Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:57:52, csütörtök
 
  Huszár
A huszár szó könnyülovas katonát jelent, amit először egy 1403-ban kelt
okmány említ. A szó a latin eredetű cursarius (fosztogató, rabló) szóból
származik, melynek a magyarok az elszlávosodott változatát (guszar /gusar/)
vették át.
,,Mátyás király egy 1481. írt latin levelében állandó seregének könnyű
lovasságát már hussarones-nek nevezi. Ezek fürge, de rendkívül kitartó és edzett
lovakon másfél ember hosszúságú kópjákkal, görbe kardokkal és fokosokkal
harcoltak. Öltözetük igen jól cserzett bőrökből volt készítve. Sarukat viseltek,
melyekre a sarkantyút szíjakkal felcsatolták; fejüket csúcsban végződő, v. pedig
vastag nemezből készült kucsma védte." (6.).
A huszárok hazánkban a
könnyülovas harcmodort képviselték, melyet a későbbiekben számos országban
meghonosítottak. A magyar huszárok mintájára több országban állítottak fel
olyan hadtesteket, melyekben rendszerint szép számmal voltak magyar tisztek és
katonák is (pl. Lengyelország, Oroszország, Franciaország, Bajorország,
Poroszország). Ezek közül az egyik leghíresebb a Franciaországban felállított
huszárezred, melyet Bercsényi László (1689—1778) állított fel (1720), akit
később az ország marsalljává neveztek ki. A magyar huszárok azonban önálló
hadtestként is nagy számban harcoltak más országok seregeiben (pl. Garibaldi
oldalán).
A huszár szó ma számos nyelvben megtalálható, például: hussar
(angol), husarz (lengyel), Husar (német), hussard, housard, houssard (francia),
hussardo (portugál), husar (svéd), ussaro (olasz).
A francia irodalomban a Hussards (Huszárok) szónak különös jelentése van,
mivel az egy négy íróból álló csoportosulást jelent (Roger Nimier, Antoine
Blondin, Jacques Laurent, Michel Déon). Az ő ,,Stílusukra a humor, a szokatlan,
meghökkentő fordulatok alkalmazása volt jellemző. (Tóth F,, 2003) Az írói
csoport az elnevezését Roger Nimier A kék huszár (Le Hussard bleu) című
regénye után kapta.
Huszárok - 2

A francia köznyelvben a III. Köztársaság idején a világi oktatás megvalósítói, a
tanítók, a ,,Köztársaság fekete huszárai" (hussards noirs de la République)
voltak, akikre a nép ragasztotta e nevet - részben - fekete egyenruhájuk miatt,
akik a huszárokra jellemző határozottsággal (az állam katonáiként) képviselték
az állam érdekeit.
A gyors, az érzékiséget nélkülöző nemi aktus megjelölésére szolgáló kifejezés a
francia nyelvben a ,,fairé l'amour á la hussarde", mely feltehetőleg abból ered,
hogy hajdanán huszárjaink, nem az érzékiségre fektették a hangsúlyt, ha egy
francia hölggyel hozta össze őket a sors. A huszárok hadi sikereinek részben az
volt az oka, hogy kemények, határozottak, tehát jó katonák voltak; ezt viszont az
élet egyes területein lehet, hogy durvának értékelték.

,,A hussard szótőből több más szó, illetve kifejezés is született.
Az á la
hussarde kifejezést előszeretettel alkalmazták, illetve alkalmazzák ma is, ha a
huszársághoz kapcsolódó sikeres kisháborús hadműveletek bravúrjaihoz akarnak
hasonlítani valamit....
A huszárság jellegzetes magyaros ruházatára, illetve a
lovaglásra vonatkozó francia szakszavak jórésze is magyar eredetű. Ide
tartoznak például a colback (kolbak, kabát), le dolman (dolmány), le shako
(schako, tschako) (csákó); le schabrack (sabrák, lópokróc), la soutache
(sujtás) (...) hongrer (magyar módon heréli a lovat)" szavak. (Tóth F., 2003)

