboldalak:
www.mikulasbirodalom.hu
www.sulinet.hu/tart/ncikk/ea/0/3368/mikilak.html

DECEMBER 13. : LUCA napja



A téli ünnepkör egyik legjelentősebb napja. A Gergely-féle naptárreform előtt (1582) ez volt az év legrövidebb napja. Sok helyen innen számították a parasztok a nappalok hosszabbodását.
Ekkor kezdtek hozzá a férfiak a Luca-szék elkészítéséhez, amelyhez babonás történet fűződik: Készítője minden egyes darabját más-más fából faragja ki úgy, hogy éppen karácsonyra legyen kész. Ekkor elmegy az éjféli misére, ráül, és meglátja a boszorkányokat, de utána menekülnie kell, mert ha felismerik széttépik. Ezért apró magvakat kell szétszórnia pl. mákot, amit a boszorkányok összeszednek, így nem érik utol.
A Luca név a latin lux (fény) jelentésű szóból származik. Luca asszony a magyar hiedelemvilág rosszindulatú boszorkánya. Őseink úgy gondolták, hogy ártó hatalma a nevenapján a legnagyobb, ezért december 13-a tilalmi nap volt az asszonyok számára. Nem végezhettek semmilyen munkát, hiszen - a hiedelem szerint - minden munka balul ütött volna ki.

DECEMBER 21.: TAMÁS napja





A csillagászati tél ezen a napon kezdődik, és a téli napforduló ünnepe is. Ettől kezdve a nappalok egyre hosszabbak lesznek, az éjszakák pedig rövidebbek. Ez a változás már a közeledő tavasz első jelzésének tekinthető. E naphoz is néhány helyen férjjósló praktikák kapcsolódtak. A férjhez menő lányoknak Tamás előestéjén célszerű volt az udvaron vállukkal rázni a kaput, mert ha ilyenkor kutyaugatást hallottak, bizonyos kérőre számíthattak, sőt az ugatás irányából várhatták a jövendőbelit is. Gyakran ezen a napon is disznót vágtak. Az ekkor vágott disznó háját Tamás hájnak nevezik, amelyet gyógyításra alkalmasnak véltek.
Jósoltak a frissen esett hóból: ha Tamás reggelére beborította a tájat, boldog és békés karácsonyt ígért. Ezen a weboldalon olvashatsz Aquinói Szent Tamásról:

www.katolikus.hu/szentek/0128.html

DECEMBER 24.: Karácsony vigíliája, Ádám-Éva napja



Karácsony vigíliája már az ünnep kezdetét jelenti, ami napjainkban leginkább a szenteste, az éjféli mise ünnepi meghittségében fejeződik ki. Ez a nap az adventi időszak utolsó napja. Az Ádám vitás eredetű név, valószínűleg sumérra vezethető vissza, melynek jelentése: atyám. Éva héber eredetű, jelentése: élet, életet adó (nő). Karácsony böjtje, ,,bőved estéje" egyben bibliai ősszüleink, Ádám és Éva nevenapjának ünnepe is. Őket választották védőszentjükké az érsekújvári szűcsök, a mohácsi fazekasok, akiknek templomi zászlajuk is az első emberpárt ábrázolja, akárcsak a szegedi fazekasok céhpecsétje.
A Karácsonyi népszokásokról és a többi decemberi jeles napról ,,A téli ünnepkör hagyományai" című rovatunkban olvashatsz!
 
 
0 komment , kategória:  Névfordulók  
Névfordulók,neves napok 2.
  2015-04-07 20:19:36, kedd
 
  NÉVFORDULÓK


" NEVES NAPOK



Május - Június - Július - Augusztus

MÁJUS

MÁJUS 4. : FLÓRIÁN napja






Szent Flórián a III. században élt, s a római hadseregben katonáskodott. Az erődben ahol szolgált, hatalmas tűzvész pusztított, amelyet sikeresen megfékezett. Katonatársai ezt a tettet Flórián isteni eredetének tulajdonították. Híre szájról szájra járt. Halála után szentté avatták, s a tűzoltók védőszentjükké választották.



