Regisztráció  Belépés
eva6.blog.xfree.hu
Hogy boldog lehess három kincset keress Hit,Remény,Szeretet vezéreljen Tégedet Doros Ferencné
1957.08.22
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 107 
A paradicsom egészségre gyakorolt hatásai
  2018-07-12 08:00:06, csütörtök
 
 
A paradicsom Közép- és Dél-Amerikából származik és Kolumbusz Kristóf hozta Európába mint dísznövényt. Eleinte dísznövényként termesztették, a múlt század elején lett véglegesen otthonos az európai asztalokon.
A paradicsom a burgonyafélék családjába tartozó növény, hasonlóan, mint a burgonya, vagy a petúnia, s hivatalos megnevezése ehető paradicsom. A paradicsom termése a fajtától függően 1,5 - 10 cm méretű, többnyire gömbölyű, belseje kamrácskákra tagolódik, melyek alakja és száma fajtái szerint változó.

Gyümölcs vagy zöldség?

Évek óta folyik a vita afelől, hogy a paradicsom gyümölcs-e vagy zöldség. Az USA-ban kezdődött azzal, hogy egy beszállító megtagadta a paradicsom utáni zöldségbehozatali vám megfizetését és a paradicsomot gyümölcsnek nyilvánította. Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága úgy határozott, hogy a paradicsom zöldség. Az EU 113/2001 sz. rendelete gyümölcsnek nyilvánította, miszerint: "E rendelet szerint a paradicsom, a rebarbara ehető szárai, a sárgarépa és az édesburgonya, az uborka, a tök, a dinnye és görögdinnye gyümölcsnek tekintendő."
A paradicsom tehát gyümölcs, általában azonban a zöldségkategóriába soroljuk, ugyanúgy, mint az uborkát, padlizsánt vagy a babot.



A paradicsom egészségre gyakorolt hatásai



A paradicsom egészségre gyakorolt hatásairól nem kell kételkednünk. A paradicsom kitűnő C, D, E, B, K vitaminforrás, de tartalmaz káliumot, folsavat, kalciumot, vasat, cinket, rezet, mangánt és szelént is. Egy paradicsom naponta fedezi a napi ajánlott C-vitamin mennyiség kb. 28 % -át. Ráadásul csak 22 kalóriát és 95 % vizet tartalmaz.



A paradicsom zeaxanthin, lutein és likopin antioxidánsokat tartalmaz, melyek védik szemünket a külső behatásokkal szemben és a gátolják a szürke hályog kialakulását. Ezenfelül erős antioxidánst, likopint tartalmaz, mely hőkezelés során szabadul fel. Ezért egészséges a paradicsomleves, vagy a paradicsomszósz.
Alkotórészei által a paradicsom csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, jó hatással van a prosztatára, az emésztésre, véd a rákos betegségtől és védi a bőrt az UV sugárzással szemben, ezért főleg tavasszal és nyáron rendszeresen kellene fogyasztanunk.
A paradicsomról annak minden formájában csak akkor kell lemondania, ha hisztamin-intoleranciában szenved.


 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
A szeder jótékony hatásai
  2018-07-02 17:47:28, hétfő
 
  Évezredek óta ismert tény, hogy a szeder számtalan jótékony hatással bír, egyes források szerint már Hippokratész korában is használták gyógyításra. Gazdag A-, B1-, B6- és C-vitaminban, ezáltal erősíti a szervezet védekezőképességét. A benne lévő ásványi anyagok (úgy, mint a kálium, kalcium, magnézium, foszfor, réz, vas és mangán) pedig a vírusok és baktériumok elleni küzdelemben segítenek. Antioxidáns flavonoidjai az immunrendszerünket erősítik és a különböző gyulladásokat csillapítják. A szeder gazdag továbbá rostokban, ezért az emésztésre is pozitív hatást gyakorol.

A szeder feketés színét a benne lévő antociánnak köszönheti, ez az antioxidáns vegyület pedig rendkívül jó hatással van a szervezetünkre, csökkenti a gyulladásokat, javítja a memóriánkat, karban tartja a vércukorszintünket és vérnyomásunkat, továbbá segít megelőzi a szív- és érrendszeri problémákat, valamint a rákot.


 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
Betekintés a kávé világába
  2018-06-22 12:04:10, péntek
 
  Miközben reggelente álmosan kavargatjuk a kávéscsészénk tartalmát, aligha gondolunk bele, honnan is érkezik az ébredést garantáló, a szavakat mondatokká formáló rejtélyes ital. Mielőtt pedig a boltban rábökünk az egyik vagy a másik zacskóra, ki kell választanunk, hogy melyik áll közel a szívünkhöz.



Nem kell azonban sokáig törnünk a fejünket, ugyanis csak három választási lehetőség kínálkozik: az arabica, a robusta és a kevert. Nézzük is meg, mi a különbség! Kelet-Afrikából, Közép- és Dél-Amerikából, a Karib-szigetekről és Új-Guineából származik az arabica, Nyugat-Afrikából és Indonéziából a robusta. A két fajta közötti alapvető különbség, hogy míg az előbbi az édes, puha és lágy ízéről ismert, addig az utóbbi kesernyés, magasabb savtartalmú, durvább állágú. Előbbi előnye még, hogy pörkölés után is gyümölcsös marad, és édes az illata, ezért általában lágyabb pörköléshez használják. A robusta kevésbé nemes - leginkább sötétebb eszpresszót érdemes belőle készíteni -, viszont ellenállóbb, s mivel alacsonyabb vidékeken, olcsóbb termőterületen is megterem, nagyobb mennyiségben termeszthetik, s ez az árat is lejjebb viszi. A termése is több, mint az arabicáé, viszont a kávészemek kisebbek. A szubtrópusi éghajlaton, magasabb hegyvidékeken termeszthető arabica érzékenyebb, könnyen válik a kártevők áldozatává.