A földrajzi közelség és az évezredes kapcsolatok miatt számos szót vett át a
német nyelv a magyarból (különösen bajorországi németek), persze a német
kiejtés szabályainak megfelelően, német helyesírással. Megtalálható - számos
egyéb szó mellett - a német nyelvben is a puszta (Pusta), a csárdás
(Tschardasch), a csikós (Tschikosch), a gulyás (Gulasch), a kantár (Kandare;
újabban: Kantare) és a fogas /hal/ (Fogasch) szavak.
 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:56:44, csütörtök
 
  Kelet-Ausztriában (különösen pedig Bécsben) az ott élő magyarok viszonylag
nagy száma miatt ,,...sok (...) magyar kifejezés vagy szó került be a bécsi
dialektusba eredeti vagy már átvitt értelemben - így a ,,maschik" (másik), a
,,Pogatscherl" (pogácsa), a ,,Bahööl" (páholni), a ,,Gebernek" (köpönyeg), a
,,Pokerl" (pulyka), a ,,Tolpatsch" (talpas), (...) az ,,Untergatte" (gatya)"
(Rásky B,, 2001) vagy a ,,Teschek" (tessék) szavak. A bécsi Práterben pedig a
következő felirat áll az egyik bódén: Langoschbackerei, vagyis lángossütöde.
Az ,,Ich denke oft an Piroschka" (Sokszor gondolok ám vissza Piroskára)

(Hugo Hartung regénye alapján, 1955) című film hatására a német nyelvben a
Piroschka név ,,a mai napig a szenvedélyes, temperamentumos, tüzes magyar
nők szinonimája maradt", a műben szereplő Hódmezővásárhelykutasipuszta
pedig ,,német nyelvterületen a mai napig annak a kifejezésére szolgál, hogy a
magyar nevek és szavak egyszerűen kiejthetetlenek." (Rásky B., 2001)

Mint köztudott, hazánkba az elmúlt évszázadok során számos bolgár kertész
érkezett, akik meghonosították a messzi földön híres bolgár kertészet több
termékét (pl. bogyiszlói paprika). A bolgárok azt tapasztalták, hogy egy
mezőgazdasági területnek a vezetőjét a magyarok gazda néven illetik, így
amikor a bolgár kertészektől megkérdezték, hogy ki az adott csoportnak a
vezetője, akkor ők is a maguk közül választott vezetőt gazdának nevezték el,
mely szó ma is megtalálható a bolgár nyelvben, ami úr, gazda és tulajdonos
jelentésekkel bír. Szintén magyar eredetű a kendő szó a bolgár nyelvben, mely
egy olyan kisméretű, a homlokot takaró kendőt jelöl, ami a Nap ellen nyújt
védelmet.
Az észtek amikor a magyar nyelvet hallgatják, akkor az a hangutánzó kögösmögös
szavakat juttatja eszükbe, melynek nincsen jelentése, azonban állítólag e
két szó hűen jellemzi a magyar nyelv dallamát és sajátosságait. E szavakat
használják egyaránt a magyar emberre, országunkra és nyelvünkre is.
 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:56:19, csütörtök
 
  Az itsy-bitsy jelentése megegyzik a magyar ici-pici-vel, amit a Hollywood-ot
felvirágoztató magyaroktól vettek át a helybéli amerikaiak. A szó hamarosan
országszerte, sőt világszerte ismertté vált, amit részben egy hajdanán nagysikerű
slágernek köszönhet, melynek a mindenki által ismert egyik sora a
következőképpen szól: Itsy bitsy teenie weenie yellow polka dot bikini.
Forrás: http://www.lib.jgytf.u-szeged.hu/edes_anyanyelvunk/9903e.htm

A görög nyelvben számos magyar eredetű szó megtalálható, azonban azok
jórészt más népek közvetítésével kerültek Hellaszba. Az erdélyi magyaroktól
például román, majd török közvetítéssel jutott el a rovás szó, mely a mai görög
nyelvben a ravasáki (szerelmeslevél) szóban él tovább. A magyar hám szóból
alakult ki a hámura görög szó, melyen már jobban érződik a román közvetítés
nyoma. A város szavunkból pedig a városi szó keletkezett, ami egy sajátos
balkáni településtípus neve.

