Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 63 
Ha magányos vagy,vagy félsz
  2016-03-05 19:30:24, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Magány! Magány, téged szeretlek!
  2016-02-16 21:45:47, kedd
 
 

Reviczky Gyula:

Egyedül...


Magány! Magány, téged szeretlek!
De csönded mégis fáj nekem,
Ha úgy magamban elmerengek,
S végig tekintek éltemen,
Egy szó, mint kő, szívemre nehezül:
Egyedül, egyedül!

Azt hallom a zajos teremben:
Ezek közt senki sem szeret!
S hallom: nem ért itt senki engem!
Ha emberek közé megyek,
Szívem e hangtól sohse menekül:
Egyedül, egyedül!

Ott fészkel állandón szívembe'
Rossz álmival a bús magány,
S úgy megpanaszlok éjjelente
S kérdem: nincs hát sehol tanyám?
És könnyre könny lassan szemembe gyül:
Egyedül! Egyedül!

 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Szakításról, fájdalomról,magányról
  2015-10-23 15:45:37, péntek
 
 

1. Kifelé mosolygok, de belül pereg a könnyem, nem láthatja senki, hogy összetört a lelkem.

Jókedv, vidámság, mindez csak álca, Hogy fájó szívemet, senki meg ne bántsa.



2. Azt hiszed, nem szeretlek, pedig szívem érted fáj! Más gondjaim is vannak,

mit megoldani fáj.

Te csak szidsz, korholsz, mintha semmi nem lennék, pedig csak szeretlek, ennyi az egész.



3. Szeretni úgy szeretni, pont, ahogyan régen. Hitessék el velem, hogy érdemes volt élnem.

Nem baj, ha hazugság, csak élhessem a vágyam...

Érezzem, fontos vagyok, s magam megtaláljam.



4. Akkor is, ha végleg megtagadtál. Minden ami volt, az időn át is él.

Ha elmentél, akkor is velem maradtál... És ma is több vagy nekem bárkinél...



5. Sokat gondolok rád, de szívem nem szeret. Kérlek, felejts el, mert nem kellesz...



6. Eljön a nap, s már gondolkodom, vajon kit szerettem annyira, hogy a szívem ég...?!

Beugrik egy kép, s hozzá egy hang...

Átölelsz, s fülembe súgsz halkan...

Eszembe jut, ki vagy, s rájövök, még mindig hiányzol, de semmi több...!



7. Sokszor hiszem már, hogy nem hiányzol, de szívem visszavár...!

Bármikor visszajöhetsz, én várok Rád!

De ha eljössz egyszer, s ajkam már mást csókol, ne hibáztass engem...

Te késtél, de nagyon...!



8. Beléptél szobámba, mint egy szellem, elraboltad szívem, de már nem kell!

Sokat gondolok rág, s szeretlek...

Add vissza a szívem, vagy keress meg!!!



9. Jégházad ajtaján jégkezeid kopognak, jéghideg arcodon, jégkönnyek csorognak.

Jéghideg szívemben, jéghideg szerelmed, jéghideg a tűz is, mert nem hiszed Szeretlek!



10. Tudom, hogy nem jössz, mégis oly jó várni. Hazudni kell a szívemnek, hogy ne tudjon fájni.

Elég volt egy perc, hogy megszeresselek, De nem elég egy élet, hogy elfelejtselek.



11. Váljunk el egymástól, ha a sors így hozta. Ne gondoljunk az elmúlt napokra.

Nekem fáj a válás, jobban, mint neked. Kitéptem szívemből az emléked.

Régen szerettelek, álmodott a lelkem.

Boldogságom, szerelmem, csak benned leltem!



12. Elvitted tőlem a napot, a holdat és minden csillagot. Többé szivárványt is láthatok.

Nem mámorítanak illatok. Nélkülük még elvagyok, de nélküled én meghalok!



13. Nagyon rosszul vagyok... mert van egy srác, akit szeretek.

s nélkülem is boldog lehet.

Nem tudom mi a baja... De olyan a szava, mint egy balta.

Amit minden szónál, a szívembe vágna... Mintha minden szóval nagy fájdalamat várna.

Úgy érzem, sírnom kéne...De ez a fiú nekem ennyit érne?

Hát igen, igen, igen! Nagyon szeretem! Azt hiszem erre mondják azt, hogy szerelem.

De nekem csak az számít, hogy boldog legyen...Mindegy velem, vagy nélkülem!

Először megbánt, aztán gondolkozik...Ezzel meg naná, hogy mindig ráfázik.

De nem, nem Ő fázik rá! Az én agyam megy teljesen rá!

Simán csak kinyírnám magamat. De ezzel szemben ott van az akarat!

Nem lehet mást tenni, Csak ezzel együtt élni!