MÁJUS 8. : MIHÁLY napja






Mihály arkangyal a katolikus egyház fővédnöke, az alázat és hála megtestesítője. Szent Mihályt általában páncélos vitézként ábrázolják, aki lándzsájával ledöfi a Sárkányt, mivel a főangyalok egyikeként ő a seregek vezére. Mihály a halottak segítője, s mint az utolsó ítélet angyala, az elhunytak lelkét vezeti Isten elé. A ,,Szent Mihály lova" elnevezés is a temetésekhez kapcsolódik. Ez egy sajátos, négylábú eszköz, melyre a ravatalon a koporsót teszik, illetve a sírhoz is ezen halottszállító sarogján viszik az elhunytat. A Mihály név jelentése: olyan, mint Isten.




MÁJUS 12-13-14. : SZERVÁC, PONGRÁC, BONIFÁC - avagy a fagyosszentek napjai




Ilyentájt szoktak fellépni a késő tavaszi fagyok, s óriási károkat okoznak a mezőgazdaságnak. A májusi fagykár oka, hogy ilyenkorra a növények sejtnedve felhígul, s ezért a 2-3 fokos fagy is végzetessé válhat. A sejtek között levő járatokban ugyanis megfagy a víz, s a képződő jégkristályok valósággal kiszívják a környező sejtek nedvességét. A jég szétroncsolja a sejtek falát és a növény elpusztul. A gyümölcsfák levelei felhólyagosodnak, majd megbarnulva lehullanak. A gabonanövények szára felpuhul, a kalász kifehéredik. A zöldségfélék úgy összezsugorodnak, mintha leforrázták volna őket. A fagyra legérzékenyebbek a bab, a paradicsom, az uborka és a tök - ezeket úgy érdemes vetni, hogy a zsenge hajtás csak a fagyosszentek után bújjon ki a földből. A néphiedelemben a legenda szerint Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Pongrác kánikulában a subában is megfagyott, Bonifácot pedig halálra csipkedték a szúnyogok. Ezért haragszanak az emberekre és térnek vissza évente, hogy bosszantsák őket.



MÁJUS 25. : ORBÁN napja




A III. században élt Orbán pápát kegyes életéért szentként tiszteli a nép. A magyarság körében Orbán a földművelők és a szőlőművesek védőszentje lett. Évszázados népi tapasztalat alapján ugyanis a fagyosszentek elmúltával, május utolsó hetében - Orbán napja táján - jöhet még fagyveszély, s elviheti a jónak ígérkező termést. A szőlősgazdák a XVIII. Század közepétől állítanak kereszteket, kápolnákat, szobrokat a szőlőhegyen Szent Orbán tiszteletére. Ha szép az idő, virágokkal, koszorúkkal, énekkel köszöntik a szentet. Egy-egy pohár borral is meglocsolják a szobrot; így hálálják meg a védelmet. Ha pedig rossz az idő, akkor jelképesen megvesszőzik, kicsúfolják a szobrot. E régi hagyományt egyre több bortermelő vidéken eleveníti föl a lakosság. Borversenyt, borvásárt rendeznek e napon.

JÚNIUS



JÚNIUS 8. : MEDÁRD napja



Medárd az utolsó fagyosszent. Egyes hiedelmek szerint ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz és akkor negyven napig esett az eső. A közhiedelem napjainkban is úgy tartja, hogy ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig el sem áll. Ha viszont e napon nem esik, akkor negyven napig szárazság lesz. A baranyai szőlősgazdák szerint, ha Medárdkor esik az eső, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont jó lesz a szénatermés. Megfigyelések szerint a Medárd-napi fagy nem nagyon ártalmas, ezért még kockázat nélkül lehet lent és káposztát vetni. A Jászságban élt hiedelem szerint ezen a napon mindig vízbe fullad valaki (áldozat a vizek királyának), ezért ekkor nem szabad fürdeni.