Kevesek előtt ismert, de az angol nyelv bacon (éjtsd: békön) szava is magyar
eredetű. ,,A magyar sertéstenyésztés akkori (középkori - a szerző) erejét jelzi,
hogy az angol bacon (szalonna) szó a magyar bakonyi (németül ,,bagoner")
szóból ered, mivel az angol vevők a sváb húsiparosoktól a legjobb minőségű
bakonyi árut rendelték" (Kútvölgyi M.-Tóth P., 2003). Az új szó természetesen
az angol nyelv szabályainak megfelelő formában öltött testett, mivel ők a
Bakony szót kiejteni nem tudták. A fentiekből könnyen belátható, hogy a sokak
által használt békön szalonna kifejezés helytelen, hisz azt jelenti, hogy szalonna
szalonna. Ezért egyszerűbb, ha csupán annyit mondunk, hogy húsos szalonna
vagy bakonyi húsos szalonna.
Másrészt pedig magyarok vagyunk, így
használjunk magyar szavakat, ne pedig az idegenből átvett zagyvaságokat!
Az angol nyelv egyéb magyar eredetű szavai: csárdás (czardas), puli, vámpír
(vampire), Rubik kocka (Rubik's cube).
 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:55:30, csütörtök
 
  Vázlatos magyarságkép a világ néhány országában
Anglia:
—George Gordon Byron (1788-1824): Werner vagy az örökség (dráma) (1812).
Az egyik szereplő egy Gábor nevezetű magyar ember.
—Samuel Taylor Coleridge (1772-1834): Zápolya (dráma) (1817). Az Illíriában
játszódó műben igen sok magyar név szerepel (Bethlen, Emeric, Andreas stb.).
—George Lillo (1693-1739) drámaíró is feldolgozta Bánk bán történetét egyik
müvében.
Argentína:
—Argentínában minden évben a zseniális magyar feltalálónak, Bíró Lászlónak
(1899-1985) a születésnapján (szeptember 29.) ünnepük a feltalálók napját, aki
az 1940-es évektől haláláig élt Argentínában.
Ausztria:
—Franz Grillparzer (1791-1872) drámaíró szintén feldolgozta Bánk bán
történetét; müvének címe: Urának hű szolgája (1828).
—Nikolaus Lenau (1802-1850), a Magyarországon született, német anyanyelvű
osztrák költő volt az, aki először írt művészi színvonalon a magyar pusztáról.
Jelentősebb magyar vonatkozású művei: Parasztok a Tiszaparton, Prológus,
Pusztai csárda.
—Ernst Marischka filmrendező Sissi (1957) című háromrészes filmjének
számos magyar vonatkozása van. Köztudott, hogy Erzsébet királyné nagyon
rokonszenvezett a magyarokkal.
—Wolfgang Amadeus Mozart zeneszerző (1756-1791) A varázsfuvola című
operájában Bőm Ignácról mintázta meg Sarastro alakját.
Brazília:
—Chico Buarque Budapest című regénye 2005-ben jelent meg, mely számos
díjban részesült már külföldön is (18 nyelven olvasható); Brazíliában eddig
több, mint 210 000 példányban adták el.
Bulgária:
—Számos magyar hadvezér vezetett a török által megszállt Bulgáriában hadat a
középkor folyamán, akik több alkalommal is fényes sikert arattak az oszmánok
felett, mellyel királyaink és hadvezéreink beírták nevüket számos bolgár
népdalba és balladába (Jankula győzelme; Ráda, te város virága; Budavár
aljában stb.), akiket a bolgár nép még el is nevezett (Ozorai Pipo - Filip
Madzsar /Magyar Fülöp/; Hunyadi János - Jankula vajda\ Szilágyi Erzsébet -
Jankulica; I. Ulászló - Bogdán; I. Ulászló felesége - Széparcú Angéla; Székely
János /H. J. unokatestvére/ - Szekula Detence /Székely Gyerkőc/; Szapolyai
János - Joan Zapolija; Szapolyai János felesége - Béla Jana/Rada).
—A Kossuth-emigrációval Bulgáriába került magyarok nevéhez számos olyan
tett fűződik, melyre még ma is emlékeznek a bolgárok:
Az idegen földön, száműzetésben élő magyarok ösztönzésére kezdte meg
