Belépés
sayuri.blog.xfree.hu
Önmagában a szeretet nem elég.Féltő gonddal kell őrködnünk az emberek felett,akiket szeretünk,sosem elég azt mondani ,szeretlek,hanem minden áldott nap ki is ke... cseresznyák brigitta
1972.01.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
szeretettel
  2011-11-11 10:04:25, péntek
 
  "Kéz a kézben ...



A távolba vesző út keskenyedő szalagra emlékeztetett, amelyet elnyelt a sötétség. A fenyőbokrokkal körbeölelt tisztás közepén egy tó állt. Szeszélyesen táncoló fáklyák fénye világította meg a vizet. Aranyló fények csillogtak, ahogy visszaverődtek a víztükörről. Körben, a tó körül asztalok voltak, még őrizve az elköltött vacsora nyomait. A fényárban úszó épületből kellemes zene hangjai szűrődtek ki. Szórakozott, táncolt a társaság. Annát egy baráti házaspár csalta el erre a nyári táncos bulira - hisz alig-alig mozdult ki otthonról.
A fáklyák fénye kiemelte a nő arcának szépségét, csillogtatta szemeit. Ebben a fényben figyelte a férfi őt. Megrohanták az emlékek Igen! Két éve találkoztak utoljára. Akkor, amikor elváltak útjaik. Ahogy nézte őt, egyre jobban érezte, mennyire szereti. Sőt, jobban szereti, mint azelőtt.
Annát körülragyogta a fény, a lángok fénye. Tekintetét magához vonzotta a férfi arca, csinos arcéle, ragyogó barna szeme, amely csak úgy ragyogott a táncoló fáklyafényben.
Nem szívesen emlékezett vissza azokra a kilátástalan napokra. Nehezen tért vissza a szakadék széléről. A lelki gyógyulásához vezető út lassú és túl fájdalmas volt. Talán az idő kicsit enyhítette ezt a fájdalmat, de soha nem fogja elfelejteni. Hónapokig nyomta az ágyat, míg felépült, de lelke mélyén ez a sajgó seb ott volt. Könnyes szemmel emlékezett a régvoltra.
A férfi bánatosan nézett rá, de Annában furcsa érzést váltott ki perzselő tekintete. Szokatlan gyengeség lett úrrá rajta. Úgy érezte, Róbert még a gondolatait is kitalálja.
- Uramisten, mi történik velem? - azon kapta magát, hogy a táncoló fényekben a férfi szemét fürkészi.
Vibrált körülöttük a levegő. Annának hevesen vert a szíve.
- Sajnálom - suttogta Anna lehajtott fejjel.
- Kérlek, bocsáss meg! Nem lett volna szabad ide jönnöm.
A férfi a nő mellé lépett. Csendben felemelte az állát - mélyen a szemébe nézett.
Annának bizsergett a bőre, ahol a férfi hozzáért. Ahogy meghallotta az ismert, lágy hangot, minden idegszála pattanásig feszült.
- Szeretlek Anna! Azóta is szeretlek. Azóta is, mióta a kilátástalanság miatt elváltunk. Azóta is sokat gondoltam rád. Kérlek, hallgass meg! - és elkezdett beszélni.
A hold fénye ezüstösen világított az égbolton, körülötte szikráztak az apró kis csillagok.
A tűz barátságos fénye és a férfi hangja lassan megnyugtatta zaklatott lelkét. Élvezte a szellővel érkező éjszakai illatokat, mélyen belélegezve.
... és meséltek : elmesélték egymásnak keserveiket, bánatukat. Ott talált rájuk a hajnal - egymást átkarolva, mély beszélgetésben.
A kelő nap lassan áthatolt az ágak között, az aranyló fénynyalábok gyöngyökként csillogtak a tó vizén. Olyan érzés és látvány volt ez, mintha tündérországban lennének.
A madarak vidáman daloltak - köszöntve az új ébredő napot. Az aranyló fény megragyogtatta
Róbert bronzos hajtincseit, s a lengedező szellő bele-belekapott. Anna nem tudott ellenállni, hogy ne érintse meg a férfit, aki megsimogatta Anna arcát és mélyen a szemébe nézve komolyan mondta:
- Hogyan tudsz ilyen észbontóan gyönyörű lenni?
Annát megrohanták az érzések. Már nem tudta tagadni a férfi elől. Rá kellett döbbenniük, hogy még mindig szeretik egymást.
- Anna, nagyon szeretlek! Te szeretsz e engem annyira, hogy újra megpróbáljuk együtt?
Anna könnyein át nézte a férfit. Cserbenhagyták szavai. Ráébredt, hogy bármennyi idő telt is el, őt fogja szeretni, soha nem lesz másnak helye a szívében.
Tekintetük egymás szemébe mélyedt, végtelen hosszú pillantással. Szavak nélküli üzenetek voltak ezek. Emlékek.
Kéz a kézben indultak Róbert autója felé, hogy lépjenek a régen volt, - új, - együtt töltendő életük felé.
Érezte a férfi kezéből áradó melegséget, biztonságot, és arra gondolt - mindig is mennyire szerette és vágyta a férfi ölelését. Felnézett a ragyogó, már kéklő ég felé és halkan suttogta:
- Szeretlek!
Egymásnak és egymásért lenni az új jövő reményében. És most ez a lényeg - az egymásra találásuk. "
 
 
0 komment , kategória:  "Kéz a kézben …   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 0 db bejegyzés
e év: 0 db bejegyzés
Összes: 47938 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 879
  • e Hét: 16108
  • e Hónap: 61180
  • e Év: 2002460
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2018 TVN.HU Kft.