JÚNIUS 10. : MARGIT napja



Ezt is esős napnak tartják. Népi megfigyelések szerint, ha Margit napján esik, rossz lesz a dió- és mogyorótermés. Néhol ,,Retkes Margit" néven emlegetik, mert ezen a napon vetik a retket (hogy jó gyenge maradjon). Máshol ,,legyes Margit"-ként tartották számon, mert a hiedelem szerint Margit a legyek királynője. Ezen a napon nem nyitottak ablakot, nehogy abban az évben sok legyen a légy. A védekezés másik módjaként a szántóföldről hozott földet szétszórták a házban a mise idején.

Híres Margitok:
Kovács Margit - keramikus
életrajz, munkák:
http://www.magyarkeramia.hu/keramia/kovacs_m/page.html

Kaffka Margit - író
pályakép:http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/irodalom/kaffka.html

Árpádházi Szent Margit, a Margitsziget ,,névadója"
Szent Margit legendája: http://mek.oszk.hu/00200/00246/fulszoveg.html

JÚNIUS 13. : ANTAL napja





Szent Antal a szembetegségekben és az orbáncos gyulladásban szenvedők védőszentje. A néphiedelemben ez a nap tiltó napnak számít, főleg az asszonyi munkát illetően. Pl. nem szabad lisztbe nyúlni, nehogy keléses legyen az asszony keze; kerülték a tüzelést, nehogy utolérje őket az orbánc... stb. Férjjósló napként is számon tartják: egyes vidékeken ezen a napon böjtöltek a lányok, csak kenyeret és vizet vehettek magukhoz. Éjfélkor pedig egy felállított tükörbe nézve - miközben gyertyát gyújtanak és keresztben átlépik az ágyat - meglátják jövendőbelijüket.


JÚNIUS 24. : SZENT IVÁN ÉJ - Iván napja



Ez az év legrövidebb éjszakája, a nyári napforduló kezdete, Keresztelő Szent János születésének ünnepe. Ilyenkor mindenki együtt ünnepel kint, a szabadban. Hatalmas tüzeket raknak Európa számos táján. A máglyáknak, melyeket át is ugranak, varázserőt tulajdonítanak: megtisztítanak és védelmeznek. Az izzó parazsat, majd a kihűlt hamut szétszórják a földön, hogy ezzel megóvják a termést, és oltalmat nyerjenek a villámcsapás és a tűzvész ellen.
JÚNIUS 27. : LÁSZLÓ napja



Az egykori moldvai krónikaíró, Miron Costin könyvében örök emléket állított Szent László királynak. A Magyarországba betörő pogány kunokat László király a Kárpátok keleti lejtőin túlra, egészen a Moldvát átszelő folyóig üldözte. A király és kísérete elfáradt és meg is szomjazott. László király leszállott a lováról, megízleltet a folyó vizét, ivott belőle, lovát is megitatta, majd így szólt emberihez: szeretem, szeretem.... Azóta e folyót Szeretnek nevezik. ,,Szent László szekere" a Nagy Medve csillagkép régies neve. Az égbolton fényessége miatt szinte mindig látható csillagkép nyolc legfényesebb csillaga egy kocsirúddal ellátott szekér vagy egy nyeles serpenyő rajzolatát mutatja.


JÚLIUS

JÚLIUS 20. : ILLÉS napja



A legenda szerint Illés prófétát tüzes szekér vitte föl az égbe. Hosszú évek megfigyelései szerint e napon gyakoriak a viharok és a mennydörgés. A nép azt mondta ilyenkor, hogy Illés próféta szekere zörög.
A gazdák tartottak ettől a naptól, mert féltek, hogy a viharos időjárás tönkreteszi a termést, s hogy a villám belecsap valamibe. Mindezek miatt Illés napján sokfelé munkatilalom van.
Van egy másik hiedelem is, miszerint aki Illés napján varrott ruhát vesz magára, abba belecsap a villám. Az e naphoz kapcsolódó termésjóslás szerint, ha ekkor esik az eső, lyukas mogyoró és dió terem.