először Radi Gyokcserenliev a sörgyártást Bulgáriában.
Az első gőzmalom Bulgáriában Sumenben épült fel a Kossuth-emigráció
tagjainak közreműködésével, melyet a helyiek bolond malomnak neveztek el.
A kolbász készítésének fortélyait szintén a magyaroktól tanulták meg a
bolgárok, mégpedig egy Kárpáti nevezetű huszár altisztnek köszönhetően, aki
korábban mészárosként dolgozott.
—A legendás Orient expressz bulgáriai szakaszát (Dragoman-Szófia-Plovdiv-
Szuilengrad) zömmel magyar mérnökök és helyszínrajzolók tervezték meg.
—1879 után a bolgár hadsereget Gidrán és Nóniusz lovakkal szerelték fel.
Forrás: Alexander Gjurov: Évszázadok öröksége. A magyarok nyomai bolgár
földön. Gutenberg Kiadó, Szófia, 2003.
Dél-Korea:
—Kim Cshunszu (1922) Egy budapesti lány halála című verse az 1956-os a
forradalomról szól.
90
Egyesült Államok:
—E. L. Doctorow (1931) Ragtime (1971) című regényének egyik fontos
szereplője a magyar származású Harry Houdini (Weis Erik); a regény
megfilmesítésre is került.
—A kilenc Oscar-díjjal jutalmazott Az angol beteg című film a magyar gróf
Almásy László (1895—1951) életét mutatja be, melyben Sebestyén Márta két
dalt is énekel. (Sebestyén Márta egyébként Károly brit trónörökösnek a kedvenc
énekesnője, akitől még dedikált albumot is kért.)
Finnország:
—Arvi Jerventáus (1883—1939) Kereszt és sámándob (1916) című regényét a
magyar honfoglalásról és a kereszténység felvételéről írta.
—Kettunen Lauri (1885-1963) Árad a Tisza, Ilona, Ilona című regényét
korábbi magyarországi szerelmeiről írta, akikkel a harmincas években
ismerkedett meg, amikor Budapesten volt lektor.
—Santavuori Martti (1901-1972) A fejedelem útja című regénye Bethlen Gábor
erdélyi fejedelemről szól.
Franciaország:
—Hector Berlioz zeneszerző (1803-1869) Rákóczi induló című műve (1846).
-Albert Camus (1913-1960) A magyarok vére című verse az 1956-os
forradalomról szól.
—Turpin de Crissé gróf Essai sur l'art de la guerre (Párizs, 1754) című
hadászatról szóló művében részletesen ír a magyarokról, arról a népről, akik a
legalkalmasabbak a könnyűlovas harcmodorra. ,,Úgy tűnik, hogy a magyarok,
kik némely történész szerint a hunokkal azonosak, még mindig bírják azon őseik
harcmodorát, akik Attila uralkodása idején letelepedtek Itáliában. Valóban, a
legjobb könnyücsapatokat a magyarokból alkotják, s tudjuk, mily nagy
szolgálatot tettek az utóbbi háborúk során: az uralkodók a magyarok mintájára
alapítottak csapatokat, melyek akkor hasznosak voltak, de ma már
nélkülözhetetlenek is." (Tóth F., 2003)
91
—A Deep forest nevezetű rockzenekar 1995-ben megjelent Bohémé című
albumán, Sebestyén Márta két számot is énekel, mely lemez 1996-ban Grammy -
díjat kapott.
—Michel de Montaigne (1533-1592) író Esszék című három kötetes müvében
részletesen ír Dózsa Györgyről és az ő kivégzéséről.
—Verne Gyula (Jules Verne) író (1828-1905) Sándor Mátyás (1885), A dunai
hajós (1908), Várkastély a Kárpátokban (1892), Storitz Vilmos titka (1911) című
regényei magyar ihletésűek. Az író rendkívüli rokonszenvet tanúsított a
magyarok iránt, annak ellenére, hogy sohasem járt hazánkban.
Görögország:
—Naku Lilika (1903-1989) írónő (aki a 30-as évek végén Magyarországon élt
egy rövid ideig) az ,,anyák megmentőjéről", Semmelweis Ignácról írt életrajzi
regényt.
—Mitszosz Karagadzisz (1908-1960) író a Junkermann (1940) című
regényében több oldalt is Magyarországnak szentelt.
Hollandia:
—Tessa De Loo Ágy a mennyben (2004) című regényének egyes részei