Némi fájdalom és kínszenvedés... Talán tényleg csak ennyi az egész!



14. Hajnalodik. A Nap még gyengén ragyog, halványan oszlik el fénye arcomon. Majd

erősebben kúszik be a réseken, szememből fájó könnye csordul kényesen.

Fejemben száz gondolat cikázik... két angyalhang hevesen vitázik.

Egy erős hang, melyet kínzó kép követ; tenger kékéből szemrehányó tekintet.

Riadtan nyitom szemem, a Nap tüzesen ég már. Könnycsepp izzik arcomon, álom

nehezedik én rám.

Elindulok lassan, a világ zajától félve... Hibák, szenvedélyek, viták, akadozó léptek.

Elmém tisztul, ahogy a reggeli köd oszlik. Lelkem csöndesül, szívem fájdalmasan nyugszik.

Fejemben ismét vihar tombol, úgy gondolat hasad. Arcom sima tükrét borzolja, új

könnycsepp fakad.

Lágyan hangzó éneke, hamis, álnok képzetek! Nézzetek rám, lássátok, hogy szenvedek!

Fülembe bosszantó szellő zúgja: "megérdemled! Amit szív nélkül adtál, most az jár neked!"

A szavak, ahogy gyilkos golyó fúródik az elítélt szívébe... Úgy repülnek végig agyamban

semmit sem kímélve.

A világ elhomályosul, lassan a földre rogyok, ijedten, zokogva...támasz után nyúlok.

De kezem csupán nyirkos levegőbe markol, s tudom, egyedül kell megvívnom e harcot.

Egy éve már, hogy összetörtelek, kíméletlenül kínoztalak, most én fekszem itt,

a mélybe taszítva, vigasztalan.

Nem kérek már semmit, nem kérem, hogy szeress! Ártatlan hibáimon, elnéző pillantással nevess!

Nem kényszerítelek szánakozó képmutatásra sem, csak összetört szívem nyugalmár keresem.

Riadtan ébredek fel imét, lelkem meztelen, körülöttem halotti csend van, minden nesztelen.

Fáradt tekintetem, erőtlen karom...Elengedlek! Menj gyorsajn, míg hagyom!

Nem bántalak többé, nem kínozlak hasztalan.



15. Fájdalom az, amikor a szerelem ott van melletted és nem tudod bevallani.

Fájdalom az, amikor tudod mit nem szabadna érezned,

és mégsem tudsz ellene tenni semmit!



16. Elmegyünk egymás mellett, mint két idegen.

Egymásra nézünk, de szemünk meg se rebben.

De lelkünkben, szívünkben vérzünk...

S az út végéről mégis visszanézünk.



17. Gondolj rám, ha ott bolyongsz a fák alatt.
Gondolj majd rám, hisz egykor ott vártalak.
Egymásra néztünk, néma csend borult ránk...
És lassan összeért a szánk.
Egy percre állj meg, s hunyd be a szemed.
Hol egyszer boldog voltam veled...
Érezned kell, hogy szívem sír a fák alatt...
Hol mindig téged vártalak!



18. Emlékszel? Tegnap még velem voltál, vártál, szerettél, imádtál!

Kértél, hogy úgy szeresselek, mint még soha.

Két kezed erősen fogta a kezem, az első szónál hangod reszketett.

"Szeretlek!"- mondtad halkan.

De csak egy, és egy szép bíztató pillantás.

Az utolsó pillantás után szemem könnyes lett.

Érezted ugye, hogy mennyire szeretlek?

És egy csók, csak egy csók volt, mi az utolsó volt.

Megmaradt arcomon, éreztem forró volt... és utolsó.

És csak álltunk egymással szemben, tudtuk így kell lennie!

Utoljára vagyunk eggyütt, tudod ennek így kell lennie!!



19. "Ne fájjon amire nincs orvosság aminek vége annak vége!"



20. Tudtad, hogy fájni fog, mégis megbántottál!
Én szerettelek, de te csak kihasználtál!
Egyszer rájössz, hogy szívből szerettelek...
De már késő lesz, én már mást szeretek!
Akkor majd mondhatod, hogy nem akartad...
De akkor már késő lesz, mert én nevetek rajtad!



21. Nem háborgok, pedig háborúk dúltak fel lelkemben.
Nem lázadok, de egy egész világ dőlt össze bennem!



22. Kitörölni az emléked, elfelejteni a neved...

Nem gondolni rád többet, nincs ennél nehezebb.

Hidd el nekem!

Eltakarni a könnyes szemem, hogy ne láthassa senki se.

Belül érzem, hogy fáj... S nem lehetek vidám

Még nem tudok búcsúzni, a szívem nem bírja ki.

Mindennap szenvedés, látni, hogy másnak élsz.

Tudni hogy, hibás vagyok ebben, de elfogadom... ilyen az élet.

