Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Ember-lelkű szavam
  2018-08-11 12:45:43, szombat
 
  Benjámin László

Ember-lelkű szavam

Neked is azért ismerős szavam,
mert mindegyiknek ember-arca van.

Sír vagy nevet, prédikál vagy dadog,
megismered: mindegyik én vagyok.

Ha követ mond, ha fát, ha madarat:
ismerj magadra, te is benne vagy.

A lélek benne: ami benned: és
az a bizalom, az a csüggedés.

Mind benne él, ki közös nyelven ért,
mert emberül szól és az emberért.

Elmegyek én, mint más átutazó:
de itt marad, országgá nő a szó:

Ember-lelkű szavam. Se kéz, se kés
el nem ronthatja. Engem hát ne félts!
 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
Bolhamadár
  2018-04-12 21:54:43, csütörtök
 
  Benjámin László

Bolhamadár

Egy szoknyában lakott egy bolha,
nem is ment rosszul a dolga,
nem ivott mást, csak vért
és nem fizetett lakbért,
élvezte a bolha-létet,
nem fenyegette csalétek,
nem háborgatták praktikák,
ővé volt a világ
a bokától egészen a derékig,
s csöndben telt volna tán élete végig,
tán sírja lett volna a szoknya korca,
ha nem határoz másképpen a sorsa.

Ám úgy esett egy alkalommal,
a szoknyát sok más tarka lommal
kiteregették, kiporolták,
és leverték róla a bolhát.
Az, szegény, lehuppant a földre,
fejét csóválta megütődve,
és mérgelődött, hogy a szoknyák
táján romlik a közbiztonság.
Aztán ugrott, ahogy csak bírta lába,
hogy visszatérjen nyájas otthonába.

Ugrott egy akkorát,
amekkorát
senki más nem ugorna,
csak egy bolha.
S a szoknyába már bújt is volna vissza,
ha nem sóhajt alatta egy giliszta:
De szépen száll!
Szépen száll a bolhamadár!

Meghallotta
ezt a bolha,
vére a fejébe tódult,
nekilódult,
ugrált jobbra, ugrált balra,
le az útra, fel a falra,
homorítva,
mellső lábát leszorítva,
a gilisztát szomorítva,
mely irígyen
többször sóhajtott imígyen:

De szépen száll!
Szépen száll a bolhamadár!

Addig ugrált, míg elfáradt,
kiválasztott egy fűszálat,
odafent
megpihent
s panaszolta:
mily terhes madár-volta.
Körbeállják,
megcsodálják,
idehívják,
odahívják,
szegény bolha vérét szívják,
maholnap már repülni sem engedik,
pedig
ha nem volna annyi dolga,
felszállna a bolha-holdba!

Ámde ott röppent el épp
a gonosz veréb,
csak megrázta a fejét,
mindez, mondta, nem elég:
Ha a bolha
madár volna,
szárnya volna néki, tolla!

Ugrott a bolha a házba,
be a szobába, be az ágyba,
ahol százhúsz bolha lakott.
Ajtajukon bekopogott,
megvárta mind, amíg fölkel
s így szólt: Toll kell!
És a bolhák, mint a héja,
lecsaptak a párnahéjra,
egy toll kiböködő tokját,
valahányan közrefogták,
nekiment
a nagy bolharegiment.
Addig tépték, addig nyúzták,
a tollat végül kihúzták,
ki az udvar közepére.

Hatvan húzta, hatvan tólta,
elöl az érdekelt bolha
így kiáltott a verébre:
Idenézz
te csibész!
Kétség hozzám nem hatolhat,
itt hozzák a bolhatollat!

A veréb
csak megrázta a fejét,
mindez, mondta, nem elég:
Ha a bolha
madár volna,
madártojásokat tojna!

Ugrott a bolha az ólba,
ott ült Kakasné kotolva,
takargatta húsz tojását,
ne is lássák.
De a bolha
hozzálépett udvarolva:
Kedves tyúk! -bocsánat! jérce,
ha velem helyet cserélne,
elmehetne szórakozni?
nem fogok én kárt okozni,
ha elmegy egy kicsit,
a tojáskák
-Ó mi szépek! ó, mi drágák!-
észre sem veszik!