Nem csak kávé fajtája számít ahhoz, hogy igazán kiváló ízvilágot kapjunk, számos fázison kell túljutnia, mielőtt az asztalunkra, a bögrénkbe kerül. Először leszüretelik - ezt kézi erővel végzik, mert figyelni kell arra, hogy csak a piros, érett bogyókat szedjék össze, miután pedig megtisztították, és megérlelték a babot, jöhet a kávé feldolgozásának utolsó fázisa: a pörkölés. Ekkor dől el a minőségi besorolás, amit az íz-, az aroma- és az illatanyagok alapján döntenek el, majd őrölt és egész babok formájában zacskókba öntik - utóbbi hátránya, hogy a felbontás előtt gyorsan elveszíti aromáját.



Nem véletlenül lesznek többen a koffein rabjává, amely a központi idegrendszerben fejti ki hatását: átmeneti energiát nyújt, ezzel növeli az éberséget, és javítja a kedélyállapotot. Gyors eredményt hoz, hiszen egy bögre kávé öt percen belül érezteti hatását, a koffein eljut testünk szöveteibe, hogy aztán a hatást 20-30 perc múlva csúcsra járassa, és csak órák múlva csökkenjen a koncentráció.



Persze az energia mellett az ízéért is fogyasztjuk. Hogy pontosan milyen kávé készül aztán a kávéfajtákból, az már tényleg a kedves vásárlótól függ, vagy éppen az otthon fellelhető gépektől. Ha kávézóban fogyasztjuk, széles skálából választhatunk: az eszpresszó minden kávéspecialitás alapja, krémes-habos felső rétegéből tudhatjuk, kiváló minőséggel van dolgunk. Habár sokaknak már az eszpresszó is túl intenzív, még egy árnyalattal rátesz az a ristretto, amely a szokásos 30-35 mennyiség helyett 20-25 milliliteres, a legfontosabb jellemzője azonban az, hogy a kávét még finomabbra darálják a készítés előtt az aromásabb íz eléréséhez. A nagyon álmosak választják a doppiót, vagyis a dupla kávét, itthon a legnagyobb kedvenc pedig talán az olasz cappuccino és a latte, vagyis a tejeskávé - utóbbi a sok gőzölt tejjel csábítja a kávéfogyasztókat, előbbi pedig azzal, hogy a kávé mellett ugyanannyi tej és ugyanannyi tejhab kerül rá. Az édesszájúak nagy kedvvel fogyasztják a mélange-ot is, amelynek elkészítésekor az üvegpohár aljára egy kis méz is kerül, amit aztán felhabosított tejjel spékelnek meg, na meg nagy kedvenc a frappuccino, amikor az eszpresszót folyékony tejszínnel és cukorral keverik el, majd lehűtve, üvegpohárban tálalják. Nem csak a kávé és az elkészítés fontos azonban, egy valamire való barista azt is megnézi, milyen vízből készül a kávé, és igényes a kávéba kerülő tejhabra is, melyet szigorúan tilos ugyanis 100 fokra felforralni, ami nem tesz jót sem a tej állagának, sem az ízének.



Persze a különlegességek sora itt még nem ér véget. A világ legdrágább kávéja ugyanis egy igen különleges fajta, amelynek az elkészítése sem mindennapi: a Bakancslista című filmből már itthon is jól ismert Kopi Luwak Indonéziából származik, egyediségét pedig az adja, hogy a kávébabot nem egyszerűen megpörkölik, hanem megetetik az ott élő cibetmacskával, majd csak a macskából ürülékként távozó kávébabokat szedik össze az ültetvényen dolgozók, akik aztán enyhén pörkölve viszik azt a piacra. Öröm az ürömben, hogy szerencsére a macska csak a kávébab puha héjat emészti meg.




Link
 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
Kasvirág
  2018-06-22 11:40:42, péntek
 
  "Az immunrendszer működését serkentő gyógynövény"

A növény leírása:
A kasvirágnak két gyógyászati célokra használt faja van: bíborlevelű kasvirág (Echinacea purpurea) és a keskenylevelű kasvirág (Echinacea angustifolia). Mindkét növény hasonló gyógyhatással rendelkezik. A száraz erdőket, a füves pusztákat kedveli. Gyöktörzzsel rendelkező, évelő növény. Nyáron virágzik.

Hogyan gyűjtsük?
Gyógyászati célokra a növény föld feletti részeit és gyökerét gyűjtik, de a legtöbb hatóanyagot a nyers gyökér tartalmazza. Gyűjtése a tavaszi és nyári hónapokra esik.

Mi van benne?
A növény poliszacharidokat (arabinogalaktánokat), kávésav-származékokat (cikóriasavat), illóolajat, alkamidokat és poliineket tartalmaz.

Mire jó?
Erősíti az immunrendszert, vagyis a szervezet védekező képességét. Enyhe, középsúlyos megfázás, légúti és húgyúti fertőzés kiegészítő és megelőző kezelésére alkalmas. Külsőleg nehezen gyógyuló sebek, gyulladásos bőrbetegségek esetén alkalmazzák. A homeopátiás gyakorlatban a növényi drogot immunstimuláns és gyulladásgátló hatása miatt különböző eredetű fertőzéses megbetegedések kezelésére használják. Az echinacea a nyelven bizsergő érzést okozhat, ami természetes jelenség, nem veszélyes.







 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
A legjobb ímmunerősitő ételek nyárra
  2018-06-16 15:41:36, szombat
 
  1. Erőleves

Kinek van kedve, ereje három-négy órán át rotyogtatni a húslevest vasárnaponként a tűzhelyen ebben a nagy kánikulában? Arról nem beszélve, hogy ilyenkor annyira nem is kívánjuk a kiadós, forró nedűt, pedig jó lenne gyakrabban enni belőle nyáron is. A húsleves ugyanis rendkívül gazdag hasznos immunerősítő aminosavakban és olyan ásványi anyagokban, amelyek a csontból főnek ki, és amikhez alapvetően csak ritkán tudunk hozzájutni (hiszen nem eszünk csontot, ugye...) Épp ezért olykor-olykor egy tál húsleves bizony nagyon nagyban hozzájárul az immunrendszerünk helyes működéséhez.