Szeretném, ha mindig emlékeznél rám.

Hogy mást jelentsek neked, mint a többi lány!!



23. Írok valakinek:

Írok valakinek, aki nem is várja.

Aki könnyes arcom álmában sem látja.

Írok utoljára, ha már nem is szeretsz.

Bocsáss meg, ha zavarni merészeltelek.

Tudom, hogy most engem kinevetsz, de az nekem már mindegy.

Miért hazudtál annyit, és én miért hittem el neked?

Pedig szeretlek téged, miért nem voltál...

Hogy gyűlölsz engem, kitértem volna már rég előled.

Légy boldog azzal, akit most szeretsz.

És sose jusson eszedbe, hogy szerettél engem.

Minek hitegettél, ha mást szerettél?

Titokban egy este, minek ölelgettél?

Azt kívánom, légy nagyon boldog.

S rám csak akkor gondolj, ha üldöz a sorsod.



24. Mit ér, ha távolból elgof a vágy?

Mit ér, ha csókodra éhes a szám?

Mit ér, ha rólad álmodom én,

Szíved másé és nem az enyém.



25. Könnyes a szemem, s remeg az ajkam, nem fájdalmat okozni, csak szeretni akartam.

Bocsáss meg nekem, nagyon szépen kérlek, meghalok, ha nem érzed: Szeretlek Téged.



26. Talán bízol a könnyű feledésben, a távolság s az idő erejében.

De effélét hiába remélsz, az én szívemben te örökké élsz!



27. Fájdalom:

Fájdalom nyúlik a szívedbe, s onnan tovább a semmibe.

Tudod mennyire fáj? Ha kínok tépik a szád?

A fájdalom a testedbe hatol, a végzet fogságba karol.

Mikor egy égő érzés fogja át tested, s te csak nézel meredten, s nem remegsz.

S csak akkor jut eszedbe, mi fog rád várni, a szenvedés túlsó partján állni, várni.

Elgyengül a karod, abba hagyni akarod.

Tested földre mered, az eső elered... Eltemetnek.

A fájdalom megszűnik, könnyem porba hullik.



28. Szeretnem szabad-e őt? Nem tudom... Bár a válasza: igen, mégis bizonytalan vagyok.

Mi lesz, ha becsap? H átvág? Még egyszer nem élem kínok kínját!

De ha szeret... Ó, csak adná az ég! Szívem érte eped már rég.

Már más is szeretett és szerettem... Mégis rútul átvágott, átvágott engem!

Szívem meghalt, de újra éledt... Felébresztette a szerelem örök fénye!

Haragszom rád, tudd meg! Hisz rég, te voltál letem fénye!

De elmentél... el tudtál menni. S nem maradt utánad semmi!

Szerettelek nagyon... de miért? Nem tudom! Nem volt rá okom, se jogom!

Talán más lett most a kedved? Miért tettük? Vétkeztünk együtt, egymás ellen?

Tömérdek a kérdések sora, de válasz nincs soha!

Pedig akarom, hogy válaszolj! Legalább arra: Miért jobb így, mint volt?



29. Egy illatról bevillan egy hangulat, az agyamban újra él a pillanat.

Másodpercek alatt ugrok éveket, mikor minden mozgott és lélegzett.



30. Mit ér ezer szó, mely nem tőleg hallható?

Mit ér a sok csillga, ha nem veled látható?

Mit érnek az órák, mit érnek a percek?

Ha mindezek nélküled telnek?



31. Az első csókunk, mint a szerelem tüze, úgy égett.

Az első ölelés, mint egy forró széllökés: perzselő, hosszú és édes.

Az első szakítás, mint egy halálos szúrás: fájdalmas, mély és végleges.



32. Titkon szerettünk. S most néma vagyok. Bár szíved heve eltűnt... s lelked becsapott.

Ha múlnak az évek, egyszer rád lelek.

Mint köszöntenélek?

Csönd és könny közepett.



33. Szívem visszatekint a múltba, de már semmi sem fáj.

Hiányoztál nagyon, de beletörődtem már...

Ígértem szerelmem örök, de én is hazudtam.

Rájöttem, nem vagyok különb, mint ahogy gondoltam...

Nem tehetek róla, kell, újra éljek!

Te nem tehetsz róla, de szívemnek vége...

De itt ez a nap, s úgy érzem szeretek,

Szeretek újra, mit alig hiszek el...

Szeretek, végre, újra boldog vagyok.

De nem veled, s már nem fáj nagyon...



34. Visszatér ezernyi kép. Minden álom már, de így is szép.

Sötét kút az éj és kint süvít a szél. Bár itt lennél... annyit adj, hogy úgy legyen, mint rég.

Hozd el azt az édes érintést. A becéző szót, az esték csöndjét.