 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:55:03, csütörtök
 
  Magyar hangszerek, zene és tánc

Az alábbi hangszereken kívül természetesen számos egyéb hangszert is
használnak/használtak a magyarok (pl. doromb, kolomp, tambura, láncosbot,
ütőgardon, tilinkó /játszólyuk nélküli furulya/, bika, szitadob /utóbbi négy
hangszert, ma már csak a csángók használják/ stb.), melyeket több közép- és
belső-ázsiai pusztai nép jelenleg is használ (vagy használt), így ezeknél azt
megmondani, hogy melyik nép vette át a másiktól, illetve ki használhatta
először, jóformán lehetetlen. Tekintettel arra, hogy több tucat olyan hangszer
van, amit őseink is használtak, így azokat a könyv szerkezete adta korlátok miatt
ismertetni sajnos nem lehetséges, azonban róluk Csajághy György A magyar
őstörténet egyes zenei emlékeiről című könyvben, illetve a
www.istvandr.kiszely.hu/ostortenet honlapon lehet bőséges információt találni,
akárcsak őseink zenéjéről és táncáról, hisz ezeket is hungarikumként kell, hogy
kezeljük.
Cigányzene
Tárogató
Cimbalom
Csárdás
 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:54:42, csütörtök
 
  Cigányzene

A Kárpát-medencébe vándorolt cigányok érkezésükkor még nem
foglalkoztak zenéléssel, hanem más tevékenységekkel (pl. puskaporkészítés,
ágyúgolyóöntés stb.) kapcsolódtak be az ország gazdasági életébe. A
cigányzenészekről a 16-17. század környékén vannak az első említések, amit
több fennmaradt írott forrás is bizonyít. A 18. század második felében alakultak
meg a mai értelemben vett cigányzenekarok, melyben található legalább egy
prímás, egy kontrás (napjainkban gyakran brácsás), egy nagybőgős és egy
cimbalmos. Sajnos már egyre kevesebb étteremben lehet cigányzenét hallani,
mivel a legtöbb helyen a személytelen gépzene szól. Még nem is olyan régen, ha
egy magyar ember mulatni akart, akkor a kocsmárossal az asztalára tetetett egy
kancsó bort, odahívta a cigány zenészt, aki aztán hajnalig húzta a kedvenc nótáit
(a magyamóta szintén hungarikum). Az egyik legnevesebb prímás és nótaszerző
Dankó Pista (1858-1903) volt, aki Szatymazon már tizenöt évesen
cigányzenekart alapított. Előbb Szegeden, majd a fővárosban zenélt, ahol
egyhamar népszerűvé vált, amiben nagy szerepe volt Blaha Lujzának is. A 19.
század vége felé zenekarával bejárta az egész országot, s osztatlan sikert aratott
mindenhol, sőt még Oroszországba is eljutott. Minden idők leghíresebb
nótaírója tüdőbajban halt meg, akit Szegeden helyeztek örök nyugalomra. A másik
ismert cigányzenész Rigó Jancsi, akiről a 18. oldalon lehet bővebben olvasni.
Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, a cigányzenészekhez a következőket
írta: ,,Ti, akik annyi mosolyt varázsoltatok az ajkakra, annyi könnyet
fakasztottatok a szemekbe, Ti, akik zokogó hegedűiteket annyi századokon át
hűségesen megosztottátok a nemzet minden bújával és bánatával, minden
örömével és dicsőségével, Ti méltán megérdemlitek, hogy írásban és képben is
megörökítsenek benneteket és kedveseinek legszebb emlékei közt őrizzen a
magyar