Bolhaszóval addig győzte,
hogy a tyúk egy kakasszóra
elszaladt a kakasdombra.
Tojások közt legfelsőre
felugrott a bolha,
onnan kiáltotta:
Kot!
Idenézz
te csibész!
Elhiszed-e, hogy madár vagyok?

A veréb
csak megrázta a fejét,
mindez, mondta, nem elég:
Ha a bolha
madár volna,
gyönyörűszépen dalolna!

És a bolha
ahogy csak lábai bírták
fölkereste a pacsirtát,
elmesélte, hogy dalolna,
de a hangját elvesztette,
nincs idő, hogy megkeresse,
mert többfelől sürgetik,
bolhanóta kell nekik,
a pacsirtát arra kéri,
hogy a hangját csak egy napra
adja kölcsön jó kamatra,
visszahozza, megigéri!

Nevettében a pacsirta
még a könnyét is kisírta:
Ó, te bolha, ó, te balga!
belül van a madár hangja!
Senkinek nem adhatok
kölcsön abból. Jónapot!

De a bolha tovább kérte:
A hangversenyt megigérte,
kárbavesszen annyi költség?
A pacsirtát meg ne sértse,
háta mögött bújjon el,
s azt hiszi majd a közönség,
hogy a bolha énekel.

Nevettében a pacsirta
még a könnyét is kisírta,
felkiáltott:
Te kis bolha, te kis senki!
ha én hátad mögé állok,
téged ki fog észrevenni?

Szegény bolha
mód felett elszomorodva
utazott három nap, három
éjszaka egy nadrágszáron,
míg elért egy
boltba,
felugrott a
polcra,
bolhanyelven elmakogta:
Kapható-e bolhakotta?

Bolhakotta? Elfogyott!
Van szerencsénk, jónapot!

Így a bolha,
látván hogy betölt a sorsa,
örökre elbujdosott.

Otthon pedig a madárkák
várták vissza, egyre várták.
Két hét múlva
Harkály Olga
kidobolta:
Mindenkinek illik tudni,
ha egy barna ugri-bugrit
lát, bármilyen nagyot ugrik
s bárha volna
pávatolla,
strucctojásokon kotolna:
nem madár az, csakis bolha!
 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
Ahogy eljátszik
  2018-03-23 11:51:40, péntek
 
  Benjámin László

Ahogy eljátszik

Nevetséges, de nem nevettető,
ahogy eljátszik velünk az idő:

ahogy odaad, ahogy visszavesz,
ahogy kicselez, ahogy kicserez,

ahogy elkever, ahogy felfedez,
ahogy élre tesz, ahogy félre tesz,

ahogy eltöröl, ahogy megjelöl,
ahogy életre kelt, ahogy megöl,

ahogy megtalál, ahogy elveszít,
ahogy görcsbe ránt, ahogy kifeszít,

ahogy mélybe húz, ahogy partra vet,
ahogy kinevet, ahogy betemet,
ahogy naponta újra hiteget.


 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
A hóesésben
  2018-02-22 21:39:47, csütörtök
 
  Benjámin László

A hóesésben

Késő éjjel mentem haza
a hóesésben.
Kívülem egy lélek se járt már
a Béke-téren.

De nem! A téren két szerelmes
állt összebújva.
Hajukat a goromba évszak
hóval befújta.

Ölelték egymást önfeledten,
nem vettek észre.
Nem néztek hóra, szélre sem, csak
egymás szemébe.

Fehér volt már a tér egészen,
de körülöttük
kör támadt, - a hulló pihéket
felfogta testük.

Szerelem, ifjúság varázs -
körében álltak;
tovább siettem - meg ne törjön
a szép varázslat.

Kívántam nékik ott magamban
sok földi szépet
s hogy életük ne háborítsák
haragos évek,

és akkor is így nézzenek még
egymás szemébe,
mikor a tél végképp befesti
hajuk fehérre.
 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
Nap nap után
  2017-11-11 16:01:56, szombat
 
  BENJÁMIN LÁSZLÓ

NAP NAP UTÁN

Nap nap után, év év után továbbállt,
ha mit hozott, elvitte mind -
limlomokat hagytak hátra neked, fakuló
fényképeit az életnek, ami egykor a tiéd volt.

Elhagytak, el barátaid is, egyre többen
gyülekeznek a föld alatti országban,
kihült ajkukon a néma intelemmel,
hogy utolsó napodra
annyid marad, amennyit másoknak adtál.