AUGUSZTUS

AUGUSZTUS 2. : LEHEL napja



Ehhez a névhez leginkább a ,,Lehel kürtjének" legendája kapcsolódik.
955-ben, I. Konrád uralkodása alatt történt, hogy a magyarok Németországot erősen feldúlták, de amikor Augsburg városához értek, ott erős ellenállásra találtak. A város melletti Lech-mezőn vívott véres csatában a németek a magyarokat megszorították, egy részüket kegyetlenül legyilkolták, másokat pedig fogságba vetettek. Itt esett fogságba a kalandozó magyarok két vezére, Lehel (Lél) és Bulcsu is, akiket mindjárt a császár elé vittek. A császár azt mondta nekik: "Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyent akartok." Lehel erre így felelt: "Hozzátok ide kürtömet, előbb megfúvom, aztán válaszolok." Odavitték a kürtjét, ő pedig mielőtt belefújt volna, közelebb lépett a császárhoz, és a kürttel olyan erősen homlokon vágta, hogy az azonnal meghalt. Lehel ekkor így szólt: "Előttem jársz és szolgám leszel a másvilágon!" A régi magyaroknak ugyanis az volt a hite, hogy akiket az életük folyamán megölnek, azok a másvilágon nekik szolgálni tartoznak.
A kürtöt, a magyar nemzet féltve őrzött kincsét a jászberényi Jász Múzeum őrzi.







AUGUSZTUS 10. : LŐRINC napja



A közhiedelem szerint a dinnye Lőrinc napjától már nem olyan finom, mint addig, mert a belseje lucskos lesz, meglevesedik. ,,Itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét!" - tréfálkoznak.. Az Ipoly mentén ezt a megfigyelést az uborkára is vonatkoztatták. Az e naphoz kapcsolódó időjárás- és termésjóslások szerint a Lőrinc-napi eső jó előjel a bőséges bortermésre, vagy ha e napon szép idő van, hosszú lesz az ősz, bőséges és ép gyümölcstermés várható. A népi hiedelem szerint ez az utolsó fürdőnap, mert ekkortól már hideg a víz.



AUGUSZTUS 12. : KLÁRA napja



Szent Klára legendája
Élt Assisi városában egy igen gazdag és nemes lovag, és az ő felesége, a jóságos Torculane asszony. Született egy leánykájuk, akit Klárának neveztek, ami annyit tesz, hogy ,,fényességes". Sok örömük volt a szüleinek a leánykából, mivelhogy igen szép és okos volt. Már kora ifjúságában megmutatkozott az ő nagy kegyelmessége is. Mikor pedig szép hajadonná serdült, jöttek a kérők, hogy elvinnék őt feleségül. Megijedt akkor Klára, mivelhogy már elhatározta, hogy Szent Ferenccel egyetemben a szegényeknek fognak ezután szolgálni. Meg is szökött hazulról, belépett a rendbe, és levágták a haját is. Nem volt mit tenni, a rokonság ezeknek utána belenyugodott, hogy ő a szerzetbe lépjen. Szorgalmas munkával és Szent Ferenc segítségével egy kolostort építettek, ahol is a többi rendtársnőivel éltek ezután. Volt pedig Klárának egy gazdag nővére, Ágnes, akit Klára igen szeretett, és imádkozott érte, hogy lépne be ő is a kolostorba. Megértette ezt Ágnes, és Klára igaz örömére ő is belépett a rendbe. Ám atyjafiai, mikor ennek is hírét vették, mélyen megbotránkozva felkerekedtek tizenketten, és haza akarták csalogatni Ágnest. Elébb szép szóval, majd erőszakkal. Ekkor Klára nagy buzgón imádkozni kezde az Úrhoz, aki meghallgatta őt, majd csodát tett, és testvére, Ágnes oly igen nehéz lett, hogy a sok ember nem tudta átvonszolni őt egy kis patakon. Azt hitték, ólmot nyelt, attól olyan súlyos. Ekkor az egyik atyafi fölemelte az öklét, hogy halálra sújtsa Ágnest, ám tüstént olyan görcs állott a karjába, hogy sokáig mozdítani sem tudta. Klára pedig kérte őket, menjenek békével, s hagyják őt és a nővérét. Ez után mindketten visszamentek a kolostorba, és sokat segítettek a szegényeken és a betegeken éltük fogytáig.