 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:54:16, csütörtök
 
  Tárogató

A tárogató őse nem magyar eredetű, mivel Perzsiából származik (ahol
szurnay-nak hívták), ami arab közvetítéssel jutott el Európába a 13. században, s
a 15-16. század környékén ért hazánkba. Ez az egyik elmélet, ami a tárogató
hazánkba kerülését magyarázza. Több kutató is azonban - pl. Csajághy György -
azt a nézetet vallja, hogy a Kárpát-medencébe megérkező magyarok már
ismerték a hangszer ősét (valamilyen oboaszerű sípfélét), amire számos
bizonyítékot hoznak fel, többek között azt, hogy több Ázsiában élő nép jelenleg
is rendelkezik hasonló hangszerrel, tehát azt mi is magunkkal hozhattuk.
Fénykora a Rákóczi-szabadságharc idején volt, amikor ,,hadisípként használták"
(Csajághy Gy. 2001), s a néphagyomány úgy tartja, hogy a ,,nagyságos
fejedelemnek" a kedvenc hangszere volt. Az osztrákok tiltása miatt gyorsan
csökkent a tárogatók száma, amit ha megtaláltak, akkor tulajdonosát
megbüntették, a hangszert pedig elégették. Schunda Vencel József (1845-1923)
egy cseh származású hangszergyáros volt az, aki az üzleti megfontolásoktól
vezérelve, megpróbálta feléleszteni az ősi tárogatót, ami hangzásában és
külsőjében is jócskán különbözött a korabelitől, mivel a teste nagyobb lett, és
billentyűzet is került rá. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a Schundaféle
tárogató, az oboa és a klarinét elegyének tekinthető. Ennek ellenére ,,a
magyar bánat zokogó hangszere" jól sikerült, és igen népszerű hangszerré vált,
különösen a két világháború közötti időben. A második világháború után a
hangszer ,,revízióssá" és ,,horthystává" vált, így nyilvánosan megszólaltatni nem
lehetett. 1989 után szerencsére még voltak olyanok, akik képesek voltak e
csodás hangszeren játszani, amire igény is volt, s hál Istennek napjainkban már
egyre gyakrabban csendül fel a tárogatószó, mely ,,...elfacsarja az embernek a
szívét, s maga se tudja, hogy miért, sírva fakad rajta; ... Bátorság, elkeseredés,
legénykedő hőség támad a szívekben." (Jókai Mór: Szép Mikhál)
 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:53:55, csütörtök
 
  Cimbalom

A cimbalom Perzsiából származik, ami a 14. században jutott el
Európába. Hazánkban 1543-ban történik először említés a hangszerről, amikor
használóit még ,,egyiptomi hegedűsöknek" nevezték. A magyar cimbalom
szintén Schunda Vencel József alkotása, aki meglátva a korábbi cimbalmot, a
következőket mondotta: ,,Ez alkalommal arra a meggyőződésre jutottam, hogy
ennek az érdekes magyar hangszernek, ha szakszerűen rekonstruálhatjuk - szép
jövője lehet (....) Ezután az örvendetes tapasztalat után arra határoztam el
magamat, hogy komolyan hozzálátok a cimbalom reformálásához.Cimbalma
az 1873-as világkiállításon nagy feltűnést keltett, ami arra ösztönözte, hogy
tovább folytassa munkáját, melynek eredményeképp 1874-ben szabadalmaztatta
a pedálos cimbalmot.

Csárdás

A magyarok nemzeti páros tánca, melynek hallatán sok külföldinek
egyből hazánk jut eszébe. Táncolni a csárdásra (zenére is használják), a ,,páros
ütemű, kötetlen szerkezetű" (Larousse, 1992) zenére lehet. A táncnak két fajtája
van: a lassú és a friss (gyors) csárdás. Valószínűleg a paraszti táncból alakult ki
a reformkorban, melyet előszeretettel táncoltak a kor előkelői is, ami a nemzeti
függetlenség és a szabadság egyik jelképévé vált. Az 1970-es évektől kezdődően
ismételten reneszánszát éli, s napjainkban sem képzelhető el hazánkban egy
jóhangulatú esküvő csárdás nélkül. Sikere több okra vezethető vissza: egyrészt
könnyen elsajátítható (kettőt jobbra, kettőt balra), másrészt pedig a táncot magas
szinten művelők kihasználhatják a csárdás adta improvizatív lehetőséget, mely
egyedivé és még különlegesebbé teszi a ,,kelet tangóját".

