Regisztráció  Belépés
klementinagidro.blog.xfree.hu
Embernek lenni! Csak embernek lenni, semmi egyébnek, De annak egésznek, épnek, Föld-szülte földnek És Isten-lehelte szépnek. Gidró Klementina
1975.11.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 215 
Búcsúzik a nyár
  2017-08-23 21:42:34, szerda
 
 

Búcsúzik a nyár

Lassan elparázslik köröttünk a forró nyarak lángja,
s mi félve lépünk bele az őszi hervadásba,
mert tudjuk, hogy az őszi köd, s a pergő levelek,
felszakítják bennünk a régi sebeket.

Hisz mindenkinek van olyan, kiért halkan könnyezik,
mikor a sápadt őszi fényben a nevét kiejtik,
s mikor elhalványult szép arcára színeket ragyog
egy fel-feltörő érzés, mely a szívben nyittatott.

Mindenkinek fáj, hogy lassan elköszön a nyár,
s hogy a lombtalan fák ágaira dérezüst szitál,
hisz a fák is úgy siratják a sok-sok sárgult levelet,
mint ahogyan mi azokat, kik már elmentek.

Fotó-vers:Kun Magdolna
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Kosztolányi Dezső: Nyár
  2017-08-16 09:06:27, szerda
 
 

Kosztolányi Dezső: Nyár

A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.

Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.

S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül
s zöld pártadísze hullong a fejérül,
virrasztom árva, bús menyasszonyom.

Zokogva már hülő keblére fekszem
s elsírva ottan legnagyobb szerelmem,
sápadt, aszú haját megcsókolom...
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Minden jel egy irányba mutat
  2016-08-15 10:47:58, hétfő
 
 

Minden jel egy irányba mutat
Mezei István

Most ragyogó nyár van és virul a világ
Az ózonlyuk épp melanómát ásít rád
Nem kell apostolok intő szava jóslat
Mert már minden jel csak egy irányba mutat
Elértünk már messze a tűréshatárig
Csak ez az egy Földünk maradt és nincs másik
Rengések viharok járvány és tengerár
Vakon keres fészket a megvakult madár
Épülnek a legújabb bábeli tornyok
Habzsolja a tőke amit Isten adott
Fogy az oxigén erdő piszkos-kék az ég
Visszafordíthatatlan közeleg a vég
Nincs ki építene valamiből bárkát
Ember milliárdok hiába is várják
Energiát keresünk járható utat
Ontják tovább mérgük a mély olajkutak
Leomlottak Jerikó Róma falai
Barbárok hadai jönnek mint valami
Sötét árnyék végzet sikolyát hallani
Hiába feszítesz kerítést és drótot
Bennünk elrejtve az önpusztító kódok
Rég hajt minket ez az ősi gyilkos hajlam
A hatalomvágy már megállíthatatlan
De nem vagyok borúlátó pesszimista
Süt a Nap rózsaszín a virág és lila
A töretlen fejlődés most felfelé lejt
Rákot burjánzik bennünk sunyin pár sejt
Gyártsátok vegyétek vigyétek egyétek
Bár használhatatlan az étek is méreg
Szeretethiány gyűlölet harag közöny
Csak haszon nyereség utánunk vízözön
Nem csak tíz csapás ma végtelen a lista
De nem törhet meg maradok optimista
Fortyognak vulkánok omlanak a hegyek
Kimenti a lelked kegyelmes Istened.

2016. 08. 02.
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Balaton
  2016-08-03 10:25:10, szerda
 
 

Balaton

Már tombol a nyár
villognak a fények a tavon
delelőre jár
kékjével csábít a Balaton.
Csacska habokon
ezernyi színnel játszik a nap
szellő fodrozón
tovább is libbenti néhanap.
Gyors vitorlások
fehér foltként szántják a vizet
bősz madárrajok
ott fent hasítják a kék eget.
A parti fűzek
árnyékot, enyhülést nyújtanak
alájuk űznek
minden élőt a napsugarak.
Csendes a nádas
víz alatt langyos a menedék
odalenn árnyas
homályban hűsöl az ivadék.
Csodás Balaton!
Az Aranyparton izzik a nyár.
Fények a tavon
visszavár és újra visszavár!

Sáraanna
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Nyári idill
  2016-08-02 16:12:54, kedd
 
 


Nyári idill

Rezdületlen tikkadt táj,
Körülöttem száradt száj,
Emlékképek a víz ízéről,
Csak értékrend ami dől.

Szent a csend felettem,
Pókhálóban pók pihen,
Vihar után megmaradt,
Még elszövi a gondokat.

Rózsák szirmot sírnak,
Itt- ott még kinyílnak,
Színeikben nyári csók,
Álmaikban már fakók.

Elfogy ez a nyarunk is,
Faágon várakozó birs,
Könyveimben a lapok,
Sort követő évszakok.

[Nemes Andrea]

Festmény: Vladimir Volegov
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Garai Gábor Nyár
  2016-07-31 15:07:03, vasárnap
 
 


Nyár

Tegnap leány-szem ibolyák.-
ma rózsák,kelyhesek.
Hogy fűt a forrongó világ,
hogy égnek a hetek!

Hogy lángol alattunk a föld!
Hogy hamvad napra a nap!
S engem nem olt el szél, se zöld,-
arcod harmata csak.

O,arcod,rózsa lelke,friss
nyár szirom-bársonya,
csukódik is ,kinyílik is,-
nem hervad el soha.