AUGUSZTUS 24. : BERTALAN napja




Sok helyen a kánikulát végző napnak, az ősz kezdő napjának tartják. Jelei: a gólyák készülnek a hosszú útra, a halak már nem nőnek, csak híznak. A szőlőben elszaporodnak a seregélyek, megkezdik hát az üldözésüket: kerepelnek, nagy zajt ütnek, mert különben a madarak kicsipkedik a szőlőszemeket és oda a termés. Egyes vidékeken vajköpülő napként tartják számon, mert csodálatos erőt tulajdonítanak a Bertalan-napon frissen köpült vajnak. Az olajjal, amit e napon a mogyoróból sajtolnak, a fájós fület kenegetik.
 
 
0 komment , kategória:  Névfordulók  
Névfordulók,neves napok
  2015-04-07 20:17:47, kedd
 
 
A 12 hónap jeles "neves" napjairól olvashatsz itt rövid leírásokat.





NÉVFORDULÓK


" NEVES NAPOK"

Január - Február - Március - Április





JANUÁR

JANUÁR 17. - Antal napja


Szent Antalt a hozzá kapcsolódó hiedelmek alapján régen a beteg emberek és a háziállatok gyógyítójaként és védelmezőjeként tisztelték. Pl. az orbánc gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek ehhez a naphoz kapcsolódtak (pl. ráolvasások). T alakú keresztet (,,ún. antalkeresztet") viseltek bőrbetegségek és kígyómarás ellen.
JANUÁR 18. - Piroska napja

Némely magyar területen házasságjósló hiedelmek kötődtek e naphoz. Azt tartották például, hogy még abban az esztendőben férjhez megy a leány, ha nyakába e napon piros kendőt köt. A Piroska-naphoz fűződő, időjárással kapcsolatos megfigyelések szerint, ha ekkor fagyos az idő, az még negyven napig nem fog elmúlni.
JANUÁR 21. - Ágnes napja



Egyes magyarlakta területeken ezen a napon a legények karácsonyfát díszítettek fel, s ezzel mentek a lányos házhoz, ahol verses Ágnes-köszöntőt mondtak. Máshol másféle Ágnes-napi hagyományok éltek, pl. a várandós asszonyok ezen a napon sós vízben mosdottak, hogy gyermekeik egészségesek legyenek.

Az ide kapcsolódó időjárásjóslás szerint: ,,Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince".

Szent Ágnesről itt olvashatsz:

FEBRUÁR

FEBRUÁR 3. - BALÁZS napja


Szent Balázs püspök emlékére vált szokássá a balázsjárás, akit mindenféle torokbetegség gyógyítójának tartottak. A balázsjárás adománygyűjtő köszöntő szokás, amelyet iskolás korú gyerekek adtak elő február 3-án, Balázs napján. Házról házra jártak, énekeltek, színjátékot játszottak el - melyben Balázs püspök szerepel -, majd ajándékokkal távoztak. A balázsjárás mellett szokás volt még az ún. ,,Balázs-áldás" vagy ,,balázsolás", amikor is a pap a gyermekek álla alá gyertyát tett, miközben imát mondott. A szentelt almát is alkalmas gyógyszernek tartották a torokbántalmak ellen.