2. Fahéj

A fahéj nagyon jót tesz az emésztésnek, serkenti a vérkeringést, antibakteriális, vírus- és gombaölő hatása van

3. Grépfrút

Nyáron szerencsére van lehetőségünk jó sok friss gyümölcsöt és zöldséget enni, és ez a tipikusan téli gyümölcs ritkán jut eszünkbe. Ha érezzük, hogy kapar a torkunk, vagy folyik kissé az orrunk, mindenképp érdemes feltankolni belőle, mert ez az egyik leggazdagabb antioxidáns forrás, és rendkívül hatékonyan veszi fel a harcot a náthával szemben.

4. Banán

Nyáron őt is hajlamosak vagyunk hanyagolni, annak ellenére, hogy sokkal több jótékony - és immunerősítő - hatása van, mint például egy almának.

5. Kefír

A probiotikumokban gazdag kefír vagy natúrjoghurt rendkívül sokat tesz az immunrendszer normális műkédéséért. Az egészséges bélflóra immunrendszerünk egyik alapja, erősítsük hát napi egy csésze finom joghurttal!
 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
Ezeket a gyümölcsöket együk kilószámra júniusban
  2018-06-16 15:37:54, szombat
 
  Földieper (szamóca)
Június nagy kedvence a földieper, senkinek sem kell bemutatni ezt a gyümölcsöt. Amikor a piacot elárasztják a gyönyörű piros, fényes, mézédes és isteni illatú eprek, senki sem tud nekik ellenállni. Felhasználása is rendkívül sokoldalú, csinálhatunk süteményeket, lekvárt, limonádét, szörpöt, turmixot, pohárdesszerteket, fagylaltot belőle.

Érdekesség: a földieper azon ritka gyümölcsök egyike, amelyek a magvaikat nem a gyümölcshúson belül, hanem kívül hordják. Egy epren több mint 200 mag található. A földieper, amit ma ismerünk, eredetileg Amerikából származik és 18. századtól terjedt el Franciaországon keresztül Európában is.


Cseresznye
Rengeteg fajtája létezik, legjobb nyersen fogyasztani, mert nagyon egészséges gyümölcs, kiváló vértisztító és gyulladáscsökkentő hatású. Sok finomság alapanyaga lehet a gyümölcslevestől a süteményekig. A cseresznye nagy víztartalmú gyümölcs, kb. 80 százaléka víz.

Érdekesség: a cseresznyét már az ókorban is termesztették, mára már több, mint 1000 nemesített fajtája van.

Ribizli
Magas C-vitamin tartalmú, savanyú, piros bogyós növény. Létezik fekete és fehér változata is. A ribizli kiváló antioxidáns és magas C-vitamin tartalommal rendelkezik.

Érdekesség: a bogyós gyümölcsök közül a fekete ribizli C-vitamin-tartalma a legnagyobb, de friss fogyasztásra jellegzetesen erős íz- és zamatanyaga kevésbé teszi kedveltté. Azonban szörpnek és bornak feldolgozva sokak által kedvelt, immunerősítő védőital.
Meggy
A levében lévő antioxidánsok segítik megőrizni a vénák falának rugalmasságát, és ezáltal a visszérbetegségek elkerülését. Enyhítik az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat. A meggy vértisztító hatású. Serkenti a máj- és vese működését. A savas meggy serkentően hat az emésztésre és a belek mozgására, ezért különösen ajánlatos emésztési problémák ellen.

Érdekesség: a meggy volt a magyarság első gyümölcse, melynek termesztéséről már a XVI. században leírást olvashatunk. A cseresznye és a meggy rokonok. Az angolok savanyú cseresznyének mondják a meggyet.

Málna
Magyarországon őshonosnak számít, rengeteg C-vitamint és antioxidánst tartalmaz, így erősíti az immunrendszert és megelőzi a rákos megbetegedéseket. Kitűnő vértisztító, vérszegénység ellen is hatásos és csillapítja a lázat. Segít helyreállítani a megterhelt emésztőrendszert és károsodott bélflórát.

Érdekesség: a málnabokor levele a népi gyógyászatban fontos gyógynövénynek számít, tea főzetét cukorbajra, vese és húgyhólyagbántalmak és meghűlés ellen használják.

Egres, piszke, köszméte
piszke, egres
Több fajtája létezik hazánkban, lehet zöld, pirosas, illetve szőrös vagy kopasz a bogyó. Termése a savanyútól az egészen édesig mindenféle íz változatban megtalálható. Fogyasztható nyersen, levesnek, kompótként, mártásként, süteménybe sütve.

Érdekesség: az éretlen köszmétét a magas pektintartalma miatt (a pektin egy olyan vegyület, mely húsos gyümölcsök és zöldségek sejtfalából állítható elő) az élelmiszeripar zselésítő, térfogatnövelő anyagként használja. Otthoni használatban a piszke jól használható lekvárok sűrűsítésére, de féléretten befőttnek is nagyon jó.




 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
A málna jótékony hatásai
  2018-06-07 10:37:11, csütörtök
 
  Nem is gondolnád, hogy mennyi egészségmegőrző hatással rendelkezik ez az apró bogyós, sötétpiros gyümölcs. Ismerd meg közelebbről és fogyaszd bátran! Most úgyis szezonja van.
A málna a rózsafélék családjába tartozik. A málnabokor 1-2 méter magasra növő, szőrös, tüskés szárral rendelkező félcserje. Magyarországon őshonosnak számít. A vadon élő fajták júniustól szeptemberig, míg a termesztett változatok májustól júliusig adnak termést. Kedveli a jó vízellátottságú, félárnyékos, párás helyeket. Megfelelő gondozás hiányában rekordidő alatt képes elburjánzani.

A legenda szerint először Kréta szigetén kezdték el termeszteni, innen terjedt tovább a rómaiak közvetítésével. A középkorban már ismert gyógynövénynek számított, a kolostorkertek népszerű növénye volt.