Mindig szirom lesz -;hó szirom,
ha visszatér a tél,
vagy krizantém,halálomon
didergő,gyász-fehér

/Garai Gábor /
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Még kacag a nyár...
  2016-07-31 12:21:16, vasárnap
 
 

Még kacag a nyár...
Még kacag a nyár
de érzi már
hogy valahol messze
bús szelek
jajgatva sírnak
fel az égre,
s lehullnak majd
a levelek.
Még kacag a nyár
de tudja már,
hogy ajándék minden
pillanat,
mely maholnap
emlék lesz szívünkben
ha ősz oson át
a fák alatt.

Kormányos Sándor
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Csokonai Vitéz Mihály: A nyár
  2016-07-29 00:14:28, péntek
 
 


Csokonai Vitéz Mihály: A nyár

A nap kettőztetvén hév tüzét a Rákon,
Magossan tűndöklik a hideg klímákon.
Hevűl a Neméa sárga oroszlányja,
Mert súgárit a nap rá közelről hányja.
Vévén a Szírius tőle melegséget,
Tüzes csillagával minden határt éget:
S mihelyt dögleletes fényű csillagzatja
Magát a ráfordúlt égen kimutatja,
Azonnal a tavasz szépségi hervadnak,
A kies ligetek, mezők elfonnyadnak.
A tőle megaszalt természetnek szomja
A rétek haldokló virágit lenyomja.
Lekonyúl a beteg liliom s tulipánt,
Melyeket belől egy száraz hektika bánt.
Illatos kebelek Flórához temjénez,
Hogy könyörűljön már beteg seregén ez.
Neki alázatos szárok meghajlítják,
Az újító essőt nyílt szájjal áhítják.
El is jön az esső néha nagy felhővel,
De széllel, dörgéssel, villámmal s mennykővel.
A forgószél öszvetördeli a fákat,
Elsodorja a szép vetést és plántákat.
A rohanó zápor a rétet elmossa,
A virágok nemző részit lecsapdossa.
A tüzes mennydörgés minden szívet gyötör,
A langozó mennykő mindenfelé ront, tör.
Kopog a jégesső, tördel mindeneket,
Mind pocsékká tészi a szántófőldeket.
De mihelyt a setét felhők elrepűlnek,
A haragos egek ismét kiderűlnek.
A mosdott nap egy fél felhőre könyököl,
A megszűrt áerben vidáman tűndököl.
Szépen villogtatja a szagos rétekben
Apró képecskéit a kristály cseppekben.
A megéledt barmok s vadak ugrándoznak,
A víg madarakkal az erdők hangoznak. -
Egy Ily hűs essőért mennyit sohajtozott,
Akit az izzadság és por bésározott.
Aki lankadt karral vonta már kaszáját,
Be édes örömmel kezdi most munkáját.
Be ártatlan élet, be édes nyúgalom,
Melynek megsózója a munka s szorgalom.
Óh, be kedves álom, mely az elfáradott
Inaknak szükséges megtágúlást adott! -
Be jól esik a szűk étel, ha eleve
A munkás gyomrába minden vérré leve.
Ti, kiknek nem ízes sem álom, sem étel,
Lássátok, milyen jó ez a dologtétel.
Ti puhák, a gyepre fekünni sem mertek,
Sőt a lágy pihén is sziszegve hevertek.
Páva módon fénylő baglyok, kik módiból
Éjtszakát csináltok a nap óráiból;
Ti elpuhúlt testtel ürögtök, forogtok,
Vagy egész napestig ájúltan hortyogtok.
Mikor öszvefőttök a forró dunyhába,
Érzésetek zsibbadt, agyvelőtök kába.
Finnyás henyék, kiknek a has istenetek,
Herék, kik csak azért éltek, hogy egyetek.
Hány fogásba esett jóízűn egy falat,
Hogy hasfájás nem jött reátok azalatt?
S a munkás kenyerét, sajtját előveszi:
Délbe, estve, mindég jóízűen eszi;
Tiszta forrásvízzel enyhűl igaz szomja:
Mikor fejeteket a sok bor elnyomja.
Így mikor sok kincsbe áll néktek a halál:
Ő egy napi számból új életre talál.
S mikor nyavalyák közt henyél a negédes:
Néki a munka közt éte, álma édes.
Te szegény arató, ki uradnak a nagy
Szerencsét irígyled, hallgass: Boldogabb vagy!
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Pincési Judit: Nyári dal
  2016-07-29 00:05:45, péntek
 
 


Pincési Judit: Nyári dal

Egy kislány kék lepkét fogott.
Szebb volt, mint egy szálló madár.
Fénylő szárnyát szét nyitotta,
azt mondta, ő a lepkekirály.

Nem koronámat adom én,
a szabadságért kevés tudom,
de ha röptömben felkiálltok,
a hangom megül az arcodon."


Lepke táncol a szélben,
a tó ezüst tükör.
Egy kislány játszik a réten,
s az arca tündököl.
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
Reichard Piroska: Nyári éj
  2016-07-29 00:04:03, péntek
 
 



Reichard Piroska: Nyári éj

Álomszerű fényét hinti a hold -
varázslatos csöndbe merült a berek;
a kósza szél is álomra hajolt,
fű szála se ing, levél se remeg,
mozdulatlanul állanak a fák -

Most minden küzdés, élet elpihent,
most meghalt az öröm és a bánat,
csak illat van és kő, holdfény és csend
és mozdulatlan nagy néma árnyak
s szikrázó csillaggal hintve az ég -

Állok az álmodó nagy fák alatt
nehéz csöndű, kábító éjszakában
s elhagy minden emberi gondolat,
úgy érzem: gyökeret ver a lábam
s a fák sejtelmes álmát álmodom -
 
 
0 komment , kategória:  Nyár  
     1/22 oldal   Bejegyzések száma: 215 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 12 db bejegyzés
e év: 1372 db bejegyzés
Összes: 77359 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6486
  • e Hét: 6486
  • e Hónap: 165656
  • e Év: 2646506
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.