Kérlek, mondj még egy mesét. Bárcsak átölelnél, úgy mint rég.

Mint a napfény, úgy ragyogsz fenn, szívemben csak így látlak én. Lásd, most is hívlak én.

És bár fájt, hogy elmentél, mindig bennem élsz.

S nem bánod tán. Hogy százszor mondom: Bárcsak itt lennél!!!



35. Vajon van más is e földtekén, ki olyan magányos, mint én?

Vagy csak az én "jutalmam" ez? Ha az, tudd meg keserves.

Elnézem a boldog, sugárzó párokat... És csak szövöm újra az álmokat.

Hogy egyszer, talán igen, úgy lesz, Hogy elfogadom, hogy velem élhetsz.

Talán mondhatom, hogy vagy egy párom, Akivel az álmot s ébredést együtt várom.

Aki akkor is itt van, ha baj van. Akiben van a jóságra hajlam.

Aki szeret, akit szeretek. Akit oly sok éve keresek.

És egyszer majd elmúlik talán... Ez a fájdalmas magány!



36. Ha valakit nagyon szerettél, elfelejteni nem fogod.

Helyébe más jön, de őt már szeretni úgy soha nem tudod.

S ha az a valaki némán, s öntudatlanul a szívedbe váj, csak akkor jössz rá igazán, hogy számodra a szerelem már fáj,

A lelked darabokra tört, akár egy üvegpohár, és megragasztani senki nem tudja már!



37. Látod, hallgatsz. Egy hete néma a telefon.

Boldogságom szögre akasztva a falon, lehet, hogy feladom.

Ismét a kalitka. A régi, a megszokott.

A rács még fényes, a zár már megkopott.

Mi volt az érzéseimben a lopott?

Én nézek vissza rám a tükörból. - Miért nem lépsz ki a körből?

- Előbb lesz angyal az őrből.

Dühöng a gyenge, hallgat az erős.

Szétkarcolta árnyak falaimon,

Nyugodt és csendes minden... Zokog a lelkem.



38. Reszket a hold a tó vizén, Színezüst lángot szór a fény,

Ó, de sokszor jártam erre én - egyedül.

Titkon a szívem arra vár. Hogy itt egyszer újra rád talál.

De csak a gúnyos őszi szél hegedül...

Azelőtt itt a tónál randevúztunk.... Itt a tónál álmodoztunk.

Holdfényes nyári éjszakán - te meg én.

Reszket a hold a tó vizén. Színezüst lángot szór a fény.

Most is csak erre járok én - egyedül.

Későre jár, a tó is alszik már.

S a lomb közt most hűvös szél suhan.

Egy sárgult levél, zizegve füldet ér. Csendben csak nézem, szomorúan még.



39. Ez az egy közös bennünk csak, a remény, a remény maga.

Én is remélem, hogy végre magamra hagysz.

Menj el!

Bánt, ha velem vagy! Mást várok, hát engedj neki utat!



40. Ne hidd, hogy csak te vagy a világban. Kit szeretni lehet.

Ne hidd, ha elmész, én utánad megyek.

Ne hidd, ha megbántasz, mindig megbocsátok.

... /Egyszer továbbállok.../

Ne hidd, hogy mással, nem lehetek boldog.

Ne hidd, hogy ... nem kell nekem a sorsod!

Ne hidd, hogy több vagy mindennél, ... nem!

... ... ... csak az életemnél! ... .... ....



41. Hiába jött el az éjszaka, nem tudom lehunyni szemeimet nélküled.

Hiába szunnyad a nap, ha nem ölelhetlek magamhoz, ha nem érinthetlek.



42. Szeretlek akkor is, ha nem akarom.

Ezt ma már magamnak is bevallom.

Még mindig tíz körömmel ragaszkodom hozzád.

Szeretlek akkor is, ha haragszom rád!



43. Ne kérdezd, mi fáj nekem.

Mi bántja a bánatos szívem.

Szeretek egy barna legényt.

Ki az enyém nem lehet.
 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Búcsúzás, szakítás, sms üzenetek...
  2015-10-23 15:44:40, péntek
 
 

Rád gondolok édes csillagom, búcsúcsókod itt ég az ajkamon.

Leszáll az est, pihenj csendesen. Álmodom én is rólad kedvesem!



Miért fáj a szerelem, miért kell szenvedni érte?

Majd, ha minden elmúlik, megtudod miért sírtam érted.






Könnyes a szemem, ennyi volt a csoda, de nem tudlak feledni többé soha.

Ég Veled! Kár a könnyekért, búcsúzom egy álom véget ért...





Ha fába betűt vésnek, belepi a moha, de a szív mely téged szeret, nem feled el soha.

Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm!

Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni!