A málna, sok piros gyümölcshöz hasonlóan rengeteg C-vitamint és antioxidánst tartalmaz, így erősíti az immunrendszert és megelőzi a rákos megbetegedéseket. Kitűnő vértisztító, vérszegénység ellen is hatásos és csillapítja a lázat. A-vitamin tartalma révén segít a látásjavításban. Különböző vérzések csillapítására is alkalmazható. Ezeken kívül jelentős mennyiségű B1, -és B2-vitamint is tartalmaz. Rendkívül gazdag színanyagokban, flavonoidokban, gyümölcssavakban, cserzőanyagokban és növényi rostokban. Pektin is található benne, ez az anyag emésztésjavító hatásáról ismert. Az ásványi anyagok közül a kálcium-, kálium-, megnézium- és vastartalma kiemelkedő, mennyiségét tekintve pedig a szervezet napi szükségletének 10 %-át fedezi. Jól teszed, ha frissen és nyersen fogyasztod, ugyanis így érvényesül leginkább a benne lévő vitaminok jótékony hatása. Kevesen tudják, hogy másnaposság ellen és antibiotikum kúra után is jó szolgálatot tesz, mert segít helyreállítani a megterhelt emésztőrendszert és a károsodott bélflórát. Sőt, még szépülhetünk is vele! Ez a szépségvitaminként emlegetett magas biotintartalmának köszönhető, amely szépíti a bőrt, csillogóvá és dússá teszi a hajat. Antocianintartalma révén mérsékli a magas vérnyomást. Emellett szabályozza a vércukorszintet, enyhíti a menstruációs görcsöket. Megfázás esetén készíts málnaszörpöt, majd szobahőmérsékletű állapotban kortyolgasd el! Levelei értékes gyógynövény-alapanyagnak számítanak. A málnából készült tea pedig antibakteriális, ér, -és pórusösszehúzó hatású. Cukorbetegség, húgyúti panaszok, meghűlés és lázcsillapítás esetén is hasznos málnából készült teát inni. Cseranyagai hasmenéskor segítenek, antibakteriális, összehúzó hatása pedig a szájnyálkahártya gyulladásos állapotainak megszüntetésében segédkezik. Rovarcsípések okozta duzzanatok borogatására is használható.
A málna rendkívül sérülékeny gyümölcs, így oda kell figyelni a megfelelő tárolására. A legjobb, ha hűtőben tartod, itt 2-3 napig is eláll, napon és szobahőmérsékleten nagyon hamar megromlik. Kiválóan alkalmas mélyhűtésre, ízét, zamatát jól megőrzi. Csak közvetlenül fogyasztás előtt mosd meg!

A málnát sokféleképpen használhatod fel a konyhában. Készíthetsz belőle szörpöt, lekvárt vagy teát. Feldobhatod vele a reggelidet vagy a desszertedet, például úgy, ha natúrjoghurtba, tejszínbe vagy mézbe kevered. Sütemények készítésénél is nagy hasznát veheted.



 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
Az áfonya hatásai
  2018-05-26 14:18:50, szombat
 
  Az áfonya kedvező egészségügyi hatásai valóban lenyűgözőek. Pedig sok éven át a kutatók kevés figyelmet fordítottak erre a gyümölcsre a viszonylag alacsony C-vitamin-tartalma miatt. De miután a tudomány felfedezte az antioxidánsokat és a flavonoidokat, az áfonya egyre több figyelmet kapott.

Az áfonya többek között Észak-Amerikában őshonos növény, és régóta elismert és fontos része az amerikai indiánok étrendjének. Az indiánok jöttek rá annak idején, hogyha e bogyós gyümölccsel dörzsölik be a szárított húsokat, akkor lassíthatják azok romlását.

A korai telepesek az indiánoktól lesték el az áfonya gyógyászati célú felhasználását: az indiánok ugyanis megfőzték az egész növényt a bogyókkal együtt, és a főzetet többek között hasmenés kezelésére használták.

A közelmúltban a Journal of Clinical Nutrition folyóiratban közzétett, nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy azon személyeknél, akik napi 15 dkg áfonyát fogyasztottak rendszeresen, a vérben lévő antioxidánsok mennyisége jelentősen emelkedett.

A kutatók szerint ez elengedhetetlen a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, az öregedés, a rák, a makula degeneráció és a szürkehályog kialakulásának megelőzéséhez.

Tudjuk, hogy a vérben lévő antioxidánsok fokozott jelenléte csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát, de talán a legizgalmasabb kutatási eredmény mégis az, hogy az áfonya képes csökkenteni és megelőzni az öregkori betegségek (mint például az Alzheimer-kór és az elbutulás) hatásait.

Kék áfonya
Az áfonya népszerűsége nem véletlen: rendkívül ízletes és egészséges gyümölcsről van szó, amely méretében ugyan kicsi, de hatalmas tápértékkel bír, és minden más gyümölcsnél vagy zöldségnél erősebb és hatékonyabb antioxidánsokat tartalmaz

Az antioxidánsok egyébként elengedhetetlenek az egészséges életmódhoz, mivel védenek a sejtszerkezetet és a DNS-t károsító szabad gyökökkel szemben. Általában ugyanis a szabad gyökök felelősek a sejtmembrán, a DNS és a szövetek károsodásáért, és végső soron ezek az okozói számos degeneratív betegségnek is.

Az antociánok rendkívül erős antioxidánsok, és gyulladáscsökkentő hatásúak.

Az áfonya jótékony hatása tehát elsősorban a rendkívül magas fitonutriens- és antioxidáns-tartalmának köszönhető, ezek közül is az úgynevezett antociánoknak (ezek a pigmentek felelnek az áfonya intenzív kékeslila színéért: minél sötétebb a bogyó, annál magasabb az abban lévő antocián-tartalom).

Az antociánok sok gyümölcshöz és zöldséghez hasonlóan az egyes bogyók védőburkában koncentrálódnak, mivel ez védi a gyümölcsöt az erős napsütés és más környezeti ártalmak hatásaitól.

Az antociánok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a szabad gyökök semlegesítésében, és szinergikusan együttműködnek a C-vitaminnal és más fontos antioxidánsokkal.

Az antociánok a kapilláris rendszert is erősítik azáltal, hogy elősegítik a szövetek építőkövének, a kollagénnek a termelődését.

A flavonoidok ezen fontos alosztálya segít az erek tágításában (vagyis csökkenti a vérnyomást), és gátolja a vérrögképződést.