,,Hűbele Balázs"
Arany László (1844-1898, Arany János fia)1873-ban írja meg fő művét, a Délibábok hősét. A verses regény főszereplője Hűbele Balázs, egy kisbirtokos nemes, aki keresi a helyét a világban. Megtestesíti a kor ideális legényemberét: írói ambíciókat dédelgető, művelt és szorgos fiatalember, aki beteljesületlen szerelme miatt egészen Garibaldi seregéig fut; beáll önkéntesnek. A győzelmek után hosszasan bolyong Itáliában, majd hazatérve szeretné tapasztalatait kamatoztatni, de modernizációs ötletei rendre elbuknak: túl sokat és túl sietve akar mindent.
Hűbele Balázs neve Arany János Bolond Istókjában bukkan fel, de a ,,Délibábok hőse" nyomán válik a magyar mentalitás címkéjévé: hiába a nemes szándék, tehetség, igyekvés, ha hiányzik az állhatatosság, a józan megfontoltság. A délibáb-kergetés, a szalmaláng-lelkesedés persze nem feltétlenül része a magyar karakternek, de korában a nemzet letéteményesének tekintett nemesség egy tekintélyes része joggal kapta Arany László szellemes kritikáját.
FEBRUÁR 14. - BÁLINT napja


Valentin-napként is emlegetik. Debrecen környékén úgy tartják, hogy ezen a napon választanak párt a verebek, máshol úgy vélik, hogy ezen a napon jönnek vissza a vadgalambok. Mindkettő a tavasz közeledtére utal. Ennek érdekében a madarak etetése is szokássá vált: e napon magvakat és aszalt gyümölcsöket szórtak ki nekik. Napjainkban - különösen a fiatalok körében - elterjedt szokássá vált a Bálint-napi köszöntés és ajándékozás, amivel a másik ember felé irányuló szeretetet, szerelmet fejezik ki.
FEBRUÁR 19. - ZSUZSANNA napja



Ha ezen a napon megszólal a pacsirta és magasan száll, az a tavasz közeledtére utal. Míg ha nem halljuk a hangját és alacsonyan repül, az azt jelzi, hogy a hideg idő még tovább fog tartani. Bács megyében jó jelnek tekintették azt is, ha csöpög az eresz, mert az jó termést ígért. Egyesek szerint ekkor kell metszeni a szőlőt, hogy le ne fagyjon a rügy. Az időjárásjóslás mellett verses, énekes névnapköszöntők is kapcsolódtak Zsuzsanna-naphoz.
MÁRCIUS

MÁRCIUS 12. : GERGELY napja


A középkori Magyarország iskoláiban március elsején kezdődött az új tanév. Szent Gergely a tanulók pártfogója volt. Az ő nevéhez kapcsolódik a gergelyjárás vagy a gergelyezés. ,,Szent Gergely vitézei", a diáklegények csoportosan fölpántlikázva, zászlókkal vonultak végig a falvak és a városok utcáin, hogy jóeszű parasztgyerekeket toborozzanak maguk közé diáknak, s egyúttal fölhasználták az alkalmat, hogy pénzt, élelmet vagy ruhát gyűjtsenek az iskola és a kollégium javára. Beköszöntek minden házba, amelyben iskolás korú gyermek lakott; táncoltak, énekeltek, s a házigazdát így szólították meg: ,,Gazduram, adja a gyerekét diáknak, vagy ha azt nem, adjon legalább egy szál kolbászt!"
Az egyik leghíresebb Gergely-napi diáktoborzó dalt Kodály Zoltán dolgozta fel. Szinte minden iskolás ismeri, hiszen az énekkarok szinte kivétel nélkül megtanulják ezt a művet. Keresd meg Kodály kórusművei között és hallgasd meg, érdemes!
MÁRCIUS 18-19-21 : SÁNDOR - JÓZSEF - BENEDEK


Sándor-József-Benedek zsákban hozza a meleget. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a fagyos télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz.