Erős a sodrás és elvisz az ár, más csókol, más szeret és más karja zár.

De emléked őrzöm, szívembe temetem, bárhova bújsz, én sosem feledem.





Elvitted tőlem a napot, a holdat és minden csillagot.

Többé szivárványt sem láthatok, nem mámorítanak illatok.

Nélkülük még elvagyok, de nélküled én meghalok.





Egy csillogó vízcsepp volt... sok-sok szomorúsággal szívében.

Most elhagyott engem, de mindig újjászületik bennem...



Alig jöttél, máris itt hagysz engem.

Elmész s elviszed magaddal a szívemet.

Elviszed s mégis itt hagyod, had dobogja szüntelen, hogy MEGHALOK!





Addig vagy boldog, amíg van aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed és,

hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor tudod, ha már nincs veled!



Elmentél, kiléptél az ajtón,
S nekem nem marad más, csak a bánatom,
Neked szavaim, már nem tartogatom,
Szeretlek! Már többé nem mondhatom.
Te voltál a világom.
S most tekinteted elhagyom.
Elhagyott a világom!





Mikor rózsát látok te jutsz az eszembe, ha a neved hallom könny szökik a szemembe.

Nehogy azt hidd, hogy el foglak feledni, mert én téged örökké foglak szeretni."

“Ha valaki elment,ne hívd többé vissza,
A megsárgult emlék nem lesz többé tiszta.
Ha valaki elment,és eltudott menni,
Nehezen akarva.de el kell feledni."


“Fájni kell a szívnek, ha igazán szeret,
Mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet.
Valakit megszeretni: egy pillanat elég,
De elfeledni őt: egy élet is kevés."




“Találkozás és búcsúzás
az élet annyi csak,
Valaki jön, valaki megy,
S az emlék megmarad."



A szerelemnek múlnia kell,
ha múlik akkor fájnia kell,
hogy érezd mennyit ér,
míg tart, míg él...




“Ha az ember magányra vágyik, akkor nem az egyedüllét, hanem csak a megfelelő ember közelsége kell neki!"


Baj mindenkit érhet, de az okos ebből is képes hasznot húzni.




,,Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz."






,,Aki szeret s szeretni nem akar, gyűlölni is majd megtanul hamar."


Nem kísérthetjük a sorsot anélkül, hogy végül meg ne perzseljen.
,,Aki nem tud titkot tartani, az szeretni sem tud."

“Szívem dobog sírva
Hisz név várja vissza,
Hogy újra magába zárhassa,
S örökké ott tartsa."





“Ég a szenvedély
és lám jön a szenvedés
Elmúlt mi volt
jön egy világ
tele rossz
Mi volt,
elmúlt olykor"




A sarokban szűköl, és vágyódik a remény
semmit sem kér, csak elcsendesedve remél.
Reméli a reményt, mit soha el nem ér,
mert a remény a lét, s léte semmit sem ér.


Hiába töröd össze a vázát,
a rózsák illata megmarad.



Viszontlátásra! Mondom és megyek...
Bennem legbelül valami remeg.
Mert nem tudom, sosem tudhatom:
szoríthatom-e még azt a kezet, amit elengedek"




Fáj, mikor Rád gondolok,
Fáj, hogy nem veled vagyok!
Fáj, hogy sorsunk így alakult,
Fáj, hogy lassan eltűnik a múlt!


Álom voltál, valósággá lettél,
ha csitul a vágy, álom leszel ismét!




Ha én már nem leszek,
boldoggá csak emlékek tesznek.
Jusson eszedbe egy alak,
Aki ennyit mond: imádtalak!
Aki látni akarta, hogy boldog vagy,
és most akaratlanul magadra hagy.
Semmi sem a régi, minden halk,
de te tudod: ő érted élt, érted halt.





HA valakit szeretsz, ne bántsd meg,
Ne üss szívére sebet,
Mert nem gyógyul be,ha meg is kérleled!
Mert hiába öntjük ki a teli poharat,
Egy csepp az alján úgyis megmarad!




Nem kerülöm, és nem is keresem,
CSak kibírom azt, hogy ne találkozz velem.
Átnézel rajtam, mint az üvegen,
Átnézel rajtam és vérzik a szívem.
Egyszer szeretném megkérdezni már;
Nem fáj az, hogy nekem fáj?


 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Búcsúzás, szakítás, sms üzenetek...
  2015-10-23 15:42:09, péntek
 
 

"Könnyeim tartom vissza, nem szabad sírnom,
Nem akarom gyengeségem mutatni.
Remegek és átfut rajtam a hideg,
Mert elvesztettem, elvesztettem a hitet!
Könnyeim kezdenek száradni arcomról,
Nem szabad a rosszra gondolnom már.
Erősnek kell lennem, össze kell szorítanom a fogam,
Hogy csöndben legyek, hogy ne ordítsam, ne áruljam el magam!"