 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:53:33, csütörtök
 
  Toplászat

A tapló szó 1395-ben szerepelt először írásos emlékeinkben, melyet akkor
még ,,taplow"-ként írtak le. A toplászat (taplófeldolgozás) nemcsak kizárólag
Magyarországra jellemző, mivel az Közép-Európa számos országában (az ún.
bükkfa-övezetben) ismert. Erdély néhány magyar falvának lakói voltak azonban
azok, akik azt művészi színvonalra emelték, tehát joggal említhetjük a
hungarikumok között. Hazánkban elsősorban Székelyföld az a vidék, ahol több
településen (Farkaslaka, Korond, Csíksomlyó) is űzik e mesterséget, s számos
családnak biztosít megélhetési lehetőséget. Ha Erdélyben járunk, akkor
láthatjuk, hogy a taplóból sapka, újságtartó, könyvjelző, táska, terítő stb. is
készíthető. Első ránézésre szinte hihetetlen, hogy egy ilyen meghatározhatatlan
alakú furcsa formájú bükkfataplóból mi mindent képesek készíteni a magyar
emberek. A toplászat rendkívül kemény munka, hisz hosszú heteken keresztül
csoportosan barangolnak a toplászok az erdőkben, ahol fejszével a kezükben
keresik a megfelelő taplókat, melyet később hasznosítani tudnak. Amikor
hazaérnek, akkor a kérgét taplófaragó késsel levágják, majd vékony lemezekre
vágják, amit ezután addig nyújtanak, amíg az a kívánt vastagságot
(vékonyságot) el nem éri. Ezután készítik el belőle a különféle tárgyakat,
melyekre csirizzel ragasztják rá a díszeket. Kevesen tudják, de a ,,bükkfabársony"
(ahogy Korondon nevezik) számos jótékony hatással bír; kezdetben
tűzgyújtásnál használták, azonban később rájöttek, hogy vérzéscsillapító hatása
is van (ami orvosilag is bizonyított), ha azt a vérző testrészre helyezik. A
méhészek füstölőnek használták, a fájó fejű embernek pedig elmulasztja
fejfájását, s állítólag még aranyér gyógyítására is használható. Az elmúlt több
mint száz év alatt (kb. az 1870-es évektől kezdődően) számos nagy toplász neve
vált fogalommá a szakmában, így Bancza Palié is, aki az első taplógyűjtő volt, s
toplászás közben hunyt el. Róla nevezték el a toplászok zsákját, az ún. Banczazsákot.
 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
Tudni illik... Hungarikumok
  2015-04-16 14:53:05, csütörtök
 
  Szőregi rózsa

2003-ban tartották Szőregen az ötödik rózsaünnepet, melynek megnyitóján
hangzott el az az óhaj, miszerint a szőregi rózsát hungarikummá szeretnék
nyilváníttatni.
Az álom megvalósult, s eredet-megjelölési oltalmat kapott Európa
egyik leghíresebb rózsája. Szőreg és másik négy környező település adja az
ország rózsáinak több, mint 90 százalékát, három-négy millió tövet. A védelmet
nem egy rózsafajta kapta meg, hanem az a termelési folyamat (szemzés, locsolás
módja stb.), amely során a kezdetektől a vázákba kerül egy-egy rózsaszál.

A rózsatermelés a 19. század második felében honosodott meg a vidéken, amikor
országszerte megnövekedett a rózsák iránt a kereslet. A Szőregen nevelt rózsák
a természeti adottságoknak és a hozzáadott emberi értéknek köszönhetően olyan
szépek voltak, hogy azokat már a múlt század elején külföldön is előszeretettel
vásárolták. Szőregen ma Rózsamúzeum működik, ahol a rózsatermeléssel
kapcsolatos tárgyi emlékek és kellékek is megtalálhatók.
 
 
0 komment , kategória:  Tudni illik...Hungarikumok  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 35 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 78922 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1609
  • e Hét: 4422
  • e Hónap: 61780
  • e Év: 61780
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.