Szokásokban a három nap közül leggazdagabb József napja, ami a kis Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsmesternek, Józsefnek az ünnepe is. Ezen a napon engedik ki a méheket, ekkor kezdődik a szántás, s ekkor érkeznek haza a fecskék is. Erre utal a gyermekmondóka szövege is: ,,Fecskét látok, szeplőt hányok!" Egyes magyarlakta területeken úgy tartja a néphit, hogy ezen a napon mindenkinek meg kell fürödnie és tiszta fehérneműt kell vennie.
Az Alföldön úgy vélik, hogy ha József napon szivárvány látható, s annak széles sárga sávja van, az jó búzatermést ígér. A kalendárium március 21-től számítja a tavasz kezdetét.

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
hoz majd meleget,
nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik:
minden kislány férjhez adatik,
szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák és a maradék.

MÁRCIUS 30. : ZALÁN napja


Anonymus szerint a honfoglalás előtt a Duna-Tisza közén uralkodó vezér neve Salanus volt. Ezt a nevet a Tisza torkolatánál fekvő Slankamen (Szalánkemén) helységnévből alkotta a krónikaíró. A helynév szláv eredetű, a jelentése: "sós kő".

Egy másik kutatás szerint a Zalán név török eredetű régi magyar személynévből származik. Korabeli kiejtése Salán volt, jelentése: dobó, ütő. III. Béla király Névtelen Jegyzőjének tollából ismerjük Zalán történetét, miszerint Árpád fejedelem felszólította Zalánt országának átadására, Zalán azonban a Zagyva környékén ellenállt, de csatát vesztett és elmenekült.

A személynév eredeti olvasata Szalan lehetett. Vörösmarty 1824-ben megjelent, Zalán futása című eposza óta a téves Zalán olvasatban vált népszerűbbé. Az erdélyi Zalán helységnév szintén szláv eredetű. A jelentése: "sós" (patak, forrás).






Zalán futása Bolgárországba
(részlet a ,,Boldogasszony papucsa című könyvből)

,,Történt pedig egyszer, hogy a magyarok két követet bocsátanak Zalánhoz, a bolgár fejedelemhez; hogy engedé a magyaroknak legeltetni barmaikat ezen legelőkön, mind a Sajóig.
Árpád pedig megizené a két követ által, kiknek neve Ond és Ketel: Jóllehet, erővel is, juss szerént is bírhatná e földet Attilátul fogva, a Duna-Tisza közét. Mégis küldte neki a tizenkét tevét és tizenkét kun gyermeket.
Zalán asszonyának küldének tizenkét oroszlánnak bőrét, tizenkét nyusztnak prémét, ékszereket és ritka köntösöket. Mindezt Zalán elfogadta, és örömmel a szívében megengedé, hogy a magyarok ezen a területeken élhessenek, és mindenütt legeltethessenek.
Mikor pedig Zalán vezérnek az ő értésére esett, hogy a magyarok mennyien vannak, és hódításaikban is milyen szerencsések, igen megrettent, és félelem lett az ő szívében. Nagy sietve indult a görögökkel titkos szövetséget kötni, és kezdenék a magyarokat ezen földekről elüldözni, barmaikat a dús legelőkről elhajtani.
Akkor pedig Árpád seregeit hadba szedé, Lehel kürtje megfúvatott, Bulcsú pedig hadi zászlaját magasba emelé. Árpád pedig fennszóval hívá atyáit, atyáinak szellemét, atyái szellemének Istenét e nehéz órán segítségül. Harci mének nyerítenek, nyilak záporozának, buzogányok roppantak, sisakok lehullának. A magyaroknak pedig győzelem adatott. Lehel kürtje újra megfúvatott, Bulcsú seregeinek visszafordulás parancsoltatott.
A bolgár seregben nagy riadalom támadt. A görögök közül sokan elesének, a Tiszán való átkelés közben a vízbe veszének.
Zalánt hadiszerencséje cserbenhagyá, a veszteségét megértvén és a többiekkel sem gondolván, a csatamezőről nagy sietve elmenekült. Futott, futott Bolgárfejérvárba, jó vitézeit elhagyva, szép, drága fegyvereit mind szertehagyva, önmaga a hatalmas várba bezárkózott vala."