"Fájdalom az, amikor a szerelem ott van melletted, és te nem
tudod neki bevallani
Fájdalom az, amikor tudod, hogy mit nem szabadna érezned, és
mégsem tudsz ellene semmit sem tenni
Fájdalom az, amikor szenvedni látod azt, akiért mindent
megtennél
Fájdalom az, amikor csendben maradsz, pedig kiáltanál..."

"Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek.

A szívemet nyomja, mikor a múltba nézek.

Könnyeim hullnak a párnára borulva,

Sírok egy végtelen könyvet lapozva..."



A sötét utakat járom, s a fényt nem találom,

de talán majd egyszer valaki rám talál

és megmutatja a fényt az utcán.



Levegő vagyok

és nem vesznek észre

inkább meghalok,

minthogy szenvedve éljek.

"Ki nem szenvedett, az csak félig élt,

Ki nem csalódott, az nem remélt,

Ki nem sírt, az örülni sem tudott,

Ki mindenkiben bízott, az nem gondolkozott."


"Ha egy kapcsolat merevvé és nehézkessé válik, ne feledjük, hogy társunk kizárólag saját hiányosságainknak tart tükröt."

"Úgy tervezem,
hogy ez búcsúzás volt."

,,Az idő telhetetlen, van, hogy mindent elrabol."


"Én nem az vagyok, akit eldobhatnak, majd felvehetnek."

Miklós Tibor


"Hiányzol nekem, mint özvegy gyászol,
Néha eltörik, mi törhetetlen, ha nem vigyázol."

Punnany Massif


,,Legszomorúbbak azoknak a dolgoknak a romjai, amik elmúltak anélkül, hogy lettek volna."

/Móra Ferenc/

"Nem háborgok, pedig háborúk dúlták fel a lelkem,
Nem lázadok, de egy egész világ dőlt össze bennem.
Csak nézem, ahogy betemet az éteri por,
Majd találkozunk
Valahol, valamikor."
(Bikini)




,,Ne légy szomorú, ha búcsúzni kell. Búcsúra szükség van az új találkozáshoz."

/Richard Bach/



,,Korábban azt hittem, a bármi minden esetben jobb a semminél. Ma már tudom, hogy a semmi néha jobb."



,,Az élet nem romantikus regény. Az igazság az, hogy a romantikus regények azért olyan kelendőek - azért vevő rájuk annyi ember -, mert senkinek az élete nem hasonlít rájuk. Csak mindenki azt szeretné.."



,,Sose keverd a fellángolással a szerelmet... a szerelem az, amit nagyon kevés ember tudott megélni eddig... akkor vagy szerelmes, ha nem csak mondod, de tényleg nem vagy képes tovább lépni, mert tudod, Ő volt az ember, aki nélkül nem tudtál élni, akit nem pótolhatna senki..."



,,A könny a fájdalom néma nyelve."
,,Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok,

ami vagy, most meg kevés..."



,,Mikor nem keresel, nem hívsz, mindig arra gondolok, hogy nem tudsz.

De sose fordul meg a fejemben, hogy esetleg nem akarsz..."



,,Egy időre befőttes üvegbe rakom a szívem és majd csak akkor veszem újra elő,

ha tényleg megtalálom a megfelelő embert,kinek a kezébe tehetem..."



,,Nem szabad utána nézni, annak aki elmegy..."



,,Körülnéztem a szívemben, mi az, ami megmaradt, s mit vesztettem.

Kidobtam a félelmet és elindultam tovább. Akartam az életemmel tenni egy nagy csodát..."



,,A meséknek vége, az angyalszárnyak letörtek."

,,Egész délután ülök és várom, hogy nyíljon az ajtó, aztán belehalok a nyikorgásba."



"Elmúlt hát szép szerelmünk nyomtalan, mint a reggeli harmat.
Nem tapad szomjas számra piros ajkad, testünk nem simulhat.
Nem cuppannak ajkunkon lázas csókjaink többé sohasem.
Legyen boldog lelked-szíved, Isten veled örökre, - nélkülem."




,,
Mikor hamvaim messze fújja a szél,
Akkor jössz rá, hogy mennyire szerettél.



"Olykor az álmok a tovaszálló csöndben beröppennek a nyitott ablakon,a sors madarát, gyöngéd érintéssel, egy törékeny pillanatra kezedben tarthatod!"





,,Ha az ember nem lehet úgy boldog, ahogy szeretne, nem tehet mást, mint megszereti a fájdalmat."

,,Hűvös szellő jött. Lement már a nap.
Érdemes-e, kell-e még várni rád?
Nem felelt senki. Néma volt a táj
s könnyezni kezdett sok-sok vadvirág."