Megismerted az anyaggal viaskodók
alázatát és gyönyörűségét,
megdolgoztál kudarcaidért is -
Emlékeidet lapozva ne bújj meg falaid közt,
a munka ne hulljon ki kezedből:

Nincs más esélyed,
hogy amíg még vannak nappalaid és éjszakáid,
együtt tudj élni magaddal,
békén feküdj le, könnyű szívvel ébredj.
 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
A farkasok-nevelte fiú
  2017-09-08 15:06:41, péntek
 
  Benjámin László

A farkasok-nevelte fiú

Elcsitulnak a szertelen indulatok,
düheinket felfalja a föld;
s az utódok lemérik:
Hány grammot nyomnak mázsás pöreink.

Okosan, emberséggel akartam élni,
látni s ítélni a pillanatot
olyan ember szemével is, aki nálam
ezer évvel tudósabb és nemesebb.

Nem sikerült. Úgy éltem én,
mint a farkasok-nevelte fiú,
karmos-fogas évek csordájában,
farkasok kölyke napjaim.

Fogak marása, karmok csikarása
oltotta belém az ősi szabályt:
Szemközt a világgal, soha háttal;
s inaim, mint a kifeszült húr.

Ó, de megtanultam a harcot,
szívósan, farkas-türelemmel!
Különös csoda, hogy nem aludt ki
szívemben az emberi törvény.

Nem akarom, hogy a világ
másnak is fájjon! Megtizedelt
nemzedékek iszonya idegeimben.
Nem támadok és nem védekezem már.

Kigyógyul lázaiból, megmarad a világ.
S ha romjaimból, rozsdából, iszapból,
barbár düheim lomja közül
a tiszta szenvedélyt kifejted,

s az eltorzult, gyanakvó és kegyetlen
arcból olvasni tudsz - hiszem -
vonásaimból mégis magadra ismersz,
megszelidült ivadék!


 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
Tüzet akartam
  2017-09-08 15:04:14, péntek
 
  Benjámin László

Tüzet akartam

Tüzet akartam inni régen -
langyos víz lett az italom.
Nem lőtt agyon az ellenségem,
hát nem is illet hatalom.

Kétszáztíz napig játszott vélem
nagy haragosom a halál,
aztán továbbment - s most se értem:
mért nem nyomott a föld alá?

Hogy megszöktem előle? - mégis
egy pillanat, egy mozdulat
elég - s elnyúltam volna én is
a tehetetlen ég alatt.

Azt mondják, hogy meg kell köszönnöm:
lélegzem, jót tettek velem!
Kinek s mit köszönjek, ha önnön
életem csak annyit jelent,

hogy két háború terhét vinnem
harminc évemmel vén vagyok?
Millió halott hever bennem,
és minden halott én vagyok.
 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
Ott leszel akkor is
  2017-09-08 13:41:10, péntek
 
  Benjámin László

OTT LESZEL AKKOR IS

...S ha nem leszek már, verseim majd
felelnek akkor is:Jelen!
S mint életemben jóba-rosszba,
ott leszel akkor is velem.
Együtt ragyog vagy halványul
a te neved s az én nevem-
egyek vagyunk örökre, mint a
költészet és a szerelem.
 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
Emberi csönd
  2010-06-24 01:12:46, csütörtök
 
  Benjámin László

Emberi csönd

Lélek nyugalma, ritka ünnep!
Mit kéne tennem, hogy ne szűnj meg,
Maradj mással, magammal is
A városban is, nappal is?

Nem törődöm hírrel, se pénzzel,
Az életből nekem kevés kell:
Szólhassak szívből, szabadon,
Ne gyújthassák rám panaszom.

Vége a nyárnak. Ez az év is
Elmúlik, vele múlok én is.
Fáradtan, túl a negyvenen
Megforgatom még fegyverem,

Hogy kicsikarjam tőled, élet,
Azt, ami mindenkit megillet:
Néhány év jó emberi csöndjét,
Mielőtt végleg elköszönnék.
 
 
0 komment , kategória:  Benjámin László versei  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2018.11 2018. December 2019.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 1760 db bejegyzés
Összes: 10839 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 777
  • e Hét: 7236
  • e Hónap: 24267
  • e Év: 890415
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.