|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2021-02-16 21:33:15, kedd
|
| |
| |
.
Márta Bosnyákné Harpauer
Február
Láttam a januárt a kertek alján,
Összeroskadva némán állt.
Aztán egy kis szél kerekedett,
S eltűnt véglet csendesen.
De jött helyette öccse február,
Rázta némán a szakállát.
Hullott hó, de közben olvadt,
Nagy sarat maga után hagyva.
Kis kertemben a hóvirág ragyog,
Helyhét kitárja a napon.
Zöld kis szára az ég felé nyúlik,
Suttogja a többieknek, gyertek ti is.
S hallgat rá a jácint a nárcisz,
Követi a többit az írisz.
Pedig még csalóka ez a napsütés,
Jöhet még kemény fagy, s szélsüvítés.
Február a botjára támaszkodva nézi,
Dobog, a természet szíve érzi.
Mindjárt itt a tél vége, a tavasz közeleg,
Duzzadnak a rügyek, az élet nem áll meg.
De ő még dolgát nem végezte el,
Várj csak tavasz, nagyon ne siess.
Eljön a te időd, várd ki türelmesen,
Majd ha elbúcsúztam, akkor gyere.
kép: Nógrádi Katalin alkotása.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nógrádi Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-01-25 21:45:35, szombat
|
| |
| |
Nógrádi Katalin Festóművész
Nagyon szép élethű képek! Hoztam egy párat, aki nem látta még gyönyörködhet benne!
1952-ben Adonyban születtem.A kötelező iskolai kiképzés (női szabó,ruhaipari technikus) mellett kezdtem ismerkedni a festészet varázsával.
1975-ben családommal együtt anyagi és politikai okoknál fogva elhagytuk az országot és Nyugatnémetországban telepedtünk le abban a reményben,hogy önállóan,mindenféle beavatkozás nélkül,saját elképzelésem szerint alakíthatom életemet és művészi tevékenységemet.
Kezdeti hányavetettség után biztos talajt tudhattam a lábam alatt,ami lehetővé tette,hogy újra gyerekkori szerelmemre,a festészetre gondolhassak.
Felvételt kértem és kaptam a landshuti művészkör tagjai közé,ahol megismerkedtem a nagy helyi festőidollal Hugo Hőgnerrel,aki védőszárnyai alá véve nagymértékben egyengette művészi utamat.
Ebbe belesegített professzor Hilbich is,aki a Müncheni Művészeti Akadémia Festészeti szakának vezetője volt.Nála vettem részt egy privátstúdiumon egészen addig,amíg azt nem mondta,mostmár kész vagyok arra,hogy egyedül járjam az utam.Úgyszólva kilökött a fészekből.Ettől kezdve kiállítások sora következett.
Közben nagy előszeretettel,élvezettel jártuk be az összes földrészt,a világ szinte minden pontját,ahol egyben anyagot gyűjtöttem a későbbi munkáimhoz.
2006-ban férjem nyugdíjaztatása után újra Magyarországra költöztünk és itt élünk,mint pihenni vágyó,német állampolgárok.Megpróbálunk beilleszkedni a közösségbe,ami sajnos az élet legnagyobb megpróbáltatásának tűnik.Hazatértünk óta újult erővel álltam neki művészi ambícióm kielégítésének.Szakköröket vezetek,ahol a művészet varázsába próbálom bevezetni az arra vágyókat,megismertetni velük a festészet fortélyait,mint annak idején az én nagymestereim tették velem.Időmet szinte már csaknem kizárólag a festészet tölti be,de számomra ez jelenti a teljes kikapcsolódást.Közben tagja lettem a Székesfehérvár-ért művészkör, Budapesten a nemzetközi Cserhát művészkörnek és a szintén Budapesten működő Mohácsi Regős Ferenc Asztal Társaság-nak.Sok jóakaróra találtam,akik lényegesen segítettek az itteni művészéletbe való beilleszkedésben.
2009 ben a Batsányi Cserhát Művészkör megrendezésében lezajlott nemzetközi pályázaton a számomra igen jelentős ART-díjjal tüntettek ki.2010 tavaszán Budapesten egy versenykiállításon vettem részt,ahol a közönség aranydíját kaptam a KANYAR című festményemre.2010 novemberében egy országosan kiírt pályázat résztvevőjeként ARANYDIPLOMÁ val ismerték elfestői tudásomat.Ezt követte a 2011-beni közönség aranydíja az ÁPRILIS című képemre,majd 2011 novemberében a PLATINA-DÍJ.
Kiállításaim sikere arra ösztökélt,hogy széles körben mutassam be munkáimat.Visszatelepülésünk óta 19 eredményes kiállításom volt,abból 12 önálló.
Képeimben szívesen emlékszem vissza az imént említett utazásaim legszebb pillanataira és a gyerekkorból magammal hozott,még akkor idillikus,érintetlen természet szépségeire.
Leginkább a tájképfestés varázsa ragad meg,de ezzel egy álomvilágba kerültem,mert ilyen kies tájakat már alig találhatunk,ezért úgy festem le a világot,ahogy én ezt belső szemeimmel,szívesen látnám.Érintetlennek,színesnek és csábítónak.Ez talán egy titkos harc lehet,vagy buzdítás azok számára,akik akarva-akaratlanul megsemmisíteni kívánják ezeket a színeket,ezt a csendet.
Munkásságomnak egy színtelen oldala is van,ezek pedig az én szürke grafikáim.Ez az oldal legalább annyira kitölt,mint a festészet,sőt még talán több bizalommal,örömmel tölt el a látott pozitív kritikák alapján.A ceruza legalább olyan nagy barátom,mint az ecset,hiszen ezzel a módszerrel is ugyanolyan mértékben ki lehet fejezni a szépséget és az ártatlanságot.E két technika mellett szívesen használok aquarellt,tustollat és viaszkrétát is.Hogy milyen sikerrel,ennek elbírálását rábízom a tisztelt közönségre és remélem,hogy néhányuknak pár kellemes percet tudok okozni képeimmel.
Köszönettel: NÓGRÁDI KATALIN
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nógrádi Katalin |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
81 db bejegyzés |
| e év: |
530 db bejegyzés |
| Összes: |
8986 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 546
- e Hét: 2233
- e Hónap: 5327
- e Év: 73092
|
|
|
Offline