,,A szerelem erőt ad valakinek, hogy összetörjön téged."

,,Úgy is el lehet válni, hogy még szereted a másikat, csak nem tudsz vele élni."




S ha nevetek vagy ajkamon kel ének,
teszem, mivel egyetlen menedék ez,
hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek.
Francesco Petrarca




"A szél suttogása hiábavaló, ha valahol megszakad egy szív."

Tudod, nekem nem az fáj,
hogy megint itt hagytál,
mert ha belehalok,
akkor is továbblépek,
de látlak meghalni
minden nap, minden percben,
és nem hagyod, hogy segítsek.
Mantra


Minden nevetés kellős közepén a szenvedés ül.
/Robert Burton/

Már nem sírok, de a szívem vérzik belül,
Már mosolygok, de a szememben
szomorúság ül.
Már hazudok is, hogy ne álljak az útba,
Már hazudok, hogy a szívem ne törhesd
meg újra
Már döntöttem, én nem állok közétek,
Már döntöttem, s most végleg elmegyek.
Már csak egy szót mondok, egy apró
üzenet:
Volt egy lány ki téged mindennél jobban
SZERETETT!!!


Nem akarom, de rád gondolok, menekülnék, de nem tudok. Nyugalom kéne, béke, csend. De itt visszhangzol idebent."



Lelkem összetörted, könny csillog a szememben.
Mindenhol téged kereslek csak téged szerelmem.
Hiányzik nevetésed, érintésed, az egész létezésed.
Itt hagytál, s el kell fogadnom ítéleted.
Ítélet velem szemben, s velünk...
Hiszen ezek után együtt már sosem lehetünk.
Roik Eszter Anna


"A sírás megtisztítja a csalódás tavaszát!"


Mindig a hajnal előtti utolsó óra a legsötétebb.

Amikor ott vagy, hogy adhatsz és nem adsz, jusson eszedbe, amikor ott voltál,

hogy kapjál de nem kaptál!!


"Továbblépek még akkor is, ha hullnak könnyeim, és szertefoszlottak álmaim!"


"Sírsz; mert nagyon fáj ami történt,
Vársz; hogy visszatérjen, akiért megtörtél.
Fekszel; párnák között könnyekkel,
Alszol; magány közt a sötétben.
Álmodsz; arról, hogy majd visszatér,
Kelsz; úgy hogy még mindig egyedül élsz.
Reménykedsz; hogy legalább még látod egyszer,
Csalódsz; mert álmodoznod nélküle kell.
Élsz; úgy hogy már nem szeret,
Halsz; mert úgy érzed így jobb lesz neked."

"A jó szív akkor is szeret ha másik nem érdemli meg."


"Könnyeim tartom vissza, nem szabad sírnom,
Nem akarom gyengeségem mutatni.
Remegek és átfut rajtam a hideg,
Mert elvesztettem, elvesztettem a hitet!
Könnyeim kezdenek száradni arcomról,
Nem szabad a rosszra gondolnom már.
Erősnek kell lennem, össze kell szorítanom a fogam,
Hogy csöndben legyek, hogy ne ordítsam, ne áruljam el magam!"

,,Most látom már, milyen gonosz az élet
Megmutat, majd rögtön elvesz téged
Ha csak rád gondolok kigyúlnak a fények
Sír a szem, sír a szív, s velük együtt a lélek"


,,A legnehezebb dolog a szerelemben ha kikel szeretned valakiből..."
 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Szakítás , fájdalom ,magány
  2015-10-23 15:39:55, péntek
 
 

1. Annyi mindent mondanék, de nincs semmire szó. Bár tudnám, hogy ez az élet, mire is

jó? Bár tudnám, hogy miért mondunk olyat... Amit nem szabad.

Lehetne, de nem akarod, mégis kimondod a szavakat. Utána csak fogod a fejed, hogy

két szó mit tett veled: "Csak barátok."

Miközben örökre szívedbe zárod.

Mikor mondanád "Szeretlek", befogod a szádat. Mikor vele álmodnál, riadtan felébredsz.

Nem érted magad, s ezért más sem érthet.

Szemében ott van a dacos mondat: "Csak barátok"

Ó, hisz épp te mondtad. Besétáltál a csapdába és nincs hova menned.

Miért kellett kimondanod, miért kellett ezt tenned?

Nem csak te vagy szomorú, Ő sem örül jobban, hogy nem lehet soha ott,

a két karodban.

Lopott tekintet, de látta ő is, tudom. Ennek semmi értelme, úgy gondolom.

Egy hete ezen rágódom, gondolkodom vagy álmodom... De mindenütt Őt látom.

Ez nem szép, hanem rémálom. Ha hidegen hagy, nem zavar egy darabig.

Aztán újra látom és a gondolat fejembe hasít.