Az áfonya további jótékony egészségügyi hatásai és öregedésgátló jellemzői közé sorolhatjuk a szív-és érrendszeri betegségek és a rák kialakulási kockázatának jelentős csökkenését.

Na és persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az áfonya segít megőrizni az egészséges bőrt, és csökkenti a kor előrehaladtával kialakuló bőrhibákat.

Az amerikai indiánoknak igazuk volt az áfonya bélrendszerre és emésztésre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatban: az áfonya pektinben gazdag rostja enyhíti a hasmenés és a székrekedés tüneteit. Emellett, a gyümölcsben lévő tanninok csökkentik az emésztőrendszer gyulladását, míg a polifenolok bizonyítottan antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek.

A lényeg:
Az áfonya jótékony hatása rendkívül magas fitonutriens- és antioxidáns-tartalmának köszönhető.

1.1. Teljes körű antioxidáns védelem
Mivel rengeteg antioxidáns van jelen az áfonyában, nem meglepő, hogy a kutatók fokozott antioxidáns védelmet észleltek, különösen az oxidatív stressz által veszélyeztetett személyeknél (szív-és érrendszeri betegségek).

Ami viszont meglepő az az, hogy az áfonya rendszeres fogyasztása nem elszigetelten hat, hanem a szervezet teljes területén végzi áldásos tevékenységét. Így nem csak a kardiovaszkuláris rendszer, hanem a szervezet egésze képes profitálni az áfonya rendszeres fogyasztásából.

Például kutatók bizonyították, hogy a megerőltető edzéseket követő izomsérülések mértéke csökkenthető az áfonya rendszeres fogyasztásával. Sőt, az idegrendszer oxidatív stressztől való védelmére is van bizonyíték. Ezen antioxidáns alapú védelmi mechanizmusokat ráadásul nemcsak veszélyeztetett betegeknél észlelték, hanem fiatal és egészséges személyeknél is.

A kutatók szerint az áfonya antioxidáns védelme a szervezet vércukorszabályozó rendszerére is kedvező hatással van, és a gyümölcs rendszeres fogyasztása védi az emésztőrendszert (elsősorban a vastagbelet) a rák kialakulásának kockázatától.

És ha már antioxidáns védelem, akkor érdemes megemlíteni az áfonya ORAC értékét.

Az ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity) egy nemzetközileg elfogadott, hitelesített és szabadalmaztatott szabványrendszer, amelyet amerikai kutatók vezettek be a kilencvenes évek második felében, és amely az egyes élelmiszerek antioxidáns és fitonutriens kapacitását jelöli (vagyis az élelmiszerek káros szabad-gyököket hatástalanító képességet hasonlítja össze).

Az áfonya évek óta a legmagasabb ORAC értéket begyűjtő élelmiszerek között szerepel, olyan hasonló kaliberű antioxidáns-szupersztárok között, mint a bab, a szeder, a szilva, az alma, a málna, az eper és a pekándió.

Vörös áfonya
Az áfonya jótékony hatása a rendkívül magas fitonutriens- és antioxidáns-tartalmának köszönhető

1.2. Az áfonya hatása a szív- és érrendszerre
Az áfonya antioxidáns védelme különösen jól dokumentált a keringési rendszer tekintetében.

Többször megismételt vizsgálatok eredményei szerint az áfonya rendszeres fogyasztása (a vizsgálatok résztvevői napi 15-20 dkg áfonyát fogyasztottak 1-3 hónapon keresztül) kimutathatóan javítja a vérzsírok egyensúlyát, vagyis csökkenti a teljes koleszterin szintjét, növeli a HDL koleszterint, és csökkenti a trigliceridek szintjét a vérben.

Sőt, az áfonya fogyasztása bizonyítottan védi az érfal sejtjeit, és megóvja az LDL koleszterint az oxidatív sérülésektől, amelyek az erek eltömődéséhez vezethetnek.

Nem lenne helyénvaló, ha az érrendszerre ható kedvező hatások közül kihagynám az áfonya vérnyomásra gyakorolt hatását. Az egyes vizsgálatokban résztvevő különböző korú férfiak és nők körében a rendszeres áfonyafogyasztás bizonyítottan csökkentette a szisztolés és diasztolés vérnyomás értékét.

Sőt, az egészséges vizsgálati személyeknél az áfonya rendszeres fogyasztása segített fenntartani az egészséges vérnyomás értékét.

1.3. Az áfonya hatása a szellemi tevékenységre
Az áfonyát érintő egyik legizgalmasabb új kutatási terület a kognitív hatásokat vizsgálja.

Az egyik vizsgálatban idősebb felnőttek (átlagéletkor: 76 év) 12 héten át fogyasztottak minden nap áfonyát, és már ez elegendő volt ahhoz, hogy jelentős javulást érjenek el a kognitív funkciókat, illetve a memóriát vizsgáló teszteken.

Bár a résztvevők az áfonyát gyümölcslé formájában fogyasztották, ahhoz poharanként 30 dkg friss áfonyát használtak fel, és a fogyasztott mennyiség 2 és fél pohár volt naponta, így elmondható, hogy a résztvevők nagy mennyiségű áfonyát juttattak be a szervezetükbe (ne feledjük, az áfonya napi ajánlott mennyisége 15-20 dkg).

A tanulmány szerzői szerint az eredmények azt is sugallják, hogy az áfonya nem csak a memória fejlesztésére hasznos, de képes lassítani vagy késleltetni az öregedéssel gyakran együtt járó kognitív problémák kialakulását is.

1.4. Az áfonya hatása a vércukorszintre
A 2-es típusú cukorbetegséggel, metabolikus szindrómával vagy inzulinrezisztenciával diagnosztizált személyek számára különösen fontos a vércukorszint ingadozásának minimalizálása (vagyis a kiugróan magas és a túl alacsonyra zuhanó vércukorszint egyensúlyban tartása). Sőt, sok esetben ez túlsúlyos személyeknél is gondot okoz (többek között ez az elhízás oka).