ÁPRILIS

ÁPRILIS 2. : ÁRON napja




Áron jelentése: megvilágosodás, megvilágosodott, kiemelkedő.
Áron alakja több esetben is szerepel a Bibliában. Egyiptomban együtt állt Mózessel a fáraó előtt, és segítője is a negyvenévi pusztai vándorlás alatt.
A pusztai vándorlás során, amikor Izrael népe fellázadt a vezetői, Mózes és Áron ellen, az Úr megparancsolta Mózesnek, hogy kérjen egy-egy vesszőt minden törzs vezetőjétől és helyezze azokat a bizonyosság sátrába. A levágott vesszők között volt Ároné is, mivel ő volt a Lévi törzs feje. Az Úr parancsa szerint, akinek a vesszeje kivirágzik, az lesz Izrael vezetője. Másnap Áron vesszeje kivirágzott, bimbót fakasztott, virágot növelt és mandulát érlelt. Ezért Isten megerősítette Áron és családja számára az örökös papság ígéretét, mivel a kihajtott vessző a hűséget jelenti.

ÁPRILIS 7. : ÁRPÁD napja


Régi magyar személynévből újították fel Árpád fejedelem tiszteletére. Az 'árpa' köznévre utaló régi magyar Árpa személynév -d kicsinyítőképzős származéka; jelentése árpácska.
A magyar hagyomány Árpád nevéhez fűzi a honfoglalás emlékét. Valószínű azonban, hogy Árpád nem tudhatta előre, hogy az új szállásterület, a Kárpát-medence végleges hazája lesz népének. A 896-900-ig tartó területfoglalásokat mindenesetre már az ő irányításával végzik el a törzsek. Elképzelhető az is, hogy Árpád mint főfejedelem, nem játszott aktív katonai szerepet a területszerzésben. A törzsszövetséget azonban biztos, hogy az ő tekintélye és vezető szerepe tartotta össze.
ÁPRILIS 10. : ZSOLT napja



A régi magyar Solt személynév későbbi alakváltozata. Egyes feltételezések szerint a Zoltán névvel is összefügg.

Árpád vezér fiának a nevéből ered. Az arab eredetű név - Zoltán, Zsolt, Solt - fejedelmi származású férfiút jelent. Első okleveles említése 1145-ből ismert. Nevet adott a középkori Solt-széknek, illetve Solt megyének. Mint fontos dunai átkelőhely a XIV. században mezőváros lett. Szerencsére nem pusztult el a török hódoltság alatt, de szinte a semmiből kellett új életet teremtenie. A polgári korban elvesztette rangját, és csak 1997-ben lett újra város.

ÁPRILIS 12. : GYULA napja


Régi magyar személynévből, a bolgár-török eredetű gyula méltóságnévből ered (a nádor elődje). A régi római nemzetségű Julius névhez is kapcsolják, melynek ötlete az olasz Giulio adta. Legismertebb képviselője Julius Caesar, római császár.

(A képen gróf Andrássy Gyula alakja látható, aki egyike volt a legkiválóbb magyar államférfiaknak)
ÁPRILIS 24. : GYÖRGY napja


Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.
 
 
0 komment , kategória:  Névfordulók  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 36 db bejegyzés
e év: 1396 db bejegyzés
Összes: 77383 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5334
  • e Hét: 44961
  • e Hónap: 204131
  • e Év: 2684981
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.