A gondolat a fejembe, s az érzés a szívembe. Ha velem van, nem telek be vele. Zavartan

mosolygok, épp, hogy csak beszélek. Ha nem ismersz, akkor ezt te most nem érted.

És Ő ismer engem, csak a félénk lányt, akit helyettem, hetente kétszer lát.

Belezúgtam... tetszik... vagy ez a szerelem? Nem tudom eldönteni, mi is ez Istenem!

Kölcsönös vonzalom vagy viszonzatlan szerelem? Múló vágy csupán vagy kétoldalú

gyötrelem?

Kétoldalú? Ő is érzi? Vagy csak én kombinálok?

Miért nem válaszol senki a kérdésekre, miket a levegőbe kiáltok???

Miért nem száll az égig, egy angyal fülébe? S miért nem hoz választ vagy repít az ölébe?

Miért érzem ezt a nyughatatlan vágyat, Melynek száz meg száz vers sem szab gátat?

Miért van az, hogy nem nyugtat, mi eddig csitított? Miért van az, hogy békés a hang,

ami eddig sivított?

Miért fordult a világ a tetejére? Miért kell belenéznem a szemébe?

Olyan titokzatos, akár az élet. Be kell, hogy valljam, nem értelek téged!



2. Miért nem tudom elfogadni, hogy örökre vége? Miért várom most is, hogy visszajöjjön végre?

Miért álmodon mindig, hogy velem van újra? Miért kell naponta gondolnom a múltra?

Miért fáj, ha látom, vagy miért fáj, ha nem? Miért van, hogy feledni nem tudom ma sem?

Miért fáj, ha szavak nélkül, némán eltapos.... Hisz ez köztünk szinte már mindennapos.

Miért érzem azt, hogy mégis jó lehet? Miért kell szeretnem, ha ő nem szeret???



3. Sírni már nem fogok... Érted biztos... Elég volt az a millió könnycsepp... Elég volt

a bánat! Bár szeretlek örökké, de már nem várlak... Nem várlak, mert nincs értelme...

Ahogy jössz, úgy mész is... Nem is baj... Csak néha fáj... Mert tudom, hogy csak

hazudtál... Hazudtál, mikor azt mondtad szeretlek... Hazudtál, mikor azt mondtad

soha el nem engedlek...!

 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Szakítás..
  2015-09-26 16:03:32, szombat
 
  Hiába nem találkozunk többé,
Hiába nem látjuk már egymást,
Azért változatlanul szeretlek,
S feledem a megbántást.

Közös vonzalmunk olyan kapcsolaton alapul,
Mely nem szűnhet meg,csak úgy indokolatlanul.
Ám valaki mégis közénk állt,s a szerelem elmúlt
Visszavonhatatlanul.

Átadlak hát neki !Ha megnyert,hát had vigyen !
De olyan igaz szerelmet,mint az enyém volt,
Már nem kapsz sohasem !

Amikor két szív egymásra talált,
S a szenvedély vágyat oltott belé,
Valaki álnok gonoszsággal választotta őket
Kétfelé

 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
A fájdalom senkit nem kímél. Öl, butít, nyomorba dönt.
  2015-09-08 15:12:11, kedd
 
  "A fájdalom senkit nem kímél. Öl, butít, nyomorba dönt. A fájdalom a por,
melyből a főnixmadár feltámad, benne kezdődik az újjászületés. Életet lehel
az élő halottakba. Megtanít rá, hogy nem létezik abszolút igazság és
abszolút hamisság. Megtanítja az élőknek, hogy ne legyenek biztosak
semmiben, amit ismernek. Alázatossá tesz. Beárnyékol. Megfeketít.
Kivilágosít. A bánat új embert farag belőled, ha közben nem pusztulsz bele."

(Stephanie Ericsson)

 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Miért múlik el minden, ami szép?
  2015-05-06 05:17:20, szerda
 
  Miért múlik el minden, ami szép? Miért fáj szívünk a tegnapért?

Miért nem örökös a ma? Hisz akkor nem kellene elválnunk soha.

Ne sírj majd, ha nem leszek. Lesz majd más, aki rád nevet.

Ugyanaz a fény, az a csillogás. Csak az nem én vagyok, hanem valaki más!





 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
Fáj, ha tád néz a két szemem.
  2015-05-06 05:15:13, szerda
 
  Fáj, ha tád néz a két szemem. Fáj, ha bennem élsz, s én benned létezem.

Mint egymást kioltó s tápláló két elem, fáj ha vagy, s még jobban, ha nem!



 
 
0 komment , kategória:  Szakítás,fájdalom,magány idéze  
     1/7 oldal   Bejegyzések száma: 63 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 78922 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2864
  • e Hét: 20947
  • e Hónap: 52928
  • e Év: 52928
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.