A kapcsolódó vizsgálatok a fenti betegségekkel diagnosztizált személyeknél konzisztens eredményeket mutatnak: az áfonya (és más bogyós gyümölcsök) rendszeres fogyasztása minden esetben kedvező hatást gyakorol a vércukorszint optimális szabályozására.

A táplálkozási szakértők az áfonyát jellemzően alacsony glikémiás indexű (GI) gyümölcsnek tartják. Bár ha más bogyós gyümölcsökhöz hasonlítjuk, az áfonya relatíve magas GI-indexsszel rendelkezik a maga 40-53 GI közötti értékével (a szeder, málna és eper indexe 30 és 40 GI közé tehető).

Egyébként az 50 GI alatti termékek tekinthetők alacsony glikémiás indexű élelmiszereknek.

A GI az az érték, amely egy adott élelmiszer vércukorszintre gyakorolt hatását mutatja, vagyis minél nagyobb ez az érték, annál jobban emelkedik a vércukorszinted, és minél alacsonyabb a GI, annál kevésbé emeli meg a vércukorszintedet az adott élelmiszer elfogyasztása.

Egy friss tanulmány megállapította, hogy az áfonya a többi bogyós gyümölccsel egyetemben egyértelműen kedvező hatást gyakorol a vércukorszintre, akár 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személyek esetében is.

A vizsgálat résztvevői, akik legalább 3 adag alacsony GI-indexű gyümölcsöt (többek között áfonyát) fogyasztottak naponta a három hónapos vizsgálati időszak során, jelentős javulást tapasztaltak a vércukorszintjük ingadozásában.

Kék áfonya
Az antioxidánsok elengedhetetlenek az egészséges életmódhoz, mivel védenek a sejtszerkezetet és a DNS-t károsító szabad gyökökkel szemben

1.5. Az áfonya hatása a szemre
A retina egy a szem működéséhez szükséges elengedhetetlen fényérzékeny réteg, amelynek az oxidatív stressztől való sérülési kockázata a normálértéknél jóval magasabb.

A kutatók gyakran vizsgálják az egyedülálló fitonutriens antioxidánsokat tartalmazó ételeket - többek között az áfonyát -, mivel azok képesek megvédeni a retinát az oxigénkárosodástól.

Laboratóriumi állatokon végzett előzetes vizsgálatok szerint az áfonyában található rendkívül erős antioxidáns, az antocián segít a retina szabad gyökök elleni védelmében, sőt érdekes módon a napfény által okozott károsodás ellen is véd.

Fontos megjegyezni, hogy a közeljövőben a rákkutatáshoz hasonlóan a kutatók remélhetőleg az emberi szem egészsége és a többek között az áfonyában található antioxidánsok közti szoros kapcsolatot is vizsgálni fogják majd.

1.6. Antioxidáns hatás
Ha maximalizálni szeretnéd ezen gyümölcs antioxidáns hatását, akkor lehetőleg bioáfonyát vásárolj (az áfonya ára a szezonjában a legalacsonyabb).

Egy közelmúltban készült tanulmány ugyanis közvetlenül hasonlította össze egy organikusan, illetve nem organikusan termesztett áfonyatípus (Vaccinium corymbosum L.) teljes antioxidáns hatását, és a kutatók látványos különbségeket találtak a bio előírásoknak megfelelően termesztett áfonya javára.

Ez utóbbi ugyanis a hagyományos áfonyához képest jelentősen nagyobb koncentrációban tartalmazott fenol és antocián antioxidánsokat, és a teljes antioxidáns kapacitása is lényegesen nagyobb volt.

2. Az áfonya jellemzői
Az áfonya (Vaccinium) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide.

A nemzetség kb. 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók.

Az alacsony kalóriájú és rendkívül vitamindús áfonya ízvilága az enyhén édestől a kesernyésen át a csípősig terjed.

Mélykék, vörösesbarna és bíborfekete színek jellemzők az egyes típusokra (lásd kék áfonya és vörös áfonya), és szürkésfehér viaszos külső réteg borítja a bogyók felületét. Belül a félig áttetsző gyümölcshúsban apró magvak találhatók.

Az áfonya termesztése és szaporítása Magyarországon is jellemző. A gyümölcs szezonja júliustól szeptemberig tart, a piacokon ekkor juthatsz hozzá a legfrissebben és a legolcsóbban.

3. Az áfonya eredete
Az áfonya termesztése elterjedt gyakorlat volt az észak-amerikai indiántörzsek körében.

Az európai gyarmatosítók az indián hagyományoknak köszönhetően ismerkedtek meg az áfonyával, és ők hozták be annak egyes fajait Európába. Ennek ellenére Európában az áfonya kereskedelmi célú termesztése viszonylag új keletű jelenség, amely elsősorban a XX. és XXI. századra jellemző.

Mivel a déli féltekén - beleértve a dél-amerikai országokat (Chile, Argentína és Uruguay), valamint Dél-Afrikát, Új-Zélandot és Ausztráliát - szintén egyre nagyobb mennyiségben termesztik ezt a gyümölcsöt, a friss áfonya gyakorlatilag egész évben rendelkezésre áll szinte bárhol a világon (friss vagy fagyasztott változatban).

4. Az áfonya vásárlása és tárolása
Vásárláskor az egészséges és élénk színű áfonyaszemeket válaszd, amelyek egységes színárnyalatúak, és fehéres-szürkés viaszos védőréteggel rendelkeznek (lásd az alábbi képet).

áfonyaRázd össze a szemeket, és ellenőrizd, hogy a bogyók szabadon mozognak-e; ha nem, akkor elképzelhető, hogy már nem frissek, újrafagyasztották őket, megsérültek vagy penészesek.

Kerüld a tompa színű, túl puha és nyálkás felületű bogyókat. Az áfonyaszemek nem lehetnek nedvesek, mivel a folyadék jelenléte a bogyók rothadását segíti elő.

Tárolás előtt távolítsd el a sérült vagy penészes bogyókat, így megakadályozhatod a többi bogyó megromlását. Az áfonyát ne mosd meg, csak közvetlenül fogyasztás előtt, mivel a mosás eltávolítja a bogyók felületéről a szürkésfehér viaszos védőréteget.

Az érett áfonyát zárt dobozban vagy műanyag zacskóban tárold a hűtőben, így a gyümölcs 3 napig biztosan friss marad. Ha több mint 24 óráig szobahőmérsékleten tartod, a bogyók romlásnak indulnak.

Az érett áfonyaszemeket le is fagyaszthatod, bár így felengedés után némileg változni fog a gyümölcs íze és állaga. Ha mégis a fagyasztás mellett döntesz, akkor először mosd meg a bogyókat, öntsd le a levét, majd válogasd ki a sérült darabokat.

A felengedés utáni egységes állag megőrzésének érdekében borítsd a bogyókat egy sütőlapra vagy tepsire, helyezd az egészet a fagyasztóba, majd miután a szemek megfagytak, helyezd őket egy műanyag zacskóba, és tedd vissza a fagyasztóba.

Szakértők szerint az egyébként meglehetősen sérülékeny antocián antioxidánsok a hipermarketekben kapható fagyasztott áfonyában sem veszítenek jótékony hatásukból a fagyasztás hatására.

Ezen antioxidánsok közé tartozik számos különböző típusú antocián, például azok, amelyek az áfonyaszemek (és más gyümölcsök) ragyogóan kék, lila vagy vörös árnyalatáért felelnek.

Miután a kísérletekben az áfonyát -17 °C-os hőmérsékleten lefagyasztották és 3-6 hónapig tárolták, a kutatók nem észleltek jelentős csökkentést az áfonya antioxidáns hatásában és az antociánok koncentrációjában.

Ez jó hír mindenkinek, aki egész évben előszeretettel vásárol és fogyaszt áfonyát, és jó hír azoknak is, akik csak fagyasztott formában tudnak hozzájutni ezen egészséges gyümölcshöz.

Az áfonyát ne mosd meg, csak közvetlenül fogyasztás előtt, mivel a víz eltávolítja a bogyók felületéről a szürkésfehér viaszos védőréteget.

5. Az áfonya előkészítése használat előtt
A friss áfonyaszemek rendkívül sérülékenyek, ezért csak óvatosan és rövid ideig mosd meg őket, akkor is csak közvetlenül fogyasztás előtt, mivel így nem sérted fel idő előtt a bogyók külső viaszos rétegét. Ha bio áfonyáról van szó, akár nem is szükséges megmosnod a gyümölcsszemeket.

Ha a fagyasztott áfonyát főzést nem igénylő recepthez használod, akkor először szobahőmérsékleten olvaszd fel a gyümölcsöt, majd öntsd le a levet róla.

Az áfonya akkor a legfinomabb, és akkor nyerheted ki belőle a legtöbb tápanyagot, ha frissen fogyasztod el, és nem sütöd bele más ételekbe (például süteményekbe). Ez azért van így, mert az áfonyában lévő vitaminok, antioxidánsok és enzimek magas hőmérsékleten (175 °C felett) hő hatására sérülnek.

6. Az áfonya fogyasztása
6.1. Áfonya, mint aszalt gyümölcs
Az aszalt gyümölcs hatékony és természetes forrása az egészséget támogató különböző tápanyagoknak, mivel a kedvező élettani hatások - talán a C-vitamint leszámítva - aszalva is megmaradnak a gyümölcsben (ráadásul koncentrált formában).

Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani kis mennyiségben a vörös áfonya, datolya, füge, sárgabarack, cseresznye, szilva és mazsola aszalt (de nem adalékanyagokkal súlyosbított) változatait.

Csak arra figyelj oda, hogy a koncentrált tápanyagok mellett a fruktóz (gyümölcscukor) is koncentráltan jelenik meg az aszalt gyümölcsökben, ezért ha fogyni szeretnél, a kis mennyiség tényleg kis mennyiség legyen.

Továbbá, egyes gyümölcsöket vegyszerekkel permeteznek a kártevők és a penész ellen, így amikor a gyümölcsöt aszalják, vegyszerek is maradhatnak benne.

Az áfonya és a vörös áfonya nem erősen permetezett növény, de az eper és a szőlő az, ezért ha ezek aszalt változatát rendszeresen fogyasztod (például mazsola), akkor koncentrálj a bio aszalt termékekre, ha lehetséges.

A lényeg:
Ha fogyni szeretnél, csak kis mennyiségben fogyassz aszalt áfonyát annak magas gyümölcscukor-tartalma miatt. A friss áfonyát fogyaszthatod bármikor, ennek a kalóriatartalma minimális.

Tippek, avagy hogyan fogyaszd az áfonyát:

Feldobhatod a reggeli müzlid ízvilágát, ha szórsz bele friss vagy aszalt áfonyát.
Elegáns és ínycsiklandóan finom desszertet kapsz, ha behűtött pohárba rétegesen joghurtot és áfonyát helyezel, majd a tetejét kandírozott gyömbérrel szórod meg.
Az áfonyát, ha lehetséges, kizárólag nyersen, és ne süteményekbe sütve fogyaszd, mivel mint minden más gyümölcs esetében, az áfonyánál is a nyers változat garantálja a legfinomabb ízt és a legmagasabb tápértéket.

6.2. Áfonyát tartalmazó receptek a Dietlessen
Áfonyás-diós-lenmagos zabpehely

Áfonyás-diós-lenmagos zabpehely
Áfonyás-diós-lenmagos zabpehely

A müzlis zabpehely egyik nagyon egyszerű és finom változata, ideális reggelire és tízóraira. Egészséges omega-3 zsírsavakat és mangánt tartalmaz!
Link
 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
Bodza virág hatásai
  2018-05-17 11:12:55, csütörtök
 
  A bodza (Sambucus nigra) cserje vagy kisebb fa, amely akár az 5m magasságot is elérheti. A törzsét és az ágait szürke vagy barna kéreg borítja, a fiatal ágak pedig zöldek. Szára bőséges velőállománnyal rendelkezik. Virágai kicsik, fehér vagy sárga színűek, csővé összeforrt szirom levelei lapos tányérhoz hasonlóak, kétneműek, ötágúak, termése lilás-vörös, gyümölcse vékony csonthéjas ragadós bogyó.
A bodza név eredete
A Sambacus a görög Sambyke (hangszer) szóból ered, amely hangszer a bodza ágaiból készítettek. Mások szerint dák eredetű, amely a Seba (bodza) névből származik. A Nigra szótő, pedig a latin nigra-szóból, származik utalva a bodza érett fekete gyümölcsére.

A bodza lelőhelyei


Falvakban, házak és kerítések mellett, hegyeken és dombokon, erdei tisztásokon, vagy erdő széleken növekszik. De megtalálható a síkságokon és a hegyek lábainál is. Júliusban és augusztusban virágzik.

A bodza betakarítása
Gyógyászati célokra a korai virágokat takarítják be, amikor a virágok 75% van már kivirágozva. A betakarítás csak szépidőben kell, hogy történjen, mikor már felszáradt a harmat, óvatosan ollóval az elágazások kezdeténél kell a virágernyőket lecsípni. A virágernyőket erős napon kell szárítani - így megtartja a virág a szép fehér-krém színét -, a virágaival felfele fordítva, vékony rétegben, letakarva. Az így előállított termék aromás, jó illatú, íés finom lesz.



A bodza gyógyhatásai


Erős izzasztó hatású ezért lázcsillapításra használják. A bodza virága ezen kívül még vízhajtó, hashajtó, vértisztító és köhögéscsillapító. Gyenge alkoholos kivonatban még idegcsillapítóként is használják. Külsőleg használva pedig fertőtlenítő hatású.

A bodza felhasználása


Megfázásnál, torokgyulladásnál, köhögés ellen, és általában légzőszervi megbetegedésekkor, javallott. Vízhajtó hatása miatt ajánlatos a reumában, a vese és húgyhólyag betegségekben szenvedőknek fogyasztani. A bodza virága növeli a tejelválasztást a szoptatós mamáknál. Vízhajtó hatása miatt az elhízásban szenvedőknél is eredményes a fogyasztása. Ugyanebből az okból kifolyólag az ideges eredetű székrekedésre is ajánlott. Fürdők vagy borogatások formájában hatásos a furunkulusoknál, a tályognál, az égési sérüléseknél, hólyagoknál, mivel kitakarítja a gennyet, enyhítve fájdalmat, lelohasztja a duzzanatokat, dudorokat is. Forró fürdőjét a reumás betegek használják eredménnyel.





A bodza előkészítése és használata


Tea formájában, két kis kanál virágból készíthető 250ml forró víz hozzáadásával. Ebből 3 csészével igyunk naponta.

Hashajtó tea:

1-2 kiskanál virágot leforrázunk 200ml forró vízzel, amelyet elalvás előtt iszunk meg.

Fürdő vagy borogatás: Megduplázzuk a virág mennyiséget, fürdőt készítünk, amelyet vagy borogatásként használjuk, vagy kelések, tályogok, égések duzzanatok kezelésére.

Ellenjavallatok: Soha ne használjon friss virágot, mert a bőrön vagy a nyálkahártyán, bőrpírt, vagy érzékenységet okoz.



A népi hagyományok kezeléseiből


A bodza virágot köhögésre és légúti megbetegedésre használták. Az asztmások víz helyet is ihatják. Gyomor fájdalom, máj és epebetegség alkalmával is hatásosan szedték. Virág párnácskákat is készítetTek belőle, amelyet ugyancsak gyógyításra használtak. A nyers levelek, a sebekre vagy a fájdalmas duzzanatokra kerültek. A főzetükkel a duzzanatokat öblítették, a fekete bodza szemeket pálinkába tették, és hidegleléskor lázcsillapításra itták, a bogyókból készült teát, pedig a vetélés ellen fogyasztották.



Link
 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
A cseresznye
  2018-05-11 08:15:26, péntek
 
  Kétségkívül az egyik legnépszerűbb nyári gyümölcs a cseresznye. Ráadásul számtalan jótékony hatása miatt is érdemes minél többet ennünk belőle. Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat róla.
ásványi anyagokban gazdag
A cseresznye többek között bőséges forrása az A-, B-, és C-vitaminnak, emellett pedig olyan nélkülözhetetlen ásványi anyagokat tartalmaz, mint a kálium, kalcium, nátrium és magnézium. Így együttesen pedig a cseresznye egyik legfontosabb jótékony hatása közé tartozik a szervezet méregtelenítése, sőt az ízületekre is pozitív hatása van ennek az apró gyümölcsnek.
Vértisztító
Azt mindenki tudja, hogy a cseresznye, mint a legtöbb nyári gyümölcs igen gazdag víztartalommal rendelkezik. Pont ezért kiváló vértisztító hatása van, továbbá a benne található színes karotinoidoknak köszönhetően a cseresznye fájdalomcsillapító hatással is rendelkezik. Sőt, az ízületi problémákat is megelőzhetjük a fogyasztásával. Nem utolsó sorban pedig bizonyítottan csökkenti a vér húgysav-szintjét is.
Fogyókúrázóknak is ajánlott!
Jó hír a diétázóknak, hogy 100 gramm mindössze 65-70 kalóriát tartalmaz, emellett pedig alig van benne zsír, viszont szénhidrát 13 grammnyi van benne, így erre mindenképp érdemes figyelnie azoknak, akik csökkentett szénhidrát alapú diétát csinálnak. A cseresznye gyorsan emészthető, így nem terheli az emésztőrendszerünket. Sőt, nem csak hogy nem terheli, hanem még gyorsítja is az emésztési folyamatokat. Így ehetjük nassolásként vagy akár étkezés előtt is fogyaszthatjuk. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ilyenkor is maximum egy órával a főétkezés előtt együk meg a cseresznyét.
 
 
0 komment , kategória:  Életmód  
     1/11 oldal   Bejegyzések száma: 107 
2018.06 2018. Július 2018.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 693 db bejegyzés
e év: 7498 db bejegyzés
Összes: 38750 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 756
  • e Hét: 756
  • e Hónap: 63870
  • e Év: 796201
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.